Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-17 / 40. szám

6. OLDAL — A L M A N A C H - 14 2 2003.Február 17., Hétfő HHH NYIM A KÖZSÉG CÍMERE Nyim hagyományait jelképezi a fel­ső mező arany színe, a környék dombjait a három halom, a falu el­zártságát a vaskapu. A vízszintes kék pólya a községet átszelő Nyimi-patakot szimbolizálja. A fe­nyő az erdőgazdálkodásra, a szar­vas a gazdag vadállományra és a vadászatra, a ló a múltbeli lóte­nyésztésre utal, a korona pedig arra, hogy a középkorban királyi udvamokok is éltek a környéken. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 335 1990-ben 305 1960-ban 415 1941-ben 527 1920-ban 530 1900-ban 450 1857-ben 336 1785-ben 243 CIVILEK, VEZETŐK Egyetlen civil szervezet tevékeny­kedik a községben, a Sport- és If­júsági Szervezet. A sportkör 1990-ben alakult újjá, majd ké­sőbb egyesült a fiatalok szerveze­tével. Jámbor János a vezetője. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8612 Nyim, Fő utca 65. Tele­fon: 84/380-044. Kajdi Tibor polgármester, dr. Fo­dor Zoltán körjegyző, Szipola Koméi falugazdász és Takács Károlyné, a családsegítő szolgá­lat munkatársa heti egy alkalom­mal, csütörtökön 13-15 óra kö­zött tart fogadóórát, a többi na­pon a ságvári körjegyzőségen intézhetik ügyeiket a nyimiek. HÁZIORVOSI RENDELÉS Dr. Sörös Béla felnőtt háziorvos kedden 13 és 14, csütör- _ tökön 8 és 9 óra között, I , Váradiné dr. Tóth Margit gyermekorvos csütörtökön 1 11 -12 óra között rendel ^ Nyimben. Kéthetente van J védőnői tanácsadás. POSTA A postahivatal a délelőtti kézbe­sítés után minden hétköznap 14.30-16.30 között tart nyitva. ISTENTISZTELETEK Szentmisét a katolikus templomban minden páratlan hét vasárnapján 15 órai kezdettel tartanak. A református templomban kéthetente ugyancsak vasárnap 15 órakor van istentisztelet. HELYNEVEK Nyim történelmi helynevei: Bata- tanya, Kásipuszta, Miklósi-tanya, Minárik- és Nyimi-tanya. A köz­ségnek 1950-1967 között önál­ló tanácsa volt. Előtte és utána is Ságvárhoz tartozott, most pedig a ságvári körjegyzőség tagja. A HETYEY-TANYA Kastélyként emlegetik a település valaha volt legnagyobb birtokán, a Hetyey-tanyán álló épületet. Valójá­ban a legmódosabb gazda háza volt, ahogy az uraság birtokán szo­kás: jókora terület gyümölcsössel, a közepén a lakóépülettel. A jelen­legi kultúrház helyén állt a birtok­hoz tartozó istálló. A „kastély1' az­óta volt szolgálati lakás, orvosi ren­delő, téesziroda és tanácsháza is. A CIKKEKET FÚNÁI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN ÍRTA. FOTÓK; GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Csak a fenntartásra elég a pénzük Recept Nyimből Borsos tokány Mind kevesebb a pénzünk, ar­ra elég csak, hogy fenntartsuk a települést; fejlődést vajon mire alapozva várhatnánk? - kérdezett vissza Kajdi Tibor nyírni polgármester, amikor arról faggattuk: fejlődést vár-e az uniós csatlakozástól? Nyimben a pályázatokhoz szüksé­ges önrészt is csak kölcsönből tud­ják előteremteni. -Tizenhárommil­lió forint értékű fejlesztéshez a múlt évben 4,5 millió forintot biztosítot­tunk ilyen módon - mondta Kajdi Tibor. - A Siotour Rt értékesítése után félretett megyei alapból szár­mazó 2,5 millió forintot a siófoki kistérségtől kaptuk kamatmentes kölcsönként a kultúrház felújításá­ra, s ugyancsak a társulástól kétmil­liót kedvezményes hitelre, 2005-ös visszafizetéssel a járdaépítésre. Csak így tudtunk részt venni a pá­lyázatokon, másképp esélyünk sem KAJDI TIBOR 1952. február 17-én született Nagytevelen. A kaposvári mezőgazdasági technikumban vég­zett, majd a kaposvári állattenyésztési felügyelőségen, a szárszói és a ság­vári téeszben dolgozott, itt a nyírni szarvasmarhatelep vezetőjeként. Ez­után vállalkozó lett, 1990 óta Nyim polgármestere. Nős, két leánya van. lett volna a támogatás elnyerésére. S kérdéses, a jövőben lesz-e rá lehető­ség; Nyim kikerült a hátrányos helyzetű falvak sorából, holott a fej­lődést igazából nem tapasztaljuk. A kultúrházat végre méltóvá tet­ték közösségi rendezvények meg­tartására. Elvégezték az épület teljes szigetelését, nyílászárókat cserél­tek, felújították a nagytermet és a színpadot. Kajdi Tibor szerint sze­rencsére ma már egyre több a ren­dezvény; az idén is lesz farsangi fel­vonulás, szüreti és búcsúi bál, vala­mint falunap.- Az is eredmény, hogy ki tud­juk fizetni a társulások fenntartá­sát - tekintett előre a 2003-as esz­tendőre a polgármester. - A falu­fenntartás és a szociális ellátások kifizetése el is viszi a maradék pénzünket. A ságvári, közös fenn­tartású óvoda játszóudvarának a felújításához egymillió forinttal já­rulunk hozzá, s ugyanennyit te­szünk félre, hogy ha mégis sikerül­ne pályáznunk, akkor ezt föl tud­juk használni az önerőhöz. A legsürgetőbb feladat ezúttal a falu útjainak a rendbetétele volna. Némelyik útnak annyira megrom­lott az állapota, hogy igencsak ne­hézkes ott a közlekedés. Ha ezeket sikerülne kijavítaniuk, csak az­után tervezhetnek majd meré­szebben; pihenő- és kirándulóhely lehetne Nyim, a falusi turizmus egyik csendes, festői fellegvára. Most készül a község első rende­zési terve, amely lehetőséget te­remtene akár üdülőfalu jellegű bő­vülésre is. Ebben azonban az ön- kormányzat csak az egyik partner lehet, szükség volna hozzá az in­gatlantulajdonosok és befektetők segítségére is. Kíváncsian várjuk, milyen uniós pályázati lehetőséget kínálnak majd az idegenforgalom fejlesztéséhez, illetve az ehhez szükséges háttér kiépítésére. ___■ A férfiak nőnapkor főzzenek. Ekkor ugyanis vacsorával és vi­rággal köszöntik a nőket, majd bált rendeznek. Az utóbbi két alkalommal borsos tokányt ké­szítettek. Ennek az elkészítése roppant egyszerű, talán ezért is ezt választották. Bár a falunapo­kon a férfiak mindig bebizonyí­tották, hogy számukra a bonyo­lult ételeknek az elkészítése sem okoz gondot. A tokányhoz a szalonnát apró kockára vág­juk, zsírjára olvasztjuk. Hozzá­adjuk a finomra vágott vörös­hagymát, és együtt megpirítjuk. Ezt követően pirospaprikát te­szünk bele, majd jöhet a sertés­combból csíkokra vágott hús. Ezt együtt a zsírjára pirítjuk, majd egy kis vizet öntünk alá, és megpároljuk. Az ételt sóval és borssal ízesítjük. Köretnek pedig a nyimi férfiak párolt rizst szoktak hozzá készíteni. ■ Cserkelő vadászatra csábít Kétszáz hektáron alakítana ki vaddisz- nóskertet Szabó János vállalkozó a nyimi határban. Föllendítené ez a falusi turizmust, különleges látványt nyújta­na a vadaskert a természetimádóknak. Zajlik már a tervezés, s pályázati támoga­tást is remél Szabó János, aki megvásárolta a korábbi téeszmajort, és a körülötte levő birtokain gazdálkodik.- A földek művelése nem igazán kifize­tődő, s annyi a vad, hogy általában kárba vész a termés - így Szabó János. - Váltani kell a talponmaradáshoz. A falusi turizmus föllendítéséhez megvan minden adottság. Gyönyörű a táj, jó a levegő, és csend van, s közel a Balaton. Kísérletképpen néhány sze­mélyes vendégfogadó kialakítását is terve­zem a birtokomon. Kétszáz hektáron vad- disznóskertet alakítanék ki; nevelném és vadásztatnám is az állatokat, vagyis lehető­séget adnék az üzleti turizmusra. A hely úgynevezett cserkelő, ez hajtóvadászatra nem adna alkalmat. Amikor pedig nincs vadászati idény, télen-nyáron erdei sétára csábíthatná a természetimádókat. Rájuk gondolva néhány gím- és dámszarvast, őzet és muflont is tartanék a vadaskertben. Szabó János a nyimi képviselő-testület tagja, s arról is beszélt: nem biztos, hogy előnyt jelent a falunak az, hogy kikerült a hátrányos helyzetű települések sorából.- Valamilyen módon lehetőséget kelle­ne adni a kicsi, szegény, de jó természeti adottságú falvaknak, hogy ezekkel élni is tudjanak - mondta. - Kitörési pont lehetne az említett vadaspark ötletének a megvaló­sítása is, ám pályázati támogatás nélkül nem tudnám megcsinálni. Szabó János szerint Nyim elmaradott tér­ség, bár különféle statisztikai mutatók alap­ján máshová sorolják. Az emberek többsé­ge alkalmi munkából él, az önkormányzat pedig nem tervezhet nagyobb fejlesztése­ket, már csak azért sem, mert a földren- dezés során nem jutott területhez. i Bakra is ül A község legna­gyobb évi ren­dezvényén, a fa­lunapon Szabó János feladata a fogathajtó-verse­nyek rendezése. Olyankor a bakra ül, ha nem ö ma­ga, akkor egyik dolgozója. Ha­gyományt terem­tett ezzel, s a kör­nyék sok amatőr ' lótenyésztője ott van a versenyen. A vállalkozó fájlal­ja, hogy a nyimi­ek otthon már nem tartanak lo­vakat, teheneket. Adományból szépül a templom Egy házaspár jelentős összegű felajánlásának köszönhetően a közeljövőben megújul a katoli­kus templom.- Az adomány segítségével nemcsak a templombelső festését végezzük el, hanem korszerűsít­jük a világítást is, ez ugyanis nem megfelelő, és régóta igénylik a hí­vek - mondta Bartos Ágoston plé­bános kanonok. - Két új reflek­tort is fölszerelünk az épületben, és megújítjuk az oldalsó világítá­sát is. Mintegy félmillió forintot adományozott a templom tataro­zására egy család; nagyon örül­tünk ennek, hiszen manapság rit­ka az ilyen cselekedet. S azért is, mivel csak nagyon kevesen van­nak ebben a térségben, akik ilyen tekintélyes összeggel tudják tá­mogatni az egyházat. A plébános elmondta, öregszik ez a település is. Ennek pedig egyenes következménye, hogy egyre fogyatkozik híveik száma, egyre kevesebben járnak misére. Különösen a téli időszakban, hi­szen ilyenkor az idősek nagyon nehezen közlekednek a havas utakon. Ezért az egyház alkalma­zottja otthonukban keresi föl a rá­szorulókat, beszélget velük, és segíti őket a mindennapokban.- Heti rendszerességgel jár a kistérségi megbízott a faluban, mintegy negyven-hatvan hívün­ket keresi föl - mondta Bartos Ágoston. - Meghallgatja gondjai­kat, és amiben tud, segít nekik. Természetesen nem a vallási ho­vatartozás határozza meg, kinek segít, hanem a rászorultság, fele- kezettől függetlenül. A beszélge­tés sem csak a vallásról folyik, ha­nem amire igényt tart a megláto­gatott. A fiatalokról a plébános el­Bartos Ágoston plébános a templomban mondta, hogy járnak ugyan hit­oktatásra az általános iskolában, de vasárnaponként nem vesznek részt az istentiszteleteken. ■ Patkó Bandi ciprusfája A néphagyomány szerint a nyimi er­dőben fogták el Patkó Bandit, az egyik legismertebb somogyi betyárt. Ott is akasztották föl az egyik fára, s ezt azóta is Patkó Bandi fájaként emlegetik a környékbeliek. A somo­gyi erdőkben bujkált a legendás be­tyár, és éppen a település határában, közel a bábonymegyeri részhez - ahol a közelmúltban állítottak kop­jafát az emlékére -, ám valójában a nyimi dombokon csaptak rájuk és fogták el Patkót a pandúrok. A fe­nyőfajták közé tartozó ciprusfa tér- képészetileg megjelölt hely, s így ezt nem lehet kivágni sem. ______ ■ So kat fejlődött a község Nyim közigazgatásilag 1973-ig önálló volt, majd a ságvári közös községi tanácshoz tartozott. A hatvanas évektől tíz esztendeig Nagy Ferencné férje töltötte be a tanácselnöki tisztséget. A napok­ban hetvenhetedik születésnap­ját ünneplő asszony szí­vesen emlékezett vissza arra az időre; mint mondta, akkoriban in­dítottak több fejlesztést is a faluban.- Nem volt túl hosszú életű az önálló tanács - mondta Nagy Ferencné.- Akkoriban kezdték ki­építeni az úthálózatot; akkor készült el az a kö- vesút. is, ami Ságvárt összeköti Nyimmel. Addig csak egy sáros úton lehetett ide jönni, a mellék­utak pedig jóval később kaptak szilárd burkolatot. A villanyt is abban az időben vezették be a községbe. Az egykori tanácselnök mun­káját elismerték a nyimiek. En­nek is köszönhető, hogy Nagy Ferencné tűzhette föl a szalagot a község zászlajára a millenniumkor.- Azt mondták, erre a férjem miatt én vagyok a legalkalmasabb sze­mély - mondta a zászló­anya, s azt is: nagy meg­tiszteltetés, hogy rá esett a választás. Ter­mészetesen örömmel tett eleget a felkérésnek. A férjén kívül is van még a családban, aki sokat tesz a településért. Nagy László önkor­mányzati képviselőként segíti a falut fejlődését.______________■ Jól tanul a kis távírász Harmincegy nyimi gyerek jár a ságvári Szilády Áron Általá­nos Iskolába. Közü­lük a hatodikos Vázsonyi Nóra telje­sítménye kiemelke­dő. A kislány nem­csak figyelmes, ha­nem szorgalmas is: szeret tanulni.- A feleleteimre mindig négyest, ötöst kapok minden tantárgyból. Kü­lönösen kedvelem a ma­tematikát, a német nyel­vet, valamint a történel­met, a fizikát és a rajzot - mondta. Vázsonyi Nóra, s nemcsak jól tanul, ha­nem tagja az iskola Majer György vezette Tricciana rádióamatőr­klubjának is. A Puskás Tivadar rádiótávírász-bajnokságon Buda­pesten a kislány korcsoportjában a második helyet szerezte meg. Ez az eddigi legjobb eredménye.- Tízen vagyunk az iskolában, akik rádiótávírászkodással foglalko­zunk - mondta Nóra. - A rajz- és az énekszakkör mellett erre is szakí­tunk időt. Nagyon szeretem ezt is, és szerencsére nemcsak az iskolá­ban, hanem otthon is van rá lehető­ségem. Nagyon jó érzés, hogy szin­te az egész világgal kapcsolatba ke­rülhetek, jeleket veszünk a kiilön­Vázsonyi Nóra rendszeresen gyakorol a távírászkörben böző országokból, és mi is rendsze­resen adunk. Azt biztosan tudom: a rádiózást nem szeretném abba­hagyni akkor sem, ha befejeztem az általánost. Azt viszont egyelőre még nem tudom, hogy mivel sze­retnék foglalkozni, ha felnövök. Kö­zel áll hozzám a számítástechnika, ennek az ismerete nélkülözhetetlen a rádiózáshoz. Talán ezzel kapcso­latos szakmát választok majd. Vázsonyi Nóra elmondta: na­gyon szereti Nyimet, s jól érzi magát a faluban. Nem zavarja az állandó bejárás sem, hiszen jó a közlekedés, akár Ságvárra men­nek, akár hazafelé tartanak. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom