Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-02 / Vasárnap Reggel, 5. szám
2003. FEBRUÁR 2. ARCKÉP A magyar atom 7. direktora Húsz évvel ezelőtt kezdődött meg a magyar atomkorszak: 1982. december 28-án az országos villamosenergia-háló- zatra kapcsolták a paksi atomerőmű első nukleáris blokkját. Az első pillanatokban amolyan magyar módra történtek a dolgok, ugyanis a rákapcsolás után azonmód meg is szakadt a kapcsolat a rendszerrel, de ezt az ünneplő tömeg már nem vette észre. A hibát hamar elhárították. A kormányváltásokat követően a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatójának személye minden alkalommal változott. A poszton a cég létrehozása óta a hetedik dr. Kocsis István.- Privatizációs szakemberként lett ismert a neve, bár ezenkívül is sok felelős beosztást betöltött már. Máig találgatják, hogy privati- zálják-e a Magyar Villamos Művek Rt.-t és az atomerőművet.- Abból, hogy egy ideig az ÁPV Rt.-t vezettem, semmi nem következik arra nézve, hogy a tulajdonosnak ilyen szándéka volna. Áz erőmű helyzete stabil, a magyar energetika egyik alappillére. Nem látunk semmilyen okot, ami miatt a privatizációról beszélni kellene, és nem is tudok ilyen szándékról.- Mit jelentene az erőmű számára az MVM privatizációja?- Az sem jelentene az erőmű számára semmiféle veszélyt, hiszen a Magyar Villamosművek Rt., amely az erőmű tulajdonosi jogait gyakorolja, legalább 50 százalék plusz egy szavazatnyi tartós állami tulajdonban marad, tehát a többségi állami tulajdon mindenképpen változatlan maradna, de ilyen messzire nem is érdemes kalandozni.- Az átlagember nem igazán érti, hogy mi változik az energiapiac megnyitásával?- Az ország gazdaságának is jó, ha versenyképesebb energiagazdaság alakul ki. Az eddigi monopol pozíciók lassan megszűnnek. Most egy engedélyesnek, amely akár erőmű, akár nagykereskedő vagy szolgáltató, nemcsak joga a szolgáltatás, hanem kötelezettsége is. Ha nem vehetek senkitől villamos energiát csak attól, aki a területemen működik, akkor annak kötelessége is engem ellátni. Ha bárkitől vehetek, tehát több szolgáltató versenyezhet, akkor ez a kötelezettség is megszűnik. Január elsejétől körülbelül a piac harmada nyílik meg, ez a 6,5 gigawatt/óra fölötti fogyasztókat érinti. Nekik lesz joguk eldönteni, hogy maradnak-e a közüzemi piacon, vagy pedig kilépnek a liberalizáltra, ahol a saját fogyasztásuk felét szerezhetik be importból, a többit itthon kötelesek megvásárolni. A paksi atomerőmű termeli Magyarországon a legolcsóbban a villamos energiát. Ez a pozíciónk azt jelenti, hogy a törvényben megfogalmazott legkisebb költség elve alapján, a kormány döntése szerint a közüzemi ellátás pillére leszünk, mert így annak az árszínvonala mérsékeltebb maradhat.- Dolgoznak az erőmű élettartamának meghosz- szabbításán?- Felkészültünk rá, sőt rendelkezésünkre állnak a kapacitást, akkor évente tízmillió tonna szén-dioxidot bo- csátanánk a légkörbe. Arról már nem is szólva, hogy ez nemcsak a mi ügyünk, mert az ország energiagazdaságán túl az erőmű a megyében és a régióban is nagyon fontos szerepet tölt be.- Ahol több atomerőmű működik, ott bizonyos feladatokat, mint például a karbantartás, szakvállalatok végeznek. Paksról is „kiszerveztek” már feladatokat. Folyatódik ez a folyamat?- Nincsenek ilyen tervek, természetesen pontos információink vannak arról, hogy más erőművek milyen létszámmal milyen feladatokat látnak el. Mivel Magyarországon csak egy atomerőmű van, más a filozófiánk és mások a lehetőségeink, mint ahol több van. Az első szempont a nukleáris biztonság, aztán kömég nagyobb érték, mint másutt. Itt, szerencsére, olyan fe gyelem van, ami sok tekintetben hasonlít a katonai rendhez. Nagyon nem szeretem, ha valaki a felelősséget nem vállalja, és ezzel nehezíti az együttműködést az adott szakmai szervezetben. Nem baj, ha valaki hibát követ el, ez mindenkivel előfordul, de azzal pontosan tisztában kell lenni, miért és hogyan történt a I hiba, és még egyszer nem szabad elkövetni.- Eddig minden új vezérigazgató azzal kezdte, hogy átszervezte a céget. Önnek vannak-e ilyen tervei?- Természetes, hogy minden cég első embere elgondolkodik azon hogyan lehetne még hatéw Kocsis István: Egyelőre nincs szó privatizációról, s az állam később sem mond le a többségi tulajdonos, vagyis az ötven százalék plusz egy szavazatról nemzetközi, az amerikai és az orosz tapasztalatok is. A 20 éves élettartam-hosszabbításnak nincs sem biztonsági, sem pedig műszaki, technológiai akadálya, gazdasági meg végképp nincs, hiszen jól megtérülő befektetésről van szó. Terveink szerint az első blokk leállítása nem 2012- ben, hanem 2032-ben lesz. A blokkok működésének meghosszabbítása összeegyeztethető a teljesítményük növelésével is. Minden más műszaki megoldás drágább, és a környezetet is jobban megterheli. Ha például a legkorszerűbb szénerőművel váltanánk ki a vetkezik a lehető legolcsóbb áramtermelés, a legkörnye- zetbarátabb, leggazdaságosabb módon, ehhez kell megtalálnunk a módszereket. Maximálisan szeretnénk kihasználni az állományban lévő gárda felkészültségét, és csak azt bízzuk a külső piacra, amit mi nem tudunk elvégezni.- Mi az, amit a munkában, mint vezető, nem tűr el?- A rendetlenséget nem szeretem. A rend, a fegyelem, a precizitás egy atomerőműben Játék a paksi atommal ■ Az atomerőmű játékos kedvű munkatársai érdekes számításokat végeztek, hogy rendhagyó módon is kimutassák, mennyi villamos energiát termelt az erőmű. A paksi atomerőmű blokkjai az elmúlt két évtized alatt Magyarország nyolcévi teljes villamosenergia-fogyasztását termelték meg. A hálózatra adott energiamennyiséggel 12 ezer milliárd kapucsínót lehetne főzni, azaz minden földlakót 2000 adaggal tudnánk megvendégelni. Ha a neandervölgyi ősember a barlangjában lOkW-os villanykályhát állított volna be fűtési célokra és azt a paksi atomerőmű áramával működtette volna, még ma is adná a meleget. A húszéves üzemidő alatt az erőmű koncenzátorain 60 köbkilométer víz áramlott át, amely a Balaton vízmennyiségének a harmincszorosa. Az erőmű érdeklődő látogatóinak száma 20 év alatt elérte a 300 ezret. Ha ők kézen fogva láncot alkotnának, a sor Soprontól Nyíregyházáig érne. Egy Balaton nagyságú területet kellene lefedni fotoelektromos napelemekkel, hogy teljesítményük pótolja az atomerőműét, persze akkor a napnak 24 órán át kellene sütnie, mellőzve az éjszakát és a felhőket. Ha a kulcsi méretű szélerőművet kellene kiváltani, akkor Magyar- országon 11 ezer darabot kellene belőle létesíteni. Ez azt jelenti, hogy az ország minden 3x3 kilométeres raszterén telepíteni kellene egyet és ezekhez biztosítani a folyamatos szelet. (Az adatok elhangzottak az erőmű I. blokkjának 20. évfordulója alkalmából tartott konferencián Pakson dr. Kocsis István ünnepi köszöntőjében.) konyábbá tenni a irányítást, a gazdasági és műszaki folyamatokat. Az biztos, hogy olyan munkaszervezésre van szükség, amely a párhuzamosságokat kiiktatja. Egyre több, nagy tapasztalattal rendelkező dolgozónk éri el a következő években a nyugdíjkorhatárt, ezért szükségünk van fiatalokra, akik átveszik a stafétabotot és a tudást a régiektől. Az élettartam-hosszabbítás újabb harmincéves távlatot, jövőt ígér a fiatal szakembereknek. Tehetségbankunk célja a vezetői, szakmai ambíciókkal és képességekkel rendelkező munkatársaink felkutatása és felkészítése, s így megoldjuk a generációváltást. Lakással is tudjuk segíteni azokat, akik elkötelezik magukat az atomerőmű mellett.- Ön ezt tette, ez a döntés milyen életformaváltást jelentett?- Hétfőtől péntekig az időt elviszi a munka, ez nekem nem okoz problémát. A szombat és a vasárnap a családé. Ha a napot az erőműben befejeztem és nincs Budapesten este vagy másnap programom, akkor még valamennyi munkát magammal viszek. Az inkább szolgálati szállásnak nevezhető lakásban addig olvasgatok, ameddig van erőm, aztán alszom és reggel jövök vissza. Korán kelő ember vagyok és későn fekszem. Nem igényiek napi 5 óra alvásnál többet. Talán jó lenne, ha többet tudnék Dr. Kocsis István Született: Pusztavámon, 1952-ben Diploma: Okleveles gépészmérnök - Budapesti Műszaki Egyetem (1976). Pályafutás: A BME Gépészmérnöki Karának oktatója (1977-1990). A Fegyver- és Gázkészülékgyár Célgépgyárának főmérnöke (1991). Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium iparért felelős helyettes államtitkára (1992). Az ÁVÜ (később ÁPV Rt.) vezérigazgató-helyettese, vezérigazgatója (1993-98). Az RWE Energie AG főosztályvezetője Németországban (1998-1999). 2000-től az RWE csoporthoz tartozó ÉMÁSZ Rt. általános igazgatója, majd az RWE-EnBW Magyarország Kft. igazgatója. Dflak: Eötvös Loránd-díjas. Család: Nős, felesége okleveles gépészmérnök. Gyermekei: Bence egyetemista, Gergely középiskolás, Ágnes általános iskolás. aludni, de bizonnyal így születtem. Az embert a munka élteti s lehet, hogy mindez még jó hatással is van a kondíciómra. Igyekszem minél gyakrabban elmenekülni a kőrengetegből, s inkább a békés nyugalmat, az egyedüllétet, a csendet szeretem, mintsem a zsivajt és a tömeget magam körül.- Az utóbbi években egyre csökkent a vezérigazgatók „felezési ideje”, ha úgy alakul, mit szeretne még ezután csinálni?- Arra koncentrálok, hogy az atomerőmű irányítását a legszakszerűbben megoldjam. Amíg a megbízásom él, erre koncentrálok.- Miért jó az atomerőmű vezérigazgatójának lenni?- Szép feladat, nagy kihívás, ami ráadásul egy nagyon speciális részvénytársaság irányításának a felelősségét is jelenti. Túl a konvencionális irányítói feladatokon plusz terhet jelent a mindenkori vezérigazgató vállán a nukleáris biztonságért vállalt egyszemélyi felelősség, amit nem lehet megosztani senki mással. Ha belegondolunk, hogy a reaktorban negyvenkét tonna urán-dioxid dolgozik, hogy termelje nekünk a hőt és ezen keresztül a villamos energiát, átlátható a felelősség súlya, amivel minden nap szembe kell néznünk. Működésünk minden pillanatában százszázalékos műszaki biztonsággal kell dolgoznunk.- Ez önnek is napi 24 órányi feszültséget jelent?- Olyan feszültséget, ami inspirálja az embert. Itt a személyzetnek mindig a vezér- igazgató rendelkezésére kell állnia és ez fordítva is igaz: éjjel-nappal elérhetőnek kell lennem, ha a reaktorok környezetében dolgozók úgy ítélik meg, hogy szükség van rám. Ihárosi Ibolya i í
