Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-15 / 39. szám

10. OLDAL 2003. Február 15., Szombat EMLEKEZET Százéves a szeret lár templomépi- tö plébánosa, az 1946-os Nemzetgyűlés elnöke 44 évi távoliét után tért haza és el­ső útja a temp­lomba vezetett. Akkor csak megnyugodni tért oda be, azóta már ott pihen. Békében alussza örök álmát. Varga Béla 1903. február 3-án született a Győr megyei Börcsön paraszti családból. 1926-ban Rótt Nándor püspök szentelte pappá. 1929-ben került Balatonboglárra, ahol templom­építésbe kezdett, s a templomépítő bizottság el­nökének megnyerte Gaál Gasztont, aki 1931-ben újjászervezte a Független Kisgazda- pártot. Még ebben az évben felszentelték a bala- tonboglári, merészen modem stílusúnak számító templomot. 1939 októberében Lengyel Ifjúsági Tábor néven lengyel nyelvű középiskolát állítottak fel, amely 1941 nyarán Balatonboglárra költözött. Az áthe­lyezés Varga Béla plébánosnak volt elsősorban köszönhető. A kisgazdapárt képviselőjeként a nemzetgyűlésben is védte a lengyel menekültek érdekeit. 1946. február 1-jén Varga Bélát választották a Nemzetgyűlés elnökévé (Tildy Zoltán volt a köztár­sasági elnök, Nagy Ferenc pedig a kormányfő). 1947 tavaszától mind világosabbá vált, hogy a meggyengített polgári demokratikus pártok „feles­leges akadályként állnak a baloldal céljainak meg­valósítása előtt". Varga Béla még hazautazott Balatonboglárra, ahol Bánás László veszprémi püspökkel találkozott, aki nem csak felszólította az ország elhagyására, hanem előkészítette számára az utat is, és 1947. június 2-án átlépte a magyar-osztrák határt. Az Egyesült Államokban majdnem minden jelentős amerikai és nyugat-európai politikussal kapcsolatba került, és élvezte a bizalmukat. A magyar ügyekben építettek véleményére. A Magyar Bizottság néven 1957-ben megalakult szervezet elnökének Varga Bélát választották. Nagy része volt abban, hogy az ENSZ a Szovjetuniót agresszornak minősítette az 1956-os magyarországi eseményekkel kapcso­latos viselkedése miatt. 1991-ben települt végleg haza Balatonboglár­ra, és 1995. október 13-án hunyt el. Hamvait a balaton- boglári templomban helyezték örök nyugalomra. V arga Béla jelzőibe szerettem bele legelőször. Boglárról azt mondta: áldott terület. A bogiá­riak érzéseiről azt, hogy nemes szere­tet. Egy másik megfogalmazásban azt, hogy tökéletes szeretet. Intelme így hangzott: „Ha szeretjük egymást, az egész világ tisztelni fog bennün­ket, és emlékezni fognak arra: van egy község, amely kiállt az üldözöt­tek védelmében." A lengyel menekül­tekre gondolt. Aztán megtanultam tisztelni azt, aki ezeket a jelzőket használta. Sze­lídsége, nyíltsága, szinte szerzetesi egyszerűsége fogott meg. Varga Béla, Balatonboglár temp­lomépítő plébánosa, az 1946-os Nemzetgyűlés elnöke 100 éves volna. Ezt a kort nem érte már meg, de megért történelmi korszakokat. Örök álmát a szeretett földön, Balatonbog- láron, az általa épített kápolna kriptá­jában alussza. Innen indult el a világ­gal viaskodó, a szeretetért harcoló út­jára, és ide tért vissza végleg. Őrzök egy képet 1991. július 14- ről. Ott álltunk a mai Balatonlelle te­lepülést jelző táblánál, és Budapest felől vártuk a hazatérőt. Tavasziasan friss nyár volt. Akkor még egy kény­szerházasság eredményeként Lelle és Boglár egy településnek, Boglárlellé- nek számított. Ez a kényszerű házas­ság és a névtorzó volt az ára annak, hogy korábban városi rangot kapjon a külön-külön is városias két telepü­lés. Varga Béla, aki innen indult el, nem vette figyelembe a névházassá­got: következetesen Boglárt említett és a bogiári embereket szólította. Autóval érkezett és amikor itt, Lelle határán kilépett a kocsiból, ne­mes egyszerűséggel annyit mondott: „köszöntelek benneteket bogiáriak”. Aztán folytatta útját egyenesen a bog­lébánosa lári templomig. Ott a cser­készek, és akkor még városrész Boglár lakóinak sorfala között érkezett meg az oltár elé. Hallgatta az üdvözlő beszédeket, amelyekben az őszinte szeretet az aktuálpoliti- kával keveredett. Szöllősi Ferenc esperes plébános a templomépítőt, az egy­házi felettest köszöntötte megható tisztelettel, ne­mes egyszerűséggel. Az azóta már a politikának hátat fordító országgyűlé­si képviselő pedig harcos igyekezettel próbálta bizonygatni, hogy ő a fel­kent utód a politikában. Az előre összeállított üdvözlő beszédek sorjá­ban az övé nem szerepelt. Ott a hely­színen kért és kapott akkor szót. Varga Béla leült a templom kereszt­je alá megpihenni. Ott a széken érez­ni lehetett nyugodtságát, határozott­ságát és magabiztosságát. Az akkor már 89 éves politikus pap szálfater­metét sem a kor, sem a távoliét nem tudta meghajlítani. A jellemét sem. 44 évig volt távol Balatonboglártól és a hazájától, ahogy ő fogalmazott: szám­űzetésben. A 44 év alatt emlékezeté­ben semmi nem halványodott el. Sem a bogiári évek, a templom és az egy­házépítés időszaka, sem a politikai szerepvállalás, amely az 1946-47-es Nemzetgyűlésbe a kisgazdapárt tagja­ként az elnöki pulpitusra emelte. Var­ga Béla számára ugyanis mindig min­den lehetőség ugyanazt jelentette: a szeretet, a béke hirdetését. Példákkal bizonyította, hogy mi­ként lehet távolból is félteni és szeret­ni azt a várost, azokat az embereket és azt a nemzetet, amelyhez tartozó­nak érezte magát. Álltam a bogiári templomban Var­ga Béla hazaérkezése napján, s arra gondoltam: lehetett volna ez diadal­menet egy hazatérő ember számára. Varga Béla azonban nem így akarta. Csak megérkezni szeretett volna, egy­szerűen az övéi körébe azok közé, akiket világvándorlásában soha nem felejtett el. Miagyar földre lépését kö­„Mentem a sorsom elé. Ma sem akarom el­hinni, de a barátaim ma is állítják, hogy kész volt ellenem a halálos ítélet.” FOTÓ: GYERTYÁS LÁSZLÓ, LÁNG RÓBERT vetően kísérte Antall Jó­zsef, a miniszterelnök, kö­szöntötte az államfő: Göncz Árpád, s természe­tesen Kovács Miklós, Balatonboglár (akkor még Boglárlelle) polgármeste­re. Azt mondta: „...szeret­tei közé jött, ez meggyő­ződésem. Tudom, mert kinyilatkoztatott hazatéré­si szándéka után minden­ki hívta és hazahívta, aki valahogyan kötődik hoz­zá. Hívta egyháza és püs­pöke, hívta a kormány és a Ház és hívta a köztársaság elnöke... És hívtuk mi is. Nem későn és nem késve, hanem akkor, amikor ennek az ideje elérkezett. Hazahívta a város, a város nevében az önkormányzat...” Varga Béla hálás volt, talán megha­tódott is, de nem érzékenyült el. Azt mondta: „A jó Isten megáldott, hogy ezt a gyönyörű templomot megte­remthettük egy év alatt. Megáldott azzal, hogy amikor a lengyelek ide menekültek, s mindenkinek, aki hoz­zátok jött, ti adtatok otthont, szállást. Ezt az egész világ tudja. S ez nem Varga Bélának a megtiszteltetése, ez a magyar balatonboglári népnek a tö­kéletes szeretete. Ennek a községnek a lakossága soha senkit vissza nem utasított, aki idejött és segélyt kért.” Azt gondoltam, ennél tömörebben egy város tartását és lelkiismeretét ta­lán még senki nem fogalmazta meg. S ennyire szerény, a sikerét másokra testáló emberrel sem találkoztam. In­telme is volt. Azt mondta: „Akarom, hogy a bogiáriak jobban szeressék egymást, mint azelőtt. Ha szeretjük egymást, az egész világ tisztelni fog bennünket és emlékezni fog arra, hogy van egy község, amely kiállt az üldözöttek védelmében. Az én éle­tem sok üldöztetés volt, és ezt az ül­döztetést arra használtam fel, hogy szolgáljam hazámat. A Jóisten meg­adta nekem, hogy szolgálhattalak ti­teket a 44 hosszú éven át.” Varga Béla szolgálata túl az óceá­non nem volt kevés. Miközben meg­őrizte magyarságát és szép magyar beszédét, azért dolgozott, hogy meg­ismerjék hazánkat. Az itt élő embere­ket szolgálta azzal is, hogy közremű­ködött a Magyar Szent Korona haza­hozatalának előkészítésében, s ab­ban, hogy az Amerikába szakadt ma­gyarság megtartsa identitását. Aztán hazajött maga is Boglárra, szerettei körébe. A kor, a kegyetlen ellenfél őt sem kímélte. A bogiáriak széretetét csak rövid ideig élvezhette. A magyar kormány vendégeként, or­vosi kezelés céljából újra Budapestre ment. Balatonboglárra már csak vég­ső pihenésre tért vissza. 100 éves volna, ha élne. A szeretet hirdetője, a bogiári templomépítő cselekedete azonban évszázadokon át is példa. KERCZA IMRE „Hazamentem Balatonboglárra” „Mentem a sorsom elé. Ma sem akarom elhinni, de a barátaim ma is állítják, hogy kész volt ellenem a halálos ítélet. Az ember ilyen fe­szített állapotban másképpen látja az életet, a sorsát. Amilyen napo­kat átéltem, a halál megváltás lett volna nekem. Hazamentem Balatonboglárra, el­mondani a vasárnapi misét, prédi­kálni híveimnek. Otthon rendbe raktam a dolgai­mat, szinte éreztem, hogy nagyon sokáig nem leszek kedves ottho­nomban. A szökésre nem gondol­tam, hiszen pap voltam, egyházi elöljáróm engedélye, a veszprémi püspök beleegyezése nélkül se­hová nem mehettem volna. Nem is búcsúztam el híveimtől, de mintha érezték volna, hogy valami történni fog. Sokkal többen voltak a templomban, mint máskor, érezték, hogy tragikus forduló­pont várható. Ebédtájban szólt a telefon. Bánás László püspök hívott, aki a kör­nyéken bérmált. Mondta, hogy odajön Bogláma ebédre, szólni akar velem. Nagyon jó barátság­ban voltunk. Bánás különben ma­gával Rákosival is kapcsolatban állt, Rákosi meglátogatta a kórház­ban, amikor beteg volt. Eljött a titkárával, Lékai Lászlóval. (Aki később esztergomi érsek lett.) Hármasban leültünk beszélgetni, elmondatta, hogy mi van velem. Elmondta, hogy Dallos Sándor hívta, kérte, beszéljen velem. Könyörögve kérte, hogy beszél­jen rá a menekülésre, mert hét­főn le akarnak tartóztatni... ...Utam az Egyesült Államokba vezetett, ahol voltak a lengyele­ken keresztül is kapcsolataim, de jelentős magyar ismeretségi kör­rel is rendelkeztem. Édesapám „amerikás magyarnak" számított, sokáig kint dolgozott, megtalál­tam mindenkivel a szót. Rokona­im is éltek kint, Ferenc öcsém amerikai katona volt a háború alatt. Nagy segítségemre volt Francis Walther képviselő, akinek édesapja az apámnak volt jó is­merőse a századfordulón. Sokat segített nekem, építette a kap­csolataimat. Az Egyesült Államok­ban sok emigráns élt, sokféle szervezet működött. Nemcsak itt, de Európában is a magyar politi­kai emigráció majdnem minden árnyalata valamilyen szervezetet alapított. Mindegyikhez megtalál­tam a kulcsot, kivéve a nyilasokat. Nem is tartottam velük semmilyen kapcsolatot.” VARGA BÉLA Vállalatunk a Flextronics International Kft Tab, amely egy a világ elektronikai iparában vezető helyet elfoglaló vállalatcsoport tagja, Somogy megye legnagyobb vállalata pályázatot hirdet az alábbi munkakör betöltésére: menedzserasszisztens (ügyvezető igazgatói) * Minimum középfokú (érettségi) végzettség * Felsőfokú angol nyelvtudás (második idegen nyelv: olasz vagy német ismerete előny) * Magas szintű Power Point felhasználói készség (prezentációk készítése) * Flexibilitás, szervezőkészség Alkalmazási feltétel:- hatósági erkölcsi bizonyítvány (3 hónapnál nem régebbi). Bővebb felvilágosítás kérhető a vállalat személyzeti csoportjától munkanapokon 7-16 óráig a 06-80-201 -052-es ingyenesen hívható zöld számon. Az angol és magyar nyelvű szakmai önéletrajzokkal kiegészített fényképes pályázatokat az alábbi címre kérjük eljuttatni. Flextronics International Kft. Mezőfi Gyula 8660 Tab, Pf.: 33. (e.mail: gyula.mezofi@hu.flextronics.com ) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Egészségügyi Főiskolai Kar A PTE Egészségügyi Főiskolai Kar a 2003/2004-es tanévben a következő szakokon indít képzést nappali (N) és levelező (L) tagozaton: Akkreditált Iskolai Rendszerű Felsőfokú Szakképzés: SZÜLÉSZNŐ (N, L) KÉPI DIAGNOSZTIKAI ÉS INTERVENCIÓS ASSZISZTENS (L) ORVOSDIAGNOSZTIKA! LABORATÓRIUMI TECHNOLÓGUS (N. L) Főiskolai alapképzési szakok: ÁLTALÁNOS SZOCIÁLIS MUNKÁS (N, L) BIOLÓGIA (egyetemi) -EGÉSZSÉGTANTANÁR (főiskolai) (Ni DIETETIKUS (N) • DIPLOMÁS ÁPOLÓ (N, L) EGÉSZSÉGTANTANÁR (L) EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS (N. L) i GYÓGYTORNÁSZ (N) KEPAl KOTO DIAGNOSZTA (N,L) ORVOSDIAGNOSZTIKAl LABORATÓRIUMI ANALITIKUS (N, L) . VÉDŐNŐ (Ni Egyetemi kiegészítő alapképzés: EGYETEMI OKLEVELES ÁPOLÓ (N, L) A kar a felvételi tantárgyak egy részéből FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM indítását tervezi. Bővebb információ a Tanulmányi Osztályon, illetve a megadott telefonor és e-maí! címen kérhető. Cím: 7623 Pécs, Rét u. 4. Tek 72/535-980: 72/501 -500/ 7753 m. E-mail: rebeka@efk.pte.hu február 18-án megjelenő1 otthon-lakás mellékletünkben 35% kedvezménnyel adhatja fel témához kapcsolódó hirdetését Tel.: 82/528-106, 82/528-164 Somogybán otthon vagyunk Somogyi Hírlap i * 4 I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom