Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-15 / 39. szám

2003. Február 15., Szombat A L M A N A C H 0 6 7 7. OLDAL Recept Háromfáról Böjti szilvaleves A háromfai asszonyok nagy lele­ményességgel teszik változatossá a ma is szigorúan tartott böjti időszakokat. Györkös Jánosné re­ceptgyűjteményében szerepel a nagypénteki szilvaleves; ehhez az aszalt szilvát kevés fokhagy­mával, babérlevéllel föltették fő­ni, végül tejföllel behabarták és ecettel ízesítették. Hétköznapi húsmentes étel a pucoktúrás, amihez lábasban a sima lisztet zsemlyeszínűre pirították, forró, sós vízzel öntözve darabosra ke­verték, majd zsírral megöntöz­ték. Ritkán cukorral és lekvárral is fogyasztották. Gadanecz Fe­rencivé a szentestére szánt má- csikhoz a lisztet sóval, vízzel, to­jással összegyúrja, vékony lappá sodorja, és a platnin ropogósra süti. Ezután falatnyi darabokra tördelve forró, cukros tejjel leön- ti, és cukros mákkal megszórja. ■ * * Sürgetik a csatornát, a jobb megélhetést Mértéktartó bizalommal for­dul az unió felé Háromfa. Táv­lati tervek helyett szinte min­denkit a napi gondok foglal­koztatnak. Féltik jónak mond­ható intézményrendszerüket, kényelmüket, s a legtöbben alig hiszik, hogy jobb megél­hetés, több munkahely várna rájuk a csatlakozás után.- A turisztikai kincsnek számító természeti környezeten, a híres horgásztón és a hagyományokon kívül sok egyébre is büszke lehet a falu. Jól felszerelt az általános iskola és óvoda, van helyben or­vosunk, körzeti rendőrünk, s az önkormányzat a közterületek és a középületek folyamatos felújítá­sára, rendben tartására is nagy fi­gyelmet fordít - állította Papp Istvánpé polgármester. - Amit le­hetett, eddig is megtettünk a la­kosság kényelméért és a jobb életkörülményekért, mégis egyre nehezebb a megélhetés. A köz­munka és közhasznú foglalkozta­tás nem megoldás, csak kényszer az önkormányzatnak és a lakos­ságnak is. Még a munkahelyte­remtő pályázatokon sem tud megfelelően részt venni a falu, mert a tőkeerős vállalkozások is hiányoznak.- Mit vár a csatlakozástól?- Az uniós csatlakozástól első­sorban azt várom, hogy legalább csökkenjen a most jellemző óriási munkanélküliség, javuljanak a la­kosok életkörülményei és keve­sebb szociális támogatásra legyen szükségük. Most ugyanis erre megy több mint 12 százalék az önkormányzat 145 millió forintos költségvetéséből. Az unió köze­ledtével régi vágyunk, a szenny­vízcsatorna is hamarabb megva­lósulhat. Már csak ez hiányzik a község teljes közműellátásához. PAPP ISTVÁNNÉ 1936-ban szüle­tett Pécsen. Tősgyökeres háromfai, 1955-től 1972-ig vb-titkár, 1973 és 1989 között tanácselnök, a rend­szerváltás óta polgármester. A Mun­kaérdemrend bronz fokozata és a Somogy Polgáraiért kitüntetés birto­kosa. Egy fia, egy lánya van.-Mit tesz ezért az önkormányzat?- A Rinya menti térség közös szennyvízhálózatára három évig sikertelenül pályáztunk, de a csa­tornatervekre eddig már kifizet­tünk 1,1 millió forintot. Várako­zás helyett inkább megvizsgáljuk a lehetőségét, hogy a barcsi szennyvízrendszerhez csatlakoz­zunk Babócsánál. Ez közelebb is lenne, mint Nagyatád, s most a tervezőkön és a költségszámítá­sokon a sor, hogy eldönthessük, hogyan lépjünk előre.- Ezenkívül mi hiányzik a falu­ból?- A művelődési ház további korszerűsítését, a ravatalozó bő­vítését kellene mihamarabb elvé­gezni. Szükség van egy újabb buszöböl kiépítésére, az esőbeál­lók cseréjét és a templom felújítá­sát szeretnénk mielőbb megvaló­sítani. S hátravan még a kábelté- vé-hálózat fejlesztése is. _______■ So k a gondnok teendője keresett egy keveset, de akik csak a gazdálkodás­ból éltek, semmit se tud­tak pénzzé tenni. Igazi szakmája sokáig nem volt; dolgozott kubi­kosként és hivatalsegéd­ként is. Már családos em­berként érettségizett és kitanult két szakmát, majd két évtizedig a té­Ügyes kezét, barká­csolóhajlamát Császár Jó­zsef bizonyosan suszter nagyapjától örökölte. El­ső nyugdíjas évét jobbára az otthoni kerti gépek ja­vítgatásával tölti a szövet­kezet volt gépszerelője.- Sok borsot törtünk öregapám orra alá. A tal­pat kis faszögekkel kala­pálta a cipőkre; mi meg mindet el- szögeltük, mire észrevette - eleve­nítette föl Császár József a gyerek­kori emlékeket. - Akkoriban ci­pész, asztalos, kovács három-négy is volt a faluban, két bognár, egy molnár és jó néhány ács, kőműves is. Szabó csak egy volt, pék meg egy sem. Szegény volt a falu, külö­nösen á beszolgáltatás éveiben. Az apám hivatalsegéd volt, ő legalább eszben javította a gépeket.- Nekem minden munka tet­szik, jólesik a málnázás, a barká­csolás is. Az egyházközség egyik templomgondnoki tisztét is rám testálták - sorolta. - A legtöbb te­endő éppen itt van, mert szeret­nénk felújítani a templomot. A külső javítás és a tetőcsere beleke­rül nyolcmillió forintba, s nagyon kellene hozzá a támogatás. ■ is kettő volt: Péter-Pálkor a felső ré­szen, pünkösdkor meg Agariban. Olyankor lovas kocsival kivitték apám harmóniumát, és a szabad­ban tartották a misét, s meghívták a rokonokat, ismerősöket a falu másik részéből is. Legidősebb gyerekként sokat küldtek harangozni. Régen ott­hon választották a halot­tat, s addig kellett húzni a két harangot, amíg a gyászkocsi meg a nép ki nem ért a temetőig... Ha- rangoztunk, ha nagy vi­harfelhő jött. Nyáron a templomtoronyból valaki éjjel-nap­pal figyelte a határt, nem üt-e ki tűz... Sok szokás eltűnt már; nekem is kevesebb a türelmem és az egészségem is az íráshoz. De a falu most is őrzi hagyományait, s mindig akad, aki ezeket le is jegyzi. ■ könyvtár- és kultúrház- vezetés mellett megírta a község, a háborús évek és az újjáépítés, a terme­lőszövetkezet meg az is­kola történetét; össze­gyűjtötte a falu táplálko­zási szokásait és a ken­derszövő hagyományait.- Édesapám kántor volt és harangozó; már Újjáéledt a híres népdalkor Tizenkét tagja van a népdalkömek, s Gadanecz Ferencné a szakmai vezetője. Legfiatalabb tagja a 13 éves Mód Szandra, a legidősebb pedig 60 évesen Horváth Ist­ván. MazagaZoltánné főszervező mellett a kórus tagja még Császárné Bognár Jú­lia, Mestemé Barzsó Szilvia, Tratnyek Gyuláné, Módné Kutnyák Bernadett, KrásetzLászlóné, Szigetiné KrénuszaÉva, Radák József és Bencsik Balázs. Évente hat-hét ünnepi alkalommal szerepelnek színpadon. Fölléptek már a falu báljain, az iskolai alapítványi esten, a szüreti mulatságon és karácsonykor a templomban is.- Most a farsangra készülünk dalos meglepetéssel - tette hozzá Mazaga Zoltánná. - Sok régi népdalt gyűjtöttünk csokorba, de kedveljük a tréfás énekeket is. Kórusminősítésre még nem jutot­tunk el, hamarosan talán arra is sor ke­rül. De nem is ez a fő cél; igazán kedvte­lésből énekelünk, és nagy öröm, ha ez tetszik másoknak is. ■ Hamisítatlan népviselet Az első fellépésre a lel­kes kör tagjai még köl­csönkérték a színpadi ruhákat, mostanra azon­ban nekik is van hajdani viseletét idéző fel­lépőöltözékük. Mivel a régi fekete, rakott se­lyemszoknyát körülmé­nyes lett volna megvar­ratni, ezt most a sötét, húzott szoknya helyette­síti. S manapság már kontyot sem tudnak a fejdiszbe fogni a lányok, de a fehér blúz, a fekete kötény és a férfiak mel­lénye hamisítatlan háromfai népviselet. A könyvtár, a művelődési ház valóban a közösségi élet központja Háromfán. Mazaga Zoltánná vezetésével megte­lik élettel. Van itt modemtánc-csoport, s itt készül fellépésre a népdalkor is. Pezsgő az élet a művelődési házban. Van aerobik, asztalitenisz-bajnokság; a diákoknak pedig Császárné Bognár Jú­lia magyartanár tart sikeres irodalmi és színjátszó-szakkört. A legvidámabb hangok azonban szerda esténként szű­rődnek ki, mikor a népdalkor próbál.- A millenniumi ünnepre alakult meg a csapat, és azóta is töretlen az összetar­tás - mondta Mazaga Zoltánná. - Na­gyon sikeres hagyományőrző együttese volt Dobor Istvánná, Vali néni vezetésé­vel régebben is a falunak. A saját citera- zenekarral kísért kórus sok szép díjat nyert el a hetvenes években. Mikor mi újjáalakultunk, nem is kellett mindent elölről kezdenünk, mert az egyik tagunk már járt abban a régi csoportban is. Iskolapélda ragaszkodásból Szakácsáé Berendiás Tünde azon kevesek közé tartozik, aki tovább­tanulás után is megtalálta a szá­mítását szülőfalujában. Az egyko­ri diák ma már matematikára, fi­zikára és számítástechnikára ta­nítja a falu kisiskolásait.- Nekem sem volt hátrányom abból, hogy Háromfán kezdtem a ta­nulmányaimat, és a mostani diákok is vi­szonylag jó eséllyel in­dulhatnak. A városi in­tézményekhez képest is jól felszerelt az iskola: a szaktantermek és a nyel­vi labor mellett minden gyerek elérheti az inter­netet a tanórákon kívül is - állítot­ta Szakácsné Berendiás Tünde. - Nekem a számítógép otthoni ki- kapcsolódás, a pedagóguspályá­zaton nyertem a gépet. Jó lenne, ha az egyszerű embereknek is megfizethető volna, mert most a legtöbbjüknek nem telik rá. Hi­ányzik a faluban a munkalehető­ség. A gyerekeken is meglátszik, hogy a kényszerűségből ingázó szülők nem tudnak velük eleget foglalkozni. Hogy a nagycsoportos Nóri lá­nyomból és ötödikes Gergő fiamból mi lesz, még nem tudni. Akart már pék lenni, meg jo­gász is, de én abban bí­zom, hogy az uniós le­hetőségekkel kedvük szerint bármit tanulhat­nak. Sosem kérték a szüleim, hogy maradjak a faluban. Cérnagyári munkásként éppen elég teher volt a tanulmányaim támogatása, és tartozom nekik azzal, hogy én is gondoskodjam róluk. Remélem, a mi gyerekeink is ezt fogják tenni, hiszen ezt látják tőlünk. ________■ Ma is fonják a cekkert a lányok Cekkereseknek csúfolták régen a környékbeliek a háromfai lányo­kat, asszonyokat. Jobbára irigység­ből, mert a míves fonású csuhésza- tyomak megyeszerte nincs párja.- Lánykoromban minden fiatal tudott cekkert fonni. Magam sem emlékszem rá, hogy kitől tanultam, mára azonban nem sokan marad­tunk - mondta Horváth Jánosné, aki a hagyományőrző szakkör tag­jait oktatja a csuhéfonás fortélyaira. A szögekkel kivert fakereten két nap alatt készít el egy nagyobb cek­kert. - A csuhészatyor elég sokáig bírta, ha nem ázott el. Még a férfiak is abban vitték a szőlőhegyre a bo­rosüveget és az eleséget. Az iskolás­fiúk vászontáskában vitték a köny­veket, de a lányoknak a füles cek- ker volt a divat. Volt is versengés, kié sikerült szebbre, jobbra. A szépen font cekker azonban aligha lett volna elég, hogy a le­gény ráfeledkezzen az ügyes kezű háromfai lányra.- Még csak 15 éves voltam, ami­kor 1941-ben egy pusztára jártunk krumplit ásni. Nem gondoltam még a házasságra, de az uram azt mondja: ott látott meg először, s a vasárnapi misére menve a bátyám­tól tudakolta meg a nevemet - em­lékezik a fiatalságára Horváth Já­nosné. - Akkoriban ősszel s télen voltak olyan összejövetelek a há­zaknál, ahol táncolni lehetett, ott találkoztunk néhányszor. Nyáron meg a búcsúi bálon. Decemberben aztán megkérdezte, jöhetne-e ké­retni. Bizony, meglepődtem; addig nem mutatta, hogy ilyen komoly a szándéka. Az idén már 56 éve va­gyunk együtt boldogságban, bé­kességben. Négy gyereket nevel­tünk föl, s egyet már eltemettünk. Az uram 81 éves, én 76. Két nyug­díjból ha nem is fényesen, de meg­Horváth Jánosné: Szerettük a szép szatyrot élünk. Még elbírunk a kerttel, meg­terem a konyháravaló, s megfőzöm az uram kedvenc ételét. Már ha van ilyen, mert sose mondja, mit készít- sek, csak azt, hogy jó legyen. ■ HAROMFA A KÖZSÉG CÍMERE Az álló, kerek talpú, jobb oldalán hornyolt tárcsapajzsot felül dom­ború ív süvegezi. Az arany oromvonallal vágott pajzs felső mezejében a két lebegő, stilizált ezüstbástya utal a község legje­lentősebb történelmi időszakára, amikor Háromfán két erődítmény is állt. Az agárvári és a fehér­dombi vár a Babócsára vezető utat vigyázta a Rinya mellett. Ezeket az itt birtokos Tibold nemzetség felügyelte, és koráb­ban fontos szerepet töltöttek be az államszervezés után kialakult várrendszerben is. A címer áll­hatatosságot és elvhűséget jelképező alsó kék mezőjében a három stilizált ezüst jegenyefa mágikus és számmisztikái tar­talommal a község névadó motívuma. A pajzsot két oldalról aranybogyójú babérág díszíti. A LAKOSSÁG SZAMA 1931-ben 1960-ban 1984-ben 1996-ban 2003-ban 1800 1562 1050 900 859 CIVILEK, VEZETŐK A polgárőr-egyesület vezetője Györke József, a horgász­egyesületé Benkovics Győző. A népdalkört Mazaga Zoltánné irányítja, a diáksport-egyesületet Horváth Attila. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal és kör­jegyzőség címe: 7585 Háromfa, Kossuth u. 235. Tel/fax: 82/491-067, 591-004 Ügyfélfogadás hétfőn, kedden és csütörtökön 8-12 óráig, szerdán 8-16 óráig. Pénteken nincs ügyfélfogadás. Simon István falugazdász minden ked­den 10-12 óráig tart fogadó­órát s ad tanácsot a gazdáknak. ORVOSI RENDELES Dr. Martin Valéria háziorvos j • hétfőn, szerdán, 1 >1 csütörtökön és pénteken j 7.30 és 11.30 óra között, : kedden 15-töl 18 óráig L várja a panasszal hozzá fór- T dúló háromfaiakat. MISEREND Róka Dániel plébános kedden és csütörtökön 17 órakor, nyaranta 19 órakor, vasárnap délőtt fél 9-kor tart szentmisét. DÍSZPOLGÁROK Dr. Hantosi Ignác, aki 1962-től 1994-ig volt a község orvosa. Dobor Istvánné aranydiplomás tanítónő, a hagyományőrző nép­dalkor egykori vezetője. A FALU BÜSZKESÉGEI Kerék Imre költő 1942-ben született Háromfán, s középis­kolás koráig itt élt. Legújabb verseskötete Virágvölgy címmel jelent meg 2003-ban. Dr. Tóth János, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem nyugdíjas professzora. Dr. Császár Zoltán belgrádi konzul. Szakács László csillagász, matematikus. Szakács Zoltán programozó. Szakács Tamás amatőr festő. Zsinkó Tibor fejlesztő vegyész­mérnök és gyógyszerkutató. A CIKKEKET ÉS A FOTÓKAT BÍRÓ MÁRIA KÉSZÍTETTE. Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta. > I Felhőt űztek harangszóval A téesz jóvoltából 1962-ben került először tévé a faluba, s az utolsó zsúpfedeles házat 1966-ban bon­tották le. Györkös Jánosné jegyezte le ezt, aki évtizedes * gyerekként ott voltam mmden kö- - zösségi eseményen - emlékezett * Györkös Jánosné. - Háromfa való­ban három részből állt, s most is A-szögnek nevezik az óvodáig, s Fő-szögnek a régi bikaistállóig tar­tó részt. Ott kezdődik Agarév, amit Agarinak is mondanak. Búcsúból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom