Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-14 / 38. szám

2003. Február 14., Péntek A L M A N A C H 0 7 7 7. OLDAL Recept Iharosberénybóí. Krumpliprósza Régen kedvelték a krumplis éte­leket Iharosberényben. Sokan szeretik ma is a krumpliprószát. Ennek a receptjét Búzás László- né adta nekünk. Hozzávalók, négy személyre számítva: egy kiló hámozott burgonya, egy ká­véskanál só, két deci kefir, két tojás és annyi liszt, amennyit fölvesz a tészta. A sütéshez két deci olaj ajánlott. Elkészítése: a burgonyát almareszelőn lere­szeljük, és vízben kimossuk, hogy a keményítő ne maradjon benne. A kefirt, a két tojást és a sót kikeverjük, majd beletesszük a kinyomott burgonyát és hozzá annyi lisztet, amennyit fölvesz. Ebből egy kis merőkanálnyi ada­got teszünk a palacsintasütőbe, majd kanállal szétnyomkodjuk. Mindkét felét pirosra sütjük. Még melegen szilvalekvárt tehetünk a tetejére. ____________■ Un iós forrást is a kibontakozáshoz Még mindig keveset tudunk arról, mivel jár az uniós csatla­kozás - mondta Horváth Fe­renc önkormányzati képvise­lő. - Úgy gondolom, egyrészt nagyobb liberalizmust hoz, ugyanakkor újabb kihívásokat és magasabb követelmény- rendszert is állít elénk.- Meg kell felelnünk a új követel­ményeknek. S talán nyolc-tíz év is kell ahhoz, hogy az emberek ma­gukévá tegyék a másfajta gondol­kodást, s az új gazdasági elvárások beépüljenek község életébe - véli Horváth Ferenc. Hangsúlyozta, hogy hátrányos helyzetű, elmara­dott térségben van Iharosberény. Egykor azonban szebb napokat is látott ez a település. Bizonyság er­re a rendezett falukép és a gondo­san művelt zártkertek. S úgy vélik, van egy kitörési pont is, ez pedig a szelídgesztenye. Horváth Ferenc elmondta, az itt termő gesztenye országosan egyedülálló, rendkívül finom aromájú. Szeretnék véd­jeggyel is ellátni a termést, és bíz­nak benne, hogy ebből a település jelképévé vált gyümölcsből hasz­nuk lehet majd az unióban is.- Hatalmas előrelépés volt Iharosberény életében a telefonvo­nal, annak ellenére is, hogy ez a rendszer nem a legjobb, s így rendkívül lassú az internet elérése. ISDN-vonallal csak kevesen ren­delkeznek - mondta a képviselő. - A kábeltelevízió-hálózatunk már tíz éve kiépült, napjainkra azon­ban már ez is elavult, ezért jó vol­na a csillagpontos rendszert kiala­kítani. Szeretnénk végre megolda­ni a szennyvízelhelyezést is, mert a jelenlegi félig illegális lerakóhely, amit a szakhatóságok hallgatóla­gosan tudomásul vesznek, nem megoldás. Öröm, hogy tavaly év végén kiépült a községben a föld­HORVÁTH FERENC 1951-ben szüle­tett Iharosberényben. Nagykanizsán, majd katonai főiskolán tanult, Pécsen építészmérnöki és mérnöktanári diplo­mát szerzett. 23 évig a Nagyváthy kö­zépiskola műszaki vezetője, két éve a csurgói városgazdálkodási és műszaki iroda vezetője. Nős, két gyereke van. gázvezeték, és szép számmal csat­lakoztak rá a háztartások. Most ta­vasszal pedig újabb rákötések vár­hatók - sorolta Horváth Ferenc. A járda mindössze két utcából hiányzik, és az utak többsége is jó állapotú. Ha pályázati forrást tud­nának szerezni, akkor a hegyi uta­kon lehetne javítani, és világítással kellene ellátni őket. Mindez a re­mélt falusi turizmusnak is feltéte­le. Büszkék a civil szervezeteikre. A Nosztalgia egyesületet már a községhatáron túl is jól ismerik, a polgárőrség pedig megyei, sőt or­szágos névre tett szert. A községben nagy számban él­nek romák. Horváth Ferenc remé­li, hogy lesz olyan uniós forrás is, amely segít a felzárkóztatásukban. Mint megtudtuk, az általános isko­lában már elindítottak egy progra­mot a romák esélyegyenlőségének a javítására, szeretnék felszámolni a hátrányaikat. __________________■ A falu nevét először 1264-ben em­líti IV. Béla szabadalomlevele. 1268-ban Mária királyné, IV. Béla felesége a falut Iharosi Györgynek adományozta. Az 1300-as évek elején már plébániája is volt a köz­ségnek. 1373-tól 1726-ig számos neves család - a Laki Thuz, a Nádasdy, a Török, a Rátky, a Sár­kány, a Kisfaludy - birtokolta. A leghosszabb ideig, 1716-tól 1945-ig az Inkey család volt a tulajdonos ezen a vidéken. Inkey Gáspár 1750-ben építtette meg a család barokk kastélyát, ennek a XX. szá­zad elején 5000 kötetes könyvtára volt. 1950-ben az általános iskolát helyezték el a kastélyban, aminek a parkjában számos különleges növény is található. A herényiek emlékezete szerint az 1848/49-es szabadságharc idején Jellasics horvát bán egyik csapatteste itt vo­nult el, és a környékről verbuváló­dott népfelkelők - igaz, sikerte­lenül - támadást intéztek ellenük. Iharosberény 1864/65-ben már mezőváros volt, majd néhány évti­zed alatt többszörösére nőtt a la­kossága. Nevét a két világháború között a szarvasmarhatartás tette ismertté; napjainkban a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgaz- daság és az erdőgazdálkodás; ■ Védjegyet a gesztenyének A szelldgesztenyések hazájaként emlegetik Iharosberényt. A leg­több fát még a szépapák ültették, s van jó néhány 100-150 éves fama­tuzsálem is. A néphagyomány szerint az első fákat a törökök tele­pítették. Mostanában évente 30-60 tonna gesztenye terem a kertekben és a hegyben, s nagy ré­sze hamar gazdára talál, mert ki­váló a minősége. Általános ismert­sége folytán már a betakarítás ide­jén helyben fölvásárolják az isme­rős cukrászok, kereskedők. Nem­rég a dél-dunántúli régió szakmai konferenciájára hívták az iharos- berényieket, s a védjegyekről volt szó, egyebek között az iharos- berényi szelídgesztenye levédésé­ről. A küldöttség tagja volt Pécsi László termelő is. Elmondta: nem túl nehéz megszerezni a védjegyet - ennek főleg az uniós csatlako­zást követően lesz nagy je­lentősége -, és mindössze 100-120 ezer forintba kerül.- Az önkor­mányzat ezt nem vállalhat­ja, csak civil szervezet vagy gazdasági tár­saság. Jó volna, ha a hegyközség vállalná; ha mégsem, akkor gesz­tenyetermelő kft-t vagy szakcso­portot létesítünk - mondta Pécsi László. - A herényi édes gesz­tenyét vüágviszonylatban is jegy­zik, ezzel cukor- és egyéb béltar­talma folytán a többi termőhely gesztenyéje nem veheti föl a ver­senyt. Hosszú távú megoldás pe- dig a helyi feldolgozás volna. ■ Úszni járnak, táboroznak Az iskola sportegyesületét 2000- ben hívták életre. Csaba Árpád, az egyesület elnöke elmondta: csak ebben a szervezed formában pá­lyázhatnak, s források nélkül nem fejlődnének. A Wesselényi közala­pítványhoz beadott pályázataik rendre nyernek. így tettek szert 21 kerékpáiía, és regionális duatlon- versenyt indítottak a tanulásban akadályozott gyerekeknek. Beren­deztek egy konditermet, s már má­sodszor nyertek félmillió forintot, ezt terembérletre és úszásoktatásra fordítják. Az intézménynek nincs tornaterme, s nincs uszoda sem, így a csurgói Nagyváthy középisko­lával kötöttek megállapodást.- A második osztályosoknak kö­telező az úszásoktatás; aki nem ta­nul meg úszni, azt felzárkóztató oktatásra visszük. Az a célunk, hogy legalább egy úszásnemben biztosak legyenek a gyerekek - mondta az elnök testnevelő. Öröm­mel említette, hogy a kondicionáló­termet nemcsak a diákok látogat­ják, sikerült odacsábítani a felnőtte­ket is. Büszkék a sporteredménye­ikre. Második korcsoportos kosár­labdacsapatuk bejutott a megyei Szívesen jönnek a fiatalok a konditerembe döntőbe, és jól szerepeltek labdarú­gásban is. Az iskolában nagyon sok a hátrányos helyzetű gyerek, nekik egyetlen nyári programjuk a tábor. Két éve szervezett egyet az egyesü­let, s az idén is tervezik. Jól együtt­működnek a sportegyesülettel, ám Csaba Árpád hiányolja a segítő szü­lőket. Azt mondta: nem élnek a le­hetőséggel, pedig a gyerekekkel in- gyen járhatnának uszodába. ■ Erdélybe viszik a lakodalmast Csontjaikból elűzi a fájdalmat is A fellépések előtt gyakran panaszkod­nak egymásnak az idősek, elpanaszolják és sorolják, hogy fő­leg reggelente kinek mije fáj. Ám attól a perctől kezdve, hogy megkezdődnek a pró­bák vagy színpadra szólítják őket, csontja­ikban megszűnik a bi­zsergő fájdalom. Ha a doktor úr most látna bennünket, biztosan nem hinne a szemé­nek - mondják ilyen­kor huncut mosollyal. A hagyományőrző tánccsoport leg­fiatalabb tagja alig múlt húszéves, a legidősebb pedig túl van a hetvenen is. Mégis teljes az összhang az együttesben; lelkesen és kifulladá­sig ropják valamennyien. A táncosok története, múlt Horváth Já­nos művészeti vezető elmondta, 2000- ben kezdődött. Akkor kereste meg a táncpedagógust a Nosztalgia nyugdíjas­egyesület, s kérték: tanítsa meg táncolni az időseket. Akkor már jól szervezett és sikeres énekkara volt a nyugdíjasoknak, ezért úgy gondolták, hogy megpróbál­koznak a tánccal is. Az általános iskolá­ban tanító nagykanizsai táncpedagógus vállalta a csapat felkészítését, s még ab­ban az évben elkezdték fölgyűjteni a környéken a múlt század eleji lakodal­mas szokásokat. A megyei múzeum se­gítségével, valamint korábbi gyűjtések­ből és idős emberek visszaemlékezései­ből hamarosan összeállt a produkció. Közben a kilenc nyugdíjashoz fiata­lok is társultak, s készültek az első fellé­pésre. Tóth Imréné volt akkor a nyugdí­jas-egyesület vezetője. Elmondta: a fi­nisben a tagok vállalták - noha épp akkor volt a szeder- és uborkaszezon -, hogy mindennap összejönnek. Este nyolckor tartották a próbákat, amikor már úgysem lehetett dolgozni a hegyen. Első; nyilvá­nos színpadra lépésük augusztusban volt, a Berény nevű települések találko­zóján, annak akkor éppen Iharosberény volt a házigazdája. Azóta több helyen is fölléptek, két hete pedig bemutatkoztak Nagykanizsán is. „A gyökerektől napja­inkig” című néptáncesten előadták mű­sorukat. Horváth János elmondta: a tel­jes műsor csaknem egyórás, ebből félórá­nyit látott a dél-zalai város közönsége. A fellépőruhát egyelőre kölcsön kapták, de idővel szeretnének saját öltözéket is. A kezdeti sikereken felbuzdulva nyárra erdélyi kirándulást terveznek, s oda is elviszik a herényi lakodalmast. _______■ Öt venhét év jóban-rosszban Kiss István és felesége 57 éve kötött házasságot. Ma is jól emlékeznek arra a májusi napra. Zöldelltek a kertek, s virágoztak a fák. A néphit azt tartja, amüyen az esküvő napja, olyan lesz a házasság. Kisséknél az élet azonban átírta a forgatóköny­vet. A férj Erdélyből jött, tizen­egyen voltak testvérek. Csendőr­nek került Iharosberénybe az 1940- es évek elején. Mesélte: 1945-ben Pogányszentpéternél elfogták a bolgár katonák, akkor kezdődött a hányattatása. Kétezer társával együtt a Szovjetunióba hurcolták, munkatáborban dolgoztatták az Ural mentén, majd Szibériában. Szerencsésnek tartja magát, mert - mint mondta - hullott a nép, de ő túlélte a 42 fokos lázat is. Óvta ma­gát, és készült az életre. - - Szabadulásom után hamaro­san újra Iharosberényben voltam. Megkerestem azokat az ismerősei­met, akiknél a mháimat, lábbeli­met hagytam megőrzésre. Persze, nem adták vissza. Úgy döntöttem, nekivágok a vüágnak. Keletet már megismertem, gondoltam, megné­zem, mi újság Nyugaton. Útköz­ben összetalálkoztam a leendő fele­ségemmel. Megkérdeztem: miért nem mentél férjhez? Mert nem vet­tek el, felelte. Akkor én elveszlek! Úgy is lett. A megpróbáltatások­nak azonban nem szakadt vége. Az ötvenes években kitelepítették őket az Alföldre. S később is hosszú ide­ig nem jöhettek vissza Iharos­berénybe, mert a falu akkor a szi­gorúan őrzött határsávba tartozott. Egy fiuk született, és négy uno­kájuk van. Remélik, hogy most már nyugalmuk lesz.- Sokszor megkérdezem: miért érdemeltem én ezt a sorsot, ha még a bogárnak sem ártottam - mondta a feleség. A párom gyakran faggat: Sok megpróbáltatást átéltek Kiss Istvánék nem bántad meg, hogy hozzám jöttél, könnyebb lehetett volna az életed. Mindig azt felelem: most már nem teljesen mindegy? ■ IHAROSBERÉNY A KÖZSÉG CÍMERE Álló, háromszögű, aranyszegétyü pajzs zölddel és ezüsttel négyeit mezejében - a pajzsderék ma­gasságában - széles vörös pólya van, s benne lebegő, stilizált ezüst kastélyépület. Az első zöld mező­ben lebegő, a szárán összefogott három arany búzakalász. A máso­dik ezüstmezőben lebegő, leveles zöld szőlőfürt, a harmadik mező­ben stilizált zöld gesztenyefalevél; a negyedik, zöld mezőben cso- roszlya és ekevas, jobbra s balra fordítva. A pajzsot kétoldalt egy- egy szárán alul összefogott, arany bogyótermésű zöld babérág övezi. A pajzs fölött fecskefarok végző­désű, ives ezüstszalagon feketével nagybetűs Iharosberény felirat. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 1454 1990-ben 1454 1980-ban 1478 1970-ben 1637 f 1949-ben 1884 A 1920-ban 1811 I CIVILEK, VEZETŐK A Településfejlesztő és Környezet­védő Egyesület elnöke Varga Ró­bert, a Hegytulajdonosk Egyesü­letének az elnöke Szakály Zoltán, a Szabadidő Sportegyesületé De­ák Tibor, a Polgárőr- és Tűzoltó- egyesületé Báli János, a Nosztal­gia nyugdíjas-egyesületé Horváthné Szanyi Éva. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8725 Iharosberény, Rákóczi utca 6. Tel.: 82/494-043, 594-010 A hivatal a hét minden munkanap­ján fogadja a lakosokat: hétfőtől csütörtökig 8-16.15 óráig, pénte­ken 8-tól 14 óráig. Muzslai István falugazdász hétfőn 9-11 -ig tart ta­nácsadást. Horváthné Szanyi Éva családgondozó hétfőn 8-16 órá­ig, szerdán 8-12-ig, csütörtökön 12-16 óráig várja az ügyfeleket. HÁZIORVOSI RENDELÉS Dr. Kunsági Erzsébet gyermekor­vos rendelési ideje: hétfőn 8-11 és 15-16 óráig, kedden 8-10 és 15-16, szerdán 8-tól 11-ig, csütörtökön 8-11-ig, pénte- j - ken 8-10 óráig. Dr. Erőss A i Sándor háziorvos minden­nap reggel 9-től és este fél j héttől rendel. Dr. Laklia L Mária fogorvos hétfőn 7.30- 14-ig, kedden 14.30- 19.30,' csütörtökön 14.30- 19.30, pénteken 7.30-14 óráig. Szerdán iskolafogászat van. Fischli Lászlóné és Perlényi Noémi védőnő hétfőn és szerdán 7.30- 9.30, csütörtökön 7.30-8.30, pénteken 7.30 - 9.30 óráig várja a kismamákat, kicsiket. ISTENTISZTELETEK A katolikus templomban hét köz­ben szerdán van szentmise nyá­ron 17, télen 19 órakor. Vasárnap a szentmise 9.30-kor kezdődik. Az evangélikus templomban vasár­nap 10.30-korvan istentisztelet. NEVEZETES ESEMÉNY A legutolsó somogyi boszorkány- per 1734-ben volt Iharosbe- - rényben. Hampó Erzsébetet és Bánfi Ilonát vádolták meg boszor­kánysággal Sigray József somogyi főispánnál. A két asszony ugyanis állítólag szemmel veréssel beteg­séget és halált okozott a harago­sainak. Á büntetésük: előbb meg­fojtották, majd elégették őket. AZ OLDAL CIKKEIT VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK: VARGA GYÖRGY Harcoltak a bán ellen is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom