Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-13 / 37. szám
2003. Február 13., Csütörtök A L M A N A C H 2 2 5 7. OLDAL Recept Tikosról Vert perec A vert perecet régebben minden nagyobb családi összejövetelre elkészítették Tikoson. Főleg a falusi lakodalmakban volt nagy a kelete. Sokáig friss marad, és alkalom sem kell az elkészítéséhez: tea és kakaó mellé akár reggelire vagy uzsonnára is fogyaszthatjuk. 30 tojáshoz egy pohár tejföl, tízkés-hegynyi szalakáli, egy deka élesztő, só, három marék cukor, egy kanál zsír. A hozzávalókat összegyúrjuk, ezt követően sodrófával alaposan meg kell csapkodni (verni), s elsodorjuk két centi vastagságúra; háromcentis csíkokat vágunk belőle és a csíkokból rudakat sodrunk, s ezekből koszorút vagy perecet hajtogatunk. Azután a forrásban levő vízbe dobjuk, és addig főzzük, amíg a víz tetejére fel nem jön. Ezután tepsibe rakjuk, és pirosra sütjük. ■ Remélt források az átalakításhoz Tikoson várják a csatlakozást, igaz, a lakosság nagyobb része csak passzív szemlélője az előkészületeknek. Mindenki drukkol az uniónak, de a legtöbben úgy gondolják, nélkülük is meglesz a népszavazás. A polgármesteri hivatal ezért a következő hónapokban arra is figyelmet fordít, hogy minél több embert ráébresszen a részvétel fontosságára.- Egy tájvédelmi körzet központjában, egy idegenforgalmi térség közepén, a Balaton szomszédságában talán egy kicsit többet várunk a csatlakozástól, mint általában a többi település - mondta Kónya László, Tikos polgármestere. - Sajnos, azonban úgy tapasztalom, az itt élőket megzavarta az, hogy különböző forrásokból különféle híreket hallanak a csatlakozásról, annak előnyeiről és hátrányairól. Ugyanakkor kevés olyan tájékoztatást kapnak, ami kifejezetten rájuk vonatkozik. Igyekszünk majd segíteni abban, hogy minél többen ott legyenek a népszavazáskor, hiszen ez nagyon fontos. Nekünk pedig azért is, mert Tikoson szinte teljesen megszűnt a mezőgazdasági termelői tevékenység. A falusi emberek mögül általában eltűnt a gazdaság. Már a háztájiban is alig termelnek, mert nem kifizetődő, vagyis nem éri meg. Abban bízunk, hogy az unióból szerkezet- átalakítási forrásokhoz juthatunk, az segít majd, hogy ezt az űrt be- töltsük. A legnagyobb lehetőség, úgy látom, a község területi elhelyezkedéséből adódóan az idegenforgalom fejlesztésében van, ez nyilvánvaló. S örülnék, ha a településünk megtalálná a helyét az unióban.- Tesznek is ezért valamit? KÓNYA LÁSZLÓ 1966-ban született Keszthelyen. A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola civil szakán közlekedésépítőként végzett. Tikoson 1990 óta polgármester. Nős, három gyermeke van.- Az infrastruktúrából már csak a szennyvízcsatorna hiányzik. S azzal is készülünk az uniós csatlakozásra, hogy mielőbb szeretnénk pótolni ezt a hiányosságot. A csatornázás kiviteli tervei és a pályázat már tavaly elkészültek, az idén a pénzszerzés a legfontosabb feladat. A szomszédos három településsel együtt abban bízunk, hogy a Balatoni Fejlesztési Tanács támogatja a beadványt. A község egyébként a tó kiemelt üdülőövezetébe tartozik, mióta megszületett a Balatonról szóló szabályozás. Reméljük, hogy ez a falu számára majd nemcsak megszorításokkal jár, hanem előnyökkel is, például a pályázatok során. Forrás sok mindenhez kellene. Most például a közvüágítást korszerűsítjük, kizárólag saját erőből. A szennyvízgondok megoldása után a polgármesteri hiva- talra is ráférne a felújítás. ■ Ma is emlegetik a régi tanítót Az iskola a múlt század hetvenes éveinek végén szűnt meg a településen. A régi öregek azonban még ma is jól emlékeznek arra, hogy milyen mozgalmas élet zajlott valaha a katolikus népiskola falai között. Az akkori idők híres tanítójának a nevét is tudják mindannyian. Rácz Dezső 1910- től 1941-ig oktatta a tikosi gyerekeket. Színdarabokat rendezett telente a kicsikkel és a serdülő fiatalokkal, nyaranta pedig labdázott és fogócskázott a diákokkal. Év közben természetesen megkövetelte a leckét, a tanulást is. Emlegetik: mivel nagy méhész volt, a jó feleletet nemcsak jó jeggyel, hanem finom akácmé- zes kenyérrel is jutalmazta. ■ Fiatalítana a vöröskereszt nek jobbára az alapító tagjai a legtevékenyebbek, pedig á legtöbben már a hatvanadik évük körül járnak. Azt szeretnék, ha a fiatalokat is be lehetne kapcsolni a munkába.- Sok a tizenéves lány, aki folytathatná a hagyományt. Ha tudunk róla, hogy valaki rászorul, akkor annak igyekszünk segíteni - tette hozzá. - Véradást már régen szerveztünk, pedig korábban népszerű volt. így inkább csak a környékbeli akciókra hívjuk fel a lakosság figyelmét. _______ ■ Se gítség a családoknak Sikerrel jártak a tikosi önkormányzat erőfeszítései. A faluban tíz éve kezdődött felzárkóztatási program a családok számára. A kötelező támogatások mellett számottevő segítséget kapnak a településen azok, akik gyermeket nevelnek. Ennek is köszönhető, hogy Tikoson az átlagosnál jóval több nagycsaládos él. Sok háromgyermekes család van a településen, az pedig szintén önmagáért beszél, hogy a 146 lakos közül hatvan 18 év alatti. A családok gyarapodásában sokat segítettek azok az intézkedések is, amelyek a lakóházépítést támogatták. A roma családok lakáskörülményeinek a javulása kedvezően hatott az életvitelükre is. Az önkormányzat éppen ezért szeretne létrehozni egy ifjúsági házat is. A Nemzeti Kulturális Örökség pályázatán remélnek forrást ahhoz, hogy egy régi gazdasági épületből helyiséget alakíthassanak ki a fiataloknak. ■ A TIKOSIAK KORÖSSZETÉTELE 18 év alatti: 60 18-60 éves: 78 60 év felett: 20 Emlékezetesek a régi bálok Kristóf Ernőné egész életét Tikoson töltötte. S miként a település lakóinak többsége, ő is és a csatóf Emőné. - Búcsút tartottunk, bálok voltak, és a lakodalmak is mindig összehozták az embereket. A búcsúnkat a távolabbi településeken is csak úgy hívták: réteses búcsú, mert mindig azzal kínáltuk a vendégeket... Jó sütőfőző asszonyok laktak mindig Tikoson. Egy-egy lakodalomnak a ki főzése is eltartott egy hétig. Megkezdtük a levestészta készítésével meg az állatok levágásával, azután a rétes készítésével fejeztük be. Manapság már nincs ilyen nagy felhajtás a lakodalmak körül. Esküvő után étterembe mennek a családok, és elmaradtak a bálok is. Régebben minden ünnepen rendeztek bált Tikoson. Még az idősebbek is el szoktak jönni megnézni, hogyan mulatnak a fiatalok. Más volt régen, mint most. Tikos azonban nekünk, a tősgyökereseknek most is olyan szép fa- lu, mint régen volt, ________■ A könyvtár a közélet központja Napilapok a tékában A tikosi könyvtár az 1960-as évek eleje óta működik, jelenleg harminc beiratkozott tagja van, de ennél többen is rendszeres látogatói. Ennek oka a több mint kétezer kötet könyv mellett az, hogy idén a könyvek mellett már napilapokat és folyóiratokat is lehet olvasni a bibliotékában. Az önkormányzat ugyanis komoly összeget fordít arra, hogy a falu lakosai, az idősebbek éppúgy, mint a fiatalok érdeklődésüknek megfelelő olvasnivalóhoz juthassanak. A közélet központja Tikoson a bolt és a könyvtár. A kis falu bibliotékája évről évre fejlődik, s ezt jól jelzi a látogatottság is. Egyre többen látogatják a könyvtárat a fiatalok és az idősek közül egyaránt. A könyvtárt a polgármesteri hivatal legnagyobb termében rendezték be. Ez az épület eredetileg iskola volt, az 1920-as évek elején építették. Az oktatási intézmény megszüntetése után bérbe adta, majd eladta az önkormányzat, s lakásnak használták. 1994-ben vásárolták vissza. Akkor orvosi rendelőt alakítottak ki benne, mivel nem volt orvos a településen. Azóta ugyanebben az épületben működik a könyvtár is.- Korábban egy kisebb helyiségben volt a gyűjtemény, de azt szerencsére kinőttük - mondta Vida Józsefné könyvtáros. - Évente 40-50 ezer forint jut új könyvek vásárlására. Az önkormányzat is igyekszik minél többet adni, és figyeljük a pályázatokat is. A tíkosiak bánatára a faluban nem lehetett internetezni. A technikai feltételek már adottak, és az Informatikai Minisztérium pályázatán is sikerült nyernie a falunak. Két gépet állítunk be, amin nemcsak internetet lehet majd elérni, hanem a szövegszerkesztőt és a multimédiás programokat is. így egy teleház jellegű létesítmény lesz a könyvtár. Tikoson ugyanis a lakosság fele fiatal, s ők örömmel fogadnák, ha lehetőség nyílna a világháló és egy ilyen létesítmény használatára.- Örülök, hogy egyre népszerűbb a könyvtár - tette hozzá Vida Józsefné. - Az idősek is amikor orvoshoz jönnek, rendszeresen itt gyűlnek össze rendelés előtt, és jókat beszélgetnek. A faluban végül is ez az egyetlen hely, ahol kulturált környezetben lehet eltölteni az időt. Szinte olyan itt a hangulat, mint egy klubban. Ezt szeretnék azzal is továbbfejleszteni, hogy minél több lehetőséget kínálunk az időtöltésre. A tikosiak mellett van már néhány szegerdői olvasó is. Általában a regényeket és az ismeretterjesztő irodalmat keresik és viszik az emberek. ■ Egyre kevesebb a A régi tikosiak még emlékeznek azokra az időkre, amikor egy-egy házból hét-nyolc tehenet hajtott a legelőre a csordás. Ma már mindössze két háznál tartanak disznókat, és a név hiába kötelez, egyre kevesebb a tyúk is. Gulyás Jánosék portáján mindig volt állat. Két évvel ezelőtt azonban egy éjszaka negyven tyúkot loptak el a kertjükből. Akkor úgy döntöttek: ebből is csak annyit tartanak, amennyit meg tudnak őrizni.- Jaj, nem így volt ám ez régen - mondta Gulyás Jánosáé. - Nem kellett vigyázni semmire. Akkor nem vittek el semmit. A kertben is ha valaki hozzányúlt a másikéhoz, legföljebb annyit vitt el, amennyit megevett. Mindent elöl lehetett hagyni, nem kellett félteni. Manapság már zárkódik az ember. Meg az is igaz, hogy egyre kevesebben foglalkoznak már a mezőgazdasággal. Kiöregedtünk belőle, a fiataloknak pedig már nem kell ez a fajta munka, mert nehéz, és nem éri meg. Sajnálom, mert azért csak más volt a falu, amikor minden háznál volt gazdaság. Mi is sokat dolgoztunk. Amikor meg jött a téesz, volt úgy, hogy a férjem 90 marhát etetett. A mi fiatalkorunkban még iskola is volt, de a gyerekeim már a szomszéd faluba jártak tanulni. A lányom nemrég visszaköltözött hozzánk. Segít boldogulni, gondoz bennünket, mert mindketten tönkrementünk a munkában. Szereti ő is a szülőfaluját, ahogy mi. Ha lenne valami munkahely, biztos vagyok bentyúk is Gulyás Jánosné és Gulyás János ne, hogy a fiatalok sem mennének el innen, mert annyira ked- ves hely Tikos. ■ TIKOS CÍMER, ZÁSZLÓ Áló, kerek talpú pajzs kék mezejében jobbra fordult, fölemelt jobbjában arany búzakalászt tartó, kettős farkú aranyoroszlán áll. A pajzsot alulról makkokkal megrakott, zöld tölgyfakoszorú keretezi. A pajzs fölött Tikos felirat olvasható. A község címerének elkészítésekor a Tikos család címerét vették alapul. Tikos János 1714- ben III. Károlytól kapta nemesi levelét, s a címerében aranyoroszlán volt. Ez a község történeti múltját is jelzi. A búzakalász az egykor jelentős földművelésre utal, a zöld tölgyfakoszorú az erdőgazdálkodásra. A címerpajzs kék színe a Kis-Balaton és a Balaton közelségét jelképezi. A LAKOSSÁG SZÁMA 1930-ban 325 1990-ben 141 1996-ban 168 ,, 2003-ban 147 FOGADÓÓRÁK A körjegyzőségi hivatal szerdánként 13 órától fogadja az ügyfeléket. Kónya László polgármester is akkor tartja a fogadóóráját. A védőnő, Takácsné Lengyel Valéria a családlátogatáson kívül kéthetente, csütörtökön tart fogadóórát. Kruppainé Rácz Nóra, a gyermekjóléti szolgálat munkatársa minden hétfőn 12.30-tól 13.30 óráig várja az ügyfeleket. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Polgármesteri hivatal, Iskola utca 16. Telefonszám: 85/377-540 ORVOSI RENDELÉS Dr. Darabont Ferenc háziorvos Balatonszentgyörgyről jár át a tikosiakhoz. Minden héten kedden 11-től 13 óráig és csütörtökön délelőtt 9- töl 11 óráig rendel. MISEREND A tikosiak Holládra és Szegerdőre járnak templomba. Helyben csak ünnepeken van szentmise. Brieber László plébános Balatonszentgyörgyről jár a faluba. KATICS ASSZONY BIRTOKA A község történelme 1299-ben kezdődött, legalábbis az első Írás, a székesfehérvári káptalan oklevele Tykus alakban akkor említi először a helységet. A birtokot férfi örökös híján 1368-ban I. Lajos király Fejéregyházi György leányának, Katics asszonynak adományozta. A XV. században már három Tikos nevű falu volt egymás mellett; Alsó- és Közép-Tikos a hódoltság idején pusztult el. 1660-ban az egyedüli Tikos 53 házában 345 római katolikus lakos élt, de a török uralom idején onnan is sokan elmenekültek. A török kiűzése után a Festetics és a Bakó család lett a birtokosa. A XIX. században folyamatosan gyarapodott a falu. A községi faiskolakertből akkor telepítették a település határában a Sós-erdőt. 1930-ban már 323 lakos élt Tikoson, s 1973-ig önálló iskolája is volt. A települést katolikusok lakják, de templomuk nincs, így vasárnaponként Holládra vagy Szegerdőre járnak át. A közút szerint zsáktelepülés a falu, de a kerékpáros túrázók továbbmehetnek egészen a Kis-Balatonig. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta 4 » Tikoson az egyetlen civil szervezet a vöröskereszt helyi csoportja Korábban tűzoltó-egyesület is működött a községben, de mára már megszűnt az egyesület, csak a leglelkesebb egykori lánglovagok ügyelnek a falu tűzbiztonságára. A helyi karitatív szervezetnek tíz tagja van. Özv. Kiss Zoltánná, a vöröskereszt helyi vezetője elmondta: a civil szervezel 1972-ben alakult meg. Akkoriban majálist és vöröskeresztes bált is rendezett a csoport. A szervezetlaaja is a mezogazaa- ■ ságból élt. Mára azonban ez már csak emlék maradt, ahogyan az egykori nagy falusi ünnepek is.- Régebben sokkal többen voltunk és akkoriban az ünnepeknek is nagyobb volt a hagyományuk, mint manapság - mondta Kris
