Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-13 / 37. szám
2. oldal . . 2003. Február 13., csütörtök ___________________________________________VILÁG TŰKOR ___________________________________________ Az USA kizárná Párizst a döntésből Változatlanul tart a NATO súlyos válsága ___________Brüsszel _________ Ro bertson kompromisszumos javaslatot terjesztett a tagországok nagyköveteinek tanácskozása elé szerdán az esetleges iraki háborúval kapcsolatban Törökország megvédésére. A NATO-főtitkár megbízatásának vége felé a szervezet fennállása óta második legnagyobb válságával szembesül. Az Európai Unióban és az Észak- Atlanti Szerződés Szervezetében mutatkozó rések befoltozására széleskörű diplomáciai erőfeszítések történnek. Az EU hétfői athéni rendkívüli csúcsértekezlete előtt Gerhard‘ Schröder német kancellár spanyol kollégájával, Jósé Marta Aznarral próbálta egyeztetni eltérő álláspontját, Joschka Fischer berlini külügyminiszter pedig Párizsban Dominique de Villepinnel, a francia diplomácia irányítójával tárgyalt arról, hogy Európa és az Egyesült Államok viszonyában egyensúlyt teremtsenek. Ugyanakkor Richard Perle, a Pentagon tanácsadója úgy vélte, Franciaországot ki kell zárni a NATO-dön- tésekből (ismeretes, Párizs évtizedekkel ezelőtt kivonult a szövetség katonai bizottságából, s ekkor helyezték át a központot a belga fővárosba), mivel a Szajna partján egyértelműen Amerika európai - és világméretű - hegemóniájának visszaszorítására törekszik. A háborús fenyegetettség és a nyomában keletkezett terrorveszély miatt készültséget léptettek életbe Washington körül, illetve Londonban. EUROPRESS A német kormány és a béketüntetések A német kormány soraiban véleménykülönbség alakult ki a fenyegető iraki háború ellen szombatra meghirdetett berlini tiltakozó nagygyűlésen való részvétellel kapcsolatban. Heidemarie Wieczorek-Zeul fejlesztési miniszter a Leipziger Volkszeitungnak adott csütörtöki nyilatkozata szerint fontosnak tartja, hogy az emberek a háborúval szemben a békés demonstráció eszközéhez folyamodnak. Az elmúlt héten több tízezren emelték föl szavukat egy esetleges iraki katonai beavatkozás ellen több német nagyvárosban. A megmozdulások közül azonban a legnagyobb visszhangra a legutóbb hétfőn megismételt lipcsei békemenet talált, hiszen az 1989 forró őszén hagyománnyá vált hétfői tiltakozások még tizenhárom esztendő múltán is fölidézik az akkori NDK rendszerváltó hangulatát. Christian Führer, a Miklós- templom lelkésze azonban - aki A tüntetések „végpontjai”: a Miklós- és a Tamás-templom Lipcsében annakidején is szervezte az akciókat - mégsem von egyértelmű párhuzamot, elvégre 1989-ben a saját népét elnyomó totalitárius rendszer ellen fogtak össze, most viszont a kormány is „következetesen és egyértelműen a világos, nem keresztényi pozícióját foglalja el". Lipcse ezekben a napokban azt célozza, hogy a német pacifizmus központjává váljék. Fáklyás felvonulást rendeztek a békéért szerda este a Parlament előtt. A résztvevők Irak tervezett katonai megtámadása ellen tüntettek fotó: europress/kallus györgy Még vizsgálják a felvételt A szakemberek továbbra is tanulmányozzák az Oszama bin Ladennek tulajdonított hangfelvételt. Ezen az al-Kaida vezére harcba szólítja a világ muzulmánjait Irak védelmében és az Egyesült Államok ellen. Az Al-Dzsazira arab tévéállomás előbb tagadta, majd beismerte, hogy rendelkezik a felvétellel. Szaddám Húszéin egyik munkatársa szerint az állítólagos üzenet amerikai koholmány. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint Oszama bin Laden beszéde is azt bizonyítja, hogy az iraki rezsim és a terrorhálózat egymásra talált Amerika elleni gyűlöletében. Előbb-utóbb lesz osztrák kabinet Az ügyvezető kancellár most a zöldeket kóstolgatja Wolfgang Schüssel azt ígéri, hogy február végére megalakul az új osztrák kormány. Épp ideje - vélik azok, akik a novemberi választások óta eltelt időt túl hosszúnak tartják. __________BÉcs__________ A kabinet mielőbbi felállásáról szóló kancellári bejelentést nem mindenki veszi komolyan. A néppárti politikus (ÖVP) a szociáldemokratákkal (SPÖ) nem tudott kormányt alakítani, a szabadság- pártiakkal (FPÖ) pedig nem akar. Most már legfeljebb a Zöldek jöhetnek szóba; meg is kezdődtek a színfalak mögötti tárgyalások a legnagyobb titoktartás mellett. A Zöldek tanultak ugyanis az SPÖ hibájából, nem akarják kifecsegni a részleteket, mert ez árthat a végeredménynek. Annyi mindenesetre kiszivárgott, hogy Schüssel csapatát kellemesen meglepte a tárgyalófelek „felkészültsége és komolysága”. Mindamellett jó néhány kérdésben szükség lesz a két oldal kompromisszumkészségére. A szociáldemokraták ugyanakkor kétségbe vonják a koalíciós tárgyalások komolyságát - írja a Die Presse. Az osztrák főváros polgármestere kijelentette: Schüssel valójában új választások kiírására törekszik, mert ettől azt reméli, hogy a parlamentben eléri az abszolút többséget. Michael Haupl úgy véli: „már minden előkészület megtörtént a választási kampány elindításához”. A szociáldemokrata polgármester a kancellárt „taktikusan táncikáló” bá- lozóhoz hasonlította, aki felváltva tűnik fel a pirosak, a zöldek és a kékek asztalánál, és vetélkedőt rendez az ott található falatok között. Schüsselt azonban igazán az érdekli, mikor lehetne elsütni a startpisztolyt az új választásokhoz. Haupl szerint a kancellár ennek szükségszerűségét azzal fogja indokolni, hogy a nagykoalíció meghiúsulásáért a szociáldemokratákat terheli a felelősség. Ha mégis megalakulna a néppárti-zöld kormány, ez sem okozna kis meglepetést, hiszen ilyen még nem volt Ausztria történetében. TORONYI ATTILA Dosszié az európai integrációról Gondolatébresztő VI. Hogyan csatlakozzék Magyarország az Európai Unióhoz1 Csatlakozzék-e egyáltalán? Ezekről a kérdésekről a politikusok és más közvélemény-formálók sokszor és sokféle véleményt nyilvánítottak az elmúlt hónapban. íme. „Ha valami katasztrófa folytán kimaradnánk az Európai Unióból, nyomban felvételünket kellene kérni a szovjet utódállamok, a FÁK-országok közé.” Szabó Iván, volt pénzügyminiszter (Budapesti Lap, január) „A gazdaságban azzal számolunk, hogy az EU-csatlakozás nem csak rózsaágy lesz.” Felcsuti Péter bankár (Észak-Magyarország, január 2.) „Az Európai Unió küszöbén arra kell törekedni, hogy a csatlakozás a lehető legjobb állapotban találjon bennünket.” Mátrai Márta Fidesz-politikus (Somogyi Hírlap, január 2.) „Megelégedett emberekkel kell csatlakoznunk az európai népek közösségéhez.” Szita Károly Fidesz-politikus (Somogyi Hírlap, január 2.) „Ami a kormánynak diadalmenet, az ellenzéknek tragédia.” Kiss László miskolci újságíró (Észak-Magyarország, január 2.) „Magyarország végre eljutott oda, ahol szerettük volna látni • magunkat évtizedeken, évszázadokon keresztül.” Kuncze Gábor szabaddemokrata politikus (Új Dunántúli Napló, január 2.) „Szinte közhely, de még mindig át nem érzett gondolat: nemcsak a politikusok csatlakoznak az Európai Unióhoz, hanem- valamennyi magyar polgár.” Nagy Gábor Miklós debreceni újságíró (Hajdú-Bihari Napló, . január 6.) „Az uniós tagság minden percében átírja az életünket.” Kiss Péter munkaügyi miniszter (Kossuth Rádió, január 8.) „Egy intézményhez kapcsolódunk, amelynek jobb tagja lenni, mert a kívülmaradás a Balkánt jelentheti a számunkra.” Pozsgay Imre politológus, volt politikus (Fejér Megyei Hírlap, január 18.) „A magyar közigazgatási rendszer már alkalmas a csatlakozásra.” Dr. Vass Géza egri jogász (Heves Megyei Hírlap, január 18.) „Az Unió maga lesz a nagybetűs nemzeti próbatétel.” Galló Béla politológus (Magyar Hírlap, január 20.) „Rendezetlenül működő országunk talán az uniós szabályoknak köszönhetően egy kicsit átláthatóbb lesz, ám a csatlakozás erre csak esély, nem pedig garancia.” Kulka János színész (Magyar Hírlap, január 20.) „A jogállamiság keretein belül drákói szigorral kell a csatlakozásból eredő feladatokat vezényelni, ami milliónyi érdeket sért majd.” Szanyi Tibor szocialista politikus (Somogyi Hírlap, január 20.) „Az szinte biztos, hogy a Fidesz számára 2003-2004-ben, ellenzékben az uniós téma nem lehet sikertörténet.” Török Gábor politológus (Magyar Hírlap, január 21.) „Meg kell nézni, hogy milyen előnyeink és hátrányaink lehetnek az Unióból, és azon kell dolgozni, hogy az előnyök jelentős túlsúlyba kerüljenek.” Deák Péter MIÉP-politikus (Békés Megyei Hírlap, január 22.) „Orbánék olyan ideológiai konstrukciót alakítottak ki, amely Szent Istvánnal befejezettnek vélte az európai csatlakozást.” Gerő András történész (168 Óra, január 23.) „A küszöbön vagyunk, mert már nyolc-tíz éve tudatosan készülünk a csatlakozásra.” Csákabonyi Balázs szocialista politikus (Somogyi Hírlap, január 23.) „Itthon is Európában vagyunk.” HerczogEdit szocialista politikus (Fejér Megyei Hírlap, január 25.) „Az áprilisi népszavazásig nézzen mindenki szét mondjuk Ausztriában és Ukrajnában. Aztán döntsön, melyiket szeretné.” Rénes Marcell egri újságíró (Heves Megyei Hírlap, január 28.) „Az Európai Unió eszköz arra, hogy Magyarország lakosai előtt kinyíljon a még jobb boldogulás lehetősége.” Csízi Péter Fidelitas-politikus (Új Dunántúli Napló, január 29.) „Mi az európai újraegyesítésről beszélünk, nem az Európai • Unió bővítéséről.” Kövér László Fidesz-politikus (Észak-Magyarország, január 31.) „Az uniós csatlakozás egyik legkritikusabb pontja a mező- gazdaság lesz.” Szabó József MDNP-politikus (Kisalföld, január 31.) „Most az a kérdés, hogy bekerülünk-e a fejlett európai államok közösségébe vagy sem." Kovács Kálmán hírközlési miniszter (Zalai Hírlap, január 31.) A VILÁG HÍREI Kedvezménytörvény Medgyessy Péter úgy véli, a módosítás alapelveiről folytatott konzultációk azt mutatják, hogy a szomszédos országok döntő többségének kevesebb a fenntartása a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban. Nastase román kormányfő azt mondta: a jogszabály új változata a párbeszéd eredménye, mti Levél Pozsonyba Kovács László válaszolt szlovák kollégája korábbi levelére, és jelezte, kész találkozni Eduard Kukannal. A magyar külügyminiszter azt javasolja, hogy eszmecseréjüket a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság összehívása előtt tartsák meg. mti EU-pénzügyek A 2004-ben csatlakozó tíz új EU-tagország mindegyike a közösségi költségvetés nettó kedvezményezettje lesz - erősítették meg Brüsszelben. Magyarország 2004-2006 között összesen 147 millió eurót kap a schengeni rendszer kiépítésére, mti Tilos a horogkereszt A svájci kormány a büntető törvénykönyv olyan módosítását tervezi, amely hivatalból üldözendővé teszi a faji megkülönböztetés megnyilvánulási formáit, így többek között tiltja a horogkereszt alkalmazását. MTI Lépfeneveszély Berlinben felmerült, hogy Németországban is lép- fene-kórokozókat küldhetnek szét levelekben, miután kórházba kellett szállítani két, levelet felbontó személyt, a levélből kihulló anyagot pedig laboratóriumban vizsgálják, mti Elutasítják a NATO-t Szlovákiában kevesebben pártolják az ország NATO-csatlakozását, mint ahányan ellenzik. Az ország tavaly novemberben, a NATO prágai csúcs- értekezletén kapta meg a nehezen „kiböjtölt” meghívót. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint az 53,6 százalékos ellenkezéssel szemben a támogatók aránya csupán 38,7 százalékot tesz ki. mti Hármas elnöki csúcs Albánia, Macedónia és Horvátország államfője csúcstalálkozót tartott Tiranában, hogy a három elnök megvitassa, országaik milyen közös lépésekkel mozdíthatják elő mihamarabbi csatlakozásukat az észak-atlanü szövetséghez, mti __________________________■ Há ború fenyeget Szerbiában A gerillavezér rendezni akarja az albánkérdést Dél-Szerbia felett ismét gyülekeznek a viharfelhők: albán szélsőségesek lángra akarják lobbantani a térséget, amely két évvel ezelőtt hónapokig tartó fegyveres konfliktus színhelye volt. Belgrád A napokban mintegy ezer albán tüntetett Bujanovacban, követelve letartóztatott nemzettársaik szabadon bocsátását. Koszovóban pedig albán terrorcsoportok szervezkednek, hogy bevonuljanak Dél-Szerbiába, a két évvel ezelőtti válság színhelyére. A „készülődés” mögött Musliu koszovói gerillavezér áll. A főként albánok lakta tartomány keleti részén gyülekező fegyveres szervezet, a magát Albán Nemzeti Hadseregnek (AKSH) nevező szervezet parancsnoka nem cáfolta, hogy osztaga harcra készül. Szerinte az AKSH a gerillaharc után keményebb eszközökhöz nyúl, ami nyílt háborúhoz vezet. Az „albánkérdést” rendezni kell - mondta de ez nem feltétlenül határok módosítását jelenti, hanem az évszázados igazságtalanság megszüntetését. A gerillavezér szerint annak, „aki vérontás nélkül akar megoldást találni a gondokra, tárgyalásokat kell kezdenie”, de a párbeszédbe be kell vonnia az AKSH-t is. A parancsnok azt állította, hogy az AKSH felépítése a hadseregéhez hasonlítható, s a félkatonai szervezet „minden albán területen jelen van, amelyet szerb, macedón, montenegrói és görög pravoszlávok tartanak megszállás alatt”. Megfigyelők szerint az AKSH kis létszámú és rosszul szervezett fegyveres csoport. Azt viszont senki sem tudja megjósolni, hogy mennyien csatlakoznának hozzá, ha ismét fegyveres konfliktus robbanna ki Dél-Szerbiában, ahol két éve hónapokon át folyt a- harc a szerb belbiztonsági erők és az úgynevezett „Presevo, Medvedja és Bujanovac Felszabadítási Hadserege” között. Az egyik szerb pravoszláv püspökség arra figyelmeztetett, hogy a koszovói szerb lakosságot nyugtalanítják azok a hírek, amelyek szerint a tartomány hegyvidékén az éjszakai órákban egyre gyakrabban bukkannak fel fekete egyenruhás álarcos fegyveresek.
