Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-12 / 36. szám

2003. Február 12., Szerda A L M A N A C H 0 4 1 7. OLDAL Recept Csombároról Kukoricaprósza Egy régi csombárdi recepttel ismerteti meg olvasóinkat Nagy Józsefné. Egy zománcos tepsi prószához fél liter tej, egy élesztő, egy evőkanál margarin, 75 dkg kukoricaliszt, egy vaníliás cukor, mazsola, meggy és egy kis cukrozott dió kell. Elkészítése: az élesztőt langyos, cukros tejben, amibe beletettük a vaníliás cuk­rot, megfuttatjuk, majd a kukori­caliszttel és a margarinnal kida­gasztjuk. Fontos, hogy lágy tésztánk legyen, ha kell, egy kis tejet még tehetünk hozzá. Egy órát pihentetjük, majd tepsibe simítjuk, s még egy fél órát hagy­juk kelni. A tésztába mazsolát vagy meggyet pötyögtethetünk. A tetejét cukrozott dióval és reszelt citromhéjjal szórjuk meg. Előmelegített sütőben fél óra alatt elkészül a tészta. ■ Kis település sok bizonytalansággal A faluban szinte hallani a csendet. Napközben itt szinte csak idősekkel találkozunk, a szülők munkában vannak, a gyerekek a hetesi iskolában koptatják a padot. Az uniós csatlakozással kapcsolatban egyelőre sok a bizonytalanság.- Leggyakrabban félelmeiket oszt­ják meg egymással az emberek. Nem látnak bele, mi lesz a csatlako­zás után, s ezt a települések vezetői sem tudják pontosan. Félnek az új előírásoktól, ezek nekik még idege­nek. A rémhírek, hogy nem etethet­nek moslékot, nem vághatnak disz­nót, bizonytalanságban tartja őket. Ezek a dolgok, persze, idővel meg­oldódnak - mondta Présel József polgármester - A falu lakosainak többsége kis területen gazdálkodik. Őket kevésbé érintik a különböző kvóták, a külföldi piacra kerülés. Nekik fontosabb az: hogyan fognak megélni, mi mennyibe kerül, s eset­leg mennyi lesz a nyugdíjuk.- Milyen kitörési pontjaik van­nak, mitől érdekes a falu?- Kis település ez, itt nincs jelleg­zetesség, idegenforgalmi látványos­ság. Távlatot csak a kastélyszálló adhat. Ismertté válása esetén meg­indulhat a bel- és külföldi turizmus. Fia a terveinket sikerül megvalósíta­ni, kialakítani a szállóban az inf­rastruktúrát, a sportlehetőségeket, az esetleg a köztudatba viheti a falu hírét. Tapasztaltam: csak 17 kilo­méterre vagyunk a megyeszékhely­től, ez a harmadik település, de so­kan azt sem tudják, hogy hol van Csombárd. A csend, a nyugalom, á tiszta levegő, ez az, amit adhatunk.- Nagyobb hírverés sem segítene?- A kastélyszálló reklámozza magát és ezzel minket is. Már a ne­vében is csombárdi, így ahova eljut a szórólapja, prospektusa, oda mi is eljutunk. Ez elég kényelmes, PRÉSEL JÓZSEF 1964. február 12- én született Kaposváron. Villamos­tekercselőként dolgozott á vasipari ktsz-ben, majd vállalkozó lett. 1999- töl tiszteletdíjas, 2002-től főállású polgármester. Nős, két lánya van. Szereti a technikai sportokat: ha te­heti, élőben figyeli a versenyt, ha nem, akkor a tévében nézi meg. hogy úszunk az árral. Az önkor­mányzat azonban a maga lehető­ségeit kihasználva is mindent meg­tesz a hírverésért. Ezt segíti elő az erős falva vetélkedőjében való részvétel is. Amellett, hogy össze­kovácsoló ereje van, a térségben egyre ismertebbek leszünk.- Várható a nagybefektetők, vál­lalkozók megjelenése? Mennyi in­gatlan van külföldi kézben?- Mindössze öt házat vettek a külföldiek, kettőben állandóan lak­nak. Az egyikben egy idősebb sváj­ci házaspár telepedett le, a többi in­kább nyaraló. A termőföldek nagy része helyi, illetve környékbeli tu­lajdonosoké. Földet még nem akartak venni, bérelni a külföldiek. A csatlakozás után valószínűleg nő a föld értéke is. Az infrastruktú­ránk jó: van víz, gáz, villany, ez az egész települést behálózza. Csator­názni szeretnénk, de egyre nehe- zebb lesz a megvalósítása. _____■ Ne gyven méter magasan Segédmunkás, napszámos volt Tóth János, majd ácssegéd lett. Húsz éve ment nyugdíjba az épí­tőiparból. Napszámosként húsz, hatvan, majd nyolcvan fillérért dolgozott.- Nyolcvan fillérért lehetett kapni egy munkásnadrágot. Töb­bet ért az akkor, mint ma kétezer forint. Naponta 12-13 kilométert gyalogoltam a munkahelyemre. 1941-ben jöttünk Csombárdra, apám itt bérelt 50 kataszteri hold földet. 1947-ben házasodtam; két lányunk van, három unokánk és két dédunokánk. Itt, a faluban él az egész család. 1958-ban men­tem az építőiparba dolgozni. Vol­tam én feketemunkás is, de az­után följelentettek, így kénytelen voltam kiváltani az ipart. Akkor még nem vállalkozó volt a neve, hanem jobb esetben kisiparos, a rosszabban maszek. Volt ennek a szónak rosszízű mellékzöngéje is. Amolyan megtűrt személyek voltunk a szocializmusban. Egy ács nem félhet fenn a te­tőn. Kaposváron a kazánház 40 méteres kéményét is Tóth János állványozta. Egy száll pallón kel­lett fölvinnie a gerendát. A tető magassága nem okozott gondot. Ma már azonban két méter ma­gasra sem megy szívesen, mert szédül.- Az építőiparban ellestem a különböző szakmák titkát; nálam iparos nem dolgozott, mióta a magam gazdája lettem. A kőmű­vesmunka kivételével mindent magam csináltam. Falaztam is, de a bepucolás nem ment. Mindent megbütyköltem magam. Időn­ként nem úgy sikerült, mintha jó szakember csinálta volna, de ne­kem megfelelt, és legalább nem kellett érte fizetni. ■ Főúri módon a kastélyban .....................................;________£ A felújított Pongrácz-kúria ma kedveit kastélyszálló a kül- és belföldi turisták körében A csombárdi kastélyszálló távol a város zajától, gyönyörű környe­zetben várja a vendégeket. A kör­nyék kiváló vadászterület, de le­het a közelben horgászni, kirán­dulni és kerékpározni is. Elképzelni sem lehet ideálisabb helyszínt egy romantikus lakoda­lomhoz, mint a gyönyörűen felújí­tott Pongrácz-kúriát. A násznép elhelyezése sem okoz gondot, hi­szen 20, minden komforttal föl­szerelt szoba áll a vendégek ren­delkezésére. Az aktív pihenést ke­reső látogatók igénybe vehetik a fitnesztermet, a tenisz- és labdarú­gópályát, a szaunát, a szoláriumot és a masszázszuhanyt is. A kas­tély előtt kialakított játszótéren pedig a legkisebbek hancúrozhat- nak kedvükre. Az étterem kitűnő konyhájával nemcsak a szállóven­dégeket, hanem a betérő turistá-' kát is elkápráztatja. S a vegetári­ánus konyha hívei is megtalálják itt a nekik valóban kedves ízeket.- A kastélyszálló két tanácsko­zóterme ideális a különböző ren­dezvények, konferenciák lebo­nyolítására - mondta Egri Dóra ügyvezető -, akár vállalati to­vábbképzésről van szó, akár csa­ládi, baráti összejövetelről. A ter­mek föl vannak szerelve a szak­mai rendezvényekhez szükséges technikai eszközökkel is. A hangulatos barokk kápolna a csendes visszavonulásra vagy egy meghitt esküvő lebonyolítá­sára is kiválóan alkalmas. Az érdeklődők a kaposvári tu­risztikai kiállításon, a dél-dunán­túli kastélyok standján találják a csombárdi kastélyszálló kínálatát. Bővebb információt a 82/ 715- 658-as telefonon vagy a 82/715- 803-as faxon, valamint a 70/318­17-86-os mobilon kaphatnak. Az e-mail elérhetőség: egrydora @enternet.hu, ± Feloldják az örökölt zártságot Hit és könyv A több mint negyed- százada épített könyvtár­ban ma már 2700 kötet közül válogathatnak a.község lakosai. A het­ven beiratkozott olvasó között sok a fiatal, első­sorban az iskolás. A ki­sebbek természetesen a mesekönyveket, színes történeteket keresik, a nagyobbak inkább a kö­telező olvasmányokat, szívesen kölcsönöznek azonban szépirodalmat is. A csombárdi biblioté­ka bármikor látogatható, és itt, ebben a helyiség­ben tartják a hitoktatást is. Az elképzelések kö­zött a számítógéppark fejlesztése szerepel. Eddig csak könyvtáros és kultúros volt a településen Sótonyi Mónika, ám tavaly óta ő az ifjúsági referens is. így már nemcsak Csombárd fia­taljainak a gondját-baját meg a szórakoztatását viseli a szívén, ha­nem három települését is.- A három település ifjúsági referensi pályázatát tavaly írták ki. Elég sokan pá­lyáztak, a véghajrát azonban én nyer­tem: a polgármesterek engem találtak rá a legalkalmasabbnak. Fő feladatom az ifjúság összekovácsolása és pályázatok írása - mondta Sótonyi Mónika. - Bár ez utóbbira még nem került sor, hiszen ed­dig volt anyagi keretünk, meg tudtuk va- . lósítani a terveinket. Az idén az ifjúsági táborozáshoz, valamint egyéb rendez­vényeinkre kell majd pályáznunk. A közéleti tevékenység nem ismeret­len Sótonyi Mónikának, hiszen a nagy­apja, Sótonyi György volt valamikor a könyvtáros, aki polgármesterként is nagy gondot fordított az ifjúság művelő­désére.- A nagyapám folyamatosan bővítette a könyvtárt; előadásokat szervezett, én pedig gyerekként is mindig a nybmában jártam. Természetes volt, hogy én ve­szem át tőle a könyvtárt és a helyét is a közösségi életben. A három település: Hetes, Csombárd, Mezőcsokonya közel van egymáshoz, mégis nehéz a fiatalokat egyik faluból a másikba átcsábítani. A miértre Sótonyi Mónika sem tudta a választ.- Egyik faluból nem szívesen járnak át a másikba, és nem tudom, hogy en­nek pontosan mi az oka. A közlekedés megoldható. Egy általános iskolába jár­tak, s reggelente sokan együtt utaznak, ismerik egymást, mégsem hajlandók egymáshoz közeledni. A február 27-én kezdődő mikrotérsé- gi napok egyik küldetése, hogy feloldja ezt a fiatalok által önként vállalt elzárt­ságot. Az összetett programban vallási és politikai előadások éppúgy vannak, mint az oktatás és a vers- és próza­mondóverseny.- Ez a március elejéig tartó rendez­vénysorozat nemcsak a fiataloknak szól, hanem mindenkinek. Bízom benne, hogy mindenki talál magának érdekes, élményt adó elfoglaltságot. ■ Varázspálcával a gyerekekért A gyermekek és a kamaszok ösz- szetartását, szórakoztatását tűzte zászlajára a Varázspálca alapít­vány. A kuratórium elnöke, a ren­dezvények főszervezője és motor­ja Fülöp Magdolna.- Összehívtuk a családokat, hogy mit szólnának egy ilyen ala­pítvány létrehozásához, s azt is megvitattuk, hogy esetleg ki tudná támogatni. Kiderült, hogy van igény erre a tevékenységre. Csak­nem húsz család áldozott pénzt az elképzelésekre, és ötvenezer forin­tos alaptőkével létrehoztuk a Va­rázspálcát. Játszóházat, falunapot és sport­napokat szerveztek. Ezeket min­denki örömmel fogadta. - Ha rossz idő van, akkor a gyönyörűen felújí­tott kultúrteremben tartjuk a fog­lalkozásokat - mondta Fülöp Mag­dolna. - A farsangi rendezvényen már túl vagyunk, a következő egy játszóház lesz. A játszótér pedig al­kalmas lesz a szabadtéri rendezvé­nyek, sportnapok lebonyolítására. Minden korosztályra gondoltak, s természetesen a szülőkre is. Együtt festenek az apák, anyák és a gyerekek. Néhány nap múlva üveg­lapon dolgozva készülve a nagy­mamák megajándékozására, s ön­tenek gipszformákat is.- Egy mezőcsokonyai kerami­kus támogatja az alapítványt. Tőle kapjuk a festéket, az üveglapot meg a szakmai tanácsokat. Ot gyermeke gondja mellett Fü­löp Magdolna vállára vette a falu ki­csinyeinek ren- dezvényszer- vezését is. A legidősebb gyermeke 15, a legkisebb három-éves. A napi házimun­ka után pedig várja a kert, ahol a nagycsa­ládnak megter­meli a zöldséget, gyümölcsöt.- Ekkora család mellett az ember­nek meg kell tanulnia jól beosztani az idejét, így másra is jut belőle. A gyerekek, főként a nagyobbak, sokat segítenek, akár papírgyűjtésről, akár kerti munkáról van szó, s ők is szíve- sen jönnek a rendezvényekre. ■ CSOMBÁRD CÍMER, ZÁSZLÓ Arannyal és kékkel vágott álló, kerek talpú pajzsban a pajzs szí­neivel váltakozó, balra fordult griff áll, amely kitátott csőréből lángnyelvet lövell. A címer színei és a griff a Pongrácz család cí­merére utalnak. A Pongrácz család leszármazottai a XVIII. század végétől voltak a telepü­lés birtokosai. A helység köz­pontjában álló egykori Pong­rácz-kúria műemlék jellegű épü­let. A település határában jelen­tős földgázkészlet található, itt működik a Mól Rt földgázelosz­tó telepe. Erre utalnak a griff szájából előtörő lángnyelvek. A település korábbi pecsétjeinek szinte mindegyikén mezőgazda- sági jelképek láthatók. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 311 2000-ben 326 1990-ben 335 1949-ben 457 1930-ban 424 " CIVILEK, VEZETŐK A nyugdíjasklub vezetője Farkas Jánosné, az ifjúsági klubé Sótonyi Mónika. A 2003-ban alapított Va­rázspálca alapítvány kuratóriumá­nak Fülöp Magdolna az elnöke. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal cime: 7432 Csombárd, Kossuth u. 45/c, tel/fax: 82/715-606 Az önkormányzat a hetesi kör­jegyzőség tagja. Ügyfélfogadási ideje megegyezik a polgármeste­rével, Présel Józsefével, akit hét­főn, kedden, csütörtökön és pén­teken 8-10 óra között, szerdán pedig 14-16 óráig kereshetnek föl a lakosok. A körjegyző, Laczóné Hardi Márta szerdán 14-16-ig tart fogadóórát. Jovánczai István falugazdász min­den kedden 12 és 13.30 óra kö­zött található meg a hivatalban. A gyermekjóléti szolgálat vezetője, Lukács Etelka kedden 8-11 órá­ig áll az ügyfelek rendelkezésére. Pavelka Béla, a körzeti rendőr minden hónap negyedik keddjén 13-15 óra között tart fogadóórát. ORVOSI RENDELÉS Dr. Tóth Jenő háziorvos w kedden 8.30 és 11 óra kö- > ■1 zött, csütörtökön pedig 12.30-tól 15 óráig fogadja j a betegeket az orvosi ren- L delőben. ISTENTISZTELETEK Portik József plébános minden vasárnap 8.30-kor misézik. MÚLTIDÉZŐ Somogy vármegye 1932-es cím­tára szerint Csombárdon 424 színmagyar lélek lakik 75 ház­ban. Az I. világháborúba harmin­cán vonultak be, a hősi halottak száma nyolc, a hadiözvegyeké hat, és volt egy hadiárva is. Kato­likus elemi iskola volt a faluban, s a Somlójenőn született Meidl De­zső volt a kántortanítö. A telepü­lés tűzoltó- és leventeegyesületet tartott fenn, s volt polgári lövész­egylet is. Egy cipész és öt csép­lőgép-tulajdonos lakott itt. Az földbirtokosok között volt dr. Sarlay Sándomé Luzsinszky Ale­xandra bárónő és a csombárdi születésű Szabó Mihály. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta. t )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom