Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-09 / Vasárnap Reggel, 6. szám
2003. FEBRUÁR 9. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Tilla másik arca Till Attila és barátai az elmúlt nyolc év alatt a kulturális tévémagazinok elismert alkotói lettek, mégsem emiatt ismerte meg őket az ország. Nevükhöz fűződik az Erzsébet híd „felöltöztetése” és a Szigetfesztivál úszó szigete. Tilla, talán mondani sem kell, a Big Brother műsorvezetője is. Eljött tehát az ideje, hogy a remek ötletekre, s a „BB-arcára" reklámcéget hozzanak létre. alkalmas-e az alkatom, a fizikumom, az arcom erre a feladatra. Kiderült, hogy nem is csinálom olyan pokoli rosszul. De amúgy is jót tettem magammal: eddig például a kutyát sem érdekelte a véleményem, ma már megkérdeznek. Ez nem azért van, mert a BB-ben szerepelek, hanem a beszélgetések során kiderült, hogy van egy-két jó ötletem. A népszerűség nem értéktelen dolog, csak az a kérdés, hogy a népszerűségét ki mire használja fel! Buta és egyhelyben toporog az, aki nem mer belevágni akár valami teljesen másba, mint amit addig csinált. Nincsenek leosztva a lapok, nem szabad a közgondolkodás sablonjait átvenni. Nem kell betojni: mindenki próbáljon ki mindent.- Vállalkozásotok milyen áj kísérleti terepek meghódítására készül?- Túl komoly szó ez, hogy vállalkozás. A Super Group Kft. egy művészeti csoport, amely továbbra is a saját gigantikus ötleteit akarja megvalósítani. Ebben az évben hidat akarunk építeni a Dunára. Projektünkben nyilván keveredik a reklám, a biznisz és a művészet. Minél többen ismernek meg bennünket, annál nagyobb az esély, hogy értékeket is elfogadjanak tőlünk.- Kíváncsiak rá, hogy ott milyen a BB-arca?- Igen. Ez így működik. Till Attila Születési hely, Idő: Budapest, 1971. XII. 3. i Diploma: Képzőművészeti Főiskola Pályafutás: Vákuum TV (1994), Múzsa, 72 óra, Mixer, Propaganda (1995-) Szakmai díj: az Év Riportere, Kamera Hungária (1999) Család: Felesége, Korpás Krisztina | szerkesztő-rendező Gyermekei: Andor I (4,5), Simon (1,6)- Legfeljebb átkapcsolnak egy másik csatornára.- Ha elkezdik nézni, akkor már nem lehet nagy baj. A rendező, Kistamás László a legendás Kontroll Csoport énekese volt, szerkesztőnknek, Csernátori Dórának és nekem végzettségünk szerint szintén van közünk a művészethez. Nyolcéves munkánk, talponmaradásunk titka az, hogy nem feszengünk, amikor a művészetről beszélünk, hiszen ez a természetes közegünk. Azt is tudjuk, hogy a művészet csak egy kis szelete a kultúrának. Gyakran a hétköznapi apróságok érdekesebbek. Egy kulturális magazin maga az élet: arról beszélünk benne, ami érdekel bennünket. Más kulturális ajánlókban fájdalmas nézni, ahogy a média gépezete által odataszított riportereket nem érdekli az, amit kérdeznek. Nálunk tabutémák sincsenek, műfaji vagy bármilyen korlátok. A' ogy mindenkit, izgatnak a szélsőséges figurák, a konfliktusok, de egy kommersz előadással is foglalkozunk, ha az a műfaján belül jó. Nem véletlen, hogy örülnek a műsor vendégei a felkérésünknek, Makk Károlytól Jancsón át a mai sztárokig, mindenki szívesen szerepel nálunk. Értékelik azt a természetes szabadságot, ami a munkánkat képen, szövegben, improvizációban, gegben, a kezdetek óta jellemzi. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne ismételjük magunkat. Meg is őrülnék, ha rutinszerűen kellene dolgoznom.- Hogy lehet egy éjfélkor kezdődő műsort „felfedezni”, ráadásul olyan címmel, hogy Propaganda?- Úgy, hogy a TV2-re pötyögik a távkapcsolót az emberek és a képernyő elé ülnek. P. H. G.- Rossz nyelvek szerint a kritikusok ked vence is beállt pénzt keresni...- Ez jó nagy marhaság! Amikor a Vákuum TV-nél dolgoztam pár ezer fo rintért, akkor is pénzt kerestem! Most egy kicsivel több pénzt kapok a munkámért. Én nem kulturális ajánló, hanem Till Attila vagyok. A show-biznisz világa mindig érdekelt, de csak most érkeztem erre a kísérleti terepre, a perifériáról középre. Próbál gatom, hogy megy-e ez nekem, HÍREK I Gothár és a „magyar csúnyaság” ií H Gothár Péter Magyar szépség című alkotása nyerte a fődíjat a 34. Filmszemlén. Maga a fődíjas film csak | októberben kerül a mozikba, mert a filmforgalma- zók nézőszám és egyéb szempontok szerint „tervben” gondolkoznak, s a Magyar szépségnek e koncepcióban nem jutott hely. Állítólag ősszel kedvezőbbek a vetítési időpontok... Gothár szerint az idő ugyan nagy próba, hogy érvényes az, amit most gondoltak, de egy film nem hal meg soha... Kern háromszor lépett félre ■ Kern András betegsége, illetve balesete miatt három- szór maradt el eddig az egyik legnépszerűbb bohózat, A miniszter félrelép. (A darab egyébként a József Attila Színházban február 24-én kerül 250. alka- lommal színre.) A negyedik veszélybe került elő- | adást Kaszás Attila mentette meg: két nappal vakbélműtétje után ugrott be Kern helyett. A szereplő- gárdája a bemutató óta állandó. Schütz 11a szerepé- re egyszer kellett beugrania Szabó Évának, s most Í már végérvényesen rá is maradt... Fotómodell vezeti a Sorstársakat j |g Bíró Nikol, az autóbaleset miatt öt éve kerekes szék- be kényszerült fotómodell lesz a Sorstársak új műsorvezetője. Társa, a 36 éves Prohászka Csaba tíz év- | vei ezelőtti balesete óta él tolószékhez kötötten, a magyar kerekes székes teniszválogatott tagja, a syd- neyi olimpia bajnoka. A 21. éve képernyőn lévő ma- gazin ezentúl nem csupán a fogyatékosokhoz, ha- f nem a fogyatékosokról is szól majd - mindenkinek. Terítéken a „kulturális besúgó” | V | H Szerényi Gábor évekig volt híres-hírhedt kulturális besúgó a Danubius Rádiónál. Kiállításokról éppoly pontos éllel jelentett, mint vetítőtermek mélyéről. Filmjegyzetei, tárlatismertető és más tudósításai ma a televízió kulturális híradójában élnek tovább. Saj- tóillusztrátor napilapnál, s hogy tetézze, nőknek szóló férfiújságban kibeszéli a csajozás trükkjeit, a férfihobbik titkait a szivarozástól kezdve az autó- | | rajongásig. Az eredetileg grafikus elkövető (mily jel- lemző: a Képzőművész Szövetség szatirikus rajzó- I lóinak szakosztályi titkára) most maga került téri- « tékre. Geniza, vagyis az óhéberből vett elrejtés cí- mén nyílt kiállítása a Gödöt Rózsakért Galériában. Lajos, a hosszútávfutó H Kovács Lajos, a Bárka Színház művésze ismét bebizonyította, hogy igazi hosszútávfutó típus. A 34. Filmszemlén két film - a Bolondok éneke és a Rinaldo - után is elnyerte a legjobb férfi karakter- színész címet. Megismételte tíz évvel ezelőtti sikerét, amikor a Woyczekben nyúj- a pálmát, csak mint mondja, most népesebb és erősebb volt a mezőny. Közben a valóságos hosszútávfutást sem hanyagolja el, legutóbb három éve teljesítette, s megint készül a nagy távra is. Edzője, Monspart Sarolta már régen kiírta számára az 52 hetes edzéstervet, mondván, ez majd leköti és megacélozza, hiszen ismét együtt játszik édeslányával, Vandával Harold Pintér Holdfény című drámájában, ahol az szerepe szerint elhunyt lányát alakítja, s ebben a szituációban még egy kemény színész-sportember is küzdhet a könnyeivel... tott alakításával vitte el ezt Tabányi és Murphykém ■ A hét végén került mozikba az Oscar-díjas akcióvígjáték, az Én, a kém, amelynek a sztárok mellett Budapest a főszereplője, hiszen Vajnáék hónapok n át a Gellérthegyen, s a Várban forgattak. A produkcióban részt vett a harmonikakirály, Tabányi Mihály.- Mikor a jelenet szerint a csapat rohant a vári kupolától a sikló felé, rákezdtem Brahms V. Magyar táncára, Eddie Murphy mindig mutatta hüvelykujjával az egyest, vagyis, hogy „frankó” a zene. Három hétig dolgoztam a forgatásokon sok magyar egyveleget összeállítva, ami nagyon tetszett Eddie-nek. Ő meg nagyon jól zongorázik. Ugyan azt állítja magáról, hogy ösztönös zenész, deszerintem tanult is. Nem gondoltam volna, hogy ilyen kópé figura. Jókat beszélgettünk az éjszakába nyúló forgatásokon, „mint zenészek”, összebarátkozva. Végül kért tőlem emlékbe CD-ket, kazettákat. A zsivány azt mondta, „majd megpróbállak lezongorázni...” Varnus Xavérok, akik mindig mást akartak H - Nem mintha nárcisztikus lennék, de fotóimmal ki van tapétázva a lakás - idézi „id”. Varnus Xavér. - Jó éve, amikor fenn járt Xavér fiunk, megjegyezte, papa, milyen jó lenne kiadni ezt könyvben! Megírta hozzá a szöveget, s megszületett a Temetői mesék, Apa és fia sétái a Nemzeti Pantheonban album. Filozofikus és groteszk kötet lett epizódok sorából. Harminc éve fotózok temetőkerteket, de kiállításon túl még nem gondolkodtam. Ami most nyílt a Rátkai Márton klubban, az részben a könyv anyaga, részben több. Persze kedvenc fiam nem jött el, zongorázhattam magam a megnyitón. Xavér papa, aki eredetileg zongora-előadó - a kisvendéglőktől, hakniktól, lag ziktól kezdve megjárta a kanadai ötcsillagos szállodákat meséli, nem ez lesz első közös munkájuk. Régen terveznek lemezfelvételt. Az Erkel Színházban már volt közös muzsikálásuk. A fiú orgonán előad egy témát, s a papa rögtönöz rá zongorán. így dolgoznak együtt a Xavérok. Nagy Xavért, ki esztergomi papi iskolába járt, gyerekkorában hegedűre próbálták szorítani. Hétéves koráig „nyekergett”, majd a zongoráért sírt... Kis Xavér nem járt ferencesekhez, a zongoragyúrásból kitörve kijelentette, ő templomi orgonista akar lenni... így állt át lakóhelyükön, a kőbányai Szent László templomban az imádott hangszerre. - Persze észre kellett volna vennünk - ecseteli a papa. - Már 4-5 éves korában stilizált, fenséges oltárokat rajzolt, s elnevezte őket Beethovennek, Bachnak. Ahol nem tudott nevet, ott kitalált. (Sipka) Egy fesztivál botrányos utóélete Úgy fest, Medgyessy Péter miniszterelnök hiába ígért pénzt, paripát és fegyvert a honi filmkreátoroknak, a 34. Magyar Filmszemle első napjaiban még szokatlanul mosolygós moziaktivisták végül- a régi forgatókönyv szerint- összerúgták a port. Filmeseink ez idő tájt egymással és' a zsűrivel perlekednek. H A nemrégen még ünnepelt ifjak és magukat talán már korszerűtlennek érző öregebb „versenyzők” a szemle záróeseménye, a plecsniosztás óta egymást kóstolgatják. Elsőként a tavalyi szemlén agyonajnáro- zott Pálfi György, a Hukkle rendezője ásta ki a csatabárdot. A 34. Magyar Filmszemle hivatalos honlapján keményen ostorozta a filmes légyotton történteket. „Ilyen gyenge minőségű szemlét régen nem láttam” - jelentette ki. Sokan egyetértenek vele. Fekete Ibolya, aki a zsűriben is benne volt, továbbá Mundruczó Kornél, Muhi András producer és Kálmánczhelyi Zoltán, a Libiomfi társrendezője is szapulja a seregszemlén látott munkák többségét. Utóbbi forradalmi felhívásra ragadtatta magát, kimondva: „le kell taszítani az idősebb generációt!” Pálfi valamivel engedékenyebb, ő így vélekedik: „a probléma nem az alkotókkal van, mivel nagyon későn kapták meg a pénzt, ráadásul februárra el kellett készülniük, így nem volt elég idejük. Elkapkodott munkák készültek...” Szilágyi Andor, aki a díjkiosztón nem vette át a legjobb forgatókönyvnek járó elismerést, a Gothár-féle Magyar szépségre orrolt meg. Mint lapunknak elmondta, annyira felháborította a zsűri döntése, hogy nem kívánta személyes jelenlétével is hitelesíteni/le- gitimálni a grémiumot. - Szó sincs arról, hogy sértődött lennék, mert nem az én filmemet tartották a szemle legjobbjának. Sokak szerint a fődíjas film még a formai követelményeket sem tudta teljesíteni. Azért nem vettem át a nekem járó díjat, mert ezzel a döntéssel a magyar filmet sértették meg”. Pálfi szintén gyengécske alkotásnak bélyegzi Gothár moziját. „A fődíjas filmről annyit mondanék: hiányzik az érzelem - akármennyire is nyálasán hangzik - , de ebből a filmből ez hiányzott: nincs benne szeretet”. András Ferenc filmrendező, a Dialóg Stúdió egykori vezetője megjegyzi: „a magyar filmgyártás rossz irányt vett: csak a romboló, trágár filmek kapnak figyelmet, míg az érzékeny, finom munkák nem számíthatnak komoly érdeklődésre. Rosszkedvűen rögzíti: olyan kiválóságok, mint Gazdag Gyula vagy Jeles András hosszú esztendők óta nem forgatnak. - Kiterebélyesedett a szakma, ráadásul ha együtt a pénz, az alkotók gőzerővel kénytelenek dolgozni, s így a rákészülésre, a gondos műhelymunkára nem marad idő. A támadások kereszttüzébe került Gothár Péter is úgy fogalmaz: „szomorú külsejű, szakmailag csendes szemle volt az idei”. Úri gesztust gyakorolva azonban nem vág visz- sza ellenlábasainak, válaszképpen csak annyit jegyez meg, mélységesen át tudja érezni annak a problémáját, aki nem kapott díjat, jóllehet arra érdemesnek hitte filmjét. Furcsa csavar a történetben, hogy a rendező Paszport című mozija a 2001-es szemlén nem nyert, pár nappal később Berlinben mégis bekerült az év öt legjobb filmjének rangsorába. Úgy látszik, Berlin és Budapest között fényévnyi a távolság... Szabó ZoltAn Ai hla A filmesek egymással és a zsűrivel is perlekednek, miközben a pénz házhoz jön i
