Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-09 / Vasárnap Reggel, 6. szám

RIPORT 2003. FEBRUÁR 9. AZ ŰRHAJÓSNŐ A KISFIÁNAK ÜZENT UTOLJÁRA • MIÉRT BECSÜLTE LE A VESZÉLYT A NASA? • NEM VOLTAK PÓTCSEMPÉK • AZ ATLANTIS STARTRA KÉSZEN ÁLLT Columbia: esély sem volt a menekülésre Az egész világ gyászolja a Columbia hét űrhajósát, akik - amint azt Bush elnök beszédében mondta - „az egész emberiség nevében kockáztatták életüket. A cél, amelyért életüket adták, megmarad. Az utazás folytatódik...” A tragédiát valószínűleg a szárny sérülése okozta, bár az utóbbi napokban a NASA az űrszemetet sem zárja ki. ■ 80 másodperccel a felszállás után a 27 éves Columbia tankjáról levált egy 40x50 cm-es, 1,2 kiló súlyú szigetelőréteg, amely meg­rongálta a Columbia bal szárnyát. Ezzel, vélik sokan, a Columbia sorsa megpecsételődött. Szakem­berek szerint a szigetelő­anyag lényegesen nagyobb terüle­ten sérült meg, mint ami még ve­szélytelen földet érést biztosított volna. Az űrsikló 27100 km/órás sebességgel lép be a föld légköré­be, egyre sűrűbb levegőt tolva hi­hetetlen erővel maga előtt. A súr­lódás hatására a hőmérséklet 1650 fokra emelkedik. Az űrsikló csak akkor bír ki ekkora hőséget, ha a hőszigetelőként alkalmazott 27 ezer csempe sértetlen burkot al­kot. A csempék javítására nem kerülhetett sor, mert - bár a legénység két tagja is alkal­mas volt arra, hogy űrsétát tegyen - az űrsikló sérült al­só részéhez nem tudtak vol­na hozzáférni, ráadásul pót­csempék sem voltak a fedél­zeten. De még ha lettek volna is: a NASA szakemberei nem tá­jékoztatták az űrhajósokat kellő alapossággal a fel­szállás során történt eseményekről, mert a Columbiát ért sérüléseket nem találták veszélyesnek. Vajon volt-e más kiút a hét űrhajós szá­mára? Esetleg rákapcsolódhattak volna az ISS űrállomásra? Sajnos erre sem volt mód, mert a Colum­bia nem volt az ISS közelében, az összekapcsolódás technikai e- hézségekbe is ütközött volna. Ta­lán egy másüt űrsikló jelenthetett volna megoldást. A NASA egyik szakembere viszont elismerte, hogy vészhelyzetben akár egy hét alatt is felkészíthetők az űrsiklók. Az Atlantis startra kész állapotban volt. A Columbia még négy napra elegendő üzemanyaggal rendelke­zett. Mások szerint az egyetlen biztonságos megoldás a „mentő­kapszula” lett volna. A NASA az utóbbi időben azonban minden fejlesztési programot túl kockáza­tosnak ítélt és eltörölt. A Columbia nem robbant fel, hanem lépésről lépésre szétesett. Houstonban azt hitték, hogy az űrhajósok nem szenvedtek; hiszen másodpercek alatt elham­vadtak. Néhány óra múlva azon­ban ez a remény is szertefoszlott: Texas egyik autóútján megtalálták az egyik űrhajós összeégett testét, máshol comb- és koponyacsonto­kat, egy majdnem ép sisakot, egy hátizsákot találtak. Vajon milyenek voltak az utol­só órák, mit éreztek, mire gondol­tak az űrhajósok a Columbia fe­délzetén? Az utolsó üzenet egy e- mail, amelyet az egyik űrhajósnő, Laurel Clark (41) írt férjének és kisfiának egy nappal a tragédia előtt .......ez egy csodálatos külde­té s, éjjel-nappal tudományos kí­sérleteket végzünk. Csodálatos Laurel Clark küldte az utolsó e-mailt férjének és kisfiának: ez egy csodálatos küldetés... (Az X-33/Venture Star lehet a 21. század űrsiklója. Biztonságo­sabb, kisebb, gazdaságosabb. Magasabb színvonalú számító- gépes technikával és robusztusabb szigetelőpajzzsal (kerámia helyett fémbevonattal) szerelik fel. Az X-33-ban még egy mentő­kapszula is található. Ám egyelőre bizonytalan, hogy mikor készül el, hiszen a fejlesztési programokat befagyasztották. dolgokat láttam, villanásokat a Csendes-óceán felett... Ausztrália egész horizontját a városok fénye­ivel, Afrika messzeségeit... folyó­kat, melyek magas hegyek közt kanyarognak, az élet kontinuus vonalát Észak-Amerikától Közép- Amerikán keresztül Dél-Ameriká- ig, és láttam a növekvő holdat kék bolygónk fölött. ...Minden egyes Föld-kerüléssel a Föld egy másik részét látjuk. Sajnos sok a munka, így kevés időm marad a nézelő­désre. De ha kinézek, mindig gyö­nyörű dolgokat látok. Még a csilla­gok is világosabban fénylenek... Úgy érzem, hogy ez egy szent kül­detés, amellyel a hazámat és az egész vüág tudósait szolgálom...” Laurel Clark orvosnő küldte a földnek az utolsó szóbeli üzenetet is, a tervezett leszállás napján: „Csodálatos időt töltöttünk a vi­lágűrben. Mindannyian örülünk, hogy visszatérhetünk a földre.” A Columbia másik nőutasa, az In­diából származó dr. Kalpana Chawla a kapitányhoz, Rick D. Husbandhez hasonlóan másod­szor vett részt űrutazáson. Az egykori katonai pilóta, William C. McCool 1996-tól vett részt az űr­hajósok kiképzőprogramjában. Dávid Brown volt az egyetlen a Columbia fedélzetén, aki koráb­ban cirkuszi akrobataként is dol­gozott. Ilan Ramon, az első izraeli pilóta, akit hazájában hősként I Az utolsó pillanatok 3 Ulrich Walter (48) német űr­hajós rekonstruálta a tragikus balesetet. Az űrsikló leszállás­kor orral felfelé áll, így az aszt­ronauták csak a világűrt látják. Úgy rázkódik, mint egy autó a I macskaköves úton. Hirtelen felhangzik a riasztásjelző. A hő­mérők tönkrementek, de mivel ez többször is megtörtént már, a kapitány kikapcsolja a riasz­tóberendezést. Néhány perc múlva újabb riasztás: a bal ol­dali szárny hidraulikája túlzot­tan felmelegedett. Most már biztos, hogy nagy baj van. A rázkódás egyre erősödik. Kint füst támad, az űrsikló már nem kormányozható. Kereszt­be fordul, így a hő a nem szige­telt (nem csempézett) felület­tel érintkezik. 16 perccel a földet érés előtt, az óriási nyo- j más és hő hatására a Colum- I bia darabjaira esik szét. tisztelnek, korábban vadászgépe­ket vezetett. A tragédia hetedik ál­dozata Michael R Anderson aszt- rofizikus a repülés szerelmese volt. A NASA szakembere szerint az űrsikló személyzete leszállás­kor a képernyőn követte az ese­ményeket, de a vészhelyzetről nem tájékoztatták őket. A tragédia után az ISIS űrállo­más háromfős személyzete egy­előre nem térhet vissza a Földre. A NASA törölte a tervet, mely sze­rint márciusban érkeznek vissza az Atlantis űrsiklóval. Egyelőre erre semmi remény; az űrhajósok akár júniusig is a világűrben vesz­tegelhetnek, hacsak egy orosz Szojuz visszanem hozza őket. Hány varrás mentén szakad az ország? Magyarország két részre szakadt - hallhatjuk tavaly április óta számtalan helyről és forrásból. Van, aki ezt természe­tesnek tartja, s akad, aki szerint mielőbb egyesíteni kelle­ne a nemzetet, mert csak így, közösen tudunk eredménye­ket elérni. Akárhogy is lesz, a megosztottság jelenleg még érzékelhető. Elég, ha csak belekukkantunk a hirdetések­be. Sokan felismerték, hogy a „jobbik Magyarország” bi­zony megcélozható piac, megszólítható vevőkör - bár ilyen egyértelműen ezt kevesen vállalják fel. Ám ettől a jelenség létezik, Magyarország több varrás mentén is szakadt. Oly­annyira, hogy a választások óta még a házasságközvetítő irodákban is számít a keresett társ politikai beállítottsága. A Hajrá Magyarország honlapján néhány hete Ötletkatalógussal is segítették a polgári köröket. Ebben többek között az szerepelt, hogy a polgári körök tagjai gyűjtsék össze a környéken fellelhető nem jobboldali sajtótermékeket, és azokat vigyék MÉH-be, az így kapott bevételt pedig fordítsák a polgári kör saját céljaira. Ugyanakkor a nők készítse­nek úgynevezett polgári térképet arról, hol laknak jobboldali emberek, milyen üzleteket, cégeket vezetnek, s a polgári körösök a jövőben náluk vásároljanak, tőlük vegyék igény­be a szolgáltatásokat. A polgári köröket szervező Hende Csaba arra a felvetésre, hogy ezek a javaslatok nem diszkriminatívek-e, azt nyilatkozta: csak kéréseket fogalmaztak meg, amelyeket a polgári körök pályázata alapján állítottak össze. Ennek ellenére a honlap az ügy kipattanása után egy hétig nem volt elérhető, minden tartalmat levet­tek róla, majd amikor ismét olvasható lett, már nem szerepeit rajta az Ötletkatalógus. ■ Az Accordia házasság­közvetítő iroda keresztény szellemiségűként hirdeti magát, bár a tulajdonos, dr. Gerencsér Zsuzsanna sze­rint nem így indult.- Amikor eldöntöttem, hogy irodát nyitok, még nem gondolkodtam ilyes­féle megkülönböztető jel­zőn. Ám idővel, hogy hir­detni is kezdtem, felvető­dött bennem, hogy vala­hogy mégiscsak jelezni ké­ne, hogy ez nem az alkalmi kapcsolatok összeboronálá- sának a terepe. Jómagam keresztény, konzervatív ne- veltetésű vagyok, s mint ilyen, a monogám párkap­csolat, az egy életre szóló házasság híve. így jutott eszembe a „keresztény” jel­ző használata, ami elég jól bejött. Megszólít egy bizo­nyos kört, akik egy szimpla hirdetés alapján nem biz­tos, hogy ezt az irodát vá­lasztanák. A hölgy tudatosan hir­det: mint mondta, a Nép- szabadságban például nem tünteti fel a „keresztény” jelzőt, így mindkét politikai táborból vannak ügyfelei.- Én magamtól senkitől nem kérdezem a politikai beállítódását, ám a tavaly áprilisi választások óta megdöbbenve tapaszta­lom, hogy a kiválasztási szempontok közé felkerült a politikai szimpátia is. Többen jönnek úgy, hogy ők csak jobboldali vagy baloldali társat tudnak ma­guknak elképzelni. Sok­szor szenvedek is emiatt, hisz előfordul, hogy a felek minden szempontból egy­máshoz illenének, csak épp az ellenkező oldalra szavaztak. Ilyenkor indul a győzködés, hogy gondol­ják meg, hátha mégis ki tudnak jönni egymással... Az egyik pécsi szabóság nem kevesebbet állít, mint hogy bármilyen ruha elké­szítését vállalják a honfog­lalástól napjainkig. A magát megnevezni nem kívánó tu­lajdonos vállalkozása ha­sonló utat járt be, mint a ke­resztény házasságközvetí­tő: eleinte csupán egyszerű szabó volt, ám idővel úgy döntött, megéri bővíteni a választékot a konzervatív öltözékekkel.- Színházban voltam szabó, onnét ismerem a tör­ténelmi ruhák fazonjait. Ha pedig valamit nem ismerek, történelmi témájú könyvek­ből merítek - mesélte a fér­fi, aki szerint a leggyakrab­ban a huszárruhákat, illetve a zsinórós, magyaros öltö­zeteket keresik. Ma már a megrendelések felét a ha­gyományőrző jellegű vise- letek elkészítése teszi ki. Persze olyan is előfor­dul, hogy valaki véletlenül csöppen valamelyik tábor­ba. Az egyik jobboldali heti­lap szerint „fiatal, tehetsé­ges fodrászlány várja a lap olvasóit. Melírozás, dauer, festés, passzévágás, szárí­tás.” Amikor felhívtuk a hir­detésben megnevezett Ágit, s megkérdeztük, hogy mi­ért vállal szívesebben jobb­oldali vendégeket, először nem is értette a kérdést. Ám kis tűnődés után rájött a megoldásra.- Az illető újság egyik munkatársa a vendégem, s ő ajánlotta, hogy ha aka­rom, akkor ő betesz egy apróhirdetést a lapba. Ne­kem ehhez semmi közöm, még a szövegezését sem láttam. Azt, hogy ki milyen politikai irányultságú, nem tudom, de nem is kérde­zem. Nekem az a fontos, hogy mindig legyen ven­dég, s amióta ez a pár sor megjelent, megugrott a forgalom... Az igazi kakukktojás a Polgári Otthon című lap, amelyben - a címlapján kí­vül - nincs semmiféle poli­tikai utalás. Nem is lehet, lévén, hogy egy lakberen­dezéssel foglalkozó újság­ról van szó. Mátyás Gab­riella főszerkesztő elmond­ta: amikor a lap nevét ki­találták, fel sem ötlött ben­nük, hogy bárki is politikai irányultságra következtet­het a főcímből.- Mi a régi, polgári laká­sok hangulatát, stílusát szeretnénk népszerűsíteni, s ennek semmi köze a poli­tikához. A lakberendezés­be egyébként is nehéz len­ne ilyesmit belevinni... Egyébként nem maguk az el­sők, akikben ez felmerült: a hirdetési osztályunknál már előfordult, hogy néhányan puhatolóztak, ugye mi ezen az oldalon állunk... Ki kellett ábrándítanunk őket: mi szépségpártiak vagyunk. Wossala György, a Hotel Normafa főnöke állítja: vállalkozásai egytől egyig pártsem­legesek. Ugyanakkor él a gyanúperrel, hogy sokak számára gya­nús figura lehet, hi­szen az Antall-kor- mány idején indította be a Juventus Rádiót, majd Hornék alatt több Balaton-parti ingatlant is vásárolt, üdülőket privatizált. Wossala magán- beszélgetésekben azonban hallott már olyasmit, hogy egyik-másik üzletembert megsuhintotta a pártszellő. „Gyanítom, hogy amikor egy gazdasági szakember arról beszél, hogy őt a politika ellehetet­leníti, másra fogja a maga hülyeségét. Persze más a helyzet, ha valaki állami | megrendelésekből él. Aki ilyet tesz, so­se lepődjön meg, ha kegyvesztett lesz és máról holnapra a csőd fenyegeti.” Gere Attila villányi borász, aki ugyan- f csak jobboldali szimpátiájáról ismert, sa- § ját bevallása szerint még nem is hallott f arról a polgári körök által kezdeménye- j zett akcióról, amely szerint a jobbos sza­vazóknak nem ajánlatos a baloldali tulaj I boltjába tévedni. „Nem érdekel, ki hová tartozik. Az űzet és a bor pártsemleges!”- figyelmeztet. Daubner György, a neves cukrász is osztja Gere álláspontját. Hozzáfűzi: sze­mélyében is sérti, hogy sokan azt ter­jesztik róla, a jobboldal támogatója. „Engem csak a sütemények érdekel­nek!” - summázza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom