Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-08 / 33. szám

10. OLDAL ITTHON 2003. Február 8., Szombat E U R Ó P Á B A N _______Ell-HÍREK_______ EG YÜTT A BIZTONSÁGÉRT. A francia elnök és a brit kor­mányfő biztonsági együttműkö­désük szorosabbra fűzéséről ál­lapodtak meg Le Touquet-ben tartott csúcsértekezletükön. Tony Blair és Jacques Chirac egyetértettek abban, hogy együttműködésük az Európai Unió biztonságának és védelmi potenciáljának növelését szol­gálja majd, illetve az EU nem­zetközi jelenlétét kívánják hang­súlyosabbá tenni. Egyetértettek az úgynevezett szolidaritási zá­radék fontosságában is, amely - a NATO-hoz hasonlóan - rögzí­tené, hogy ha az unió egyetlen tagját megtámadják, akkor az a többi ellen irányuló támadásnak is minősül. Az ellenzők szerint ez aláásná a NATO-ban megva­lósított együttműködést.­MUNKANÉLKÜLISÉG. A piaci várakozásokhoz képest kétszere­sével emelkedett januárban a né­met munkanélküliség, így az ál­lásnélküliek szezonálisan kiigazí­tott száma 62 ezerrel 4,27 millióra emelkedett. Ráadásul a munka- nélküliség most a kedvezőbb helyzetű nyugati tartományok­ban nőtt nagyobb mértékben, mint az egyébként elmaradottabb keleti országrészben. Nyugaton 8, míg Keleten 18 százalékos jelen­leg az állástalanok aránya. VIZSGÁLJÁK A SEGÉLYT. Az európai parlamenti (EP) képvi­selők több mint negyede, 170 eurohonatya írta alá azt a petíci­ót, amely vizsgálóbizottság fel­állítását kezdeményezi a Palesz­tin Hatóságnak folyósított havi 10 millió eurós segély felhaszná­lása ügyében. A régóta terjedő gyanú szerint az összeget a pa­lesztin szervek a terrorista akci­ók támogatására használták fel. EGYSÉGES KÖNYVÁFA. Az Európai Könyvkereskedők Szö­vetsége egységesen nullaszáza­lékos forgalmi adót javasol az unióban nullától 25 százalék között szóródó könyváfák helyett. Az Európai Bizottság most dolgozza ki az Unión belü­li áfaharmonizáció részleteit, és a könyvek a legalacsonyabb kulcs alá esnének. Brüsszel a le­endő tagoknak 15 százalékos legalacsonyabb kulcsot javasol, míg a jelenlegi tagoknál egyes termékekre - köztük a könyvek­re - 5 százalékos általános for- galmi adót irányoz elő. ______■ Ké rdezzen az unióról Ha bármelyik tématerületről többet szeretnének tudni, vagy kíváncsiak a saját jövőjükkel, munkájukkal kapcsolatos válto­zásokra, hívják a 82/316-165-ös üzenetrögzítős telefonszámot. Kérdéseiket uniós szakértőkhöz továbbítjuk, a válaszokat pedig a keddenként megjelenő Itthon, Európában című mellékletünk­ben olvashatják. Összeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támo­gatásával készült. ■ OLDALSZERKESZTÖ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT: VARGA TÍMEA Régiók Európája (2) A regionális politika az Európai Uniót területi szinten szemléli, s annak fejlesztését a regionális különbségek mérséklésében határozza meg, ter­mészetesen a regionális érdekek nemzetközi szintű együttműködése révén. Európa fejlődésében a regionális, tehát a nemzeti állam alatti szint szere­pe felerősödik, s fokozatosan megkezdődik a Régiók Eu­rópájának formálódása, amelyben meghatáro­zó tényező az Euró­pai Unió regionális politikája. Az unió az 1994-1999 közötti időszakra a fejleszté­sek figyelembevé­telével hat támo­gatandó célki­tűzést határo­zott meg azon célból, hogy az egész közös­ség szintjén je- lezze a források koncentrált felhasználását. E célkitűzések egy része földrajzilag meghatározható hátrányos helyzetű ré­giókra vonatkozik, másik része viszont a szerkezeti problémákhoz kapcsolódik. Ilyen célkitűzés többek között az elmaradott régiók fejlődésének és szerkeze­Hat helyett három cél Az Európai Tanács döntése szerint a strukturális politikák területén a korábbi hat célkitűzést három célkitűzésre csökkentik. A strukturális politikák finanszírozására a ' 2000-2006 közötti költségvetési periódusban 213 milliárd eurót különítettek el, amely biztosítja a korábbi költségvetési periódus évi átlagos támogatási fenntartását. A 213 milliárd euróból 195 milliárd euró jut a Strukturális Alapokra és 18 milliárd euró a Kohéziós Alapra. ti alkalmazkodásának elősegítése, s az ipar hanyatlá­sa által súlyosan érintett régiók helyzetének javítá­sa. Az Európai Unió regionális politikája fejlesztési programokat támogat. Ezek a programok: az adott térségek jövőbeli célkitűzéseire épülnek, azok ré­szét képezik, meghatározott, fejlesztési célokat, azok . rendszerét jelölik ki. Továb- j bá önálló költségvetéssel rendelkeznek, s a partnerek egyetértésén alapulnak. Az EU regionális politiká­jának eredményességével kapcsolatban elmondható, hogy különösen az első célkitűzés térségeiben lehet látványos sikerek- ||. ről beszámolni. Hiszen ezen térségek infrast­rukturális felszerelt­sége növekedett, központjaik elérhe- ; tősége jelentősen ja­vult, a térségben mérséklődtek a fog­lalkoztatási feszült­ségek. Ugyanakkor a helyi erőforrások .SIS' új hasznosítása is megvalósult, ami ezen térségekben további gazdasági aktivitást ger­jesztett. Ennek a politikának a puszta pénzügyi mérlegek mellett számos politikai, társadalmi hatása is van, amely a regionális és a helyi értékek megismertetéséhez is hozzájárul. A Strukturális Alapok felhasználásá­nak alapja olyan vissza nem térítendő tá­mogatások nyújtása, amelyek a különféle programok, projektek részfinanszírozásá­ra épülnek. A Strukturális Alapok által nyújtott támogatások 1994-1999 között az európai uniós országok lakosságának felét érintették. ■ íS1 vww.somogyihirlap.hu. Strukturális alapok az unióban A STRUKTURÁLIS ALAPOKRA ÉS A KOHÉZIÓS ALAPRA ELKÜLÖNÍTETT UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI ÖSSZEGEK 2000 ÉS 2006. KÖZÖTT KozovséotKezdeményetek 22,45 milliárd 10,44 milliárd Halászat (kivéve 1. Célrégiók) 3. Célkitűzés 1,11 miniárd 24.05 miltiárd Az összegek euróbán és 1999-es árakon értendők Az Európai Unióhoz való csatla­kozást követően az Unió az úgy­nevezett Strukturális Alapokból biztosít erőforrásokat a tagál­lamok részére. A Strukturális Alapok célja, hogy segítse csök­kenteni a gazdasági és társadal­mi egyenlőtlenségeket. A nem­zeti és regionális politikákat tá­mogatják a nehézségekkel küz­dő régiókban. A tagállamok egy hétéves, az Euró­pai Unióval egyetértésben elkészí­tett agrárstruktúra és vidékfejlesz­tési terv keretében határozhatják meg fejlesztéspolitikai prioritásai­kat. Forrásul négy pénzügyi, elkü­lönített alap szolgál: az Európai Re­gionális Fejlesztési Alap fő felada­taként az unión belüli alapvető re­gionális egyenlőtlenségek csök­kentéséhez való hozzájárulás fo­galmazódik meg, az elmaradott ré­giók és a hanyatló ipari régiók strukturális alkalmazkodásában és fejlesztésében való szerepvállalás­sal. Az Európai Szociális Alapot az­zal a feladattal hozták létre, hogy támogassa a közösség foglalkozta­tás- és szociálpolitikai céljait. E cé­lok közül ki kell emelni a munka­erő szabad áramlását, a nők és fér­fiak egyenlő bérezését, a munka- és életkörülmények állandó javítá­sát, a munkaügyi kérdésekben tör­ténő összehangolt intézkedéseket, a munkanélküliség csökkentését, különös tekintettel az első munkát vállaló fiatalokra, a dolgozók bevo­nását a vállalati döntéshozatali me­chanizmusba. Az Európai Mezőgazdasági Ori­entációs és Garancia Alap orientá­ciós rész a mezőgazdaság moder­nizálását, a termelési eljárások fej­lesztését támogatja. A Halászati Orientációs Pénz­ügyi Eszköz alapját 1993-ban léte­sítették azzal a szándékkal, hogy az akkor folyó svéd, norvég és finn csatlakozási tárgyalásokon a halá­szat kérdése kapcsán felmerült re­gionális fejlesztési feladatok szol- gálatába állítsák. ■ Bővítési reformcsomag A keleti bővítés jelentősen megnö­veli a tagállamok közötti és az or­szágokon belüli különbségeket, ezért a strukturális és kohéziós tá­mogatások összegét növelni, a fel- használás koncentrációját fokozni célszerű. A 2000-2006 közötti időszakra tervezett 275 milliárd ECU (1997. évi árakon) kohéziós jellegű kiadások az EU költségve­tésének 38 százalékát adják majd. A strukturális intézkedések egy­szerűsítése, a hatékonyság növe­lése érdekében a kedvezménye­zett térségek típusainak számát mérsékelni kívánja az Európai Unió. A hét kedvezményezett tér­ségformát háromra kell csökken­teni. Az elmaradott térségek kate­góriája megmarad, lehatárolásá­nak szempontjai sem változnak. Az új, második célcsoportba azok a térségek kerülnek, amelyek gaz­dasága szerkezeti problémák mi­att hanyatlik, illetve ide sorolan­dók a depresszió sújtotta városi térségek. A harmadik célcsoportba pedig az előző két kategóriába be nem került, de a munkaerő minősége miatt problematikus térségek ke­rülnek, ahol az oktatás, a képzés és a szakképzés fejlesztését külön eszközökkel kell támogatni. A kedvezményezett térségek számát szűkítem kívánják, a beso­rolási kritériumok szigorú betartá­sa esetén a támogatott területeken élő népesség aránya 2006-ban 35-40 százaléka lehet. ■ EU-totó Véget ért hat héten át tartó játékunk, amelynek célja az volt, hogy előse­gítse a tanulási folyamatot, amelyet az EU-csatlakozás jelent majd a ma­gyar fiatalok és minden magyar ál­lampolgár számára. Az alábbi táblá­zatban ellenőrizhetitek megoldásai­tokat, illetve a helyes válaszok kijelö­lésével hasznos kis füzetet állíthattok össze a fordulók feladataiból. Köszönjük a sok megfejtést, a nyerteseknek gratulálunk! L II. III. IV. V. VI. 1. C B A A C C 2. A C C B A A 3. C C C B B B 4. B A C C B B 5. B C A C C A 6. B B C A A C 7. B A B A B C 8. B B B B A C 9. B C B B B B 10. C A A ' C C A 11 B A C B C A 12. C B B A C B 13. C C A B A C 13+1. C A C C B B __________________EU-kvíz_________________ Eu rópai Uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon találnak 5-5 kérdést, melyekhez há­rom-három válaszlehetőséget is adunk. Válassza ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban, vagy leve­lezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére. (Kaposvár, Kontrássy u. 2.) A kérdéseket az internetes honla­punkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailon is beküld­hetik a helyes-válaszokat. Címünk: somogyihirlap@axels.hu . A borítékra, levelezőlapra, illetve az e-mail tárgyához írják: EU- kvíz! A helyes választ beküldők közt havonta értékes ajándéko­kat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is várja a leghűségesebb és legjobb játékosainkat! 1. / Hány ország írta alá a római szerződést, vagyis indította el az európai integrációs folyamatot? a/3 ■ b/ 6 c/9 d/12 2. Hány tagja van az európai bizottságnak? a./ ahány tagállam, azaz 15, b/ 20, c/ tagállamonként 2 3. Hogy hívják az EU bővítésért felelős főbiztost? a/ Romano Prodi, b/ Michael Laké, c/ Günter Verheugen 4. Hány hivatalos nyelve van az Európai Uniónak? a/ nincs külön hivatalos nyelv, b/ 1, az eszperantó, c/ 3 (angol, francia, német), d/ 11. (minden tagállam nyelve az EU hivatalos nyelve is egyben) ___________________Brüsszelből jelentjük _________________ Ma gyar térségek a toplistán Szótár az Európai Unióhoz Michel Barnier, az Európai Unió regionális politikáért fe­lelős biztosa szerint a tagje­löltek közösségi támogatások fogadására való felkészülése egyelőre nem ad okot nyugta­lanságra. A bizottsági tag ugyanakkor figyelmeztette a csatlakozó államokat, hogy minden idegszálukkal a fel­készülésre koncentráljanak. A múlt héten publikált kohéziós je­lentés bővítésről szóló része meg­említi, hogy a tagjelölt országok­nak nagyon rövid idő leforgása alatt, hét év helyett mindössze há­rom év alatt - 2004 és 2006 között - kell egy eredetileg nem rájuk kita­lált rendszerbe beilleszkedniük. Az idő rövidsége és a tagjelölt orszá­gok közigazgatási apparátusának tapasztalatlansága volt az egyik oka annak, hogy a kohéziós politi­ka, a Nemzeti Fejlesztési Terv vég­rehajtása az első három évben a gyakorlattól eltérően nem regioná­lis szinten, hanem központosítva történik majd. A tavaly őszi ország­jelentések három fő hiányosságra mutattak rá a strukturális intézke­dések végrehajtásánál, már a tagsá­got szem előtt tartva. Ezek legfon­tosabbika a minisztériumok közöt­ti megfelelő koordináció hiánya, ami pedig az első számú célterület­nél, az integrált regionális fejleszté­si programok elkészítésének nél­külözhetetlen előfeltétele. Konkré­tan a jövendőbeli programok mű­ködtetéséért felelős, a közigazgatás különböző szintjeihez tartozó ha- tóságok-testületek feladatainak ki­jelölése és közöttük való elosztása jelentett problémát. Az Európai Bizottság legújabb, 2000-es statisztikai adatai szerint három magyarországi régió - Kö­zép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl - is tagja a tagje­lölt országok legfejlettebb térsége­it tartalmazó tízes toplistának. Prága az abszolút listavezető, ahol az egy főre eső GDP már 21 százalékkal meghaladja az EU-15- ök átlagát. Utána következik Po­zsony (98%), Ciprus (76%), a Bu­dapestet is magába foglaló Közép- Magyarország (76%) és Szlovénia (67%). Nyugat-Dunántúl 57 szá­zalékkal a hetedik, Közép-Dunán­túl pedig az uniós átlag 50 száza­lékával kilencedik. A tíz legszegé­nyebb közép- és kelet-európai tér­ség között nincs magyar, van vi­szont 6 román és négy bolgár. Magyarország GDP-je 2000- ben 49,7 százaléka volt az uniós tizenötök átlagának. A 25 tagú EU átlagos jövedelemszintjéhez képest hazánk GDP-je 54,8 száza­lék volt 2000-ben. ■ Sorozatunkban szeretnénk megkönnyíteni olvasóink számára az eligazodást a ma még szokatlan uniósnyelv­használatban. A szótárt a ka­posvári EU.Pont bocsátotta rendelkezésünkre. Kölcsönös elismerés. Tulajdon­képpen a jogharmonizáció egyik sajátos esete. A kölcsönös elisme­rés annak megnyilvánulása, hogy a tagállamok minőségi, egészség- ügyi stb. előírásai egyenrangúak. A kölcsönös elismerés alapján írta elő az Európai Bíróság, hogy egy olyan terméket, amelyet valame­lyik tagországban jogszerűen állí­tanak elő, akkor is forgalomba le­het hozni egy másik tagország­ban, hogyha e tennék az ottani előírásoknak nem felel meg. A kölcsönös elismerés révén úgy is elérhetők az egységes belső piac céljai, hogy a tagországoknak nem kell hosszadalmas jogsza­bályalkotással bajlódniuk. Közös kül- és biztonságpolitika ( C o m m o n Foreign and Security Policy - CFSP) A közös kül- és biztonság- politika az Európai Unió második, kormányközi jelleggel működő' pillérét jelenti, melynek legfonto­sabb célja az EU függetlenségé­nek, alapvető érdekeinek és közös értékeinek védelme. Jelenleg ér­vényes döntéshozatali rendjét és eszközrendszerét az 1993 novem­berében életbe lépett Maastrichti Szerződés V. fejezete szabályoz­za. Az Amszterdami Szerződés életbelépését követően kibővült a CFSP eszköz- és intézményrend­szere: sor került a közös kül- és biztonságpolitika fő képviselőjé­nek (Mr. CFSP) - aki egyben a Ta­nács Főtitkára - megválasztására és egy tervező-elemző egység fel­állítására. (Folytatjuk.) ¥ I 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom