Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-02 / 1. szám

6. OLDAL SOMOGY I TÁJ A K 2003. Január 2., Csütörtök SZÉPÜL A PARK. 1,2 millió fo­rintot nyert a Területfejlesztési tanácstól a marcali önkormány­zat a Széchenyi utcai park felújí­tására. Ezzel, a többi pályázati forrással együtt már több mint nyolcmillió forint áll a város ren­delkezésére a park teljes felújítá­sára. A pénzből, a növényzet to­vábbi gazdagítása mellett, dísz- burkolat készül, kicserélik a közvilágítást és új padok kerül­nek a területre. UTAT ÉPÍTENEK. Szilárd búr kolatot kap a Dezső utca Marca­liban. A munkára 6,5 millió fo­rintot nyert a marcali önkor­mányzat. Az utcában pillanat­nyilag egy keskeny és nagyon el­használódott burkolatú út van, ami gondot okoz az ott lakók számára, különösen olyankor, amikor csapadékos az időjárás. A beruházás pályázatát a napok­ban írják ki és a tavaszra készül el a munka. KÖZÖS ÜNNEP. Wartman stettennel közösen ünnepelték idén is a karácsonyt a somogy- Váriak. Szombaton a somogyi falu népes gyermekküldöttsége utazott Ausztriába, tegnap pedig az osztrákok vettek részt a so- mogyvári karácsonyi ünnepsé­gen. A közös ünnepségen mű­sorral és saját készítésű megle­petésekkel kölcsönösen meg­ajándékozták egymást a telepü­lés gyermekei. SZAKKÖR DIÁKOKNAK. Ha gyományőrző kézműves szak­kört indít az önkormányzat Szőkedencsen. A településen ja­nuártól minden szombaton lehe­tőségük lesz a fiataloknak, hogy közösen töltsék az idejüket. Szőkedencsen 33 általános isko­lás tanuló lakik. Elsősorban rájuk számítanak hétvégenként. A fog­lalkozásokat Lisztes Hajnalka ve­zeti majd, és a népi kismestersé­gek alapfogásait ismerhetik meg szombatonként a gyerekek, vala­mint a néphagyományokhoz kö- tődő helyi szokásokat. __■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓ: TÖRÖK ANETT ÉS KOVÁCS TIBOR Rajzóra Böhönyén. A bővítés nyomán a művészeti képzésekre is kényelmesebb és jobb környezetben kerülhet sor Új iskolát kaptak karácsonyra Böhönye A téli szünet után nagy meglepetés várja a böhönyei iskola legkisebb tanulóit. A település egyik eddigi legnagyobb beruházásában elké­szült az épület bővítése, amivel ugrásszerűen javultak a tanulás körülményei. A munka során a jelenlegi központi iskola helyreállítását végezték el és tetőtér-beépítés­sel bővítették az épületet. A beruházás nyo­mán hét tanteremmel gyarapodott az iskola. Új irodák, tanári szoba is készült, de nem csak a tanároknak, a diákoknak is sokkal jobb helyük lesz az új épületszárnyban. A tetőtérben a tan­termek mellett szertárak, könyvtár és két nap­közis csoport is helyet kapott, méghozzá majd háromszor akkorát, mint amiben eddig voltak kénytelenek tanulni. Az építkezésnek köszön­hetően a művészeti oktatáshoz szükséges fel­tételeken is javítani sikerült. Az építkezés évek óta jogos igénye volt a településen élőknek.- Még a hangulat is megváltozott, amióta el­készült a bővítés - mondta Riba László, az is­kola igazgatója. - Mindenki lázas izgalommal készül a beköltözésre és igazán el­mondhatjuk, hogy az egyik legjobb körülményekkel rendelkező falusi iskola lett a miénk. Ez lett a kará­csonyi ajándéka a diákoknak, taná­roknak és remélem, az egész tele­pülés magáénak érzi. Az építkezés­re pályázati és saját forrásból több mint nyolcvanmillió forintot költött a falu. ■ Iskolatörténet Böhönyén az 1800-as évek közepén a református és a katoli­kus közösségnek is külön iskolája volt. A falu birtokosa és az iskola alapítója, Festetics Pál 1887-ben alapítványt is tett, hogy a korábbi egy helyett két tanító oktassa a nebulókat. A mostani iskolát 1959-ben építették hat tanteremmel, s jelenleg már több mint kétszer ennyiben taníthatnak. Egy helyen múlt és jövő iskolája Kelevíz Elkészült Kelevíz egykori nép­iskolájának és kápolnájának a külső felújítása. Az épületben iskolamúzeumot szerettek vol­na berendezni a helyiek, ez azonban pénz hiányában úgy tűnik, meghiúsul. Az 1870-es évek végén épült az az épület, amelyben a kelevíziek egy­kori népiskolája működött. A falu­ban hosszú ideig keresték a megfe­lelő funkciót az ingatlan számára. A képviselő-testület tavaly határo­zott arról, hogy az épületet felújít­ják és eredeti állapotában bemutat­ják az érdeklődőknek. A kelevízi döntéshozók olyan múzeumot képzeltek el, amelyikben az egyko­ri tanszereket ki lehet próbálni és akár egy teljes tanítási napra vissza lehet utazni képzeletben a 19. szá­zad fordulójára. A tervek szerint a korhű bútorok és tanszerek között nem csak sétálni lehetett volna, ha­nem tanulni is. Egy, de akár több egykori tanórán el lehet sajátítani az akkori iskolák történetét, az ak­kori települések néprajzát és a 19. századi gyerekek hétköznapjairól, játékairól is tanulni lehet. Berta Józsefné, a település pol­gármestere elmondta: a pályáza­ton eddig szerzett forrásból csak a külső helyreállításra futotta, a bel­ső munkákra nem. Pedig az átala­kításon kívül a berendezés is tete­mes költség lenne. A múzeum lét­rehozása azért kerül sokba, mert a korabeli taneszközök közül csak nagyon keveset lehet fellelni ma már, így egyedi gyártásban lehetne csak előállítani a bútorokat. A falu kép­viselői éppen ezért úgy dön­töttek, hogy kisebb terüle­ten rendezik be a múzeu­mot. A meglé­vő helyiség egyik részé­ben lesz csak kiállítás, a másikat pedig közösségi célokra használ­nák inkább. Az informatikai mi­nisztériumhoz pályáztak annak ér­dekében, hogy egy számítógépes termet berendezhessenek. Amennyiben a pályázat sikerrel jár, a múlt és a jövő oktatása talál­kozhat a település egyik legrégebbi épületében. _________________m Go ndoskodni tanít az alapítvány Gadány Szociális gondozókat képeznek a gadányi Elesett Öregekért Alapít­vány szeretetotthonában. A tanfo­lyamot a marcali munkaügyi köz­pont szervezte és a térségből 18-an tanulnak a kis faluban. Rajnainé Tüsér Judit, az alapít­vány vezetője elmondta: örültek, amikor a munkaügyi központban felmerült az ötlet, hogy a térség első szociális gondozóit Gadányban képezzék. Marcali környékén nem volt még hasonló tanfolyam, de az igény nem csak ezért volt nagy. Balogh Miklósáé, a marcali ki- rendeltség vezetője elmondta: a város környéki falvak lakossága el­öregedett, nagyon sok az egyedül, vagy nehéz körülmények között élő idős ember. Éppen ezért fon­tosnak tartották, hogy egy ilyen tanfolyammal is segíteni próbálja­nak a környék szociális ellátásán. A tanfolyamon a résztvevők az elméleti oktatáson kívül gyakorla­ti ismereteket is szerezhetnek. A szeretetotthonban minden olyan teendőt elsajátíthatnak, ami az otthoni ápolásnál hasznos lehet. Rajnainé Tüsér Judit elmondta: az otthon működése óta tapasztal­ják, hogy nagyon sok öreg él elha­nyagoltan és nem mindig azért, mert az önkormányzatoknak nincs pénze az ilyen ellátás meg­szervezésére. Képzett gondozó­ból is hiány van. Az oktatás segít­het ebben is és abban is, hogy a térség szociális intézményei könnyebben találjanak ápolásban járatos segítséget. _______ ■ A rajztanár portréképei Marcali Amikor Kovács József eldön­tötte, hogy rajzzal szeretne foglalkozni egész életében, még nem tanították ezt a kö­zépiskolákban. Éppen ezért úgy készült a felvételire, hogy osztálytársait rajzolgatta. Ak­kor szerette meg a portréáb­rázolást. Kovács József azóta már több ezer diákot tanított rajzolni és az ügyesebbeknek kedves műfajá­nak fogásait is. megmutatta. A nyugdíjas rajztanár most csak szabadidejében ül le a vászon elé, de azóta is örömmel rajzol portrékat, akár kedvtelésből, akár megrendelésre. Legkedve­sebb képeit egy mappában őrzi. Ezeken egy szó szerint aranyos lányt örökített meg. A lány idő­közben hölgy lett és sokkal is­mertebb, mint a művész nagypa­pa. Pásztory Dórának hívják, aki aranyérmes paraolimpikon és nem csak sportteljesítményével, kedvességével is rendszeresen el­bűvöli közönségét.- Nyolcnapos volt Dóri, ami­kor először lerajzoltam - mondta Ko­vács József. - Azután pedig rendszeresen. Sokat volt kis­lányként ná­lunk és akkor még könnyű volt rávenni egy-egy gyors portréra. Ma már nem olyan egy­szerű. Örülünk, ha látjuk és any- nyi beszélnivaló van mindig, hogy ritkán jut idő ilyesmire. A legemlékezetesebb portré Együd Árpádé volt. Az egykori múzeumigazgató, néprajzkutató képét először a marcali múzeum születésnapjára készítette el. A családnak aztán annyira megtet­szett a kép, hogy rögtön kértek két másolatot az eredetiből. Ko­vács József szerint még egyszer megcsinálni ugyanazt nehezebb, mint először, de nagyon örült a család örömének és annak is, hogy azok, akik ismerték Együd Árpádot, azt mondták: sikerült megörökíteni erős személyes ki- sugárzását a képen. __________■ Vi lágítás a templomnak SOMOGYVÁR Megoldották a somogyvári temp­lom és kálvária díszkivilágítását. A fejlesztés 250 ezer forintba ke­rült, az önkormányzat és a Somogyvár Műemlékeiért Közala­pítvány közösen finanszírozta. A somogyvári templomot az írások szerint 1842-ben szentelték fel, kálváriája pedig a múlt század elején épült. Ennek érdekessége, hogy festett faszobrait egy tiroli mester készítette, akinek míves munkáját csak néhány települé­sen csodálhatjuk hazánkban. Mó- rihg József Attila, a település pol­gármestere elmondta: nem csak esztétikai szempontok vézérelték a fejlesztést, hanem az is, hogy a műemlék értékeit éjszaka is na­gyobb biztonságban tudhassák. Az elmúlt években ugyanis nem­egyszer érkezett hívatlan látogató a templom környékére. Kétszer is megrongálták a kálvária értékes szobrait, egy alkalommal pedig, kettőt el is vittek közülük. ■ Autóra gyűjtenek SOMOGYSIMONYI Hét éve kezdte meg a munkát Somogysimonyiban a falugond­nok, s azóta sem sikerült kicse­rélni az autóját. Kovács Imréné, Somogysimo- nyi polgármestere elmondta: az autó többszörösét tette meg ed­dig az ajánlatos kilométer-meny- nyiségnél. Ezzel látnak el ugyan­is minden közcélú feladatot. Az iskolások szállításán kívül az idő­seket viszik vele orvoshoz, s min­den bevásárlást és beszerzést a falugondnok végez. Nemrég két­millió forintot nyert a község a Szociális és Családügyi Miniszté­rium pályázatán új autóra. A cse­réhez szükséges saját forrást már félretette az önkormányzat, és jú­liusban aláírták a pályázati támo­gatásról szóló szerződést is. így remélhető, hogy a tél vége előtt egy új autó segíti a falugondnok és település életét. _______ __■ MS ÜÍÍ& ÍDMLÖ | Somogyi Hírlap Almanach 2002 Alulírott.............................................................................................................alatti lakos j me grendelem a Somogyi Hírlap Almanach 2002 kiadványt........példányban. [ j A Somogyi Hírlap előfizetője vagyok, a kiadvány ára példányonként 3990 Ft* F 1 Nem vagyok előfizető, a kötet ára példányonként 4990 Ft* A kiadvány árát utánvéttel fizetem. * plusz csomagolási és postaköltség aláírás Dátum: ..................................................................... ^ En ergiát hozhat a szél Nemesvid Az eddigi tapasztalatok sze­rint komoly eséllyel pályázik Nemesvid arra, hogy szélerő- művet telepítsenek a falu hatá­rába. A szakemberek szerint ugyanis nagyon kedvezőek eh­hez a természeti adottságok. Egy budapesti cég egy éven ke­resztül végez szélerősségmérést Nemesvid határában. A mérőmű­szert 34 méter magasan helyezték el. Egy év adatai alapján dönte­nek arról, hogy érdemes-e szél- erőművet létesíteni a településen. Az energiatermelő felállítása ugyanis csak akkor gazdaságos, ha folyamatosan átlag feletti a szélerősség. Ez azt jelenti, hogy 6,2 méter per szekundumos át­lagértékre van szükség ahhoz, hogy érdemes legyen megépíteni az erőművet. Boldizsár Dániel, az Imax kft képviselője elmondta: társaságuk három évvel ezelőtt kezdett foglal­kozni a megújuló energiák hazai hasznosítási lehetőségeivel. Az országban már több helyszínen végeztek méréseket. Eddig egy al­kalmas területet találtak céljaik­hoz. A Bakonyban, Hárskúton olyan folyamatos szélerősséget mértek, ami megfelelő egy ener­giaközpont kiépítéséhez. A cég egy olyan referenciaterületet épít fel azon a helyen, ahol nemcsak szélerőművel, hanem vízi erőmű­vekkel és energiaültetvénnyel is bemutatják, hogyan lehet a termé­szet kizsákmányolása nélkül gaz­daságosan és hosszú távra energi­át termelni. A környezetkímélő és környe­zettakarékos zöldenergia előállítá­sát egyébként az Európai Unió is támogatja. A közösség az energia­felhasználás tíz százalékát tartja kívánatosnak ilyen alternatív for­rásokból. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom