Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-30 / 25. szám

2003. Január 30., Csütörtök EGYHAZA K É L E T E 13. OLDAL Énekek, imák horvátul Kraljica mira, azaz „Béke király­néja” címmel horvát nyelvű ima- és énekeskönyv jelent meg. „Imádkozzatok szívből, énekelje­tek az Úrnak" - így kezdődik a ki­advány szövege, melynek anya­gát Bacsmai László felsőszent- mártoni plébános állította össze. A Dráva menti nyolc település vallásos embereinek szánta: így Lakócsa, Potony, Tótújfalu és Szentborbás templomaiba is jut 160 példány az értékes ajándék­ból. A miséken ezután már hor­vátul is imádkozhatnak s énekel­hetnek a hívek. E könyv az újabb kiadásokból hiányzó 307 éneket tartalmazza; megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma és a Somogy Megyei Önkormányzat egyházi kapcso­latok bizottsága támogatta.- Régi vágyunk volt egy olyan kiadvány, amely csak a miénk és nekünk legszebb a világon - mondta Bacsmai László, Lakócsa, Potony, Tótújfalu és Szentborbás katolikus híveinek papja. - Össze­gyűjtöttem az itt élő horvá- toktól azokat az énekeket, melyeket őse­ink énekeltek és ma is éne­kelnek. Azt val­lom: míg né­pünk imádko­zik, nem felejti el anyanyelvét. Ezt azonban nemcsak megőrizni kell, hanem továbbadni is a gyermeke­iknek és unokáiknak. A plébános elmondta: Felső- szentmártonban rendszeresen tart horvát nyelvű misét. A somo­gyi települések közül eddig csak Tótújfaluban magasztalták Istent anyanyelvükön, mostantól azon­ban havonta egyszer a másik há­rom községben is.- Örömmel tapasztaltam, hogy nemrég a lakócsai templomban is fölhangzottak horvátul a legszebb karácsonyi énekek - mondta. - Tudom, hogy aki énekel, az két­szeresen imádkozik, gamos adrienn A szentté avatott királylány Január 18-án emlékeztünk Árpád-házi Szent Margitra. IV. Béla, „a második honala­pító” volt az apja, anyja pedig Laszkarisz Mária bizánci hercegnő. Mikor a királyi pár a tatár seregek elől menekült, a szülők végső szükségükben születendő gyermeküket Is­tennek ajánlották fel, hogy segítse őket küzdelmükben. A legendálrók ezért a Margit születése utáni szülői felajánlás­sal látják igazoltnak a tatárok ki­vonulását az országból, illetve a nagykán halálát. Szent Margitot már háromévesen átadták a veszprémi domonkos nővérek­nek. A Katalin-kolostorban Mar­git nevelője Boldog Ilona volt és Olimpyades nővér, akiktől a misztikus jámborságot, Szűz Mária bensőséges szeretetét ta­nulta meg, a szenvedő Krisztus iránti teljes odaadást, valamint az állandó vezeklő szellemet. Leánya számára Béla király leá­nya kolostort építtetett a Nyulak szigetén (ma: Margitsziget). Ott tette le Margit a szerzetesi foga­dalmat 1254-ben. A 12 éves le­ány már akkor teljesen tudatá­ban volt annak, hogy életét az esküvel mire kötelezi. Kétszer is lett volna lehetősége arra, hogy Rómától felmentését kérje szent fogadalma alól - két, nagy politi­kai előnyökkel járó (cseh, len­gyel) házasság miatt -, Margit azonban mindkettőt határozot­tan visszautasította. Számára el­sődleges volt, hogy mennyei hit­vese előtt megfeleljen fogadal­mának, ezért volt neki fontos a szigorú szabályok megtartása, a legkeményebb önsanyargatás vagy akár a legnyomorúságo­sabb betegek ápolása. Nem sze­rette, hogyha királylányként ke­zelték, annak szólították; erről mindenkit leszoktatott a társai közül. Isten megajándékozta őt a jövendőmondás tudományá­val, amellyel állítólag atyját is segítette, mikor diplomáciai gondjai voltak. Amikor úgy érezte, hogy élete végéhez köze­ledik, megjósolta a halála óráját is. 1270. január 18-án halt meg annak a tudatnak derűjével az arcán, hogy odaát már várja mennybéli jegyese. Szentté avatását 1276-ban kezdték el, de sem akkor, sem később nem tudták befejezni. Végül XII. Pius 1943-ban avatta szentté. ■ Hittanoktatás az iskolákban A hitoktatók sok játékkal, énekkel jó hangulatot teremtenek, egész mást, mint a szokványos iskolai foglalkozásokon FOTÓ: TÖRÖK Az egyházmegyében, 1350 csoportban, 18 900 diák tanul hittant az iskolákban. A gyerekeket 70 pap és 140 civil hitoktató tanítja. A mostani létszám, az elmúlt évekéhez hasonló, számot­tevően nem emelkedik és nem is csökken. A hitoktatás helyzetéről két évvel ezelőtt készült felmérés. A hitoktatók tapasztalataiból kiderült, hogy a szülőkkel való kapcsolattartásukban van­nak nehézségeik, és közülük sokan sérelmezték azt is, hogy az iskolák általában az utolsó tanórá­kat jelölik ki hittanos foglalkozásokra, amikor már fáradtak a gyerekek. Ezenkívül azonban az iskolák és a hitoktatók között általában megfele­lő és problémamentes az együttműködés.- A helyzet most is hasonló - mondta Kiss Közvetlen kapcsolat a diákokkal Az utóbbi öt évben egy fiatal hitoktatói gárda végzett a fő­iskolán - mondta Kiss Iván. - Felkészültek, komolyan ve­szik a munkájukat, és életkorukból adódóan is könnyeb­ben alakítanak ki közvetlen kapcsolatot a diákokkal. Az is­meretek átadásán túl ez is nagyon fontos, hiszen az is cé­lunk, hogy ezeket a gyerekeket bekapcsoljuk közössége­ink életébe. Ezen a téren nagyon kedvezőek az utóbbi évek tapasztalatai. A vasárnapi szentmisén túl lelki napok­ra és táborokba is szívesen jönnek a fiatalok, és részt vesznek olyan egyházi rendezvényeken is és szerepelnek, ahova nem lenne muszáj jönniük. Iván, a kaposvári egyházmegye hitoktatási fel­ügyelője. - A diákok, sajnos, ma is csak az ötödik órától tanulhatnak hittant, amikor már ebéd előtt fáradtak. Az iskolákkal azonban már régóta nin­csenek nézeteltérések. Mindenütt gördüléke­nyen szerveződik az oktatás, és ahol tudnak, döntő többségében segítenek is az iskolák. A hit­oktatók munkájával elégedettek lehetünk. Azt gondolom, sikerült kimunkálniuk azt, hogy a gyerekek maguktól, belső indíttatásra vegyenek részt a bibliaismereti foglalkozásokon. Tudják, hogy az ismereteket különféle formában lehet át­adni, és kortól, nemtől, érettségtől függően a leg­alkalmasabb formát használva lehet eredményt elérni. Láttam néhány nagyon jó példát, ahol igen jól felkészült hitoktatók sok játékkal, ének­léssel egészen más hangulatot terem­tettek a gyerekek számára, mint egy szokványos iskolai foglalkozáson. A Jézus Szíve Nővérei minden évben két­szer hasznos összejöveteleken segíte­nek: a hittanoktatás legkorszerűbb módszertanával ismertetik meg a hit­oktatókat és papjainkat. A létszám az elmúlt években már stagnál. A kezdeti felfutás után volt egy kis visszaesés, de az elmúlt években már alig ingadozik, s kiszámítható. Ez azt is jelenti talán, hogy aki tényleg érdeklődve és belső indíttatásból közelít, megtalálta hoz­zánk az Utat. FÁBOS ERIKA Beázik a heresznyei templom Noha már 1938-ban fölépült haj­lékuk, a heresznyeiek mégis gyakran érzik úgy, mintha hiá­nyozna a fedél a templomukról. Tavaly óta ugyanis több helyen is beázik. Felújításának a költségei meghaladják a hárommillió forin­tot. A katolikus közösség az idén tatarozásra készül, a templom külső-belső helyreállításához azonban szükségük lett volna még kétmillió forintra.- Csaknem 30 éve raktak új pa­lát a régi helyére, s az évek során megrongálódott az épület tetőszer­kezete. Bár hat éve kijavították, en­nél többre van szükség a templom megmentéséhez. Halaszthatatlan a tetőszerkezet cseréje és az épület belsejének a felújítása - mondta Pápics Mihályné templomgond­nok. - Egyházi adóból, amit 90 csa­lád fizet, és a perselypénzből ösz- szegyűlt már félmillió forint, s ugyanennyit ígért az önkormány­zat is. Egyre rosszabb a templom állaga, mégis a fűthető hajlékban minden vasárnap rendszeresen 40 hívének tart misét a vízvári pap. Ha nehéz körülmények között is, mivel kis falu a miénk, de eddig a hívek áldozatkészségének segítsé­gével mindig sikerült felújítanunk a templomot. Most azonban külső segítségre is szükségünk van; első ízben kértünk jelentős támogatást a püspökségtől. Jó lenne az is, ha a más faluba vagy városba költözött heresz­nyeiek is gondolnának a szülőfa­lujára, és segítenék e gondoknak a megoldását. gamos adrienn Hírek ÖKUMENIKUS IMAHÉT. Oku menikus istentisztelet volt Rinya- újlakon, Csorba Tamás lábodi plé­bános igehirdetését a helybeli és visontai reformátusok együtt hall­gatták katolikus testvéreikkel. Bar­cson református istentisztelettel kezdődött az imahét, Fodor Judit hirdetett igét, s Kendeh K. László csurgói evangélikus lelkész szol­gált. Ma 16 órakor a református templomban szentmisével zárul az imahét, ezen Horváth József esperesplébános szolgál, (ga) TEMPLOMFELÚJÍTÁS. Folyta tódik a kéthelyi katolikus temp­lom felújítása. Az utóbbi két éven kívül teljesen rendbe tették az egyházmegye, az állam és a kö­zösség összefogásával. Ez évre a templombelső felújítását tervezik. SZENYÉRI TERVEK. Állag megóvási munkákat végeznek a szenyéri papiakban. Az épületet a hetvenes években alakították át úgy, hogy telente itt tarthassák a szentmisét. A község temploma ugyanis messze van a falutól, rossz időben nehezen megköze­líthető, ezért az egykori paplakást alakították át közösségi célra. Most, évtizedek múltán felújítják. ERDŐ A VATIKÁNBAN. II. Já nos Pál pápa január 23-án magán­kihallgatáson fogadta a Vatikán­ban Erdő Péter esztergom-bu- dapesti érseket, Magyarország prímását. A találkozás után az érsek interjút adott a Vatikáni Rádió magyar szekciójának. IFJÚSÁGI ISTENTISZTELET. Új magyar kezdeményezésként a keresztények egységéért tartott imahét bezárását vasárnap tartot­ták a budapesti Magyar Szentek templomában. A templom meg­telt fiatalokkal az ökumenikus is­tentiszteleten, amelyen az egyete­mi templom Don Bosco énekka­ra és a Fokoláre mozgalom ének­kara szerepelt. Az istentiszteletet megnyitó Pákozdi István egyete­mi lelkész hangsúlyozta: azért döntöttek így a történelmi egyhá­zak, hogy az ifjúság sebesebb lép­tekkel haladjon előre az egység keresésének útján, s az egységhét bezárását ezután mindig ifjúsági istentiszteleten ünnepük meg. VIDEOKAPCSOLAT. A hét vé­gén videokapcsolat létesült a Va­tikán és a Fülöp-szigeteki Manila között, ahol 350 ezer résztvevővel zajlott a családok IV. világtalálko­zója. „Hűséggel hivatásunkhoz, tanúságot téve az igazságról, egyesülve az imádságban - ez a három jellemző, ami képessé te­szi a keresztény családot, hogy jó hírré váljon a harmadik évezred­ben” - ezekkel a szavakkal for­dult II. János Pál pápa a modem technikának köszönhetően a ma- nilai Luneta parkot megtöltő ke- resztény családokhoz. ________■ Be iktatták az új református esperest Unhepi istentiszteleten iktatta be es- peresi tisztségébe Balogh Tibor nagykanizsai lelkipásztort a somo­gyi református egyházmegye köz­gyűlése. Az új egyházi vezetőt dr. Márkus Mihály, a Dunántúli Refor­mátus Egyházkerület püspöke áldot­ta meg. Megbízatása hat évre szól. Az új esperes diplomáját 1963-ban kapta meg a budapesti református teológiai akadémián, ezt követően Vas, Somogy és Zala megyei gyülekezetek segédlelkésze volt. 1966-tól Csökölyben, 1985 óta Nagykanizsán lelkipásztor.- Hogyan került a somogyi református egyházmegye élére?- A székfoglalómban is utaltam erre: mit keres egy nagykanizsai református lelkész a somogyi egyházmegye élén - mondta Balogh Tibor. - Ehhez tudni kell: Nagykanizsa, Galambok és a hozzá tarto­zó szórvány gyülekezetek egészen 1952- ig a belső-somogyi egyházmegyéhez tar­toztak; akkoriban - Somogy nagysága folytán - volt külső-somogyi egyházme­gye is. Mikor az egyházügyi hivatalt lét­rehozták, hogy megkönnyítse az állami ellenőrzést, arra kötelezték az egyháza­kat: a közigazgatási határoknak megfele­lően alakítsák ki az egyházmegyéket. Ka­nizsa az összevont va­si-zalai egyházmegyé­hez került. 1990-ben azonban újjáalakulha­tott a régi őrségi egy­házmegye, s mivel et­től messze vagyunk, a nagykanizsai gyüleke­zet presbitériuma kér­vényezte, hogy a so­mogyi egyházmegyéhez tartozhassunk. Ezt 1992-ben jóváhagyta az egyházkerü­leti közgyűlés. így nyolc éve ismét somo­gyi vagyok, mint ahogy előtte 20 évig so­mogyi lelkészként szolgáltam.- Milyen feladatokkal jár az új tisztség?- Nagy megtiszteltetés számomra, hogy esperesnek választottak, ám sok feladattal jár. Az esperes - az egyházme­gyei gondnokkal együtt - az egyházme­gyéhez tartozó egyházközségek és tiszt­ségviselők felügyelője, valamint az egy­házmegye és a felsőbb egyházi hatósá­gok határozatainak a végrehajtója. A tör­vény szerint minden évben jelentést kell adnom a gyüle­kezetek életé­ről, elvileg te­hát 69 gyüleke­zetei kell végig­járnom a gond­nokkal. Az én felelősségem, hogy folyamatos legyen a lelkészi feladatok ellátása, ne maradja­nak el az istentiszteletek. A személyes beszélgetésekre is mindig késznek kell lennem, a lelkészek lelki bajaikkal is hozzám fordulhatnak. Tagja vagyok az egyházkerületi közgyűlésnek, az egy­Balogh Tibor esperessé avatása alkalmá­ból a Szentírásból választott igét: „Törekedj az igazságra, a hitre, a szere- tetre, a békességre azokkal együtt, akik tiszta szívből hívják segítségül az Urat. ” (II. Tim. 2-,22/b) házkerületi tanácsnak, és tanácskozási joggal részt veszek a zsinaton. Sok teen­dő hárul rám, ezért előfordulhat, hogy helyettest kell majd kérnem a saját gyü­lekezetemhez.- Van-e elég református lelkésze az egy­házmegyének?- Nincs lelkészhiány, inkább ahogy egyik esperes mondta, gyülekezethiány van. Megvannak a templomaink és a lel­készlakok, leromlott állapotában és nagy méretükkel, de ezeket a fogyatkozó lélek­számú gyülekezetek nem tudják fenntar­tani, korszerűsíteni. A mostani állapo­tukban nem felelnek meg az igényeknek. A másik gond: a gyülekezetek a lelkészi állást sem tudják fenntartani. Rendsze­rint társulások alakulnak, hogy megte­remtsék a szükséges anyagiakat. A pápai teológián az idén végez az első csoport - ugyanis 1952-ben megszüntették, majd öt éve újraindították a képzést - , így va­lószínűleg lesz református lelkészután- pótlás a Dunántúlon. varga andrea Balogh Tibor 1940. május 10-én született Celldö- mölkön, s ott is érettségizett. 1963-ban szerzett diplomát a budapesti református teológiai akadé­mián. majd Vas, Somogy és Zala megyei gyülekeze­tek segédlelkésze volt. 1966-tól Csökölyben volt lelkipásztor. 1985 óta pedig Nagykanizsán. I EEGGL.ÉESIA pft DÉAICCADAI T katolikus.rerormatus.evamélikus.zsidó Cil nCUIwCUDULI FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS ANTIK TÁRGYAK HITELRE IS,HELYSZÍNI ÜGYINTÉZÉSSEL. AdáS'Vétel Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-12

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom