Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-29 / 24. szám

6. OLDAL ALMANACH 0 8 0 2003. Január 29., Szerda JAKO CÍMER, ZÁSZLÓ Hasítással két részre osztott há­romszögű pajzs, ennek jobb vö­rös mezőjében fehér, a bal fe­hér mezőjében vörös ruhás, egymásba kulcsolódó két kéz tart három arany búzakalászt. Az összekulcsolódó kezet a község XIX. század végi pecsétjéből vették át, ez a kép a település lakosainak összefogását jeleníti meg. A három arany búzakalász az említett pecséten nem szere­pel, megtalálható viszont a XVIII. század második felében hasz­nált községi pecséten. Ezeket a jelképeket a tervezéskor vették át, és a település mezőgazdasá­gi jellegére utalnak, s kifejezik, hogy a földművelés a lakosság fő megélhetési forrása. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 725 1980-ban 763 1960-ban 829 1949-ben 813 1930-ban 872 CIVILEK, VEZETŐK Négy civil szervezet tevékenyke­dik a településen, közülük a leg­fiatalabb a két hónapja alakult nyugdíjasklub, amelynek Murá­nyi Ferencné a vezetője. A sportkör vezetői teendőit Batta Rudolf látja el. A Jákó és Kör­nyéke Sólyom Vadásztársaság elnöke Illés László, a Szarvas­marhatartók Egyesületéé Kreitz Zoltán. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7525 Jákó, Kossuth u. 112. Tel.: 82/721-129, 82/721- 156, fax: 82/721-548. Az ügy­felek hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 8 és 16.30 kö­zött kereshetik föl a hivatalt, pénteken 8-tól 14 óráig. Ezek­. ben az időpontokban fordulhat­nak Kovács János polgármes­terhez és Witzl Ferenc jegyző­höz. Jakab Zoltán falugazdász minden hétfőn 10-12 óra között tart fogadóórát a hivatalban, a családsegítő szolgálat munka­társa pedig szerdán 8-tól 14 óráig. ORVOSI RENDELES Dr. Izer Ildikó gyermekor­vos hétfőn 11.30-12.30 óráig, csütörtökön 9-11 óráig rendel; dr. Kovács Zoltán minden kedden, dr. Gulyás Sándor csütör­tökön 13-14 óra között. Szabóné Darabos Andrea védő­nő minden hónap utolsó csütör­tökjén 9-től 11 óráig tart tanács­adást. MISEREND A katolikus templomban vasárna­ponként 9 órától misézik Lukács Géza plébános, a református templomban minden második vasárnap 9 órától Bakay László lelkipásztor tart istentiszteletet. CÍMEK, TELEFONOK Posta: Kossuth u. 45., Tel.: 82/721-302 Általános iskola: Kossuth u. 47. Tel.: 82/721-088 Óvoda.: Kossuth u. 124. Tel.: 82/721-079 HÍRES LAKOSA A faluban született több mint fél évszázaddal ezelőtt Pintér De­zső, a Tv2 elnöke. AZ OLDALT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Elképzelés van, de hiányzik a pénz Recept Jákóból Hókifli A kis település fejlődése során mindig megtartotta mezőgaz­dasági jellegét. Jelenleg 12 család foglalkozik szarvas- marhatartással. Kovács János polgármester szerint azonban a jövőt tekintve a jákói gaz­dák bizonytalanok.- Az uniós csatlakozásnál fonto­sabb a napi gondok megoldása, ám az unióval kapcsolatban is tar­tunk megbeszéléseket. Jákóban elég sok a mezőgazdasággal fog­lalkozó vállalkozó, családi gazda­ság. A megyében ritkaságnak szá­mít, hogy nálunk száznál is több fejőstehenet tartanak. Az állattar­tók helyzete bizonytalan; nem tudják felmérni, hogy jobb vagy rosszabb lesz-e a helyzetük - mondta Kovács János. - A kvóták adottak, s ők nem tudják eldönte­ni, hogy fejlesszenek-e vagy sem, hiszen a húsmarhatenyésztést ösztönzik. Akik növénytermesz­tésből próbálnak megélni, azokat meg az zavarja, hogy a támogatá­sok - az a 25 százalék, amit az unió ad s az állam egészít ki - hat­hét év átmenetet jelentenek. A mai gazdálkodók nem tíz év múl­va, hanem egy-két éven belül sze­retnének eredményt látni.- Mik azok az értékek, amelyek a csatlakozás után európai szem­mel is értékek maradhatnak?- Különösebb értékünk nincs. Van egy-két helyi védelem alatt álló épület, de ez Európában nem számít különlegességnek. A falusi turizmusról már évek óta beszélünk, de ehhez nincs meg a megfelelő háttér. Hiányoznak a szálláshelyek, s a turistákat ide csalogató rendezvényekre is pénz kellene. Reményekre jogo­sít Nagybajom városa, ha nekik sikerül kiépíteni a termálvilla- parkot és a gyógyfürdőt, az jóté­Kovács János 1949. január 1-jén született Jákóban, abban a ház­ban, ahol ma is él. 1970-1997-ig ' a Rippl-Rónai József Közlekedési Szakközépiskola és 503. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben dol­gozott szakoktatóként, 1998-tól polgármester. Nős, két saját lá­nya, négy unokája és két fogadott gyermeke van. Hobbija az asztali- tenisz és a természetjárás. konyán hathat a környező tele­pülésekre, így ránk is. Két külföl­di tulajdonú ingatlan van a falu­ban, s esetleg a vevők számát is növelheti a nagybajomi beruhá­zás. Két éve bevezettük a gázt, a szennyvízberuházástól azonban egyre messzebb kerülünk.- Mennyire tudják kihasználni az uniós pályázati lehetőségeket?- A Sapard révén most akarjuk beadni az elsőt, mezőgazdasági utat építenénk Kiskorpádig. így közúton tíz kilométerrel köze­lebb kerülnénk a megyeszék­helyhez. Pályázattal a beruházás 70 százalékát lehetne megsze­rezni, a többit a két önkormány­zatnak és az útépítésben érintett vállalkozóknak kellene letenni. Tárgyalunk róla, s majd meglát­juk, ki mennyit tud áldozni. Egyébként úgy látom, ígéretek és elképzelések vannak, de késik a pénz folyósítása. ____________■ Ke zdő háziasszonyok is bátran elkészíthetik a hókiflit, mert nem igényel különösebb ügyes­séget, s a vendégeknek biztosan ízlik. Hozzávalók: fél kiló liszt, egy margarin, egy pohár tejföl, csipetnyi só. A felsoroltakat es­te összegyúrjuk, reggelig pihen­tetjük a tésztát, majd dió nagy­ságú gombócokat formálunk, és szép vékonyra elsodorjuk. Mákkal vagy lekvárral becsavar­juk, s kifliket formázunk belőle. Tepsibe rakjuk, és kisütjük. A csokoládés kekszhez 20 de­ka vaj, ugyanennyi cukor, egy tojás, 2 evőkanál kakaópor, 2 kiskanál sütőpor és vanillin cu­kor kell. A vajat a cukorral ha­bosra keverjük, beledolgozzuk a tojást és a többi hozzávalót. 6 részre osztjuk, egyenként ujj­nyi vastag rúddá sodorjuk, s ki­bélelt tepsiben megsütjük, előt- te fölvert tojással megkenjük. ■ Az óvodások fele beszédhibás Trabanttal a Forma-l-ben Mennyire értékelik a szülők azt a válto­zást, hogy most már korszerű körülmé­nyek között töltik napjaikat az oviban a kicsik? Több gyereket sem írattak be azóta, nincs több gyermek a faluban. Egycsoportos az óvoda, 25 kisgyermek jár ide. A szülők örülnek, hogy nem hi­deg a helyiség, de az ő mindennapjaik­ban ez az átalakítás nem játszik akkora szerepet, mint az óvoda életében - mondta Hosszúné Deli Hajnal óvodave­zető. Két logopédus jár ide rendszeresen. A szülők eleinte idegenkedve fogadták őket, fölöslegesnek vélték a munkájukat.- A gyerekeknek mintegy a fele be­szédhibás, és sok köztük a dyslexiás. A nagycsoportosok mintegy a 80 százaléka jár logopédushoz. A tévé, a videó, a szá­mítógép ugyanis rengeteget ront a gyere­kek beszédkészségén. Otthon nem me­sélnek nekik, nem beszélgetnek. S a gyerekek nem tudják kifejezni magukat. A szülőknek nem kell fizetni a foglal­kozásokért, mégis kevesen érzik szük­ségét. - Lehet, hogy jobb volna, ha fizet­ni kellene érte, akkor talán nemcsak azt éreznék, hogy péntek délután egy-két órát itt kell tölteni. Sokszor a szülők nem is veszik észre a gyermek beszéd­hibáját, mert megszokták a kiejtését, holott lehet, hogy az hibás. Az elején szinte sértésnek vették, ha a logopédus hibát talált. Nagyon komolyan gondol­tuk, hogy nem mehet első osztályba az a gyerek, akinek szövegértelmezési gondja vagy beszédtechnikai problémá­ja van. A dyslexiáról a szülőknek fogal­muk sincs, pedig ez komoly gondot okoz az iskolában. Ismeretterjesztéssel és a logopédusok segítségével próbá- lunk segíteni. ___ ■ Fa gymentes mosdó Tavaly készült el az óvoda vizes­blokkja. Az elmúlt években egy bo- degában alakítot­tak ki mosdót a gyerekeknek, s ott mínusz tíz fok alatt folyatni kellett a csapot, hogy be ne fagyjon a vezeték. Az új für­dőt 3,5 millió fo­rintos pályázati tá­mogatással és mintegy 1,5 millió forint saját tőkével készíttette el az önkormányzat. Több mint fél évszázad együtt Lőrincz József és felesége 41 éve házasok, de kapcsolatuk 56 éve tart. 15 év kellett ahhoz, hogy a férj legyőzze az édesanyja és a nővére ódzkodását és elvehesse, akit iga­zán szeretett.- Itt születtünk mindketten. A két nagyszülőm zsellér, apám vas­utas volt. Elemibe itt jártam, utána a Somssich gimnáziumba, majd Pécs és Szeged volt tanulmányaim helyszíne. Vasipari technikumot végeztem. Katona voltam, mikor apámat 57 évesen elvitte a rák. A Tatár-hágón túl a Kárpátokba ke­rültem, Vorogtavóba. Ez akkor Lengyelországhoz tartozott. A 10. hadosztály 60-65 százaléka egy éj­szaka elesett vagy fogságba került. Nekem a fogság jutott. Amikor ha­zajöttem, 1947 őszén kezdtem ud­varolni, de anyám és a nővérem nem nézte jó szemmel akit válasz­tottam. Ma sem tudom, miért, de azt mondtam: ő lesz Lőrinczné. Régen más élet, nyugodtabb világ volt. Nem ilyen hajszás. A jákói református, egyház presbite­re is voltam mindaddig, amíg meg nem szűnt. Szórványgyüle­kezetté vált, mert olyan kevesen vagyunk. Egy darabig a két taní­tó, a katolikus és a református kö­zött volt némi ellentét, de a lakos­ság körében ez nem volt jellem­ző. Az embert nem az határozta meg, hogy milyen vallású. A Lőrincz házaspár már a ki­lencedik X-et tapossa. S nem kí­méli őket a betegség; havonta mintegy harmincezer forintot költenek gyógyszerre. A fiukkal s annak a családjával laknak együtt, de így sem könnyű az éle­tük. - Nem látok. Hajdan éjfélig is kézimunkáztam, de ma már nem tudok. Nagyon unalmasak ezek a hosszú téli esték. Soha nem sze­rettem üldögélni, de ma már nem tudok mást csinálni - kesergett Lőrincz József: Ötvenhat éve vagyunk együtt Lőrincz Józsefné. - Tavasszal egy kicsit kimegyünk a kertbe, de so­kat már nem bírunk... ■ Kilenc éve lett gazdajegyző Jakab Zoltán. Szerinte minden gazda vár, a bizonytalanság a jellemző.- A nagy kérdés az uniós csatla­kozás, s a nemzeti támogatás, de még nem ismerjük a lehetősége­ket. Mi, falugazdászok is várunk, s csak reméljük, hogy a hónap vé­gén már biztosat is tudunk. Akkor indulnak az estí gazdabeszélgeté­sek. Ezekre különösen azok ké­szülnek, akik fejlesztést is tervez­nek, akik már eljutottak egy szint­re. Nagy kérdés Jákóban, ahol több tejelő tehenészet van, hogy meddig lehet, érdemes fejleszteni. Az előzetes tájékoztatás szerint azonban nincs vész, hiszen csalá­donként - 20 tehénig - a megszo­kott módszerek szerint lehet álla­tot tartani. Jakab Zoltán szerint főként azok a gazdák fognak megfelelni az uniós igé­nyeknek, akik komolyan gondolják, hogy a mező- gazdaságból éljenek. - Az anyagi lehető­ségek fogják meghatároz­ni, tó felel meg és ki nem. Mindenhez pénz kell. Az uniós ál­lamokban is pénz kellett, de ők 150 éves hagyományokra támasz­kodnak, nekünk pedig alig egy év­tized alatt kellett átállni. Olyan ez, mint a Trabant és a Forma-1 kap­csolata. Falugazdászként minden tudomásomra jutott információt eljuttatok a gazdákhoz, akár Sapard-, akár nemzeti támogatás- ról vagy pályázatokról van szó. ■ Megélhetést az alma ad Még nem kezdtük el a met­szést, de amint egy kicsit en­ged az idő, nem halogatjuk to­vább - mondta Papp Jánosné, aki gyerekkorától a gyümöl­csösben dolgozik. Fagyok múl­tán, februárban már látni a rü­gyeken, hogyan vészelték át a telet. Nyolc-tizenkét vagonnyi almát terem - ha a fagy el nem viszi - Pappék 1,6 hektárnyi területén a 450 almafa. - A kutasi állami gaz­daság minden dolgozója 20 aranykorona értékben kapott te­rületet, azt műveljük ma is - mondta Papp Jánosné. - Az al­mát metszeni, permetezni kell, a szedésen kívül összesen mintegy egy hónapi munkát igényel. Étkezési almára nincs kereslet, a léalma kilójáért pedig nem ad­nak többet öt forintnál. Furcsa, hogy a narancs olcsóbb a bolt­ban, mint a somogyi alma.- Előnyö­sebb helyzet­ben van, aki hűtőházban tárolja a gyü­mölcsöt. Mi, kistermelők a pincében te­leltetjük. Jo­natánt, star- kingot, goid­én delicseszt termesztünk, ezek régi, megszo­kott fajták. A piac azonban köve­teli az új nemesítéseket. Az átál­lás drága és bizonytalan is, hi­szen mire termőre fordul a fa, esetleg már újabb fajtát favorizál­nak. Ezért nem követjük a diva­tot. Próbálkozunk azért új fajták­kal is, de az igazi almakedvelők ragaszkodnak a régihez. Papp Jánosné nem tudja, hogy okozott-e kárt a fagy. Bár még áp­rilisban is tönkreteheti a termést egy hirtelen hidegfront. _______■ Év ente egymillió csirke Marketingtevékenységgel, vállal­kozások válságmenedzselésével, pályázatok írásával foglalkozott kezdetben Szőke János és felesé­ge. A véletlen hozta, hogy kapcso­latba kerültek a csirketenyésztés­sel. Az üzletből pedig nem lehet kiszállni. - Tíz éve alakítottuk a Marketing kft-t - mondta Szőke Já­nos -; a név és az alaptevékenysé­günk messze áll a brojlercsirke-ne- veléstől. Somogybán három tele­pünkön - az egyik a jákói - évente egymillió baromfit nevelünk. A te­lepek technikai berendezése meg­felel az uniós előírásoknak. A jákói telepen legalább tíz ku­tya csattogtatja a fogát; alkalman­ként mintegy 80 ezer szárnyasra vigyáznak.- Olyan technológiával dolgo­zunk, ami nagyon kevés magyar­országi telepen van. Ivar szerint szétválogatjuk a baromfit, külön vannak a kakasok és a jércék. Eh­hez komoly vágóhídi háttér kell. Csak jó alapanyagból lehet jó végterméket előállítani. Ezért évek óta Devecserből szerzik be a na­poscsibét. - Már tojásban oltják az embriót a különböző baromfibe­tegségek ellen. Itt, a telepen 42-43 napig neveljük őket, míg elérik a kéttólós vágósúlyt. Antibiotiku­mot ebben az időben már nem etetünk, ezt az európai és a ma­gyar szabályok is tiltják. A meny- nyiséget a minőség javítása érde­kében háttérbe kellett szoríta­nunk. Több mint 70 millió forintot költöttünk a jákói telepre, s elértük lehetőségeink határát. Értékesítési gondjaink nincsenek, s várakozás­sal tekintünk a csatlakozás elé. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom