Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-28 / 23. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 2 2 2003. Január 28., Kedd CÍMER ÉS ZÁSZLÓ A csücskös talpú pajzs kék me­zejében ezüstpólya, benne fölfe­lé fordított vörös ecset. A pajzs jobb oldali részében a pólya kö­zepén jobbra ágaskodó ezüstlo­von egy bajuszos, kalapos be­tyár. Egész alakja ezüst, a nad­rágja fekete-ezüst csíkos. A be­tyár jobb kezében pisztolyt tart. A címerpajzs bal felében arany bú­zakéve. A pólya ecsetje Rudnay Gyula festőművészre utal, aki egykor nagybábonyi házában al­kotott. A betyár Patkó Pista, aki a hagyomány szerint gyakran meg­fordult a környező erdőkben. A község határában érte a halálos lövés, s a régi temető árkában hántolták el. 1986-ban dr. Halasy Miklós bükkfaoszlopot állíttatott a betyár sírjára. A kéve a mezőgaz­dasági tevékenységre utal, már szerepelt az 1786-1856 között használt pecséten is. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 929 1990-ben 957 a 1980-ban 1080 1960-ban 1256 1932-ben 1526 CIVILEK, VEZETŐK A vöröskeresztes alapszervezet a hatvanas évek elején szerve­ződött újjá, most 36 tagja van. Csepeli Istvánné az elnöke. A sportegyesületnek labdarúgó­szakosztálya van, a tagok szá­ma 40, elnökük Horváth Imre. A Rudnay Gyula Gazdakör 1986-ban alakult több mint 40 taggal, s Horváth Imre az elnö­ke. A Bábonymegyer Közsé­gért közalapítványt a képviselő­testület hozta létre 1999-ben, Major Károly a vezetője. Az aerobikcsoport 2000-ben ala­kult 20 taggal, a vezetője Varga Annamária. A polgárőr-egyesü­let 2001-ben jött létre, tizenöt tagja van, és Sárfalvi Dezső lát­ja el az elnöki teendőket. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8658. Bábonymegyer, Dózsa György u. 50. Tel/fax: 84/525- 265, 325-317. Az ügyfelek hétfő­től csütörtökig 8-16, pénteken 8 -12 óra között kereshetik föl a hivatalt. Kromek Pálné megbízott jegyző akkor áll rendelkezésük­re. Ősz Nándor falugazdász min­den második hétfőn 9.30-12 óra között tart fogadóórát. ORVOSI RENDELÉS Dr. Nyíró Tamás vállalkozó háziorvos minden csütörtö­kön 13-18 óra között rendel a Rudnay Gyula utca 29. szám alatt. A védőnői teen- • dőket Csapkovics Anna vég­zi, Tabról jár ki a faluba. HÍRES LAKOSA Rudnay Gyula 1878. január 9- én született a felvidéki Pelsö- cön. Kossuth-díjas festő és gra­fikus, kiváló művész, a magyar kritikai realizmus jelentős alakja. Bábonyba sógora hívására 1919-ben látogatott először, ké­sőbb házat is vett. Különösen érdekelte ez a táj, itt festette hí­res, „Nagybábonyi utca" című képét is. A község négy évtize­dig festőtanyája volt. Az általá­nos iskola 1998-ban vette föl a művész nevét. AZ OLDAL CIKKEIT KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓKs GÁTI KORNÉL Több esélyt adhat az összefogás Más választási lehetőségünk nincs, csak a csatlakozás. Ez nem azt jelenti, hogy jön a Ká­naán. Sőt, az első évek nagyon nehezek lesznek - mondta dr. Ruff Flórián polgármester. Legalább tíz év kell, hogy elér­jük az uniós országok átlagos szintjét. Nagyon sok fejlesztést, infrastruk­turális beruházást kell még elvé­gezni, hogy Bábonymegyer von­zó község legyen - figyelmeztetett dr. Ruff Flórián. A csatlakozás azonban több reményt hoz az életkörülmények javulásához.- Melyek a legsürgősebb teen­dők?- A telefonhálózat, a vezetékes egészséges ivóvízellátás és a föld­gáz már kiépült. Az utak többsége szilárd burkolatú, bár jó néhány felújításra szorul. Szervezett sze­métszállítás is van, de a szilárd Dr. Ruff Flórián 1934-ben született Taksonyban, 1964 óta él Bá- bonymegyeren. Csaknem 40 évig volt a falu, majd a térség állatorvo­sa. 1990-töl a község polgármeste­re. Több mint két éve a Tab Vidéke Területfejlesztési Társulás elnöke, a Községi Önkormányzatok Szövet­ségében a megyei tagozat vezető­je. Nős, két felnőtt gyereke van. hulladék térségi kezelési rendsze­rének kialakítása még sok kiadás­sal jár. S hátravan a nagy feladat: a szennyvízhálózat kiépítése. Ezt csak jelentős állami támogatással valósíthatjuk meg. Bábonymegyer is a kiemelt balatoni körzethez tartozik, így 2005-ig ki kell építeni a szennyvízrendszert. Ehhez tár­sultunk Torvajjal, Sérsekszőlős- sel, Zalával és Kapollyal. Nélkü­lözhetetlen lesz a Petőfi, a Rákó­czi és az Árpád utca rendbetétele, a járdák építése. Mutatós busz­megállók kellenek, s játszópark az iskola-óvoda mellett.- Mennyibe kerül a szennyvíz- hálózat kiépítése?- A társulási beruházás meg­haladná az 1,3 milliárd forintot. Bábonymegyeren 480 milliós fej­lesztés lenne, de tavaly benyúj­tott pályázatunkat elutasították. Az idén ismét beadjuk. Ha el­nyernénk a lehető legtöbb támo­gatást, az önerő előteremtése még úgy is nagy falat. Az idén is jelentős az önkormányzat forrás­hiánya. Ezért a legfontosabb fel­adat az óvoda-iskola és a hivatal működésének zavartalansága. A költségvetés-tervezet beruházás­ra csekély lehetőséget ad. Abban bízunk, hogy az ország s így a te­lepülési önkormányzatok jelen­tős uniós pénzhez jutnak. Csak ez segítheti a fejlődést,- Fontos a kistérségi összefogás.- E nélkül ma már tervezni sem szabad. Egy-egy településnek ön­magában ugyanis igen kevés az esélye, hogy pénzhez jut. S a hely­zetet ismerve nem vagyok bizako­dó. Ami mégis erőt ad: a képvise­lő-testületi tagok töretlen akarata; ha összefogunk, egyről a kettőre jutunk. Vonzóvá téve a falut még versenyképesek lehetünk. S a hi­vatali munkában az emberközeli ügyintézést tartjuk. ___________■ Báb onymegyeri recept Palóc leves A palóc leves gyik elkészítési módját Kiss Sándomé ismertette. Hozzávalók: 70 dkg marha- vagy bárányhús, 2 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 30 dkg bur­gonya, 30 dkg zöldbab, 3 dl tej­föl, egy kis csokor kapor, só, bors, kömény és paradicsompü­ré. A vöröshagymát olajon meg­pároljuk, hozzáadjuk az apróra vágott húst, és pár percig pirítjuk. A tűzről levéve egy evőkanál pi­rospaprikával megszórjuk, ráön­tünk 1 dl paradicsompürét, 1 mokkás kanál őrölt köményt, sót és borsot ízlés szerint. Ezután fel­öntjük fél liter vízzel, s puhára pároljuk. Közben megfőzzük a burgonyát (egy babérlevéllel), a zöldbabot 6-6 dl vízben; a főzőlével együtt adjuk a puha húshoz. Két evőkanál lisztet tej­föllel simára keverünk, majd a le­vesbe tesszük. Öt percig össze- forraljuk, és rászórjuk a kaprot. ■ Képességpróba a színpadon Szakkör tömöríti a Rudnay általános iskola szépirodalom iránt érdeklődő diákjait, előadásokkal emelik az isko­lai és községi ünnepségek színvonalát. Külön készülnek március 15-re, s az anyáknapi és egyéb rendezvényekre. Tizenhatan járnak rendszeresen a szakkör­be: többségük leány, köztük most csak két fiú található. A fellépésekre készülve viszont több társuk is bekapcsolódik a munkába. A foglalkozásokon olyan témákat igyekez­nek feldolgozni, amik érdeklik a diákokat. Kíváncsiak, mit tudnak felmutatni, meny­nyire bontakoztatják ki a képességeiket. Többségük szívesen és bátran lép színpadra egyes dramatizált művekben, rövidebb szín­játékban. A foglalkozásokon terítékre kerül többféle gyakorlat, a vers- és meseírás is. Az irodalmat kedvelő szakköri tagok mind­egyikben kipróbálhatják képességeiket.- Anyanyelvűnk ápolása különösen fon­tos, gondolataik kifejezésének formálása és a szép beszéd gyakorlása is. Emellett figye­lünk arra, hogy megismerjük kis falunk múltját - hangsúlyozta Pollák Zsuzsanna magyartanár, a szakkör vezetője. - Mindennek szerepe van az ünnepi műso­rok összeállításában, megtanulásában is. A témákat természetesen alkalmazzuk a gyerekek életkorához, érdeklődéséhez. Az idősek napjának rendezvényein például fölelevenítettük a decemberi népszokáso­kat, s fölidéztük Rudnay János és a „bábonyi bolond Istók” alakját; tavaly pe­dig Lázár Ervin Négyszögletű kerek erdő című ifjúsági regényét vittük színre. Anyák napján Janikovszky Éva „Ha én fel­nőtt lennék” elbeszélése alapján előtérbe került a szülők iránti hála és szeretet is. Hetekig készültek a szakköri tagok a névadó Rudnay Gyuláról elnevezett versmondóversenyre, s nagy kihívás lesz a március 15-i színre lépés is. Ezen a rendez­vényen a szabadságharc emlékét idézik föl versekkel, dalokkal. i Versenyben a szavalok Az irodalmi szak­kör 7-8. osztá­lyos diákjai úgy tervezik, Illyés Gyula „Hogyan született a Nemze­ti dal?’ című jele­netével lépnek színre március 15- én. Ennek fősze­repét Szaván Ale­xandra vállalta, s Pozsonyi Szabina és Kiss Bernadett, Halma Kitti is részt vett az iskola névadója tisztele­tére rendezett szavalóversenyen. Tánccal ötvözik az aerobikot Csaknem három éve kapcso­lódott be Varga Annamária a községi aerobikcsoportnak a munkájába, és másfél éve vet­te át a vezetését. Már iskolás­ként szerette a sportot, és las­san három éve zenére is rend­szeresen aerobikozik.- Mikor megalakult a csoport, én is csatlakoztam hozzá. Általános és középiskolás diákok meg egy­két fiatalabb nő lett a tagja. Hú­szán kezdtük, de többen abba­hagyták - mondta Varga Anna­mária-; most éppen tizenöten va­gyunk. A heti háromszori gyakor­lást meg a szerepléseket ugyanis nem mindenki tudja vállalni. A csoport megjelenik a helyi rendezvényeken, s mintegy har­mincperces műsorával bemutat­kozott már Kapolyon és Zalán is.- Nagy sikerünk volt, s ez arra ösztönöz, hogy még látványo­sabb, összecsiszoltabb gyakorla­tokkal lépjünk színre - hangsú­lyozta a csoport vezetője. - Most egy gyors zenére épülő koreográ­fiával készülünk, ezt kiegészítjük táncművészeti elemekkel is. Vár­hatóan a polgármesterek gyűlé­sén mutatjuk be. Fellépéseink költségeit önerőből álltuk, az első egységes fellépőruhánk szemé­lyenként hatezer forintba került. Most beszerzünk egy váltóruhát is, költségeinek egy részét vállalja a Bábonymegyer Községért ala­pítvány, s mi fizetjük a még hi­ányzó összeget. Az önkormány­zat is támogat bennünket. Hor­dozható rádiós magnót kaptunk, és készíttetett 15 steppadot is. Az iskola érdeklődő tanulói­nak Varga Annamária hetente tart alapozó aerobikfoglalkozást. Ott az erősítő gyakorlatokon túl mind­Varga Annamária: Rendszeresen gyakorolok annyian elsajátítják a zenére moz­gást is. A községi aerobikcsoport tagjai pedig már modem tánccal is bővítették a műsorukat. ■ Farsangi vigasság a szülőkkel Sok vidám rendezvényt szervez a gyerekeknek az óvoda szülői munkaközössége is. Legutóbb együtt játszottak velük. Az új tár­sasjátékokat az önkormányzat és a Béta-Roll Rt támogatásából vásá­rolták. Kadosa Józsefné, a munka- közösség egyik vezetője elmondta: most készülnek a farsangra, a vi­dámság februárban lesz. Meglepe­tés is várja majd a kicsiket: a szülők is jelmezbe öltöznek s egy kis jele netet adnak elő. Márciusban együtt mennek az óvodásokkal hóvirágot gyűjteni, s elviszik őket olyan csalá­dokhoz is, ahol lovat meg tehenet tartanak. Anyák napján a munka- közösség tagjai ajándékkal lepik meg a szülőket, s játékos családi ügyességi és sportversenyt rendez­nek a gyermeknapon. Akkor a szü­lői munkaközösség tagjai főznek ebédet s megvendégelik a vigassá- gon részt vevőket. ____________a Ap jától örökölt szakmát Apja villanyszerelői munkáját ifj. Gaál Sándor már gyerekkorában csodálta; felsős iskolásként segített is: vezetéket húzott csőbe, szerel­vényezett. Könnyen választott pá­lyát: villanyszerelőnek tanult. - Édesapám 1961-ben tett szakmun­kásvizsgát, 1983-ban szerezte meg a mesterlevelet. A 90-es években főállású vállalkozóként dolgozott - emlékezett. - Tavaly nyár óta nyugdíjas. Az ő nyomdokaiba lép­ve tanultam Siófokon vülanyszere- lőnek. Nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam. Ifj. Gaál Sándor 1989-ben tett szakmunkásvizsgát. Az áramszol­gáltató tabi kirendeltségén helyez­kedett el, s a környék falvaiban dol­gozott a villamos hálózat karbantar­tásán. Azt mondta: sok villanyoszlo­pot megmászott a szigetelők cseréjé­kor, legtöbbször Ságváron, Somban, Nagyberényben Karádon, Bedeg­kéren dolgo­zott. Igazi csa­patmunka volt az jó közösség­ben.- Hat éve szűnt meg a tabi kirendelt­ség, így aztán akkor Balaton- földvárra ke­rültem-mond­ta. - Most a bejelentett hibák elhá­rításán dolgozom és az új lakóépü­letek hálózatra kötésén, s ellátjuk az ügyeleti munkát. Most is jó a kö­zösség, de az ingázás kissé fáraszt. Néha éjjel ugrasztják ki az ágy­ból, mert a határban valahol vil­lanyt kell szerelni. - Munkámból adódik: sokfelé megfordulok, sokfé­le emberrel találkozom - tette hoz­zá. - Nincs két egyforma nap; egyik könnyebb, másik nehezebb. ■ Tízévesen szántott-vetett Középparaszt volt Szemesi La­jos apja, tizenhat kataszteri holdon gazdálkodott. S neki már tízévesen sokat kellett dolgoznia; az állatokat gon­dozta, és szántott meg vetett.- Még az ekét sem bírtam el, de apám már önálló munkát bízott rám - emlékezett a 77 éves Szeme­si Lajos. - Csikókat neveltünk, s te­henek, borjak álltak az istállóban. Három lánytestvérem volt, a kis- öcsém ugyanis meghalt. Kis ház­ban laktunk, így már 11 éves ko­romtól az istállóban aludtam. Apja községi elöljáró volt, sok elfoglaltsággal. Ezért korán mun­kára fogta; iskola után az állatokat etette, majd a földeken dolgozott. Szántott is. - Ehhez „ekeló” kellett; apám reggel fölrakta a szekérre, én azzal löktem le az ekét, mert egye­dül nem bírtam levenni - mesélte.- Mikor a szántással végeztem, föl­tenni sem tudtam; a szekér után kötve láncon húzattam haza... Gyerekként ismerte Rudnay Gyulát, a híres festőt is. - Sokszor dolgozott a libamező végén - emlé­kezett Szemesi Lajos -; vittem a ké­peit meg a háromlábú kisszékét. Egyszer Bévárdi Jóskával össze is vesztünk, ki cipelje a képet, és elej­Szemesi Lajos: Korán munkába fogott az apám tettük. Rudnay igen mérges lett... Később eljártam a református ifjú­sági egyesület színjátszókörébe. Egyszer szerepeltem a „Sárga cse- rebogár”-ban is. Kicsi szerep volt, mert ritkán jártam próbákra a munka miatt.- Az utóbbi évtizedben nagyon sokat fejlődött a falu - állította. - Gyerekkoromban sáros, sötét utcá­kon jártunk. Most szilárd burkola­tú, és este ki van világítva. Szemesi Lajos most is dolgozik: egy T4K kistraktorral hordja a ta- karmányt az állatoknak. __■ BÁ BONYMEGYER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom