Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-25 / 21. szám

2003. Január 25., Szombat A L M A N A C H 0 8 9 7. OLDAL Recept Kaposszebdahelyről Káposztás bélés Közkedvelt, bár nem túl köny- nyű tésztaféle a káposztás bélés. Hozzávalók: a tésztához 1 kg liszt, 2 dl tejföl, 3 tojás sárgája, 30 dkg zsír (vagy 15 dkg marga­rin és 15 dkg zsír), egy pici só, egy kis tej. A töltelékhez: 1 kiló káposzta, étolaj, só és bors ízlés szerint. A káposztát lereszeljük, lesózzuk, és állni hagyjuk. Ami­kor levet eresztett, kicsavarjuk, és étolajban megborsozva arany­barnára sütjük. A zsiradékot a liszttel elmorzsoljuk, majd a hozzávalókat tejjel összegyúr­juk és vékonyra sodorjuk. A ki­sütött káposztát a tésztára hal­mozzuk, majd háromujjnyi szé­lesre hajtogatjuk, daraboljuk, a tetejét tojással megkenjük, és forró sütőben kisütjük. Még fi­nomabb, ha a káposztához a tésztára halmozáskor egy íds tejfölt is adagolunk. ________■ Eu rópai kényelmet kis községben is Kaposszerdahely kis település a megyeszékhely tőszomszéd­ságában. Gazdasági jelentősé­ge nem nagy, hiszen jelentős ipar megtelepedésére alkal­matlan, s gyengék a mezőgaz­dasági adottságai. Balogh Jó­zsef polgármestert arról fag­gattuk: milyen reményekkel néz az uniós csatlakozás elé?- Az önkormányzatok életében az uniós csatlakozás kezdetben nem hoz jelentős változást. Meg kell ta­nulnunk azonban alkalmazkodni mind a közigazgatási, mind a fej­lesztési források megszerzésében egy sokkal szigorúbb szabályrend­szerhez - mondta Balogh József. - Kaposszerdahelynek nincs nagy gazdasági jelentősége, ipart sem lehet ide telepíteni, és gyengék a mezőgazdasági adottságai is. A gazdaság fejlesztésében nem látok BALOGH JÓZSEF 1958. április 16- án született. Villamos mérnökként a kaposvári húskombinát energiaosz­tályát vezette mintegy tizenkét évig. 1990 óta a település polgármeste­re. Nős, két gyermeke van. Hobbi­ja a sport, elsősorban a labdarúgás, és nemcsak szemlélőként. Ha ide­je engedi, olvas vagy horgászik. túl nagy lehetőséget, az európai uniós igényeknek elsősorban lakó­környezetünk fejlesztésében kell megfelelni. Jelenleg ez a legna­gyobb kihívás. Közel vagyunk a megyeszékhelyhez, a település di­namikusan fejlődik, folyamatosan növekszik a lakossága. A lakosok komfortérzetét kell növelnünk, s mi alapvetően azt tűztük ki célul, hogy Szerdahelyen megteremtsük a városi infrastruktúrát. A kivitele­zéshez most is pályázunk uniós forrásokért.- Több művész él itt, s munká­juk messze viszi Szerdahely hírét.- Valószínűleg a városinál jobb életkörülményeket találtak, azért költöztek ide. A városi zsongás egy művésznek nem ad ihletet, de az infrastruktúra előnyeit élvezni akar­ja. Nálunk valóban olyan emberek telepedtek meg, akik a saját erőfor­rásukkal továbbviszik hírünket.- Mik azok a kitörési pontok, melyeket kihasználhatnak a csatla­kozás után?- Erőforrásaink a helyzetünkből adódnak. Amíg az itteni ingatlan­árak a városival vetekszenek, addig nem számíthatunk külföldi ingat­lanvásárlókra.- Ott azonban már nincs veze­tékes gáz, telefon.- Igen, nincs az az infrastruk­turális háttér, ami egy városias te­lepülésen kell. Bár ezekért az ön- kormányzat nagy árat fizetett, hi­teleket vett föl. Az önkormányzat anyagi létét úgy tudjuk megala­pozni, hogy fejlesztjük a telepü­lést, és ennek a nyeresége alapve­tően a közösség javát szolgálja. Ezért igyekszünk feltárni a be­építhető belterületi részeket, la­kóparkot alakítunk ki, s az eladás­ból származó bevételből fejleszt- jük a falut.____________■ Né lkülük nincs rendezvény Eredményes munkát végzett a szerdahelyi nyugdíjas-egyesület az alakulása óta eltelt négy évben. - Huszonkilencen kezdtük, ma 60 tagunk van - mondta Simon Fe- rencné egyesületi elnök. - Nem kellett szervezni, mert szívesen jöttek az idősek. Fontos, hogy ki­lépjenek a mindennapok taposó­malmából, az otthoni magányból. Régen nemigen barátkoztak az emberek. Az egyesület áthidalta a bezártságot; megmutatta, hogyan lehet közösséget teremteni.- Egyetlen gondunk, hogy nincs helyiségünk. A közösségi ház mé­retében és felszereltségében nem alkalmas a társas összejövetelekre. A nőket könnyebb mozgósíta­ni. A férfiak szemérmesebbek, nem érnek rá ilyen földi hívságok- ra. A nyugdíjas-egyesület tagjai büszkék a kórusukra is. Húszán dalolnak, és eredményesen szere­pelnek a környéken, a megyei gá­lákon, bár a kottát egyikük sem is­meri. - Pintér József énekpedagó­gus tanítja be a dalokat. Nincs rendezvény a faluban, amin föl ne lépnénk. Van egy nyugdíjas prímásunk, Horváth József, ő kí- séri, vezényli az énekkart. ■ Minden gyereket segítenek Árvái József túl van egy szívműtéten, ma rok­kantnyugdíjas. Van egy kis kertje, de nem bírja a megerőltető munkát, így a dolgok nehezebb részét vállalta: megpró­bál az embereken segí­teni. A községben 137 cigány él: a lakosságnak mintegy tíz százaléka. Négy éve van kisebbsó- .... gi önkormányzatuk, s őt másod­szor is elnöknek választották.- Vetőmagakciót szerveztünk tavaly; aki igényelte, kapott. A se­gélyezés kivételével mindenféle apró-cseprő dologban segítünk. Segélyezéshez ugyanis nincs tő­KC11A, Így LSdlk JdvdóidlUl adunk az önkormány­zatnak. Az emberek igénylik a segítséget, bármi gondjuk van, hoz­zánk fordulnak, s mi megpróbálunk segíteni. Vetőmagakció az idén is lesz, és megpályázná­nak egy csirkeprogra­mot. Ez előnevelt csirkét juttat a rászorulókhoz. A jelen és jövő technikája Kaiser Jánosék családi háza referenciamunkának is beillik Három éve működik kft-ként Kaiser János faipari üzeme. Fő te­vékenysége a könnyűszerkezetes lakóházak építése, emellett a tető­fedés és az ácsmunka, tetőtérki­építéssel és gipszkartonozással is foglalkozik.- A könnyűszerkezetes házaknál a favázra kívül-belül forgácslap, kö­zé üveggyapot hőszigetelés, majd kívülről hőszigetelő vakolat kerül. Olyan ez, mint egy szendvics. Ezek­nek a házaknak az előnyük a gyor­saságban van; ezzel a viszonylag száraz technikával három hónap alatt kulcsátadásra el lehet készíteni egy épületet - mondta a tulajdonos. - A fenntartásuk, az üzemeltetési költségük pedig jóval olcsóbb a ha­gyományos szerkezetűeknél, mert ezeknek a házaknak nagyon jó a hőszigetelő- és hőtartóképessége. Kaiser János szerint a tél a pihe­nés, a felkészülés ideje. Most állít­ják össze az új árajánlatokat, és a tavaszi munkák kezdete előtt van még egy kis szabad kapacitásuk.- Folyamatosan dolgozunk, az emberek elfogadták ezt az építke­zési módot, amit Nyugaton több mint negyed évszázada alkalmaz­nak. A fiatalok különösen kedve­lik, nem idegenkednek ettől a technológiától, ami a hagyomá­nyos téglaházak piacából egyre nagyobb szeletet hasít ki. a Egy életre szóló szerelem Szobrot formáz agyagból Búzás Ilona mindig vonzódott a figurális kerámiához, ezért gyakoriak a paraszti élet rezdüléseiről készült kisplasztikái. Ám most először szobrot is készített. Igazi kihívást jelentett számára, hogy megformálja Eötvös József alakját egy régi fotó alapján. A kész munkán azonban mindig talál valami javítanivalót, ám a kiégetett agyag már nem engedelmeskedik a művész akaratának. Huszonhét éves koromban ismertem meg Goszthony Máriát Személyisé­ge, munkái, ahogy küzdött az anyag­gal, nagy hatással volt rám - vallotta Búzás Ilona. Éreztem, ezt kell csinál­nom. Beleszerettem a kerámiába. Búzás Ilona a háziipari szövetkezetben helyezkedett el, de az edénygyártás nem az ő világa volt. - A figurális kerá­miát jobban szeretem - mondta -, és a normarendszer megöli az ember lelkét. Úgy nem lehet igazán alkotni. Szeretek félrevonulni a műhely magányába, hogy megvalósítsam elképzeléseimet. Az ipart 1979-ben váltotta ki. Nagy­léptékű munkákat nem csinált, hiszen nem ismerték a megrendelők.- Én sem ismertem magamat, a kor­látáimat; nem tudtam, mire vagyok ké­pes. A legnagyobb gondot ugyanis mindig az okozza: nem igazán lehet művészkedni, ha ebből kell megélni. Minden művész rajta hagyja kézje­gyét a munkáin - vallja Búzás Ilona. - Valamit önmagából, a legbelsőbb énjé­ből, amit talán nem is akart megmutatni a vüágnak. S mikor elkészül egy tárgy, már nem lehet rajta javítani. Kiigazítani- valót mindig találok benne, de az égetett agyag már nem engedelmeskedik. Kézügyességét, művészhajlamát Bea lánya örökölte: grafikus lett. Az Iparművészeti Egyetemet elvégezve a Nemzeti Galériának és a Móra könyvki­adónak is dolgozik. Az a csoport, ami­ben ő is tevékenykedik, a közelmúlt­ban Opus Mirabüe díjat kapott.- Megfogalmazhatatlan érzés egy könyvesboltban leemelni azt a köny­vet, amit a lányom tervezett, illusztrált. Ez nagyobb öröm, mint amikor azt ér­zem, hogy sikerült egy kerámiában megvalósítani az elképzelésemet. ■ Nyolcévesen vályogot vetett Párkányi Istvánná 87 éves. A be­tegség ágyhoz köti, de mikor a rég­múltról beszélgettünk, különösen csillogott a szeme. Valaha kis Szennaként emlegették a falut. Né- | hány ház volt itt, az erdő meg két uradalmi épület. A lakosság zöme cseléd volt, s nagyon szegény.- Itt születtem, s azóta itt élek. Va­laha erdő volt az egész terület. A dombon két kastély állt: egyik a Pálóczy családé, a másik Csörszéké. A cselédek ott laktak a templom kö­rül. Később ide települt Popelka vá­lyogvető, megvette a Jókút-völgyet. Oregapám is akkor jött ide dolgozni. Erdőt irtottak, s aki ott dolgozott, egy kis földet kapott. Popelka halála után J Gönye Péter vette meg a vályogvetőt. | Én nyolcévesen már vályogot vetet- j tem. Nézze meg a kezem - mutatta ízületes, göcsörtös ujjait az idős asz- szony-, a vályogvetés nem kíméli az embert... Mikor a földeket mérték, még az iskolából is megszöktem, s húztam a láncot, annyira örültem, hogy földet kapunk. Édesapám ha­marosan építkezni kezdett. Szegény falu volt Szerdahely, talán két-három családnak volt csak lova. Akkor még ismeretlen volt a születésszabályozás. Sok család­ban nevelkedett nyolc-tíz gyerek.- Heten voltunk testvérek. A szüleim igen fiatalon házasodtak össze; édesanyám belehalt a ne­gyedik gyerek szülésébe. Apám újra megnősült, egy módosabb cselédlányt vett feleségül Ő iga­zi édesanyaként nevelt minket és a féltestvéreimet. 1935-ben mentem férjhez, és három gyere­kem született. Ma már 14 uno­kám, 9 déd- és 5 ükunokám van. Szegények voltunk, Tókajpusz- tára jártunk dolgozni. Nehéz, ke­Párkányi Istvánné: tizennégy unokám van gyeüen életem volt - mondta Párká­nyi Istvánné, majd a fotózás ked­véért előkapott egy fésűt, hogy megigazítsa ősz hajtincseit. ■ KAPOSSZERDAHELY CÍMER, ZÁSZLÓ A háromszögű pajzsot ezüstcö­löp és pólya osztja négy mezőre, közepén kék boglárpajzsban aranyliliom lebeg. A falu a Győr nemzetség ősi birtoka volt, s 1245-ben említi először oklevél. A nemzetség a ropolyi erdőben emelt várat; e vár alatt tartották később a heti vásárt, és itt alakult ki később Szerdahely település. Erre az időre utal a boglárpajzs aranylilioma, a Győr nemzetség címervirága. A vörös pajzsme­ző ezüstkeresztje utal a keresz­tény szellemiségre. A templom­ban levő fatimai Mária tiszteletére havonta tartanak szentmisét. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 1028 A 1990-ben 861 1960-ban 740 1945-ben 630 1930-ban 473 CIVILEK, VEZETŐK A nyugdíjas-egyesület vezetője Simon Ferencné, a három éve alakult Pazderjás Horgászegye­sületé Horváth Nándor. A település szépítésében is részt vesz a Kaposszerdahelyért Egyesület, ennek Lovas István a vezetője. A legrégebbi egyesü­let a községben a sportolóké, Belovics Emil játékosedzőből lett a vezetőjük. A polgárőrség helyi csoportját Gál Gyula irányítja. Az Óvodáskortól Egyetemistáig közalapítvány kuratóriumának Kovács Mihály az elnöke. A vöröskereszt-alap- szervezet vezetője Vázsonyiné dr. Németh Ildikó. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7476 Kaposszerdahely, Kossuth utca 65. Tel : 82/712-526. Az ügyfelek hétfőn, kedden, csü­törtökön és pénteken 8-12-ig kereshetik föl, s akkor van Balogh József polgármester fogadóórája is. Dr. Ulrich Károly jegyzővel szerdán a hivatalos ügyintézési időben 8-16 óráig tárgyalhatnak. A falugazdászt csütörtökön 13-14 óráig kereshetik föl a lakosok, az építési előadót csütörtökön 8-15.30-ig. A családsegítő es gyermekjóléti szolgálat munka­társa kedden 13-16 óráig áll az ügyfelek rendelkezésére. ORVOSI RENDELÉS Dr. Antony-Móré Katalin hétfőn és csütörtökön ren­del 11-14, dr. Nagy Zsuzsanna gyermekgyó­gyász szakorvos szerdán 16.30-17.30 óráig. MISEREND Vasárnap, kedden, pénteken 12 órakor és minden hónap 13-án 11-kor, minden Mária-ünnepkor 12 órakor Török Marcell plébá­nos celebrál misét. Minden hónap 23-án az édesanyáknak tartanak továbbképzést. CÍMEK, TELEFONOK Posta: Kossuth utca 57/a. Tel.:82/712-562 A plébániahivatal a Petőfi utca 3. szám alatt található. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat és a Kair°r Fa Kft támogatta. Az ötlet jó, de az elnök még csak tájékoztatót kapott róla.- Alapítványi bált is szerve­zünk. Ennek bevételével minden évben az iskolát és óvodát támo­gatjuk, s hozzájárulunk az úszás- oktatáshoz is. _______________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom