Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-21 / 17. szám

6. OLDAL A L M ANAC H 0 0 2 2003. Január 21., Kedd ANDOCS CÍMER ÉS ZÁSZLÓ A község címere: a csücskös tak pú pajzs kék mezejében ötágú leveles koronán jobbra forduló, szárnyát magasba emelő és jobb lábával arany kettős keresztet tar­tó fehér tollú madár. A kereszt jobb oldalán hármas gabonaszál lebeg. Fölöttük boltívesen három hatágú aranycsillag helyezkedik el. Ezek a jelképek már a XVIII. század közepén ott voltak a tele­pülés első ismert pecsétjén is. A változás csak annyi, hogy ott a madár a korona közepén állt. A község pecsétjén - kivéve az 1780-as évek végén használtat, amikor koronás oroszlán volt a koronán - mindig madár volt a falu pecsétjén. A kettős kereszt arra utal, hogy Andocs a XVI. század végétől a XX. század első feléig a veszprémi püspökség birtokához tartozott. A hármas gabonaszál pedig a mezőgazda­sági tevékenységet, a madár fel­tehetőleg a vízi világot jelképezi. A LAKOSSÁG SZÁMA AII. József kori népszámlálás adatai szerint 1784/85-ben 1078 lakosa volt. 2003-ban 1236 1980-ban 1498 1970-ben 1725 1949-ben 1784 1900-ban 1731 CIVILEK, VEZETŐK Az Andocsi Iskoláért közalapít­ványt az önkormányzat hozta létre 1998-ban. Öttagú kuratóriumá­nak az elnöke Katona Istvánné. Az önkéntes tűzoltó-egyesület 1996-ban alakult, most 13 tagja van; az elnöke Szél László. A nyugdíjasklub március 2-án ün­nepli fennállása 10. évfordulóját, az elnöke özv. Bodakos Ferenc- né. A gazdaköri egyesület 1986- ban jött létre, 35 tagja van, Ko­vács János az elnöke. A polgár­őr-egyesület 2000. március 17- én alakult 19 taggal, most 29-en vannak; Isztl Ferenc az elnöke. A sportegyesület Andocs Jeans- Tex néven labdarúgó-szakosz­tályt tart fenn; mintegy száz tagja van, Kétszeri László az elnöke. FOGADÓÓRÁK Polgármesteri hivatal: 8675 Andocs, Szabadság tér 1. Tel.: 84/372-501, 372-590. Ügyfélfo­gadás: hétfőtől csütörtökig 7.30- 16, pénteken 7.30-13.30 óráig. A jegyző, dr. Gabon Károly hétfőn, szerdán, pénteken 8-12- ig fogad. Nagy Zoltán gazdajegy­ző hétfőn 9-11-ig. ORVOSI RENDELÉS Dr. Karasszon Diána házi­orvos naponta 8.30-tól 12.30- ig rendel. A fiók- gyógyszertár a polgármes­teri hivatalban hétfőn, csü­törtökön 8.30-12-ig van nyitva. MISEREND A kegytemplomban télen hét­köznap 17 órakor, nyáron 19 órakor van szentmise, vasárna­ponként pedig 11 órakor. HÍRES LAKOS Sárdy János (1907 -1969) szí­nész, operaénekes apja keres­kedő volt; családja 1910-ben költözött Andocsra, itt kis üzle­tük volt. A híres dalénekes andocsi éveit az önkormányzat márványtáblán örökítette meg. AZ OLDAL CIKKEIT KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL ! t Sürgető teendők szemléletváltással Örömmel és félelemmel is vár­juk az uniós csatlakozást - mondta Törőcsik Ferencné polgármester. Amit mi látunk: a jogszabályok már megszab­tak bizonyos feltételeket. Ilyen a szervezett hulladék- gyűjtés vagy a szennyvízcsa­torna-hálózat kiépítése. Bizonyos, hogy az uniós csatlako­zás magával hozza a települések fejlődését - hangsúlyozta Törőcsik Ferencné. S jól tudják, hogy ez nem megy egyik évről a másikra.- Ha a csatlakozás létrejön, ak­kor reménykedhetünk, hogy egyre több lesz a munkahely a falvakban is, a nagyobb gyárak kitelepítenek egy-egy kis üzemet - mondta a polgármester asszony. - Ehhez a közműhálózatot, az infrastruktú­rát erőteljesen kell fejleszteni, az uniós igényeknek megfelelően. Igaz, nagyon sok pénz kell és évek telnek el, mire megvalósul. Úgy gondolom, a gyermekeinknek már mindenképpen jobb lesz, fejlet­tebb lesz a községünk is. Az EU kapcsán egységes lesz a fizetőesz­köz, megszűnnek az országok kö­zötti határok, a szabad mozgás le­hetősége különösen a fiataloknak lesz előnyös, ugyanis Európában bárhol letelepedhetnek. A mi kor­osztályunkra viszont még nagyon nehéz évek várnak. Andocson meg kell oldani a szennyvízcsatorna-hálózat kiépí­tését. A tavasszal már megkezdik a térségi földgázrendszer kiépíté­sét is, és az év végére befejezik. Az utakat és járdákat is rendbe kell tenniük. Ma még sok gondot okoznak a községben az illegális szemétlerakók is - annak ellené­re, hogy a faluban 1997 óta van szervezett szemétszállítás. Az il­legális lerakóhelyeket az önkor­mányzatnak föl kell számolnia. Törőcsik Ferencné 1946. .december 8-án született Andocson. 1967-töl ápo­lónő volt a kaposvári kórházban, majd tíz évig falujában a körzeti orvos asz- szisztense. 1989-től dolgozik a köz- igazgatásban; hét évig adóügyi előadó volt, 1996 óta pedig a település polgár- mestere. Férjezett, házasságából két gyermek született, s két unokája van.- Nagyon fontosnak tartom, hogy a község környéke, a szép táj vonzó legyen és kellemes lát­ványt nyújtson az erre utazóknak hangsúlyozta Törőcsik Ferencné. - Ehhez a lakosság szemléletében és gondolkodás- módjában is nagy változásra van szükség. Nem szabad szennyez­nünk a környezetet. Az iskola is nagyon sokat te­het - és tesz is - a felkészülés so­rán: folyamatosan bővíti a számí­tógépparkját, fejleszti a tanulók számítógépes ismereteit, s gon­dot fordít a nyelvoktatásra is. - Két idegen nyelv ismerete nélkü­lözhetetlen lesz - fejtegette a pol­gármester. - Az uniós csatlako­zás kapcsán nagy szükség lenne a faluban egy teleháznak a kiala­kítására, valamint tornateremre és uszodára is. Mindezt azonban csak jelentős állami támogatás- sal tudjuk megvalósítani. ■ Recept Andocsról Szalagos fánk Kedvelt étel a farsangi szalagos ' fánk. Régen lakodalmakon, nagy ünnepeken sem hiányzott az asztalról. Egy adaghoz az alábbi­ak kellenek: 1 kg liszt, 3 dkg élesztő, 3 tojás sárgája, diónyi margarin vagy vaj, 3 evőkanál kristálycukor, mokkáskanálnyi só és háromnegyed liter tej. - Az élesztőt a langyos cukros tejben felfuttatjuk, majd a tojás sárgá­ját, a sót és a lisztet hozzáadva hólyagosra kiverjük - mondta Hodola Józsefné. - A tésztát egy óra hosszat pihentetjük, keleszt- jük. Kiszaggatás után is hagyjuk pihenni legalább fél órát. Ezután közepesen meleg (nem forró) olajban kisütjük. Ha túl forró az olaj, megkapja a tésztát, de belül nyers marad. A szalagos fánk ké­szítésének fortélya: meleg legyen a konyha, finom a liszt és a tész­ta alapos kidolgozása mellett fi- gyeljünk a sütésére. _________■ Új számuk hétpecsétes titok Fennállásának a tizedik évfordulóját március 2-án ünnepli a nyugdíjas­klub. Fellépésein a Száztagú cigány- zenekarral és a Dáridó-paródiával nagy sikert aratott más megyékben is. Most új számmal készül fellépésre. Hatvan tag alapította a civil szervezetet, de most kevesebben vannak. A klubveze­tő alakulásuk óta özv. Bodakos Ferencné.- Nem gyarapodik, inkább fogy a tag­ság - panaszolta. - Csak kevés új nyug­díjas asszony és férfiak csatlakoznak hozzánk. Nem mozdulnak ki otthonról; este inkább a tévét nézik. Pedig a beszél­getésekre, fellépésekre szükségünk van. A klub összetart: itt beszéljük meg ügyes-bajos dolgainkat: mire vagyunk kíváncsiak, milyen előadást szeretnénk hallgatni. Milyen műsorral fogadjuk a társklubok csapatát, hová menjünk ki­rándulni, s a települést képviselve hol lépjünk föl. Változatos a klubéletünk, nekünk ez ad szórakozást. Alakulása óta jó a kapcsolatuk a nagy­atádi cémagyári és a lellei nyugdíjasok­kal, látogatásaik rendszeresek. Az ando- csiak már 1993-ban nagy sikerrel szere­peltek a nyugdíjasklubok balatonföldvári találkozóján, s a „Kukorica kapálása” cí­mű jelenettel első helyezettek lettek. Az­óta a „Száztagú cigányzenekar” és a „Dá- ridó” parodizálásával arattak sok sikert: nemcsak Somogybán, hanem egyebek közt Szekszárdon és Pécsváradon is. A 35 klubtagból 15-16 szerepel. Tavaly fel­léptek Lellén a tavaszi fesztivál megnyitó­ján, Bogláron s Kaposváron. Sokat kirán­dultak: az Északi-középhegységbe, a Me­csekbe, jártak Hollókőn is.- Az idén új, érdekes műsorszámmal jelentkezünk majd - mondta a napokban újjáválasztott klubvezető. - Hogy mi lesz, az most még hétpecsétes titok. ■ Különdíjas klubtagok Hatvanhét tag alapította a klu­bot, s minden hónap első hét­főjén találkoz­nak. Készülnek a fellépések. Műsoraikban 15-16 állandó szereplő van. Legnagyobb si­kerük 1998-ban érték el a me­gyei kknit-tud?- on, az előadá­sukat különdíjjal jutalmazták. Angyalok hozták a kápolnát A híres búcsújáró hely templo­máról legendák maradtak fenn évszázadokkal korábbról. A néphagyomány is őriz történe­teket. Andocs a csodatevő Má- ria-szoborról ismert; évente tíz­ezer hazai s külföldi keresi föl.- A legenda úgy szól: a mohácsi vész előtt, 1520 körül egy éjszaka Somogy fölött nagy fényesség ra­gyogta be az eget - idézte Szabó Imre plébános. - Angyalok éneke zendült, s a fény meg a csodás himnuszok'zengése mind jobban közeledett Andocshoz. Ezen az éj­szakán angyalok seregével Mária szállt a község fölé. S másnap, mi­kor munkába indultak az embe­rek, látták: a falu közepén, ami es­te még puszta térség volt, egy tor­nyos kis kápolna állt. A legenda szerint a csodatevő Mária-szobor- ral együtt Kalocsáról hozták ide az angyalok. A kalocsaiak még ma is magukénak érzik a kegyszobrot, s több mint háromszáz esztendő óta lelkipásztoraikkal minden évben elzarándokolnak az „ő Szűzanyá­jukhoz”. S 167 év óta szeptember első vasárnapján a székesfehérvá­riak is fölkeresik Andocsot. A za­rándokok az évek során fogadalmi ajándékokkal halmozták el a kegy­templomot és a Mária-szobrot. Az andocsiak lelkében a török hódoltság és rabság, a sok szenve­dés sem halványította el a mélyen gyökeredző hagyományt. Még a hódító muzulmánok is tisztelték e hitet. 150 éves uralmuk idején a kis kápolnán meghagyták a keresztet, pedig minden más templom ke­resztje helyébe félholdat tűztek.- Félelemmel tisztelték a törö­kök a Szűzanyának ezt a hajlékát - mondta Szabó Imre. - Teljes vé­delmet nyújtottak az andocsi za­rándokoknak. Sőt, a hódító még adományokkal is ellátta a templo­mot: a papok gondozhatták a szent helyet, és végezhették híveik lelki vezetését... A kegyszobrot 1747 óta öltözte­A legrégebbi ruhával Szabó Imre plébános tik. A Mária-ruhák múzeumában most 243 öltözetet tárolnak. Az igazoltan legrégebbit, egy arany­szegélyes kék bársonyruhát 1852- ben Boronkay Cüi Tallián készíttet­te. Két-három évenként öltöztetik ezzel Szűz Mária szobrát. ■ Népdalénekesnek készül Enikő két évig tanult zongorázni a fonyódi zeneiskola kihelyezett ta­gozatán. Szereti a zenét, a népda­lokat - mondta Markaff Attiláné, az iskola énektanára az 5. osztá­lyos kislányról. Mintegy száz népdalt ismer Florváth Enikő. Soknak a szövegét fejből is tudja, s a nyolcadik osztály után művészeti szakközépis­kolában szeretne tovább tanulni. Szíve vágya, hogy népdalénekes le­gyen.- Olyan híres szeret­nék lenni, mint Sárdy Já­nos, aki szép hangjával vált ismertté - árulta el a kislány. - Sárdy itt is járt iskolába, kötődött a faluhoz; tavaly már­ványtáblát is avattak emlékére a polgármesteri hivatal falán. A népdalok, az ének szeretetét édes­anyámtól meg a nagymamámtól örököltem. Mindegyikük jó han­gú, s rendszeresen gyakorolt ve­lem. Már az óvodában fölfigyeltek a hangomra, így sokszor szerepel­tem iskolai és községi ünnepsége­ken. Felléptem népdaléneklési versenyeken szólóban és az iskola énekkarában is. Kisbárapátiban a „Hajlik a meggyfa” megyei verse­nyen is énekeltem, nyár végén pe­dig Siófokon a nyugdí­jasklub tagjaival a falut bemutató műsorban. Decemberben pedig az iskolai ünnepségen ad­tam elő karácsonyi éne­keket. Legutóbb január 17-én Kaposváron vol­tam népdaléneklési ver­senyen. Enikő jól ismeri a karádi dalgyűjteményt. Gyakran forgatja a „Röpülj, ma­dár, röpülj...” című 160 népdalt tartalmazó könyvet is.- Nagyon sokat fejlődött az utóbbi egy-két évben - mondta Markaff Attiláné. - Szép, eredeti­en népies, tiszta, testes és erőtel­jes hangja van. Ez alapja lehet an- nak, hogy megvalósítsa álmát. ■ Múltból őrzött cséphadaró Szívesen emlék­szem vissza a régi falura. Akkor sok­kal jobban össze­tartott a lakosság is; mindenki segí­tette a másikat - mondta Balassa László, akit min­den a szülőfalujá­hoz köt.- A régi világban is nehezen éltünk, de aki szorgalmas és előrelátó volt, az vitte valamire - állí­totta Balassa Lász­ló, aki tősgyökeres andocsi család sar­ja. - A föld meg a szőlő művelését mindig kiegészítet­te az állattartás. Nélkülözhetetlen volt a ló, a szarvas- marha, a disznó. Most meg alig van néhány jószág. Sokat változott a világ; a fiatalokat már nem érdek­li a föld, az állattartás. Igaz, nem is nagyon éri meg. Sárosak voltak régen az utcák, csak a villany bevezetése után ja­vult a helyzet. Aztán kiépítették a kövesutat. Az utóbbi tizenöt év fejlődése azonban igazi mérföld­kő. Van vezetékes ivóvíz, korsze­rű közvilágítás, szép' iskolát és családi házakat építettek.- Régen a vasárnap ünnep volt, nem úgy, mint ma, amikor pihenésre alig jut idő - mondta. - Délelőtt templomba mentünk, délután a legényegyletbe. Volt színjátszó csoport is, voltak fe­lejthetetlen bálok. Szívesen em­Fejes János a bajdabi viseletben, kezében a cséphadaróval lékszem azokra az évekre. Akkor a barátság is szorosabb volt. A mai fiatalok alig járnak össze, mindenki a maga dolgát hajtja. Úgy látom, az ifjúság egy része nem is találja föl magát.- Régente ilyen ruhában jártak a legények - mutatta a 79. évében járó Fejes János a hajdani népvi­seletet. - A hímzett fehér inget, a sötét mellényt és nadrágot a mu­latságokra vették föl. Ilyen volt később a szüreti felvonulás. S itt vannak a régi munkaeszközök. A cséphadaró például, ami nélkü­lözhetetlen volt a háznál. Nyáron a gabonához kellett, majd a bab­hoz. Most csak akkor veszem elő, mikor a babot csépelem. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom