Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-20 / 16. szám

2003. Január 20., Hétfő A L M A N A C H 1 6 9 7. OLDAL Recept Ságvárról Egy tál dödölle A ságvári asszonyok régi ked­velt ételkülörilegessége a dö­dölle. Krumpligánicának is mondják. Szecsődi Sándomé el­mondta: ezt az ételt krumpliból és babból egyaránt készítették. Az előbbinél a krumplit apróra vagdossák, majd sós vízben puhára főzik. A főzéskor meg­maradt levével együtt liszttel si­mára kikeverik. 60 deka krumplihoz általában 20-25 de­ka lisztet szoktak adni. Ha bab­ból készül az étel, ugyanez az eljárás; összetörik, mielőtt a liszttel simára kikevernék. Ez­után evőkanál nagyságú dara­bokat szaggatnak belőle, s pap­rikás-hagymás zsírral, egyfajta pörköltalappal öntik le. Van­nak, akik ezután még sütőbe is berakják, hogy kissé megpirít­sák. Mikor elkészült, a dödölle tetejét egy kis tejföllel is meglo- csolhatja, aki szereti. _______■ Új abb lakóteleppel csábít a falu Ságvár lakossága évek óta fo­lyamatosan nő; sokan települ­nek le itt, és a gyermekáldás is megfelelő, ezért is bővítet­ték tavaly az óvodát. Kevés te­lepülés tekinthet így a jövőbe. Többévi takarékoskodás tette le­hetővé, hogy tavaly az önkor­mányzat fölújíthatta és bővíthette az óvodát, ahol akkor már csak igen szűkösen fértek el a kicsik. A beruházás 36 millió forintba ke­rült. Súlyos gondot oldottak meg ezzel a munkával. Nagyon nyom­ta ez a faluvezetők lelkét, hiszen örültek ugyan a gyermekszám- növekedésnek, de sokáig nem tudták megteremteni a megfelelő feltételeket Ságvár leendő uniós polgárainak. A fentiekből követ­kezően egyre többen vannak az iskolások is: két éve kellett elő­ször két első osztályt indítaniuk. Olcsó telkek kimérésével az SZIGETI JÓZSEF 1942-ben szüle­tett Ságváron. Előbb gépállomáson dolgozott, majd tíz évig a tsz-ben gépszerelő; 1984-től tanácselnök Ságváron. 1990-ben választották polgármesterré, s negyedszer is el­nyerte választóinak bizalmát. Tavaly június óta nyugdíjas. Tagja a me­gyei közgyűlésnek, az oktatási bi­zottság alelnöke. Nős, két fia van. önkormányzat a betelepülők számát is növelte; sokan szíve­sen választják Ságvárt, mert kö­zel a Balaton és mégis csendes a község. Vásároltak ingatlant ola­szok, hollandok, belgák is, sőt kialakult egy pilótasor: a reptérre járók közül is sokan megteleped­tek a faluban. Szigeti József pol­gármester szerint nem csökken az igény a megfizethető építési telek iránt, az önkormányzat azonban már nem tud ilyet biz­tosítani. - Egy magánszemély se­gítsége révén mégis hozzáfo­gunk egy újabb kertvárosi jellegű lakótelep kialakításának - így a polgármester. - Hetven ingatlant bocsátunk majd áruba a futball- pálya mellett. Ságvár része a balatoni üdülő­övezetnek, s 2005-ig ki kellene épülnie a szennyvízcsatornának. - A négy szomszédos településsel közös pályázatunk tavaly nem járt sikerrel; az idén újra próbálko­zunk, mert ez a jövő egyik kulcs­feladata; e nélkül csak korlátozot­tan növelhető a belterület, s csak 2005-ig lehet építkezni - tette hoz­zá Szigeti József. - Szeretnénk az­tán a következő években egy, a kor követelményeinek megfelelő közösségi házat létrehozni. Ezt leginkább az követeli ki, hogy egyre több a civil szervezet, egyre nő a tagok száma és tevékenysé­ge. Újra éledezik a közművelődés, és ez igen biztató. Úgy tervezzük: vagy a mostani művelődési házat alakítjuk át, vagy egy teljesen újat építünk az iskola melletti önkor­mányzati területre. Úgy tudjuk, hogy elkeltek a fa­lu elején épült kereskedelmi egy­ségek. S ha többévi elhanyagolt­ság után most újra életet lehelnek beléjük, az a község képén, vonzerején is javít, és újabb mun­kalehetőséget is teremthet. ■ A bujólik és a betyártanya Ságvár legmagasabb pontján át­fúrták a Tömlöc-hegyet, ezt ne­vezte el a nép bujóliknak. Turis­taútvonal is vezet arra, de fele­désbe merült, nem használják, pedig föl lehetne éleszteni a gya­logosturizmust. Nevezetesebb ennél a tizenkettes szoba, ami ál­lítólag betyárok búvóhelyéül szolgált. Tizenkét helyiséget váj­tak a partoldalba, s valamikor be lehetett járni a szobákat. Ma már nem, pedig ebből is lehetne tu­ristalátványosság. Ságvár egyéb­ként gazdag római kori lelőhe­lyekben; az egykor legalább egy kilométer hosszú vár alapjaiból ma néhány méternyi látszik a re­formátus templom előtti rom­kertben. Itt látható az 1901-ben, a Tömlöc-hegy mélyéről előkerült kőszarkofág is. A régészek pénz hiányában nem folytatták az ása­tásokat. ■- A nyolcadik osztályos Puskás Zoltán eredményei egyaránt ki­válóak a tanulásban és a sport­ban, azon belül az atlé­tikában. Talpraesett fia­talember, s van elképze­lése a jövőjéről - mond­ta Végh^ István, a Szilády Áron Általános Iskola igazgatója. A ságvári ifjú tehet­séget jó tanulmányi eredményének köszön­hetően már fölvették egy fővárosi közgazda- sági középiskolába.- Édesanyám tette fülembe a bogarat, de az én választásom volt, mert ez az iskola könnyebb elhelyezkedési lehetőséget ígér - mondta Puskás Zoltán. - A banki világban szeretnék dolgozni; jó lenne vezető beosztásban, talán bankigazgatóként. A német és a történelem tartozik a kedvenc tantárgyaim közé, de úgy érzem, mindent ké­pes vagyok megtanulni, ha akarom. Érdekel az asztrológia, a csillagá­szat és szeretem a spor­tot, különösen a futást meg az asztaliteniszt. Tavaly fedezte föl, hogy jól fut, elsősorban a 2-5 kilométeres távo­kon. A ságváriak 1998 óta tartanak kapcsplatot az or­szág másik Szilády Áron iskolájá­val, ami Kiskunhalason van. A fu­tóversenyeken szinte mindig győznek, egyebek között Puskás Zoltán teljesítményének is kö- szönhetően. ________________■ Pró ba nélkül az esküvő Próba nélküli színház egy es­küvő és a lakodalom, ahol nem árt, ha valaki tudja a for­gatókönyvet - vélekedik Szobonya István, aki huszon­öt éve lakodalmas vőfély.- Úgy kezdődött: nagy volt a család, én meg sokat szerepel­tem színdarabokban már gyerekkoromban is, ezért egyszer meg­kértek: „alakítsam” én a vőfély szerepét. Elő­ször csak a rokonság körében, aztán hogy egyre többet hívtak, már másutt is elvállal­tam - emlékezett Szo­bonya István, aki az év nagy részében a ság­vári szőlőhegyen lakik; azért ép­pen ott, mert kutyákat tenyészt.- Magam alakítottam a szövege­met, mert úgy tapasztaltam: a rövid, de velős mondókát ked­veli a násznép. Keresztapám ré­vén egyszer részt vehettem egy maglódi lakodalomban; ' három napig tartó vigasság ez, mint a szomszédos, híres ecseri lakodalmas. Nekem ez életre szóló élményt jelentett. Pikáns lehet, sértő azonban sohasem a vőfély szövege, 9 aho­gyan Szobonya István mondta: ma már elég ránéznie a násznépre és meg tudja ítélni, med­dig mehet el a mondó- kák merészségében. Az eltelt negyedszázad so­rán már előfordult, hogy a két érintett csa­lád tagjai nem beszéltek egymással; szó se róla, furcsa volt a vigasság hangulata, de botrány nem tört ki. Szobonya István a vacsora előtt mindig elénekelteti a Him­nuszt az egybegyűltekkel, s volt már, aki tiltakozott, amikor meg­tudta a vőfélynek ezt a szándékát. Jó néhány­szor az anyakönywe- zetőtől, a paptól kellett hazaszaladni a gyűrű­kért, sőt megesett, hogy az egyik zenész egy kissé többet ivott a kelleténél, és ő mos­datta föl... ■ Kakasköszöntő Egy beköszöntő a sok közül: „Meghoztam a kakast piros tarajával, a menyasszony most már érje be a vőlegény farmernad­rágjával'. Az utolsó szó helyébe más is behelyettesíthető a lagzi hangulatától, a násznép fogadókészségétől függően. Tollfosztás énekkel, tánccal Nótaéneklők A nyugdijasklub tagjaiból vált ki és alakult meg a Vadvirág Kör. Ebben már a fiatalabbak is képviseltetik magukat; szá­mos rendezvényt szerveztek az utóbbi időben pol­gártársaiknak. Február elsejé­re például nóta­éneklő versenyt hirdettek a szín­padra állást is vállaló bátor ságváriaknak. Fennállása ötödik évfordulóját ünnepel­te nemrég a Szivárvány nyugdíjasklub. Negyven tagja közül több mint harminc egyedülálló asszony, ezért is alkot szi­lárd közösséget a csapat, amelyből hiá­nyoznak a férfiak. Most a nőnapi műso­rukra készülnek. Ebben helyet kap olyan különlegesség is, mint a tollfosz­tás.- Ebben a jelenetben régi ruhákba öl­töznek az asszonyok, és ugyanazt te­szik, mint nagyanyáik: mindezt énekkel, tánccal fűszerezve - mondta Szecsődi Sándomé, az egyesület vezetője. - A toll­fosztás valaha a tél egyik szórakozása volt, csakúgy, mint ősszel a kukorica­hántás. Emellett elsősorban a népdal és a néptánc kap főszerepet az előadáson. Az énekek, dalok begyakorlásában Boda Csabáné, a női kamarakórus veze­tője segített a klubtagoknak. A ságvári pedagógusok alapította kar csaknem há­rom éve énekel a rendezvényeken.- Később jöttek más iskolai dolgozók, aztán az óvónők is csatlakoztak hozzánk, s van olyan is, aki a takarékban dolgozik, illetve fodrász és boltos is - mondta Boda Csabáné. - A társaságunk átlagéletkora va­lamivel harminc év fölött van, a legfiata­labb tag huszonhat, a legidősebb pedig öt­venéves. Ez a szerveződés is a nyugdíjasokéhoz hasonlóan több mint kórus: egyfajta klub. Boda Csabáné elmondta: baráti közösség, ahol mindent megbeszélhetnek egymás­sal.- Teljesen vegyes a repertoárunk, ebbe az egyházi énekek ugyanúgy beleférnek, mint a könnyűzenei számok - tette hozzá. - A fellépéseken hangszerkíséretünk is van: zongora és gitár. A dalokat magunk választjuk ki, gyakoroljuk be, persze van, amelyikbe nekünk is beletörik a bicskánk. A magunk kedvtelésére éneklünk, az pe­dig külön jó érzéssel tölt el minket, ha ez­zel másoknak is örömet szerezhetünk. ■ Sajnálja: nem lehettek önállóak Bognár Sándor, Albert Imre, Hor­váth Ferenc, a Tóth-Molnárék - sorolta Juhász Ferenc azoknak az uraságoknak a nevét, akikhez va­laha a szegények dolgozni jártak Ságváron. A falu egyik legidősebb lakosa maga is részes munkás volt tizenkét éves korától.- A veszprémi káptalan birto­kai voltak itt a háború előtt - idéz­te Juhász Ferenc a múltat. - A szegények abból éltek, amiből magam is: napszámba jártunk; arattunk, csépeltünk, masinál- tunk, télen meg fát vágtunk. A háború után aztán kiosztották a földeket. Nekünk négy hold ju­tott, de nem lehetett belőle meg­élni. A Rákosi-korszak még rosz- szabb időket hozott: behajtották a népet a téeszbe kényszerrel, de ott is csak tengődtünk. Sokaknak adott kenyeret azután a siófoki ál­lami gazdaság kertészete, gyü­mölcsöse - én még bányában is dolgoztam, hogy a család valami­vel jobban meg tudjon élni -, majd sorra épültek és nyíltak az üdülők Siófokon, s a fél Ságvár már a városba járt dolgozni. Juhász Ferenc úgy látja: az el­múlt évtizedekben változás válto­zást ért, a szegény embernek min­dig csak alkalmazkodnia kellett. Hozzátette: ma sem rózsás az élet, de hajdanában bizony job­ban meg kellett dolgozni a napi betevőért. A napszám napfelkel­tétől napnyugtáig tartott, ráadásul a szegény ember süldő korától ad­dig dolgozott, amíg csak bírt, nyugdíjat aztán mégsem kapott, a családjának kellett eltartani.- Néhány évtizede Ságvár még csak feleakkora volt, mint most; nagyon nagy a változás, a fejlődés - így az idős féri. - Azt sajnálom csak, hogy a mi nemzedékünket Juhász Ferenc, Ságvár legidősebb lakója mindig „terelték” valakik vala­merre, sohasem lehettünk önál­lóak, nem csinálhattuk azt, ami­hez kedvünk lett volna. ■ SAGVAR A KÖZSÉG CÍMERE A címer a hagyományos pajzs formájú, a szélén fehér kerettel. Három részre osztja egy stilizált római út. A felső részén zöld dombok között sárga színű ró­mai őrtorony és egy fehér temp­lom utal a település múltjára, fö­löttük sárga szalagon fekete be­tűkkel Ságvár felirat. A felső rész alapszíne égszínkék, az alsó ré­szé piros, amit középen szel ketté a kék Jaba patak. A bal ol­dalon szőlőfürt és búzakalász látható, a jobb oldalon barna törzsű, zöld lombozatú fa. A cí­merben levő őrtorony és a hár­mas útkereszteződés a római korról mesél, amikor Tricciana (a mai Ságvár) virágzó település volt. A templom a vallásosságot, fehér színe pedig a tisztaságot jelképezi. A búzakalász, a szőlő­fürt, a zöld dombok a fő foglal­kozási ágat, a mezőgazdaságot; a fa az er Jót és a természeti környezetet jeleníti meg. A LAKOSSÁG SZAMA 2003 1832 2000 1802 1990 1702 1980 1644 1970 1570 1960 1569 CIVILEK, VEZETŐK Szivárvány nyugdíjasklub: Szecsődi Sándomé Kamarakórus: Boda Csabáné Igazgyöngy táncegyüttes: Illés Erika Vadvirág Kör: Szatóri Istvánné Vöröskereszt: Tegezné Garay Krisztina Junior sportegyesület: Kecskés Gábor FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8654 Ságvár, Fő utca 16. Telefon: 84/380-011, 580-022 Ügyfélfogadás: hétfőn 12-16 óráig, szerdán 8-tól 16 óráig, csütörtökön és pénteken 8-12 óra között. ORVOSI RENDELÉS Dr. Sörös Béla felnőt­tháziorvos hétfőtől pénte- ­kig 7-11 óra között, dr. J Tóth Margit gyermekorvos W pedig hétfőtől péntekig ¥ 8-12 óra között rendel. I MISEREND Vasárnaponként 10 órakor kez­dődik a katolikus szentmise és a református istentisztelet is. HÍRES SZÜLÖTTEI Dr. Szilády Áron (1837-1922) re­formátus lelkész, orientalista, Ázsia-kutató és nyelvész. Fiatalon a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, több egyetem díszdoktora. Haláláig szerkesztője volt az Irodalomtörténeti Közlemé­nyeknek. Szülőháza azon a telken állt, ahol a közelmúltban fölépült a ságvári óvoda új szárnya. Dr. Szilády Áron nevét viseli a helyi általános iskola. Ruisz György (1922-1994) festőművész. Szőnyi István tanítványa, a Szinyei Társaság tagja. A kaposvári Somssich Pál . gimnáziumban, majd a Táncsics gimnáziumban tanított, alapító tagja volt a somogyi kézműves munkacsoportnak. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA; FÓNAI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTÍN FOTÓK: GÁTI KORNÉL' Bankigazgató lenne

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom