Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-16 / 13. szám

8. OLDAL TÜKÖR G A Z D A S A G 2003. Január 16., csütörtök RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2003. január 15.) Borsodcfiem 4 800 Ft 8 Egis 13190 Ft -8 Matáv 840 Ft -8 Mól 5 280 Ft ű OTP 2 320 Ft 8 Richter 14 040 Ft Q TVK 3 555 Ft Ű Zalakerámia 1310 Ft 8 BUX: 7842,54 -0,33% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX I. 9-15-IG 8000 ______j { j }. ] 78 00 7740,0 7700 fos#; | . j 7600 ( 7802.22; ) 17842.54 ................................................ po nt i i i \ i I * :o <u >o -a "2 O CZ 4—í y: G3 t/3 -QJ ‘03 03 rsj O Q- TT ^ C/3 AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 357,39 Cseh korona 7,38 Euró 234,74 Japán jen (100) 88,80 Lengyel zloty 58,50 Svájci frank 160,34 Szlovák korona 5,63 USA-dollár__________223,16 __________Hírek__________ FO GYATKOZÁS. Szinte vala mennyi tenyészállat száma csökkent a múlt évben - derült ki a KSH szerdán közzétett fel­méréséből. 2002 decemberében több sertést, lovat, kacsát tar­tottak a gazdák, mint egy évvel korábban, miközben jelentősen csökkent a szarvasmarha-, juh-, tyúk-, liba- és pulykaállomány. EUROPRESS NEM NYERT. A munkaerő- költségek elmúlt két évben be­következett jelentős növekedé­se, valamint az erős forint játsz­hatott szerepet abban, hogy a Peugeot-Citroén nem Magyar- országot, hanem Szlovákiát választotta új közép-európai üzeme helyszínéül - mondta Csillag István gazdasági és köz­lekedési miniszter. Csillag sze­rint a magyar kormány által összeállított, a befektetés fel­tételeinek javítására vonatkozó csomag versenyképes volt. Ám jelentős az eltérés a munkaerők költsége között, hiszen az el­múlt két évben a minimál­béremelés megdrágította a ma­gyar munkaerőt, mti SZÁZALÉK. Ha a személyi jövedelemadó-bevallások során felajánlott egy százalék vala­mely okból nem juthat el a ked­vezményezetthez (az nem felel meg a feltételeknek, illetve nem tart igényt a támogatásra), a rendelkezett összeget alapítvá­nyok és társadalmi szervezetek támogatására kell felhasználni. Ezen összeg a 2002. évben mintegy 44,3 millió forintot tett ki. Idén nem változik a 11 szá­zalékos egészségügyi járulék- fizetési kötelezettség összege, miután a minimálbér is válto­zatlan maradt - közölte az adó­hivatal. EUROPRESS MŰKÖDIK. A fagykár elhárítá­sa után szerdán délután már szokásos teljesítményén műkö­dött a magyar villamosenergia­felhasználás 13 százalékát elő­állító Mátrai Erőmű Rt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két nap­ban folyamatosan üzemelték be az öt áramtermelő blokkot, és szerda estére együttes termelé­sük eléri a 700 megawattot. A normális üzemmenet során sem használják ki teljes kapaci­tásukat, a szénpályák befagyá­sát megelőzően, vasárnap este is 710 megawattot teljesített az erőmű, mti ■ Meghajolt a piac előtt az MNB Úgy tűnik, meghajolt a piaci nyomás előtt a jegybank, és teg­nap 100 bázisponttal (egy százalékkal) csökkentette a jegy­banki alapkamatlábat, amelynek mértéke így 7,5 százalékra mérséklődött. A lépést megelőzte az, hogy tegnap a forint többször kilépett a megszabott ingadozási sávból, így a jegy­bank beavatkozására volt szükség. Budapest Többször is be kellett avatkoznia tegnap a jegybanknak a deviza­piacon, mert a forint kilépett a meghatározott árfolyamsávból. Ebben az esetben az MNB kényte­len interveniálni, vagyis eurót ven­ni a piacról forint ellenében. A jegybank a vásárlás összegéről nem közölt adatot. A Credit Suisse First Boston (CSFB) jegybanki forrásokra hi­vatkozó - a kamatcsökkentés előtt készült - elemzése szerint az MNB mintegy 2,5-3 milliárd eurót szánna az intervencióra, ennyit költött 1996 és 2001 között évente piaci beavatkozásra. A Monetáris Tanács tegnapi ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot, amely így 8,5 száza­lékról 7,5 százalékra változott. Az MNB közleménye szerint a Ta­nács január 15-én határozott a ka­matcsökkentésről. A mérséklést az tette szükségessé, hogy a forint árfolyama elérte a sáv szélét, és a jegybank jelentős mértékű inter­vencióra szorult. A Monetáris Tanács szerint az intervenció szükségessége azt mutatja, hogy alacsonyabb kamat mellett is a jelenlegi szint közelé­ben alakulhat a forint árfolyama. Az erős forintra azért van szükség, mert az segíti az idei és a jövő évi inflációs célok teljesülését. A lépés meglehetősen érdekes, hiszen az MTI éppen tegnap kö­zölte Járni Zsigmondi jegybank- elnök nyilatkozatát a Reutersre hi­vatkozva, amelyben az MNB veze­tője azt mondta: „pillanatnyilag nem látunk lehetőséget kamat- csökkentésre.” Járai a Dow Jones hírügynökségnek úgy nyilatko­zott: a kamatokat azért nem csök­kentette a bank e héten, mert még inflációs veszélyt lát. Majd hozzá­tette, hogy „később az év folya­mán talán több lehetőség lesz pénzügy-politikai enyhítésre”. A Financial Times tegnapi becs­lése szerint a magasan tartott ka­matszint eddig 8 milliárd euró spekulatív tőkét vonzott Magyar- országra. A brit üzleti napilap azt írta, hogy hazánk közvetlen kör­nyezetében jóval kevésbé vonzó a kamatszint a befektetőknek, a leg­kevésbé Csehországban, ahol 2,75 százalék a jegybanki alapkamat. A KSH tegnap tette közzé a ta­valy decemberi inflációs adatot. Eszerint a fogyasztói árak 2002- ben átlagosan 5,3 százalékkal emelkedtek, míg decemberben 4,8 százalékkal voltak magasab­bak, mint 2001 decemberében, és 0,1 százalékkal haladták meg a novemberit. KONCZ ANDREA Aggályok a fejlesztési banknál Az 1997 óta kizárólagos állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) több olyan 2000 és 2002 között történt ügyletet is feltártak, amelyek súlyosan sértették a bank, és ezzel az állam érdekeit - tartalmazza a Kormányzati Kommunikációs Központ közleménye. Budapest A dokumentum a Kormányzati El­lenőrzési Hivatal (Kehi) által ké­szített jelentés alapján leszögezi: nem tekinthető sikeresnek a la­kossági panelprogram, az önkor­mányzati infrastruktúra-program és a háziorvosi hitelprogram. „Az ellenőrök a vizsgált idő­szakban több olyan ügyet találtak, ahol sérültek a felelős gazdálkodás szempontjai, kimutatható vagyoni hátrány keletkezett az állam kárá­ra” - olvasható a közleményben, amely kitér arra, hogy az MFB-nél az utóbbi két évben gyakori volt a közvetlen kormányzati beavatko­zás, a bank igazgatóságának és felügyelőbizottságának működése többnyire formális volt. A közlemény tájékoztat arról, hogy a vizsgálat a Magyar Fejlesz­tési Bank leányvállalataira is ki­terjedt, és megállapítja: tizenkét agrárcég részvényeit az ÁPV Rt. térítés nélkül adta át a banknak, ezzel megsértették a privatizációs törvényt. „A pénzintézet jelentős felárral vett meg az országos közműháló­zat-fejlesztésben érdekelt cégeket, ezzel magánszemélyek igen ko­moly haszonhoz jutottak. Hason­lóan jutott egyes esetekben tényle­ges munka nélkül nagy nyereség­hez az alvállalkozókkal dolgozta­tó Defend Security Kft. is” - tartal­mazza a közlemény. A Nemzeti Autópálya Rt.-vel kapcsolatban úgy fogalmaz, a cégnél jellemző volt a kézi vezér­lés, a döntésekben sem szakmai, sem célszerűségi, sem hatékony- sági szempontok nem játszottak szerepet. „A Hungexpo Rt. rossz teljesít­ményét az ügyvezetői feladatok megosztottsága, a tulajdonosi koncepció hiánya és a társaság leányvállalatainak átgondolatlan értékesítése okozta” - zárul a köz­lemény. A MeH honlapján olvasható je­lentés arról is tájékoztat, hogy az MFB jelentős összegű hitellel, illetve tőkebefektetéssel részt vett a sportfinanszírozásban úgy, hogy a visszafizetésre nincs garancia, a megvásárolt üzletrész értéke pedig már a vételkor alatta maradt a kifizetett vételárnak. A Kehi-vizsgálat megállapította, hogy a Nemzeti Autópálya Rt.-vel lőszer-mentesítési tevékenységre kötött szerződésekkel kapcsolat­ban a társaság nem végzett tényle­ges tevékenységet, az elvállalt fel­adatokat alvállalkozókkal elvégez­tetve átlagosan 26,6 százalékos nyereséget realizált. „Az 'autópálya-építésben több olyan vállalkozás működött köz­re, amelyek részére indokolatla­nul több százmillió forint előleget folyósítottak annak ellenére, hogy tevékenységük nem kapcsolódott közvetlenül az építési munkák­hoz, vagy alvállalkozókkal végez­tették el a tevékenységet” - olvas- ható a jelentésben. _________jm Eg yre több hazai cég nyer A Közbeszerzések Tanácsának (KbT) adatai szerint tavaly 4243 közbeszerzési eljárást folytattak le az ajánlatkérők, ami tíz százalékkal meghaladja az előző évit. A közbeszerzések összértéke 804,6 milliárd forintot tett ki - közölte Berényi Lajos, a szervezet elnöke. A Magyar Közbeszerzési Hírbörze adatai szinte pontosan egyeznek a KbT által közzétettekkel. Budapest Berényi kifejtette: a közbeszerzé­sek összértékéből az önkormány­zatok és intézményeik 31 száza­lékkal, a központi költségvetési szervek és intézményeik 43,4 szá­zalékkal, a közszolgáltatók pedig 12,3 százalékkal részesedtek. A költségvetési szektor súlya jelen­tősen növekedett, az önkormány­zatoké ugyanakkor csökkent. A beszerzések értéke alapján az építési beruházások részaránya nőtt leginkább, csaknem 60 száza­lékkal, az árubeszerzések értéke több mint 25 százalékkal, a szol­gáltatásoké pedig 15 százalékkal bővült. A mikro-, kis- és közép- vállalkozások 2788 közbeszerzési eljárást nyertek meg 376,5 milliárd forint értékben, ami a darabszám alapján 65,7 százalékos, érték szerint pedig 46,8 százalékos rész­arányt jelent az összes közbeszer­zésen belül. A honi nagyvállalatok részese­dése 50 százalékra nőtt az előző évi 33 százalékról. A külföldi székhelyű ajánlattevők, minden félelemmel szemben, csupán 114 közbeszerzési eljárást nyertek 27,5 milliárd forint értékben, ami a darabszám és az érték alapján egyaránt 3,4 százalékos rész­arányt jelent - mondta Berényi. A KbT elnöke az idei évre mint­egy 900 milliárd forint értékű köz- beszerzést prognosztizált. Az Országgyűlés az EU-joghar- monizáció jegyében valószínűleg még az első félévben módosítja a közbeszerzési törvényt, mert e te­rületre a magyar tárgyalófél nem kért átmeneti halasztást. így a közbeszerzési törvényből törölni kell azon passzusokat, melyek ma preferálják a helyi ajánlattevőket, melyek 10 százalékos árelőnyt biztosítanak számukra, és külön­leges esetekben lehetőséget adnak a külföldi pályázók kizárására. A KbT adataival összecseng a Magyar .Közbeszerzési Hírbörze Kft. (MKH) összegzése, amely szerint az eredményes közbeszer­zések során 801,8 milliárd forint­ról született döntés, amely 37 szá­zalékkal haladja meg a 2001. évit. A közbeszerzések átlagos érté­ke tavaly 183 millió forint volt. Ajánlatot 1261 szervezet kért, átla­gosan 636 millió forint értékben. A legtöbb (93) ajánlatot a buda­pesti főpolgármesteri hivatal kér­te, melyet a HM Beszerzési és Biz­tonsági Beruházási Hivatala és a Budapesti Közlekedési Rt. követ 78, illetve 68 darabbal. Érték alap­ján messze kiemelkedik a Nemze­ti Autópálya Rt. a 129 milliárd fo­rintos és az MGKI a 65,8 milliárd forintos összeggel. Utóbbi szerve­zet mintegy ezer közszolgálati intézmény beszerzéseit végzi. A legtöbb (73) eljárást a B. Braun Medical Kft., a Johnson and Johnson (60), valamint a Strabag Építő Rt. (52) nyerte. Érték szerint az autópálya-építő Szárszó Kon­zorcium volt az első, e céget a Strabag Építő Rt., valamint a Sie­mens Rt. követte. Mint Tunyogi László, az MKH ügyvezető igazgatója az Euro- pressnek elmondta, az idei' évre 900-1000 milliárd forint értékű közbeszerzést valószínűsítenek. A közbeszerzések átláthatóságát javítja, hogy egyre több a nyílt el­járás, ezek aránya eléri a 75 száza­lékot, ugyanakkor kevesebb a hir­detmény nélküli eljárás, a meg­hívásos tenderek száma pedig im­már elenyésző. Az EU-csatlakozás a honi köz- beszerzési piacon 2004-ben érez­teti először a hatását. Az Unión belül elvben tilos a hazai pályázó­kat előnyben részesíteni, ezért a nagy és közepes cégeknek érde­mes megjelenniük az uniós tag­államok tenderein, a kisebbeknek pedig megkezdeniük a kapcsolat- építést a hazánkban megjelenő külföldi cégekkel. dóczy László Lírai hétvége Olaszországban Budapest A tapasztalatok szerint az olasz és a német polgárok többsége elégedetlen az euró- val, és szívesen visszatérne országának korábbi pénz­neméhez. A finnek és belgák ugyanakkor örülnek az euró- nak, Nagy-Britannia és Dánia pedig a következő években dönt annak bevezetéséről. Rekordforgalmat bonyolított le egy olasz áruházlánc a múlt hét végén tartott „líranapon”, amikor üzleteiben ismét a régi fizetőesz­közzel, olasz lírával fizethettek a vásárlók - tudatta az euro.hu. Hozzátéve: utóbbiak nemcsak a korábbról megmaradt lírájukat használták fel, hanem sok eset­ben az eurót váltották át a volt olasz fizetőeszközre, hogy a hoz­zájuk közelebb álló pénzzel fizes­senek. Az olasz nemzeti bank 2011 végéig váltja át a lírát euróra. Egy felmérés szerint Itália lakosa­inak 54 százaléka szeretne visz- szatérni a lírához, mert szerinte az euró bevezetése hátrányos volt, 79 százaléka pedig „szegé­nyebbnek” érzi magát amióta be­vezették a közös európai pénzt. Az Európai Bizottság ezzel szemben azt ajánlja az EU tag­államainak, hogy az árcédulákon júliustól már csak euróbán tün­tessék fel az árakat, a korábbi nemzeti fizetőeszközt pedig száműzzék onnét, mert a két va­lutanem egyidejű használata „pszichológiailag akadályozza” az euró elfogadását. Ez különös bosszúságot okozna Olaszország­ban, ahol bevett gyakorlat, hogy a nagy üzletek, szolgáltatók árjegy­zékei mindkét valutanemben fel­tüntetik az- árakat. Németország szintén hadilábon áll az euróval, ott ugyanis az emberek 94 száza­léka még ma is márkában szá­mol, 67,8 százaléka kifejezetten elégedetlen, és a társasági beszél­getések egyik leggyakoribb témá­ja az euró hátrányainak ecsetelé­se. Egyesek szerint a német, és osztrák polgárok többsége a saját fizetését sem ismeri euróbán. A másik véglet Finnország és Bel­gium: ezen országok polgárainak 80 százaléka elégedett a közös pénzzel. Nagy-Britannia és Dánia á következő években újra mérle­geli - népszavazás formájában -, hogy áttérjen-e az euróra. László Csaba pénzügyminiszter nyilat­kozata szerint Magyarország 2007-re készén áll a közös euró­pai pénz bevezetésére. Szintén az euró erejét támasztja alá, hogy az Egyesült Államok félti gazda­ságát az eurótól, amelynek tavaly január óta 21 százalékkal emelke­dett a dollárral szembeni árfolya­ma, az elmúlt három hónapban pedig 6,5 százalékos volt az ér­téknövekedése. EUROPRESS Megtizedelt gyümölcsösök Budapest Az elmúlt pár napban az Al­_ földön és a Dunántúl egyes ré­Az elmúlt napokban rekordot döntött a hideg. A fagy főként a gyümölcsösökben hagyott nyomot, az országban sok he­lyütt már most ötvenszázalé­kosnál nagyobb terméski­eséssel számolnak a gazdák. Vadász Vilmos agrometeorológus szerint a húsz-ötven centiméteres hótakaró alatt lévő őszi vetésű ka­lászosokat nem érintette a ke­mény fagy, sőt a hó jól szigetelt az erős lehűlés ellen. Károkat oko­zott viszont az erős lehűlés a gyü­mölcsösökben és a szőlőkben, hogy pontosan mekkorát, az majd tavasszal derül ki. Ráadásul a kár mértéke még jelentősen változ­hat, hiszen a télnek nincs vége. szein mínusz 20 fok alá süllyedt a hőmérséklet, míg az Északi­középhegység térségében a mí­nusz 30 Celsius-fok alatti hőmér­séklet sem volt ritkaság. Ezt már súlyosan megszenvedték a gyü­mölcsfák, a fagy alaposan meg­tizedelte az idei termést. Ebben a térségben a gazdák előzetes jelzé­sei szerint az ötven százalékot is meghaladhatja a fagykár. Valami­vel jobb a helyzet a nyugati határ­széleken, Vas és Zala megyében, de még itt is keletkezhetnek jelen­tős károk, mivel a fagyveszély csak átmenetileg szűnt meg. Az agrometeorológus szerint a mos­tani enyhülés nem ígérkezik tar­tósnak, még hosszú lesz a tél. ÚJVÁRI GIZELLA Fantasztikus JANUÁR 16-I9-IG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom