Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-12 / Vasárnap Reggel, 2. szám

2003. JANUÁR 12.

ARCKÉP

Jordán, a katedrálisépítő

Jordán Tamás a Merlin Színház otthonos kis pódiumát, ízletes étkeket kínáló éttermét, hangulatos rendezvényeit, de legfőképpen a helyiség baráti légkörét hagyta maga mögött azért, hogy életet leheljen a nemzet színházába, amely ma még csak egy gigantikus, a külvárosban urizáló képződménynek mondható. Hősünk makacsul bízik ítélőképességében, s a vele tartó művészgárda, no és a kulisszák mögött ténykedő műszakiak, sminkesek, jelmez- és díszlettervezők, gazdasági szakemberek, egyszóval a teátrá- lis háttércsapat (mert kell egy...) tudásában, kreativitásában. A valaha nagy szerencsejátékos hírében álló Jordán ezúttal is 19-re kér(t) lapot. Bátorságáért sokan meg- süvegelik, igaz, legalább ilyen sokan gondolják róla, hogy a József Attila- művek interpretálásában már-már verhetetlennek tűnő, eredetileg mérnök végzettségű, Kossuth- díjas színművésznek elment a józan esze.- Azzal, hogy elvállaltad a Nemzeti Színház direktori posztját, súlyos terhet vettél a nyakadba. De vajon tíz év önfeledt „merlinezés” után, a nyugdíjkorhatárhoz közelítve, csakugyan szükséged volt erre a feladatra?- Feltétlenül. Már a pályázatom beadása előtt gondosan mérlegeltem minden szempontot. Pontosan tudom, mivel jár egy ekkora intézmény irányítása. Mindehhez megvan bennem a kellő energia. Persze felfoghatjuk mindezt szerencse- játéknak is, de azért a tét ezúttal messze felülmúlja az általam korábban megjátszott tétek nagyságrendjét. Itt és most nem pusztán pénzről van szó, hanem eszmei, erkölcsi kérdésekről. Bárki bármit gondol, azt hiszem, a Nemzeti vezetése jó kihívás.- A Merlin alkotó- műhelyében nem kellett a magasztos célokkal foglalkozni. ízlésed, belátásod szerint szaladt a szekér.- Nézd, aki képes egy aprócska színházi szentélyt létrehozni és üzemeltetni Budapest szívében, később már többre vágyik. Most olyan ka- tedrálist kívánok építeni, amely méltó az Istenhez, de egyben kifejezi/bizo- nyítja az én templomépítő képességeimet is.- Szép szavak. De a Nemzeti első emberének nemcsak a hittel, a politikával is számolnia kell.- Bizonyos határok között számolok is vele. Nem becsülöm azonban túl a jelentőségét. A színháznak ugyanis több alkotóeleme, rétege van. Hogy milyen az esti előadás színvonala, nem attól függ, milyen a viszonyom a pártokkal, hanem attól, miként köszönök reggel a háziaknak, esetleg kivel kávézom. Az sem mindegy, milyen a kapcsolatom a rendezőkkel. Szerencsére az egységet teremtő erőnek és az integrálóképességnek egyaránt birtokában vagyok. Mindazt a tapasztalatot, amit összegyűjtöttem az elmúlt évek során a Csepűrágó-fesztivál, a Tabáni Versfesztivál, a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) levezénylésével - a Merlin tíz éve is erről szólt -, fel fogom használni a Nemzeti felfuttatásakor.- Az ókori bölcs, Marcus Aurelius szerint „a hiú pompázás, a színielőadások, a gulyák és a nyájak, a lándzsatörések - kutyáknak vetett csont”. Ne szépítsük, a Nemzeti-szappanopera az elmúlt években nem szólt egyébről, mint az említett ebek etetéséről. Milyen reformokra van szükség ahhoz, hogy végre kilábaljon az intézmény évtizedes agóniájából?- Tudom, ha most szúrópróbaszerűen megkérdeznénk néhány járókelőt a Nemzetiről, többségük olyasféle jelzőket aggatna

; Született: Győr, 1943. január 15.

Család: élettársa 1996 óta Pap Krisztina

Gyermekei: Tamás (1968), Péter (1970), Adél (1980), Benedek (1997)

Életútja: mérnök végzettségű, később színésznek áll. ELTE Universitas Együttes (1961-71), 21. Színház (1971-77), Várszínház (1977-81), kaposvári Csiky Gergely j Színház (1981-91), Merlin Színház (1991-2002), Nemzeti Színház (2003-) Fontosabb színházi szerepek: Platón: Szókratész védőbeszéde (Szókratész), Moliére: i Zsugori uram (címszerep), Bulgakov: Mester és Margarita (A Mester; Jesua), Beckett: Godot-ra várva (Vladimír), Shakespeare: Julius Caesar (Caesar), Csehov: Sirály (Szorin), Ben Jonson: Voipone (Corbaccio), Spiró: Az Imposztor (Boguslawski),

Önálló estje: Amit szívedbe rejtesz (Radnóti Színház), József Attila-est (Kaposvár), j Platón: Szókratész védőbeszéde, Sultz Sándor: Utazás Bozenba (Gozsdu Elek)

Díjai: Érdemes művész (1977), Jászai Mari-díj (1991), Kossuth-díj (1996), Budapes- j tért Díj (2000), Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2002)

rá, mint hogy pátoszos, fellengzős, kényszeredett, merev, demagóg. Na én ezen a helyzeten kívánok elsőként változtatni. Abban bízom, hogy képes leszek úrrá lenni a gondokon, s ezt a viharvert, kiközösített csapatot, amit megörököltem, sikerül összekovácsolnom. A fő cél pedig, hogy a Duna partján majdan olyan intézményt működtessünk, ami mindenkié. Nekünk az ország teljes kultúrájáért kell felelősséget vállalnunk! A pályázatomban egyébként erre is kitérem. Leszögeztem: e falak közé életnek kell költöznie. Ki

kell hát tárni a kapukat; jöjjenek csak az emberek, üljenek le, olvassanak könyvet, folyóiratot, egyenek, igyanak, érezzék magukénak az egészet.- Amiről beszélsz, leginkább egy népszínház körvonalait mutatja.- így is van. A Nemzeti Színház nem szakadhat el azoktól,’ akikhez szólni szeretne. Kell, hogy kis- estélyis és szmokingos produkció is legyen a programban, de olyan tartalmú daraboknak is szerepelniük kell a repertoárban, amelyekhez a farmer, azaz a hétköznapi szerelés passzol. A színház nőnemű. Éppen ezért a Nemzetinek egyszerre kell megközelíthetetlennek és hétköznapinak, csábosnak és természetesnek lennie.- Nemrégen egy újság hasábjain arra panaszkodtál, hogy pénzügyi kuplerájt találtál a teátrumban. Meddig lesz még ilyen átláthatatlan a helyzet?- Gyorsan hozzáteszem, hogy az említett mondat nem így hangzott el. Elírás volt csupán, amit később helyesbítettek is a lapnál. Csak hát a közvélemény nagy része azóta úgy tudja, hogy én egy kuplerájhoz hasonlítottam a Nemzetit. Jóllehet csak a pénzügyi homályt emlegettem. De ma már tisztán látok ez ügyben is, így állíthatom: minden rendben van!- A színház épületét sokan alkalmatlannak tartják nívós produkciók befogadására. Ha jól tudom, Ascher Tamás is így van ezzel, jóllehet ő hamarosan rendezni fog a Nemzetiben.- Jelzem, Ascher már rábólintott a feladatra, így a tervek szerint a következő évadot egy gyerekdarabbal kezdjük majd, amit ő visz színre. Két feltételt szabott, azt kérte, hogy lehetőség szerint oldjam meg az akusztikai és a színpad láthatóságára vonatkozó problémákat. A helyzet szerencsére nem olyan tragikus, mint amilyennek látszik. A liberális sajtó, ahogy szokta, ezúttal is eltúlozta a dolgokat. Több akusztikai szakértővel beszéltem, akik szerint van gyógyír a bajokra.

A színpad láthatóságával kapcsolatos gondok pedig egyszerűen áthidalhatók. El kell távolítani azokat a székeket, ahonnan a színpad alig vagy egyáltalán nem látható.- Közismert, hogy liberális gondolkodású vagy, ámde a jelenlegi helyzetben ha tetszik, ha nem, politikai ellenfeleidet, azaz az exkormányt kell megvédelmezned. Lehet, hogy neked szánta a sors az ördög ügyvédjének hálátlan szerepét?- Kár lenne tagadnom, hogy liberális érzelmű ember vagyok. De ez nem jelenti azt, hogy minden erről a „féltekéről” származó mendemondának hitelt adok. Csak azt hiszem el, amit magam is láttam és érzékelek. A politikai táborok közötti lavírozás meg nem a feladatom. A művészet e fölött áll.- Megneveznék három kiváló honi színjátszót, akiket éppen a politika sodort három különböző irányba. Bán János, Dörner György és Eperjes Károly valaha egy csapatot alkottak, ma nem beszélnek egymással. Elképzelhető, hogy úgy mint a Nemzeti Színház direktora és úgy is mint integráló személyiség megpróbálod majd őket egy „akolba" terelni?- Ha olyan művészeti feladatot találunk, ami kimondottan rájuk van szabva, biztosan felkeresem őket. De csak azért, hogy helyreálljon a rend, nem teszek külön lépéseket. A párbeszédre viszont bármikor hajlandó vagyok. Elárulom, hogy Eperjessel már felkészültünk a csatabárd elásására.- Egyelőre tisztázatlannak tűnik, milyen szerep vár a színházban Balikó Tamásra. Úgy fest, hogy feltétel nélkül megbíztok egymásban, és kettesben viszitek majd a Nemzeti ügyeit.- Tamással egyetértünk a legfontosabb művészi kérdésekben. Számomra mérvadó az ő véleménye. Kikérem a tanácsait. Jelenleg amellett, hogy a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, nálunk művészeti tanácsadó. Hogy a későbbiekben mi lesz, ma még egyikünk sem tudja.- Mivel foglalkozol, ha becsukod a színház ajtaját? Hódolsz még például a játékszenvedélyednek?- A játék ma is fontos nekem. Különleges élvezetet jelent például, ha fogadhatok. A focimeccsek eredményeire szívesen tippelek. Nem kell itt nagy összegekre gondolni, csak szolidan kísértem a szerencsét.- És a rulett?- Egyre kevésbé foglalkoztat. Régebben ez a játék is jobban vonzott. Manapság ha módom van rá, inkább a gyerekeimmel, a családommal vagyok. Általában későn fekszem és korán kelek. Hajnalban leviszem a kutyát sétálni, majd leülök a számítógép elé. Az internetet nagyon élvezem, sokat levelezek és szívesen szörfözők. A megújuló Nemzetiben is kulcsfontosságú szerepet szánok a világhálónak.

Szabó ZoltAn Attila