Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-04 / 282. szám

6. OLDAL SOMOGY I TÁJAK 2002. December 4., Szerda SÖVÉNYT ÜLTETTEK. Mint egy ötvenezer forintot nyert erdé­szeti pályázaton a magyaratádi önkormányzat, s ebből 120 sö­vényvesszőt vásárolt. Ezeket öt közhasznú munkás ültette el a hősi emlékmű köré. Az I-II. vi­lágháború halottainak emlékmű­ve körül lebontották a vaskerí­tést, s ezt pótolták most az élősövénnyel. MEGÚJUL A KÁPOLNA. Az alsóbogáti önkormányzat a terü­letfejlesztési tanácstól 3,6 millió, a Kulturális Örökség Minisztériu­mától kétmillió forintot nyert a műemlék kápolna helyreállításá­ra. A tetőzete már kész, a külső felújítást tavaszra tervezik. A biz­tonsági berendezés fölszerelése után visszahozzák ide Barabás Miklós festményét is. A képet már restaurálták. A helyreállítást 750 ezer forinttal támogatta a mi­nisztérium, s ugyanennyivel az önkormányzat is. Barabás alko­tását a kaposvári múzeumban őrzik a kápolna elkészültéig. FELÚJÍTOTTÁK A NAPKÖZIT. Befejezte a napközis otthon felújí­tását, átalakítását a zimányi ön- kormányzat a Céda-pályázaton nyert pénzből. A költségek meg­haladják az 1,5 millió forintot, eb­ből 550 ezer forint az önerő. Nem­rég lezajlott a műszaki átadás, s elvégezték az utómunkákat is. VITA A SZEMÉTDÍJRÓL. Első elnökségi ülésén a kaposvári kis­térséghez tartozó 27 település pol­gármestere megvitatta a munka­tervet, s a szilárd hulladék szállí­tásának költségeiről is tárgyalnak a KVG Rt-vel a társulás képviselői. Most éppen holtponton vannak: az önkormányzatok 4,5 százalé­kos emelést tartanak elfogadható­nak, a KVG Rt viszont ragaszko­dik az 5 százalékhoz. Lőrinczné Kiss Ilona, a társulás elnöke sze­rint elégedettek az rt munkájával, de nem tudnak többet fizetni. BŐVÍTIK A RAVATALOZÓT. Kaposfőn a katolikus temetőben az önkormányzat megkezdte a ravatalozó felújítását és bővítését. A beruházás költsége várhatóan meghaladja a négymillió forintot; ennek a felét önerőből állja, a töb­bit pályázati támogatásból. HELYREÁLLÍTOTT HIVATAL. A nyári tűz után helyreállították a várdai önkormányzat épületét. Az akadálymentesítéssel egy idő­ben végzett felújítás mintegy 6 millió forintba került. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓ: TÖRÖK ANETT A néptánc fellegvára, az iskola Sokoldalúan felkészíti az iskola a tovább tanulókat; szívesen fogadják őket a megyeszékhely középiskolái is SOMOGYJÁD Két, egymástól szinte független iskola van Somogyiadon: az alapfokú művészeti meg az ál­talános. Ugyanazok viszont a diákjai, s a végzős tanulók továbbtanuláskor hasznát veszik az itt szerzett többlettudásnak is.- Az általános iskola nyolc osztályába 282 gyerek jár, s hatvan százalék a művészetiben is tanul - mondta Kovács Gyuládé igazgató. - A művészeti iskola alapítványi. S bármilyen szakot választot­tak, az hetente még négy óra elfoglaltsággal jár, és külön készülnek a versenyekre, fellépésekre. A tanulók egy része két tanszaknak a munkájában is részt vesz: aki népzenét tanul, előbb-utóbb megismerkedik a néptánccal is vagy fordítva. Azért nem megterhelő nekik, mert nem kény­szerből csinálják, hanem mert benne lelik örö­müket. A somogyjádi Illyés Gyula Általános Iskolában évente 10-15-tel több a tanuló. Ennek oka, hogy tíz évvel ezelőtt tetőzött a divathullám, s ma már a szülők nem viszik el őket kaposvári iskolába, hiszen itt, helyben is mindent megkapnak.- A tanulás mellett kínált többletfoglalkozások miatt még a beiskolázási körzetünkön túlról is iratnak ide gyerekeket - tette hozzá az igazgató. A két iskola nemcsak a gyerekek miatt áll egy­máshoz közel: összefonódik a pedagógusokban is. A zenetanárok a kaposvári zeneiskolából jár­nak ki, a népzenészeket azonban a helyi pedagó­gusok közül taníttatták ki.- Népzenében és néptáncban vagyunk a legsi­keresebbek, diákjaink többször nyertek már or­szágos versenyt is. A Jádon végzett gyerekeket örömmel fogadják a megyeszékhely gimnáziumaiban, mert haszno­síthatják a művészeti iskolában tanultakat.- Csak néhány tanulónk jelentkezik a Táncsics gimnáziumba, nagyobb részük inkább a Mun- kácsyba vagy a Toldiba jelentkezik - mondta Ko­vács Gyuláné. - A gimnáziumban is örülnek annak a többlettudásnak, amit innen visznek magukkal. A tánc azonban nemcsak tudást, hanem tartást is ad a gyerekeknek. Hozzászoknak a reflektorfény­hez, jó kiállásúak, talpraesettebbek, és ez az élet egyéb területein sem elhanyagolható. ________a Gy erekkacaj feledteti a szegénységet Edde Hat éve élnek Koleszár Fmnciskáék a faluszéli, eléggé dugadőlt ház­ban. A félje közhasznú munkás az önkormányzatnál, ő maga gyesen van a második gyerekkel, s néhány hónap múlva megszületik a harma­dik is. Az asszony hangját az őrjön­gő, acsarkodó kutyától alig hallani.- A ruhagyárban dolgoztam, majd munkanélküli lettem. Utána sorban jöttek a gyerekek. Két óvo­dáskorú lányom van, s most várjuk a harmadik babát. Nem a pénz szá­mít; ha valaki családot akar, akkor előteremti a kettőnek is, a három­nak is. Szegényesen élünk, de a gyerekek nevetése szinte minde­nért kárpótol bennünket... A család műidig itt élt. A falu ad­ta csend után a város zsivaját nehéz is volna megszokniuk.- A városban sem lehet köny- nyebb az élet, sőt egyes területeken talán még nehezebb is. Ott nincs kert, nincsenek állatok. Semmi pén­zért nem költöznénk el innen. Fa­lun nőttünk föl, s nem is tudnánk megszokni a városi nyüzsgést. A lá­nyok Somogyjádra járnak óvodába, kísérő viszi őket a busszal. Napi tennivalóm a bevásárlás, a főzés, a takarítás, a mosás. A meglehetősen romos épület­ben két szoba, konyha található. Fürdőszoba azonban nincs.- Nagyon sokat kellene költeni a házra is, de apránként csak megbir­kózunk vele. Tartok néhány barom­Koleszár Franciska: Sok a munka fit, a konyhakertben megterem mindaz, ami a családnak kell, és ez egy kis mellékest is jelent. _____■ Gé pkocsit rak a burkoló Alsóbogát Csaknem harminc éve, hogy Varga Zoltán Alsóbogéira költözött. A szülők akkori döntését kisgyermek létére nem tudta megvétózni, ma pedig már nem is akar innen elköl­tözni. Épületburkoló szakmával gépkocsirakodóként keresi meg a kenyerét.- Mindenki úgy gondolja, hogy jó szakma az épületburkolói. Eb­ben részben igazuk is van, egy na­gyobb településen biztos kenyeret ad és megélhetést. Itt azonban nincs munka - mondta -, és gépko­csi nélkül szinte megoldhatatlan gondot okoz, hiszen vidékre kelle­ne járni dolgozni. Alsóbogátot fölfedezték a kül­földiek, de ez az ott élők számára nem hozott komolyabb fejlődést. ­Nincs hova mennem, azokat a le­hetőségeket kell megragadni, ame­lyek adottak. A falu ha lassan is, de fejlődik. Az emberek szegénysége jelenti a nagyobb gondot. A falu­ban van gáz, de kevesen használ­ják. Magam is fával fűtök, mert na­gyon drága a gáz. Amikor még mű­ködött a téesz, kiszámíthatóbb és jobb volt az élet. Volt munka és szinte mindenkinek biztos megél-, hetés. Varga Zoltán 35 éves, s egyedül­álló. Bizonytalannak látja a jövőt.- Jó lenne családot alapítani, de a barátnőm elhagyott, amíg katona voltam, másikat pedig még nem ta­láltam. Hobbim nincs. Valamikor a bogáti csapatban játszottam tarta­lékosként, de ez a csapat is meg­szűnt. Élek egyik napról a másikra, és nem tudom, mi lesz velem. ■ Ajándéknál fontosabb szeretet Közeleg a karácsony. Olvasóinkat kérdeztük: hogyan készülnek a szeretet ünnepére? • Ropós Tibomé, Alsóbogát: - Nagy a család, három gyermekem és hat unokám van. Már elkezdtem a bevá­sárlást, a szekrényben gyűlnek az ajándékok. Nagyon sokba kerül, mintegy százezer forintot tudok rászánni. Az egyik gyerekemnek és a családjának azt veszem, ami kell nekik, a másikaknak azt, amit szeremének. Az a nagy szívfájdalmam, hogy nem tölti együtt a karácsonyt az egész család. Két gyermekemnek nem sikerült a há­zassága, elváltak, így külön ünnepelünk. Bózsa Brigitta, Somogyjád - Már készülök, a lakást is díszítgetem; az ablakdíszeket meg a gyertyákat pél­dául már a helyükre raktam, és ilyenkor az ember a szokásosnál is alaposabban takarít. Gyűjtöm a recep­teket, de az ajándékot még csak tervezem. Szerencsé­re nagy családnak kell vásárolnom; nagyon szeretek ajándékot venni. A karácsony egyébként igen sokba kerül. A mai világban már nem lehet értéktelen, apró ajándékot adni. Farkas Imréné, Edde: - Az ünnepvárás a disznóvá­gással kezdődik. Műiden évben ilyenkor vágunk. Kell a hús, mert nagy a család. Azután kezdődik a sütés-főzés, ahogy az karácsony előtt lenni szokott. A férjemnek és a négy gyereknek már megvettem az ajándékot. Mindig olyasmit vásárolok, amire tényleg szükségük van. Sokan vagyunk, de 50-60 ezer forintnál többet nem tudok köl­teni. Azt is részletekben, mert egyszerre nem is tudnám megvenni az ajándékokat. Bank Antal, Várda: - Üzletember vagyok, s azért is fontos az ünnep, hogy a vevőim hozzájussanak az aján­dékokhoz. Magánemberként pedig részben meg is oldot­tam; a gyerekek, unokák ajándéka már becsomagolva várja, hogy a fa alá tegyük. Olyan jellegű üzleti tevékeny­séget folytatok, hogy főzéssel nem kell foglalkoznunk, hi­szen éttermet is vezetek. Azt mindig megbeszéljük, mi le­gyen a menü, főzzünk-e valamilyen különlegességet, de magában a munkában már nem veszek részt. Oros András, Juta: - Karácsonykor nálunk nem az ajándékozás a lényeg, hanem az együttlét. Ami szük­séges, év közben mindent megveszünk, így üyenkor csak apróságok kerülnek a fa alá. Ritka alkalom, ami­kor tizenketten üljük körbe az asztalt, és a szenteste ilyen. A karácsonyi hangulat, a sütemények, a gyer­tyák, a fenyő ülata, a hangulat többet ér minden aján­déknál. Évek óta hagyományosan halat eszünk, ennek a beszerzése az én feladatom, de az elkészítésében a feleségem jeleskedik. _________________________ Ny íló virágok az árokparton CSOMBÁRD Az enyhe őszi időben jólesik még egy kicsit pücskörészni a virágok között. Ritkaság, hogy a virágzó krizantémok tövében ibolya virít. Csatári Ferencné örömmel mutatja a sok apró lila virágot.- Szeretek itt élni, pedig nagyon idegen volt ez a vüág, mikor 1968- ban Bázakerettyéröl ide költöz­tünk. Évek teltek el, műé megba­rátkoztam Somoggyal - mondta az asszony. - A férjem a zalai olajme­zőkön dolgozott, s ide helyezték. Jött az egész család két kicsi gye­rekkel. Teltek az évek, a gyerekek felnőttek; a fiam Székesfehérváron tanult s ott alapított családot, a lá­nyom Kaposvárra ment férjhez. Hét éve megözvegyültem, s egye­dül élek. Egyre nehezebben telnek a nyugdíjas napok. Elég munkát ad a kert. Megtermelünk mindent; zöldségfélére, papriká­ra, paradicsomra, krumplira, gyümölcsre nincs gondja a család­nak. Néhány éve még piacra vittem a fölösle­get. Van néhány ba­romfi, amíg a férjem él, volt anyadisznónk is, a szaporulatot fölnevel­tük és eladtuk. A fér­jemnek szenvedélye volt a kertészkedés, tő­le ragadt rám a növé­nyek szeretete. Még a kerítésen kívülre is ju­tott belőlük. Elég rossz helyen lakunk, mert a saroktelekhez nagyobb járda tartozik; kétszer annyit kell söpörni, ha­vat lapátolni. De két­szer annyi vúágot is ül­tethetek. ■ Csatári Ferencné: A férjem szerettette meg velem a virágokat Szépítik a község arculatát Várda Nyolc évig volt a község polgár- mestere Mózsiné Táskái Edit. Ok­tóber 20-án a lakosság a változásra szavazott, s Varga Andrást válasz­totta a falu első emberének.- Természetesen meglepett a választás eredménye, de nem él­tem meg kudarcként. A családom segítségével sikerült rövid idő alatt túltenni magam rajta. El kellett fo­gadnom, hogy a lakosság változást akart. Most táppénzen vagyok, de nem a voksolás viselt meg ennyi­re. Utána visszamegyek dolgozni a régi munkahelyemre, a somogyjá­di körjegyzőségre. Azt hiszem, nem hagytam elvarratlan szálat magam után, amit lehetett, azt megtettük. Van még teendő, hi­szen be kell fejezni a csatornázást, és a virágosítási program sem va­lósult meg. A mostani polgármes­ter nem akar velem dolgozni, ettől függetlenül segítek annak, aki hozzám fordul, így továbbra is tá­mogatom a nyugdíjasokat. Az új polgármester, Varga And­rás is úgy látja, hogy a község ar­culatát kell átalakítani.- Kulturális rendezvényeink ré­vén ismertté vált Várda, s a képét is méltóvá kell tenni a hírnevünk­höz. Olyan területeket is rende­zünk, amikre eddig nem jutott kel­lő figyelem. A falu lakossága öreg­szik, ezért - a rendezési tervnek megfelelően - lakótelkeket alakí­tunk ki. A tervek szerint itt a jövő tavasztól kedvezményesen 25-30 fiatal kaphat telket. Az alkotótábo­runkat pedig nagyobbá, nemzet­közivé akarjuk átalakítani, de eh­hez is pénz kell. Most tárgyalunk róla, egy-két befektető érdeídődik. A legfontosabb azonban, hogy helyben munkahelyet teremt­sünk: vagy a közmunkaprogram- ban, vagy más módon. _______a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom