Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-24 / 299. szám
8. OLDAL G A Z D A S A G I T Ü K Ö R 2002. December 24., kedd AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 368,74 Cseh korona 7,56 Euró 235,85 Japán jen (100) 190,40 Lengyel zloty 59,23 Svájci frank 161,29 Szlovák korona 5,64 USA-dollár 230,16 Hírek _______ VÁSÁRLÁS. A Hungagent Rt. 2,76 százalékos részesedést szerzett a Glóbusban - jelentette be a cég hétfőn a Magyar Tőkepiacban. A Hungagent december 19-én adásvételi szerződéssel 61178 darab Glóbus- részvényt vásárolt 13,55 eurós részvényenkénti áron. mti VÉTEL A holland SHV Gas N.V. sikeres nyilvános vételi ajánlatot tett a Prímagázra, amelynek eredményeként megszerezte a társaság részvényeinek 95,02 százalékát. A PAM Gas B.V. is közleményben jelentette be, hogy a Prímagázban korábban fennállt 64,71 százalékos közvetlen befolyása megszűnt, mivel azt eladta. Ezzel a tulajdoni hányaddal megnyílt a lehetőség a kisrészvényesek kiszorítására a társaságból, és a cég tőzsdei kivezetésére, mti OLAJÁR. Már hordónként 29,64 dollárnál tartott az OPEC hét különböző nyersolajának árából képzett átlagár pénteken - derül ki a hétfőn kiadott jelentésből. Ötödik napja állt az átlag a kartell által célsávnak tartott 22-28 dollár felső értéke felett. Húsz nap után az olajexportáló szervezet termelése napi félmillió hordós növeléséről kell döntést hoznia az ár visz- szakényszerítésére. mti VESZTESÉG. A Financial Times németországi kiadása szerint a német Deutsche Telekom (DT) gyorsan el akarja adni francia vezetékes leányvállalatát, a Sirist: január közepéig akar vevőt találni, vagy bezárja a veszteséges céget, mti CSÚCSON. Nagy-Britannia gazdasága gyorsabban bővült a harmadik negyedévben az előzetesen számítottnál, sőt, az ütem több mint kétéves csúcsra gyorsult, mti _____________■ Na gyító alatt a középmezőny Az Ecostat 100-as középvállalkozói toplistájára felkerült gazdálkodóknak csaknem a fele a feldolgozóiparban működik. A Közép-Top vállalatai a termelési tényezők alapján 5-7 százalékos súlyt képviselnek a teljes kis- és középvállalkozói szektoron belül. Utóbbi szektor nemzetgazdaság-béli súlya pedig a termelés és a foglalkoztatás szempontjából 19-22 százalékot tesz ki. Budapest A rendszerváltás utáni „vállalat- alapítási boom ” időszakán túljutva a középvállalatok helyzete a nagyvállalatokéhoz hasonlóan megszilárdult, e szektor a magyar gazdaság fontos és jelentős részét képviseli. A legnagyobb magyar- országi középvállalatok, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet Közép-Top ranglistájára felkerült vállalkozások árbevétele 1 és 4 milliárd forint között mozog. A foglalkoztatottak száma a középvállalati felső 100-ak körében egyezik a törvényi előírásban szereplő 50-249 fős határral. Az adózás előtti eredmény a vizsgált vállalati körben félmilliárd forint körüli, néhány cég gazdálkodása veszteséges. Az egymilliárd fölötti eredményt realizáló vállalkozások száma mindöszsze kettő. A száz legnagyobb középvállalat kétötödében 100 százalék a külföldi tőke aránya. Az 5614 középvállalat alapvetően a belső piacra termel, az export szerepe általában kiegészítő jellegű. A Közép-Top körbe került cégek egyharmadánál azonban az export aránya kifejezetten magas, meghaladja a 75 százalékot, többségük az első 50 vállalat között található. A saját vagyon nagysága a gazdálkodás jövedelmezősége szempontjából lényeges, a Közép-Top csoportban ez mégsem egyértelmű, hiszen a legnagyobb saját vagyonnal rendelkező cég a GDP szerinti rangsorban csak a 35. helyet foglalja el. A létszám alapján vizsgált sorrend alapján az első 100 vállalkozás döntő többségében, 150 főnél több alkalmazott dolgozik. Csupán néhány 100 fő alatti vállalkozás került a felső százak csoportjába, ezek többsége fejlesztő cég, magas hozzáadott értékkel. A Közép-Top első 10 vállalkozása közül 6 szolgáltató, 4 pedig gépipari, illetve építőipari termelő cég. A rangsort az Uvaterv Út-, Vasúttervező Rt. vezeti 2,9 milliárd forintos árbevétellel, 225 fős létszámmal. A második helyen az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. áll 3,4 milliárd forintos árbevétellel, 218 fős átlaglétszámmal. A harmadik helyet szintén szolgáltató cég, a Microsoft Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. foglalja el, viszonylag magas 3,7 milliárd forintos árbevétellel. A 100 legnagyobb középvállalat közül 46 a feldolgozóiparban működik. Ezen belül a szervezetek az élelmiszeriparban, a vegyiparban és a gépiparban koncentrálódnak. Az építőiparban a középvállalatok száma és aránya magas, a vizsgált körbe 13 gazdálkodó egység került. A gazdasági szolgáltatások körében 21, ebből a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokéban (pénzügyi-számviteli, műszaki tanácsadás) 12 cég működik. A középvállalatok vagyona és teljesítménye megközelítőleg a nemzetgazdaság egyötödét képviseli, ezen arányok az utóbbi két-három évben szerény mértékben mozdultak el. A középvállalatok köre az elmúlt két-három évben alig változik, a módosulásban a nagyvállalatok szétválása, a kisvállalkozások egyesülése játszik meghatározó szerepet. A különböző termelési tényezők és eredménymutatók alapján a Közép-Top aránya saját csoportján belül 5-7 százalékra tehető. Az Ecostat adatai szerint Magyarországon 2001 végén 5614 középvállalat működött különböző jogi státusban, elszámolási rendben és tulajdonosi összetételben. A középvállalatoknál működött az eszközök 18,8 százaléka, azaz 1,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szektorban a külföldi tőke részesedése meglehetősen magas, megközelíti a 40 százalékot, s mindöszsze 8 százalékponttal marad el a nagyvállalati aránytól. A középvállalatok a GDP termelésében 2001-ben 20,9 százalékkal részesedtek, ez az arány megfelel a főbb termelési tényező által meghatározott gazdasági szerepnek. A szektor folyó áron 16 százalékkal növelte GDP-jét, gyorsabban, mint a vállalati átlag vagy a nagyvállalatok. A közép- vállalatok eredménymutatói, tevékenységük hatékonysága valamivel kedvezőtlenebb mint a nagyvállalatoké, a 2001. évi változás viszont fordított előjelű volt.- A szektor részesedése az adózott eredményben az előző évihez viszonyítva 40 százalékkal javult, míg a nagyvállalatoké visszaesett. A középvállalatok gyorsan alkalmazkodtak a romló piaci körülményekhez. DÓCZY LÁSZLÓ Lengyel-magyar agrárbéke Budapest Hosszabb ideje húzódó mező- gazdasági kereskedelmi vita végére tehetnek pontot azok a magyar-lengyel agrártárgyalások, amelyek eredményeként jövő január 1-jétől mindkét fél ismét teljes mértékben alkalmazni fogja a Közép-Európai Szabadkereskedelmi ' Megállapodás (CEFTA) agrárkereskedelemre vonatkozó kedvezményeit. A külügyi tárca már szeptember közepén hírül adta, hogy a két fél október 15-től kölcsönösen megszünteti az egymás agrártermékeivel szemben bevezetett importkorlátozásokat, ám a lengyel fél több alkalommal ennek elhalasztását kérte a magyar illetékesektől. Lengyel részről az idén négy termék - búza, sertéshús, baromfihús, paradicsomkonzerv - esetében korlátozták a magyar árucikkekre nyújtott CEFTA-kedvezményeket. A magyar fél hasonló mértékű ellenintézkedésként felfüggesztette a lengyel édesipari termékekre, és szárított zöldségre vonatkozó kedvezményeket. Az év első tíz hónapjában az 597 millió dollár lengyelországi magyar exportból 89 millió dollárt tett ki az agrárkivitel, és azon belül 16,3 millió dollárt a lengyel piacvédelmi intézkedésekkel érintett termékkör. DÓCZY A Sláger marad! Jövőre SlÁGEA 4ÁDIÓ Felértékelődő innováció Budapest A Magyar Innovációs Alapítvány idén kilencedik alkalommal hirdette meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot. A gazdasági célú pályázaton a kiemelkedő innovációs eredményt elért hazai vállalkozások indulhatnak. Több, a gazdaságban és a kutatásban érdekelt minisztérium és szervezet támogatásával, illetve együttműködésével hirdette meg a kilencedik alkalommal kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot a Magyar Innovációs Alápítvány. A lassan már egy évtizedes múltra visszatekintő kezdeményezés idén új lendületet kapott azáltal, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve a megvalósításában kiemelkedő szerepet kapó operatív program megkülönböztetett figyelmet szentel az innovációs tevékenység menedzselésének, pénzügyi pozíciója javításának. A hagyományoknak megfelelően a pályázaton azok a Magyar- országon bejegyzett és itt is működő társaságok, illetve egyéni vállalkozók indulhatnak, amelyek az idei évben kiemelkedő gazdasági hasznot értek el nagy jelentőségű innovációs fejlesztéseik révén. Az elmúlt években fokozatosan fölértékelődött a hazai innovációs nagydíj. Ez egyrészt a beadott pályázatok számában, másrészt az elismerés presztízsében is megmutatkozott. A tapasztalatok szerint a legtöbb pályázat a fővároson kívül a komoly innovációs múlttal és háttérrel rendelkező térségekből - mint amilyen Nyugat-Dunántúl vagy Dél- Dunántúl -, illetve a tudományos centrumokat tömörítő nagyvárosok - Győr, Pécs, Szeged, Debrecen - környezetéből érkeznek. Az idei pályázatra 2003. február 25-ig jelentkezhetnek az innovatív gazdasági szereplők az alapítványnál, a vetélkedés végeredményét márciusban hirdetik majd ki. A gazdasági és közlekedési miniszter vezette bíráló- bizottság hazai és külföldi referenciák alapján a bevezetett innováció előidézte gazdasági eredményt, eredetiséget és társadalmi hasznot vizsgálja. KASZÁS E. Karácsonyi reklámpiac _________Budapest ________ A r eklámpiac egészét tekintve az október-novemberi csúcs- időszakhoz képest gyengébb a reklámköltés az év utolsó hónapjában, a karácsonyi ünnepek miatt azonban még így is kifejezetten lendületes a decemberi költekezési kedv. Ráadásul vannak olyan hirdetők, amelyek a karácsonyi ajándékozás időszakára összpontosítják legnagyobb reklám- kampányaikat - derül ki az Initiative Media felméréséből. A tavalyi év tendenciái azt mutatják, hogy ajándékozásra javasolt termékével kifejezetten a hideg téli napokra összpontosított például a Zwack Unicum Budapest, és decemberre időzítette legnagyobb kedvezményeit a vásárlóit a „Nem lehet hülye, aki ilyen zsákót cipel” feliratú táskákkal is ellátó Media Markt is. Pedig sem a Media Markt, sem pedig a Zwack nem tartozik éves reklámköltése alapján a hirdetők topkategóriájába, az ünnepeket megelőző költséges kampányaikkal azonban mégis a legnagyobb reklámozók közé kerültek 2001 decemberében. Hasonló reklámköltés jellemezte a Drehert, amely ugyancsak a decemberi reklámjaival hívta fel termékeire leginkább a vásárlók figyelmét. A médiumokban látható és hallható reklámok közül karácsonykor az egyik legmagasabb összeget a mobiltelefonos szolgáltatók költik, nagy elánnal hirdetik a háztartási eszközöket, a kozmetikumokat. A ma már általános karácsonyi meglepetésnek is tekinthető mobiltelefonok terjesztői, akiket amúgy is a hirdetők első vonalában tartanak számon, ilyenkor még erősebb reklámkampányba kezdenek. Közülük a Vodafone az, amelyik tavaly az egész évi reklámköltésének - a riválisokénál magasabb - majd 20 százalékát decemberre szánta. A szektoronkénti megoszlásból kiderül az is, hogy tavaly az utolsó hónapban több pénzt költöttek hirdetésre a könyvkiadásban és a tömegtájékoztatásban is. A nagy hirdetők átlagban 10 százalékot fordítottak termékeik A szezonális jellegű reklámpiac két csúcsidőszaka, amikor a hirdetni vágyók a legnagyobb intenzitással költik el pénzüket: április-június, október-november. A legcsendesebb időszak január és február, valamint a július-augusztus. év végi reklámozására. A decemberi reklámköltés az ismert tavalyi évi adatok alapján kisebb, mint az októberi és a novemberi csúcsidőszak, viszont magasabb az ugyancsak erős reklámköltés jellemezte szeptembernél, és túltesz az április-június közötti másik rekordköltési időszakon is. A médiatípusok közül, akárcsak az év minden egyes hónapjában, decemberben is a televíziókban jelenik meg a legtöbb hirdetés. EUROPRESS USA: növekvő fogyasztás Élénk kiskereskedelmi forgalom Washington Az amerikai kormányzat hétfőn közzétett adatai szerint az országban a személyi jövedelmek novemberben 0,3 százalékkal nőttek, a személyi kiadások pedig 0,5 százalékkal, éves szinten számolva. Elemzők az októberi 0,1 százalékos jövedelememelkedés után előzetesen 0,2 százalékos növekedést vártak, míg a kiadások terén a megelőző hónap 0,4 százalékos növekedését szerintük novemberben a kiadások 0,5 százalékos növekedése követi. A jövedelmeken belül a bérből és fizetésből származó jövedelem növekedése 0,4 százalékos volt a múlt hónapban. Ez a növekmény 17,7 milliárd dollárnak felel meg az amerikai magán- szektorban, csaknem kétszerese lett az októberi 9,5 milliárd dollárnak. A személyi kiadások ütemének növekedését elemzői körökben örvendetesnek nevezik, mert az már az év végi ünnepi kiskereskedelmi forgalom várhatóan kedvező alakulását jelzi. Arra enged következtetni, hogy az amerikai kiskereskedelmi szektor növekvő idei éves eladásokról és javuló eredményekről adhat majd számot. Kiemelkedően nőttek novemberben a tartós fogyasztási cikkekre fordított személyi kiadások az Egyesült Államokban, a növekedés 1,9 százalék. Ugyanakkor a szolgáltatásokra 0,2 százalékkal adtak ki többet novemberben, mint egy évvel korábban.
