Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-23 / 298. szám
8. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2002. December 23., hétfő Hl ül Bát-összefoglaló Drágult a búza Budapest A Budapesti Árutőzsde gabonapiacán az elmúlt héten több mint 900 millió forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapiacon 25 milliárd forint értékű külföldi fizető- eszköz cserélt gazdát - derült ki a BÁT hétvégi összefoglaló jelentéséből. A kukoricapiacon vegyesen zártak az árfolyamok. A márciusi lejárat 22 000, a májusi 22 470, a decemberi 23 800 forinton fejezte be a kereskedést. A búza ára két közeli határidőre drágult, a márciusi lejáratot 22 560 forintért lehetett jegyezni. A márciusi határidejű extrabűza ára 23700 forint maradt. A takarmánybúzát márciusra 21000, a takarmányárpát 19 500, az olajnapraforgót 62000 forintért kínálták a brókerek. A határidős pénzpiacon a dollárárfolyamok alacsonyabban zártak, a márciusi lejárat 3 forint 20 fillérrel 233,50 forintra gyengült. A zöldhasú januári elszámolóára 232 forint volt. Nagymértékben erősödött a 2003 decemberi lejárat, amely 243 forinton fejezte a kereskedést. Az euró is - két határidő kivételével - gyengült. A közös európai fizetőeszközt januárra 236,48, márciusra 238,40 forintért lehetett jegyezni, míg a 2003 decemberi lejárat 245,70 forintra drágult. Az euró piacán megnyílt a májusi határidő, amely 239,31 forin- j tón várja a mai tőzsdenyitást. A I japán jen árfolyamai vegyesen I zártak, a januári 190,95 forinton cserélt tulajdonost. A svájci frank értéke ugyanerre a határidőre 162 forint, a cseh koronáé 7,70 forint, a zlotyé 59,59 forint VOlt. - ÚJVÁRI __________Hírek__________ VÁRNA K. A cseh pénzügyminiszter hitet tett a tátongó hiány csökkentését célzó költségvetési reformok folytatása mellett, de nem tartja valószínűnek, hogy országa az EU-csatlakozás után 5-6 évnél rövidebb idő alatt tagja lehet a valutauniónak is. Bohuslav Sobotka a Reutersnek adott pénteki nyilatkozatában azt mondta, hogy legkorábban 2009-ben tartja lehetségesnek az euró csehországi meghonosítását. Sobotka közölte, hogy a jövőre 6,3 százalékosra várt állam- háztartási hiányt 2006-ig tervezi 3,7 százalékosra csökkenteni, mti MÉRLEG. Pénteken kiadott előzetes adatok szerint az Európai Unió tagországai együttes külkereskedelmi mérlegének tízhavi egyenlege 3,3 milliárd euró többlettel zárt, jóllehet egy évvel előtte 45 milliárd eurós deficitje volt. Az euróövezet 12 tagországának viszont 84,9 milliárd eurós többlete volt a fenti időszakban, az egy évvel korábbi 34,4 milliárd euró után. Az uniós külkereskedelmi egyenleg idei kedvező változását az energiakereskedelmi mérleg deficitjének csökkenése egyengette, mti MÁV. Megállapodott a kollektív szerződés 2003. évre szóló módosításáról Mándoki Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója és a négy reprezentatív szakszervezet vezetője péntek éjszaka. A munkavállalók jövő évi kereset- növekedése két részből tevődik össze: egyrészt az 5 százalékos reformprémiumból, másrészt pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásának megfelelő 4,5 százalékos béremelésből. Emelkedik az étkezési hozzájárulás, illetve növekszik a különböző önkéntes pénztárakba belépő munkavállalók részére nyújtott támogatás mértéke is. europress ■ Marad az energia ára FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE Nem emelkedik januárban az autópálya-matricák ára, és egyelőre nem drágul a villany és a gáz sem. A lépés nem hat a jövő év decemberi inflációra, az érintett vállalatokat azonban érzékenyen érintheti a döntés. A várakozásokkal szemben nem emelkedik január elsejétől a villany és a gáz ára. Várhatóan január közepén tárgyal a kabinet a szolgáltatások árának emeléséről. A lépés önmagában nem hat a jövő év decemberi inflációra, hiszen a tizenkét havi áremelkedés ütemét nem érinti, hogy mikor következik be az áremelés. Ugyanakkor az áramszolgáltatók vélhetően nem lelkesednek: ugyanis arra számítottak, hogy januártól átlagosan tíz százalékkal megemelhetik az áramárakat. Az olajár folyamatos erősödése miatt a Mól gázüzletágát is érzékenyen érinti a kormánydöntés. Az mindenesetre már valószínűnek tűnik, hogy a 2003-ra beharangozott gázüzletág értékesítése csúszik. Amíg ugyanis nem történik meg a piaci alapú gázárrendezés, addig az eladásra sem kerülhet sor. Ugyancsak nem járult hozzá a kabinet, hogy januártól növekedAz idei matricák január végéig érvényesek jen a sztrádamatricák ára. Ez a döntés, meglepetést keltett szakmai körökben. Az egységes matricarendszer 2000. évi indulása óta ugyanis minden évben december 20-a táján döntöttek a következő év januárjától érvényes tarifákról. Lapunk úgy tudja, hogy a jövő évi díjakról szóló előterjesztést a kormány már háromszor dobta vissza. A szaktárca pedig öt változatot terjesztett be. Híreink szerint az újabb halasztást az M5-ös koncessziós autópálya jövő évi díjai körüli nézeteltérés okozta. Az állami sztrádáknál lényegesen drágább M5-ös egységes matricarendszerbe vonásával - ami korábbi információink szerint évente 5-8 milliárdjába kerülne az államnak - az előző kormány eredménytelenül kísérletezett. A jelenlegi kabinet türelmetlenebbnek látszik az ügyben, hiszen már az általa kinevezett kormánybiztost is menesztette a közelmúltban. ■ Gyorsan bővül a fogyasztás A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek a Kereskedelmi Hitelbank együttműködésével készült előrejelzése szerint a gazdaság túl van a dekonjunktúra mélypontján, de egyértelmű élénkülés nem tapasztalható. Javítja viszont a gazdasági kilátásokat, hogy Magyarország 2004. május 1-jén az Európai. Unió tagja lesz. Budapest A GKI felmérése szerint az ipari termelés a szeptemberi jelentős növekedés után októberben ismét csökkent. Ugyanakkor továbbra is rendkívül gyorsan, több mint 20 százalékkal fejlődik az építőipar, s több mint 10 százalékkal a kereskedelem. A belföldi kereslet gyorsan emelkedik. A reálkeresetek rendkívül dinamikus, több mint 13 százalékos növekedésének eredményeként a háztartások fogyasztása az idén mintegy 8 százalékkal emelkedik majd, a beruházások bővülése viszont lelassul. A kutatók aggasztónak tartják a feldolgozóipari beruházások volumenének harmadik negyedévi 15 százalékos csökkenését. Az infláció éves átlagban 5,2 százalék lesz. Az év végére 5 százalék körüli áremelkedést valószínűsítenek s jövőre is mintegy 5 százalék körüli infláció várható. A kamatok magasak, a forint rendkívül erős. Az államháztartás hiányát a szakemberek az idén a GDP 9 százaléka körül prognosztizálják. A külkereskedelmi mérleg egyelőre kedvező, az első háromnegyed évi hiány kisebb a tavalyinál. A behozatal volumene azonban a harmadik negyedévben már kissé gyorsabban bővült, mint a kivitel. A folyó fizetési mérleg romlása viszont kedvezőtlen, különösen az idegenforgalom aktívuma mérséklődik. A felmérés szerint a munkanélküliségi ráta 2002. VIII-X. hó átlagában 0,4 százalékponttal volt magasabb az előző év azonos időszakában regisztráltnál. Az éves átlagot valamivel kedvezőbbé teszik a viszonylag jobb első félévi adatok. Kedvezőtlen viszont, hogy az összes munkanélküli számán belül az átlagosnál jóval nagyobb - s az egy évvel korábbinál magasabb - a tizen- öt-huszonnégy éves fiatalok munkanélküliségi rátája. ■ Hiánypótló növekedés Budapest A jövő évi deficit az idei 8-9 százalékkal szemben a bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százaléka lesz. Az is kedvező, hogy az újraelosztás mértéke az idei 51,8 százalékról 47,6 százalékra mérséklődik, igaz, az EU-csatlakozás után ez az arány nem csökken tovább, sőt valamelyest emelkedhet is - mondta lapunknak Chikán Attila, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem rektora. Amint a rektor kifejtette, számos korábbi kötelezettségvállalás jelenik meg a 2003-as költségvetésben, így a kormány szabadság- foka csökkent a korábbiakhoz képest. Az előző években az infláció alultervezése pluszforrásokat jelentett a büdzsének, ám erre a jelenlegi kormánynál nem lehet számítani. A fegyelmezettebb pénzügyi politika szintén tovább szűkíti a mozgásteret. Az oktatás és az egészségügy jelentős vérátömlesztést kapott, és e helyzetet fenn kívánja tartani a kormány. E mellett az agrár- termelésre, lakástámogatásra és a közlekedés fejlesztésére is jelentős forrásokat biztosított a költségvetés - több százmillió forintos csomag épült a büdzsébe, ami főképp az infrastruktúra fejlesztését célozza. A 2002. évre valójában pótköltségvetést kellene készíteni, mert a büdzsé körülbelül 300 milliárd forinttal lépi túl a megengedett határt - ám ez már technikai okokból megvalósíthatatlan. Az idei bérfejlesztésre 200 milliárd forint megy el, a családok támogatására több mint 15 százalékkal több pénz jut, a munkanélküli-ellátásra 9 százalékkal, intézményi szociális ellátásra pedig 10,5 százalékkal nagyobb keretet biztosít a költség- vetés. Az önkormányzatok 29,2 százalékkal, a közoktatás 29,6 százalékkal kap több pénzt, mint 2002-ben. Ugyanakkor például 11 milliárdról 7 milliárd forintra csökkent a közoktatási beruházásokra fordítható pénz - így e területen a már megkezdett fejlesztések folytatása is kérdéses. Az útépítések szintén jelentős forrásokat igényelnek. Az EU- támogatások felhasználásához szükséges társfinanszírozás is több tízmilliárd forintot igényel a magyar költségvetéstől. A lakásépítés támogatására fordítandó 140 milliárd forint 12 milliárddal több az ideinél. A bevételi oldalt tekintve jelentősen bővül az áfabevétel - ez részben ellensúlyozza, hogy az szja-bevételek lefelé módosulnak, mert a kormányzati várakozások szerint a versenyszféra bérei nem jelentősen emelkednek. E prognózisnak részben ellent mond, hogy a versenyszféra bérei 1990 óta* plusz-mínusz 1,5 százalékos ingadozással követték az állami szférában dolgozók bérét, amely 2002-ben jelentősen emelkedett. Az Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott megállapodás szerint a versenyszféra bérei az inflációt 4,5 százalékponttal meghaladó mértékben emelkedhetnek vagyis e téren gyakorlatilag nincs korlát. Chikán ugyanakkor kérdésesnek látja, hogy honnét, milyen vagyontárgyak értékesítéséből folyhat majd be a 100 milliárd forintosra tervezett privatizációs bevétel - tekintve, hogy a rossz állapotban lévő állami tulajdonú cégeket nagyon nehéz privatizálni, az olcsó értékesítés viszont csökkenti a belőle származó bevételt. A fogyasztásiadó-bevéte- lek az elképzelések szerint emelkedni fognak, ám azt is látni kell, hogy a kedvezményes lakáshitelek törlesztése nagy mértékben rontja a lakosság fizetőképességét. Mindezzel együtt a bérjövedelmekből származó szja előre nem látható növekedése pluszforrásokat jelenthet. Chikán szerint az egyensúlyi problémák komolyak, de nem annyira súlyosak, mint 1995- ben, mert bár a költségvetési hiány most is magas kamatlábbal párosul - ami visszafogja a beruházásokat -, de 1995-ben jelentős volt a külföldi adósság, és a mainál nagyobb a fizetési mérleg hiánya. Most ágazati, szerkezeti szempontból egy-_ aránt sokkal jobbak a növekedő-’ si kilátások is, a munkanélküliség pedig a Bokros-csomag idején regisztrált 11 százaléknak alig több mint a fele. Chikán értékelése szerint óvatos gazdaságpolitikát folytat a kormány, de az - a költségvetés számait figyelembe véve - nem nevezhető megszorítónak. DÓCZY LÁSZLÓ A Sláger marad! Megcélzott akciók Budapest A hagyományos kereskedelem egyre inkább veszít vonzerejéből és a hipermarketek, bevásárlóközpontok térnyerése érzékelhető a fogyasztási szokásokban - derül ki a McCann- Erickson vásárlási trendekről készített felméréséből. A kutatásból kiderült, hogy á hipermarketekben a vásárlási intenzitás átlagon felüli, azaz több mindent vásárolnak itt, mint más üzlettípusokban. A fogyasztói trendek között egyre inkább jellemző a nagybevásárlás, a kisebb bevásárlás a romlandó áruk esetében tapasztalható. A hipermarketek esetében sokan előre kinézik az akciókat, és akár három-négy hipermarketet is felkeresnek, kizárólag az akciós termékek miatt. Sokan használják a tömegközlekedést is a hipermarketekhez való eljutásra, bár ezeket többnyire az autós bevásárlásokra építették. A fogyasztók az olcsóságot és a szakértelmet igyekeznek kombinálni a nagyobb vásárlásoknál. A szakboltokba a garancia és a számla egyszerűbb megszerzése miatt mennek, míg a hipermarketeknél az olcsóság a mérvadó. A bevásárlóközpontokban inkább a jómódú karrierépítők vásárolnak, a többiek többnyire nézelődnek. ■ Budapest
