Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-22 / Vasárnap Reggel, 51. szám

2002. DECEMBER 22. GAZDASÁG Az eltűnt idő nyomában Nem megfelelő tervezés és irányítás A vezetési és felügyeleti problémák z o 0 1 Nem megfelelő munkamorál 25 o tv í Hiányos kommunikáció IIT-problémák Mem megfelelő képesítés A magyar vállalatok esetében a munkaidő csaknem fele elvesz­tegetett idő, azaz kidobott pénz. Mindez, 225 munkanappal szá­molva, évi 102 kieső munkana­pot jelent - vagyis a munkával töltött időszak csaknem fele egy­általán nem produktív - derül ki a Czipin & Proudfoot Consulting nyolcadik alkalommal elkészített termelékenységi tanulmányából. Ám mielőtt bárki a hazai munka­morált kezdené szidni, gyorsan tegyük hozzá: nem a fegyelem­mel van gond, hanem a munka szervezésével. Hajdan Horvát Ede, a Rába vezére úgy szüntette meg a felesleges kávészünetet, hogy beállíttatott egy automatát. II Mivel hazánk nemsokára belép az Európai Unióba, érthető, hogy a magyar és a nemzetközi bérszínvo­nal-különbségek, illetve az egy­máshoz egyre jobban közelítő ár­színvonal miatt a közép-európai gazdaságok esetében különböző értékelési alapokat kell kialakítani. Ez az egyedi értékelési alap nélkü­lözhetetlen az összehasonlítható­ság és a hatékony felzárkózás érde­kében. A Czipin & Proudfoot által készített tanulmány célja az volt, hogy a globális recesszió időszaká­ban minél több vállalatvezető fi­gyelmét felhívják arra, milyen kiak­názatlan nyereségpotenciál létezik házon belül - no és persze, hogy fényt derítsen a valós összehasonlí­tás alapját jelentő paraméterekre. Magyarországon a gazdaságban mintegy 30 százaléknyi termelé­kenység-növekedési potenciál rej­lik, ám a vállalatvezetők szerint eb­ből idén csak 2,2 százalék kiakná­zására nyílik lehetőség.- A cégek a munkaidő minél haté­konyabb kiaknázására törekednek, ezt jelzi az a rengeteg tréning is, amit egy jelenlegi pályakezdőnek végig kell ülnie, hogy megtanulja, hogyan is ossza be az idejét - jelentette ki Deák Andrea, a Take It Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgató­ja. - Az idősebb dolgozóknál ilyen problémák általában nincsenek. A szakember szerint a vállalatok a dolgozóktól várják el a hatéko­nyabb munkavégzést, például sok helyen alapfeltétel, hogy a jelölt nem dohányozhat - hisz az is elvesztege­tett idő. Ugyanakkor nem mindig az egyes beosztottak hozzáállásában kell keresni a problémák okát.- Azzal minden vállalatnál tisz­tában vannak, hogy létezik az el­vesztegetett idő, ám ennek aránya­it szinte mindig alábecsülik - állít­ja Klaus D. Harrer, a Czipin & Proudfoot Consulting ügyvezető igazgatója. - A legtöbb helyen ezt 10-15 százalékra becsülik, miköz­ben 40-45 százalék a valós kieső idő. Amíg a cég nyereséges, ebből nincs is gond, probléma inkább ak­kor adódik, ha az üzleti eredmé­nyek is romlanak. Pedig a gondok akkor már évek óta fennállnak. Persze, ne gondoljuk, hogy a je­lenség csak nálunk tapasztalható. Nemzetközi szinten a vállalatok globális termelékenység-kiesése átlagosan mintegy 41 százalék. Ez évente 92 elvesztegetett munka­napot jelent dolgozónként. Bár az adat 2001-hez képest százalékos javulást jelent, még mindig mesz- sze van az optimálisnak tekinthető 85 százalékos termelékenységi szinttől, s ez jelentős, kiaknázat­lan vállalati potenciálokat jelez. Sokszor egészen kis befektetés­sel jelentős hatékonyságnöveke­dés érhető el. Horváth Ede, a Rába egykori nagyhatalmú vezetője pél­dául még a rendszerváltás előtt felismerte, hogy rengeteg idő megy el a kávészünetekkel. Beál­líttatott hát egy automatát a gyár­ba, amiért kezdetben sokat támad­ták. Ám csak addig, amíg ki nem derült: a szünetek kiiktatásával fel­tűnően javult a termelékenység. A hatékonyság növelése sokak szerint a versenyképesség megőr­zéséért folytatott versenyben az egyetlen közvetlen kiút. Ha több a hozzáadott érték, a termelé­kenység is jobb. Ez az a paramé­ter, amelyre a vállalatok és veze­tőik közvetlen hatást gyakorol­hatnak és így kelhetnek versenyre a többi, számukra többnyire kül­ső adottságként jelentkező válto­zóval, a bérszínvonallal és az ár­színvonallal. ■ Egyre több cég lát fantáziát a magyarországi meg­újuló energiaforrások kiaknázásában. Már működik szélerőmű Kulcs közelében és újabb ilyen környe­zetkímélő erőmű létesül Mosonszolnok térségében is. A napokban új piaci szereplő tűnt fel: a Greenergy magyar-amerikai vegyes vállalat már ihegkezdte annak vizsgálatát, hogy mely területek alkalmasak Magyarországon további szélerőművek építésére. A vállalat a megújuló energiaforrások hazai hasznosítása területén 2005-ig 10-25 százalékos piaci részesedést kíván elérni. Az USA Kereskedel­mi és Fejlesztési Irodája jövő évtől 200 ezer dollár­ral támogatja a Greenergy kutatásait, amelyhez a vállalat tulajdonosai 1-1,5 millió dollár tőkét bizto­sítanak. A tervek szerint 2006-ig 100 megawattnyi megújuló energiakapacitást kívánnak kiépíteni, aminek költségei elérhetik a 100 millió eurót. Magyarország a szél és az áram országa lesz? H ;r~ t.—7----------------re— tl energia-térni eles Vmwvj 1994 1999 ^ 500^ Gyakorlásra kapott pénz ■ Az európai uniós csatlakozást követő há­rom évben 1700 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg Magyarországon közösségi támogatásból - szögezte le Baráth Etele, a Mi­niszterelnöki Hivatal nemzeti fejlesztési ter­vért felelős politikai államtitkára, kiemelve: a pénzek elköltésének nyomon követésére fel kell készülni. Jövőre hazánk már 250 millió euró támogatást használhat fel az előcsatla­kozási alapokból. Jürgen Koppén, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának ve­zetője ehhez annyit tett hozzá: ha nem terem­jük meg a támogatások fogadásához szüksé­ges adminisztrációs hátteret, elveszhetnek a rendelkezésre bocsátott pénzek. Az előcsatla­kozási alapok egy része ezért már az uniós pályáztatási gyakorlatot szimulálja. HÍREK Drágulni fog a gáz 1 Az új gázenergia-törvény - bár előkészítése csú- szik - 2004. január 1-jén hatályba lép - jelentette ki Szerdahelyi György, a Gazdasági és Közleke­dési Minisztérium energetikai főosztályvezetője. | A törvénytervezet a jövő év elején kerül az Or­szággyűlés elé. Az elképzelések szerint legalább négy szolgáltató közül választhatnak a fogyasz- I tók. Szakértők szerint a versenypiaci feltételek miatt emelkedni fog a gáz ára, ám a lakosság \ kompenzációban részesül. Nálunk fejleszt az Electrolux Spanyolországi hűtőszekrénygyártó kapacitá- 1 sának egy részét Magyarországra helyezi át a ’ svéd Electrolux-csoport. A beruházás annak a racionalizálási programnak a része, amelynek f beindításáról a cég vezetése december 13-án I döntött. A vállalat 2003 és 2005 között 23 mil­liót költ a programra. így 2003-ban a spanyol- j országi Fuenmayorból Jászberénybe telepítik az 55 centiméteres szélességű kombinált hűtő- : gépek gyártását. || Tízezer panelfelújítás jövőre 8 A lakásépítéseket és -felújításokat segítő, vissza 1 nem térítendő állami támogatások révén jövőre csaknem 10 ezer panellakás korszerűsítése kez­dődhet meg. Az Állami Támogatású Bérlakás Program keretében több mint 1,8 milliárd fo­rintnyi támogatást kapnak az önkormányzatok I és az egyházak bérlakások, garzonházak, nyug I díjasházak és idősházi otthonok létesítésére. Ebből az összegből 345 bérlakást építenek fel, illetve vásárolnak. Építési telkek kialakítására az önkormányzatok 135 millió forintból 110 te­lek közművesítését kezdhetik el, az egyházak | pedig 209 lakást újíthatnak fel. IBM: még nem érződik a hatás ■ A munkaerőpiacon még nem érezhető az IBM székesfehérvári gyárának bezárása miatt történt Í elbocsátások hatása. A munkanélküliek na­gyobb hullámára februárban számítanak a szak­emberek. A legtöbben - ötvenen - Veszprémben kerültek fel a munkanélküliek listájára, de Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében, ahonnan a szé­kesfehérvári gyár bezárásával kétszázhetvenen váltak munkanélkülivé, eddig mindössze egyet- | len dolgozót vettek nyilvántartásba, hiszen az el­it bocsátások csak január 2-án kezdődnek. I Svájci kézben a csepeli erőmű- A svájci Aare-Tessin AG für Elektrizitat (Atel) | energetikai vállalat tulajdonába került a csepe- § li erőmű, miután a cég megkapta az engedélye- | két és hitelezői jóváhagyásokat. Az Atel szep­tember 10-én jelentette be, hogy 525 millió 1 dollárért megveszi a csepeli erőművet, a cseh 1 ECKG erőmű 44,5 százalékát, és a cseh í Entrade áramforgalmazó 75 százalékát az amerikai . NRG Energy Inc.-tői. A tulajdonjog 1 december 13-án szállt át a vevőre. MIRE KÖLTÜNK? Kis karácsony, nagy forgalom Régi tapasztalat, hogy az ünnep előtti várakozás napjai telnek a legnehezebben, ám vannak, akik éppen ezért a rövidke időszakért lelkesednek. S ez érthető is, hisz ők a kereskedők. Ünnep előtt mindenkinek megnyílik a pénztárcája, s a boltosok előrejelzései szerint idén is jelentős költségekbe verjük magun­kat: a tavalyi rekord vásárlási láz után most 10-15 százalékkal költünk többet, mint egy évvel ezelőtt. Az idei sláger a DVD, a házimozirendszer és az elektromos fogkefe. ■ Idén várhatóan több ruha­nemű kerül a karácsonyfa alá, mint tavaly. Breyer Gáborné, a Skála Divatház Rt. értékesítési vezetője szerint - akárcsak az elmúlt években - idén is legin­kább a pulóverek, ingek, nyak­kendők fogynak. Az ünnep előtt minden évben megugrik a könyvek utáni kereslet is, hi­szen a kötetek kortól, nemtől függetlenül ajándékozhatók. Jelentősen nőtt az illatszerek forgalma, aminek oka a meg­Sokan nem csak addig nyújtózkodnak, amíg a takarójuk ér, és élnek az áruvásárlási hitellel. Ezzel a kölcsönnel egy-egy drágább tartós fogyasztási cikk is könnyedén megvásárolható - igaz, a fize­tendő többlet jóval magasabb a bankinál, a teljes hiteldíjmutató (THM) olykor a 40 százalékot is elérheti. A Magyar Cetelem Banknál elmondták, hogy a hitelfelvétel terü­letén némi lassulás tapasztalható. A korábbi években 50 százalé­kos volt a növekedés, a közeljövőben ez 10-20 százalékosra mér­séklődött. Jelentősen megugrott viszont az ügyfelek száma kará­csony előtt: az év utolsó két hónapjában a hitelek negyedét veszik fel a vásárolni szándékozók. Ebben az időszakban slágercikknek számít a hi-fi berendezés, de különböző műszaki cikkek, háztartá­si berendezések esetében (mosógép, centrifuga, hűtőszekrény) is gyakran élnek a hitelre vásárlás lehetőségével. újult kollekciók, és a különle­ges parfümök mind gazdagabb választéka lehet. Jelentős for­galmat bonyolítanak még a lakásfelszerelési textíliák és a dísztárgyak osztályán is. Az ér­tékesítési szakember becslése szerint idén 10 százalékkal költenek többet a vásárlók, mint tavaly.- A játékpiacon idén 30 mil­liárd forintos kereslet várható, s ez az összeg stagnálást jelent tavalyhoz képest - állítja Hárs György, a Gulliver játék-nagy­kereskedés marketing- és érté­kesítési vezetője. Mint mondta, a legkeresettebb árucikkek a társas- és kirakós játékok. Eze­ket követik a Walt Disney-me- sék hőseit megformáló plüss­figurák, és magas az aránya - sorolhatjuk harmadik helyre is - az úgynevezett kreatív játé­koknak is. Ezek többnyire gipszkiöntők, zsírkréták, vagy akár gyurmajátékok.- A játékvásárlás nagyon karácsonyfüggő, ezekben a hetekben adjuk el az áruk 60 százalékát - állítja a szakem­ber, aki szerint ma már jelen­tősen visszaszorultak a rang­sorban az olyan klasszikus já­tékok, mint a babák vagy kis­autók. Ezek ugyan még meg­határozó hányadot tesznek ki az összforgalomból, de a „nép­szerűségi listán” már vissza­csúsztak. Leáldozóban van a Barbie-k csillaga is, mivel a ke­reslet egyre inkább az olyan hagyományos babák felé for­dul, amelyeket nem csak öl­töztetni, hanem etetni, vagy tisztába tenni is lehet. Várhatóan idén is elsősor­ban az elektronikai cikkek ke­rülnek a legnagyobb értékben a fa alá. A Keravill vezetői el­mondták: idén a legkereset­tebb termékek közé tartoznak a házimozirendszerek és a DVD, de mind többen keresik a drágább - 40 ezer forint kö­rüli - kombinált háztartási ro­botgépeket is. A kisebb árfek­vésű, 15-20 ezer forint értékű konyhai gépek között listave­zetők a mikrohullámú sütők, tálas mixerek és a szendvics­sütők. Visszaesett a lábmasz- szírozók eladása, ami tavaly sikerterméknek számított, de tartja pozícióját a korábbi években teret nyert elektro­mos fogkefe. Danks Emese, a Tesco áruházak kommuniká­ciós igazgatója szerint náluk még mindig sláger a mikrohul­lámú sütő, illetve a vasalók, kenyérsütő gépek. Ezekben az a közös, hogy mindegyik akci­ós termék. A DVD itt is hódít, s népszerűek a ‘Playstation játé­kok is. A játékok közül már évek óta listavezető a Lego, de szépen fogy a kevésbé kará­csonyi hangulatot árasztó Action Mán készlet is. M. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom