Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-20 / 296. szám

6. OLDAL SOMOGY I TÁJAK 2002. December 20., Péntek Átvilágították a romaoktatást Alaposan felkészülnek az istvándi kisiskolába járó tanulók, s tanórákon megismerik a roma költészetet és a cigányság történetét is A lehetőségekhez képest mindent megtesznek a roma diákok felzárkóztatásáért Darányban és Istvándiban - ezt állapította a vizsgálat, amit nemrégiben tartottak a két iskolában. Interkulturális oktatás zajlik már évek óta mindegyik intézményben. Istvándi-Darány Azt ellenőrizték ezúttal, hogy arra költik-e a kisebbségi oktatási normatívát, amire az állam szánja. Az alapos dokumentumvizsgálat mellett pedagógusokat, helyi kisebbségi vezetőket és ter­mészetesen gyerekeket is megkérdeztek a felzárkóztató program hatékonyságáról. Azért van szükség az átvilágításra, mert sok iskolában ezt a normatívát csak a költségvetés Interkulturális oktatás Nemrég zárult le, de a hozadéka több évre szól annak az átfogó integrációs programnak, amit a darányiak dolgoztak ki és amelyhez az istvándi kisiskola is csatlakozott. Tizen­egymillió forintot nyertek el a megvalósítására, s emellett egy húszmillió értékű autóbuszt is kapott az iskola. kiegészítésének tartják, és nem végeznek érte többletmunkát. Az istvándi meg a darányi iskola esetében azonban világosan kiderült: itt szó sincs semmiféle etnobizniszről.- Nálunk a felzárkóztatás csak egy szelete az integrációs munkának; mellette életmódnevelés, a roma kultúra és történet megismertetése, szülőklub és még több más eleme is van a prog­ramnak. Csak így van értelme ezzel a kérdéssel foglalkozni - mondta Radics József, a darányi körzeti iskola igazgatója. - Nemrég készültünk el azzal a cigány olvasókönyvvel, amely iránt más iskolák is érdeklődnek. Darányban tavaly száz gyerek után 3,3 millió forint többletnormatívához jutott ennek a munkának köszönhetően az iskola, emellett egy Phare-pályázat révén további 11 milliót költhetett az integrációra. Kozmáné Király Zsuzsa istvándi igaz­gató elmondta: 37 diák jár a kisiskolába, ezeknek a -98 százaléka cigány. A fejlesztés és felzárkóztatás mellett roma költészetet, táncokat és meséket is tanul­nak a gyerekek, cigány mesterségek, a cigányság története és szokásai egyaránt szerepelnek a tananyagban. ________■ vi ttek a pusztára Alacsonyan tartják az árat ADVENTI ÜNNEPSÉG. Emié kezetes műsorral léptek a barcsi közönség elé a Szivárvány gyógypedagógiai központ tanít­ványai az intézmény adventi ün­nepségén. A hagyományosan jó hangulatú rendezvényre idén is sokan voltak kíváncsiak; kö­szöntőt mondott Francz Rezső alpolgármester. ÜZEM KÉT LAKTANYÁBÓL. Vállalkozók birtokába került és fafeldolgozó üzemmé alakították az egykori határőrlaktanyát Víz­váron és Bélaváron is. Sokáig ki­használatlanul állt mindkét léte­sítmény. Ez a két új üzem most néhány új munkahely lehetősé­gét kínálja a helybelieknek. UTALVÁNY AZ IDŐSEKNEK. Vásárlási utalvánnyal és pénzzel segíti a falu időseit és fiataljait a homokszentgyörgyi önkormány­zat: a nyugdíjasoknak, a kisisko­lásoknak és óvodásoknak egyen­ként kétezer forintos vásárlási utalványt ajándékozott a közeli ünnep alkalmából, a közép- és főiskolásoknak 3-3 ezer forintot. Még a csecsemők is kaptak utal­ványt. S 250 nyugdíjast és több mint 300 fiatalt támogatott. FELÚJÍTOTT BUSZVÁRÓK. Felújítják a szuloki autóbuszvá­rókat; a faluképet rontó tönkre­ment pavilonokat fával burkol­ják, s cserepezik a tetejüket. Két buszvárót újítanak fel így, az egyik már elkészült, s még az idén befejezik a másikat is. Az önkormányzat a saját költségve­téséből újíttatja föl mindkettőt. ÉLHETŐBB FALU. Harminc szociális közmunkást alkalmaz­tak a Dráva menti települések az Élhetőbb faluért elnevezésű közmunkaprogramban. 7,6 mil­lió forint vissza nem térítendő támogatásból három hónapig dolgozhatnak a barcsi szociális központ irányításával; az idő­seket és a hátrányos helyzetű családokat segítik. 13. közmun­kás Barcson, Drávaszentesen és Somogytarnócán látja el a fel­adatát, 17 pedig a többi faluban. AZ OLDAL CIKKEIT NAGY LÁSZLÓ ÍRTA FOTÓK; BACHER DÓRA Vizet Homokszentgyörgy Egy szabálytalan építkezéssel kezdődött és a vízvezeték kiépíté­sével végződött a történet a Homokszentgyörgyhöz tartozó Mariettapusztán. Mára befejező­dött a beruházás: hat családhoz vezették be a vizet. - Egy családi házat olyan területre építettek nemrég, aminek még a közelében sem volt vízvezeték. Építési enge­délyt bárki csak úgy kaphat, ha közműigazolással adja be a kérel­mét. Az építési hatóság szerint minden papír rendben volt, az azonban tény, hogy ezen a terüle­ten csak közkifolyón kapták a vi­zet - mondta Kulcsár Szilveszter polgármester. - A képviselő-testü­let nem akart oda vízvezetéket építeni, mivel a többi lakos nem igényelte. S azért sem szorgal­mazta, mivel külterületként sze­retné megtartani azt a település- részt. Vezetékes víz nélkül azonban nem kaphat használatbavételi en­gedélyt a tulajdonos. Ettől persze még lakhatja a házát, hiszen so­kan élnek zártkerti ingatlanban is, de a szociálpolitikai támogatást már nem kaphatja meg teljesen. A peches családnak az önkormány­zat sietett segítségére. - Bár nem feladatunk, hogy helyrehozzuk ezt a tévedést és arról sem tehe­tünk, hogy valaki előbb építkezett és csak azután gondolkodott, mégis úgy döntött a tes­tület, hogy ha a többi család is igényli, ak­kor oda visz- szük a vezeté­kes vizet - mondta a pol­gármester. - A Deák Ferenc utcai beruházás mára elkészült, csak­nem 400 ezer forintjába került a falunak. Családonként 18 ezer fo­rint a hozzájárulás, ezt az ott élők szociális helyzetére való tekintet­tel januártól több részletben vár- ja az önkormányzat. _________■ Víz vár, Bélavár A régiós csatornahálózat várható üzembe helyezése sem változtat­ja meg a vízszolgáltatás eddigi rendszerét Vízváron, Bélaváron és Heresznyén. A három szom­szédos faluban évek óta egy helyi vállalkozás működteti a közös vízmüvet. Ennek és a vízrendszer jó adottságainak köszönhetően alacsonyan tudják tartani a vízdí­jat. A falvak ugyanakkor 15 másik település mellett részesei a most befejeződött regionális csatorná­zásnak is. A többi településen a DRV Rt üzemelteti a vízműveket, s elképzelhető, hogy a szennyvíz- kezelő is ez a cég lesz. Kozma László vízvári és Ujfalvi Jánosáé bélavári polgármester szerint bár­tudományát. Az is­kolában a kézművesfakultáción mutatja be a kosárkészítést a ta­nulóknak. - A kis kölykök között is sok az ügyes kezű, de a mai gyerekeknek kevés a türelmük: mindent azonnal akarnak tudni. Pedig az nekem sem ment egy­szerre. Már felnőtt fejjel, az apó­somtól tanultam el a kosárkötést. Náluk éltünk a feleségemmel, s az öreg télen ebből csinált egy kis pénzt. Amikor fagyszünetre leállt a téesz, keresnem kellett valami­lyen más munkát, mert akkor nem volt ám munkanélküli-jára­dék. Megkértem az apósomat, ta­nítson meg a kosárkészítésre. Iz­gő-mozgó ember voltam, valamit mindig kellett csinálnom. Minden érdekelt, és szeretek mindenhez konyítani egy kicsit. Az após jó tanárnak bizonyult, s ő hamar beletanult. - Az elsők nem sikerültek valami szépre, de az ötödiket már nem tudták meg­különböztetni az apósométól. Ké­hogy is alakul a szennyvízhálózat sorsa, nem befolyásolhatja a je­lenlegi vízszolgáltatást. - Min­denképpen külön szerződést kell kötnünk a csatornahálózat leen­dő működtetőjével, akár a DRV lesz, akár más. Arra nincs előírás, hogy ugyannak a társaságnak kell lennie a vízszolgáltatónak, aki a szennyvizet kezeli, így a jövőben sem akarunk szerződést bontani a mostani vízszolgáltatóval - mondta Újfalvi Jánosné. - Az ol­csó vízről ezután sem szeretnénk lemondani. Ez nálunk a jövő év­ben áfa nélkül nem haladja meg a 150 forintot. A szennyvíztarifa természetesen itt is annyi kell le­gyen, amekkora összegben a 18 települést magába foglaló társulás meghatározza. _____________■ ső bb telente ebből éltünk. Még az asszonyt is megtanítottam rá. A téesznél megvettük a fehér vesszőt, s hideg időben, mikor be­szorultunk a házba, gyártottuk a kosarakat. Kifőztük, lehántottuk, áztattuk. Számát sem tudom már, mennyit készítettem. Apósom szavára máig emlékszem: úgy ké­szítsd a kosarad, hogy aki egyszer tőled vásárolt, az utána ne vegyen mástól. Ahogy öregszik Baranyai Ist­ván, egyre ritkábban veszi kézbe a fűzvesszőt, de ha nekilát, mindig gyorsan jár a keze. - Ha közben nem kell mással foglalkoznom, két-három óra alatt elkészül egy kosár, kenyérszaggató vagy kot- lósborító. Hiába, rááll a kezem. Egyedül azt sajnálom, hogy fonott bútort nem tudok készíteni. Sokat törtem rajta a fejem, de nem tud­tam rájönni a technikájára. Lehet, hogy öregségemre megtanulom, ha nagyon hosszú lesz a tél. ■ Asszonyok lesték a szavát Babócsa Baranyai István elmondhatja ma­gáról: asszonyok lesték minden szavát. Persze csak egyszer volt ilyen nagy becs­ben, amikor kosa­rat kötni tanította a falu asszonyait.- Sokan kíváncsiak voltak rá, hogyan ké­szül a véka; még 74 éves tanítványom is volt ezen a foglalko­záson - mondta a babócsai kosárkötő.- Lelkesek voltak az asszonyok, és az is kiderült: legalább olyan ügyes kezűek, mint a férfiak... Baranyai István szívesen adja tovább Baranyai István: Most is gyors a kezem, hamar elkészítem Felhagytak a parkettával Lakőcsa-Szentborbás Abbahagyták az intarziaparketta gyártását a megye legdélibb vál­lalkozásánál. Korábban olasz pi­acon értékesítette a szentborbási fafeldolgozó üzem, de mára bi­zonytalanná vált, s így inkább szerződést bontott. Esze Ernő tu­lajdonos elmondta, teljesen a ha­zai piac felé fordultak, s a felsza­badult kapacitást is a kerítésele­mek gyártására fordították. Szük­ség is van erre, mert időközben sikerült megegyezniük egy mul­tinacionális barkácsáruház-lánc- cal, és a vásárlók hamar megked­velték az üzem termékeit. Szentborbáson a fafeldolgozó az egyetlen munkáltató, s meghatá­rozó a térségben is. Szerették volna az üzem létszámbővíté­séhez elnyerni az állam segítsé­gét, de pályázatukat nem fogadta be a Széchenyi terv. ________■ Ko csma helyett teleházba Darany Teleházat alakított ki a művelődé­si központban a cigány ifjúsági szervezet. A berendezésekre a ro­mák nyerték a támogatást, a helyi­séget pedig az önkormányzat adta hozzá. Bár a cigány szervezet hoz­ta a pénzt, szó sincs arról, hogy ci­gány teleház lenne; szeretnék, ha a falu valamennyi lakója hasznát látná. S eddigi működése bizonyít­ja, ez már nemcsak szándék; a da­rányiak gyorsan megismerték, és sokan használják a gépeket, főleg a fiatalok.- Ebben a korosztályban sze­rencsére már egyre kisebb a jelen­tősége annak, hogy valaki cigány vagy magyar. Lassa összemosód­nak az eltérő háttérből adódó kü­lönbségek - mondta Kovács Zsolt, a teleház vezetője. A felsőfokú rendszerprogramozó egyenesen az iskolából került ide. - Az öt szá­mítógépet és a hozzá kapcsolódó berendezéseket naponta igénybe veszik. Az inter­netet kevésbé, a játékokat inkább. Ebben nagy sze­repe van annak, hogy itt az inter­net még gyerek­cipőben jár. Ana­lóg vonalaink vannak, s gya­korlatilag füstje­lekkel előbb cél­hoz érnénk, mint a számítógépen. Időtöltésnek természetesen így is jó a teleház. - A fiatalok el­dönthetik, hogy az utcát, a kocs­mát választják-e vagy a teleházat. És egyre több dönt mellettünk. Sokan jönnek ide játszani, mások­nak a munkájukhoz kell. A faxot, névjegykártya- és meghívókészí­tést, gépi nyomtatást az idősebbek Kastélyosdombó Két jó állapotú szövőszéket kapott ajándékba Németországból a Drá­va Kastély szociális otthon. Ezeket a Kastélyosdombón gondozott sé­rültek használják majd, akiknek egyik fő foglalatossága a rongy­szőnyegek készítése. A németor­szági adománnyal együtt már öt szövőszéken dolgozhatnak.- Sinsheimből, Barcs testvérvá­rosából jöttek vendégek, csaknem egy éve. Amikor megkérdezték, mivel segíthetnék az intézetün­ket, megemlítettük, hogy szövő­székeknek szűkében vagyunk. Hónapok múltán legnagyobb meglepetésünkre betoppantak az eszközökkel - mondta Milicz Ilo­na intézetvezető. - Két jó állapo­tú, értékes szövőszéket kaptunk. Jóval nagyobbak, mint amilyene­ket eddig használtunk, így ezeken már nagyobb szőnyeget is készít­hetnek a gondozottjaink. Még nem avatták fel az ado­mányt, előbb meg kell ta­nulniuk a használatát. A Dráva Kastély szoci­ális otthon kastélyosdom- bói intézeté­ben enyhén sérülteket gondoz­nak, akik egyszerűbb munkákat is végezhetnek. Évek óta dolgoz­nak a fővárosi Zsanett kézműipari vállalatnak. A rongyszőnyeg-ké- szítésen kívül tollat fosztanak, drótot tisztítanak. A munka a fej­lesztés egyik eszköze, s némi jö­vedelemhez juttatja a gondozotta­kat. Az intézetben elmondták: a szőnyeggyártásbap általában ti­zenöten vesznek részt. A három legügyesebb lány ül a szövőszék­hez, a többiek pedig a kezük alá dolgoznak. ■ is igénybe veszik. Sok diák pedig az iskolában szerzett tudását igyekszik erősíteni. Nagyon nehéz használható számítógépes tudásra szert tennie, akinek odahaza nincs > saját gépe. Ezt a gyerekek is tud­ják, és itt igyekeznek megszerezni a hiányzó gyakorlatot. ■ Sok fiatal jön a teleházba, most még elsősorban csak játszani Sérültek a szövőszéknél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom