Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-19 / 295. szám

2002. December 19., Csütörtök egyszerűsített VÁLLALKOZÓI ADÓ 17. OLDAL Éva számtan, kisvállalkozóknak Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló (eva) törvény 2003. év január 1-én lép hatályba. Az eva ötletének bejelentésétől az eva-törvény elfogadásáig hosszú idő telt el. A törvény terveze­tének közzététele óta többen foglalkoztak ezzel a témával. A szakemberek sajtóban vagy szakmai fórumokon próbál- tak/próbálnak tippet adni az érdekelteknek és megválaszolni a legfontosabb kérdést: kinek/kiknek és milyen feltételek tel­jesülése esetén érdemes belépni az eva-körbe? Az eva-törvény szerint egyéni vál­lalkozók és társas vállalkozások meghatározott csoportja választ­hatja az evát, amennyiben megfe­lelnek a törvényben felsorolt felté­teleknek. A pénzügyi tárca becslése sze­rint várhatóan 90 ezren lesznek evások, közülük mintegy 60 ezer egyéni vállalkozó és 30 ezer társas vállalkozás. Olyan vélemény is van, hogy az evások száma a száz­ezret is meghaladja. Az előrejelzé­sek szerint az egyéni vállalkozók lesznek többen, ezért az egyéni vállalkozók példáján keresztül sze­retném bemutatni a döntés meg­alapozásának fontos tényezőjét, a költségszintet. Az eva választásának több szem­pontja van. Gyakorlati megközelí­tés lehet, hogy egy vállalkozásnál a korábbi időszak adataiból kiindul­va - és most már az eva-törvény rendelkezéseit alkalmazva - meny­nyi lenne az eva. Ha a számított eva kevesebb a korábbi befizetéseknél valószínűleg érdemes belépni az eva-körbe. (A befizetéseknél a személyi jövedelemadót (szja), a vállalkozói személyi jövedelemadót (vszja) - társas vállalkozásoknál a társasági adót (tadó) - és osztalék­adót (oadó) kell figyelembe venni. Ugyanakkor az evás vállalkozók­nak áfát és cégautó adót sem kell fi­zetni.) Ennek a próbának a hibája, hogy az evát majd csak jövőre veze­tik be, a gazdálkodási adatok min­den bizonnyal változnak és az ed­dig alkalmazott adózási rendszer, például az egyéni vállalkozóknál a vállalkozói jövedelem szerinü adó­zás (vja) szabályai is módosultak. Továbbá érdemes figyelembe ven­ni, hogy hagyományos számítási módszerrel nehéz egyidejűleg több változatot, változót kezeim és a szá­mítás időigényes. Az egyéni vállalkozóknál a vál­lalkozói jövedelem szerinti adózást és az evát érdemes egymással ösz- szehasonlítani. Abban szinte min­denki egyetért, hogy a vja és az eva elemzésekor a fő kérdés: hogyan alakul a jelenlegi adózásnál a költ­ségek összetétele, illetőleg mennyi a vállalkozás költségszintje. Erre vonatkozóan konkrét számok is megjelentek a sajtóban. Egy érdek- védelmi szervezet szerint az eva vá­lasztását megalapozó költségszint a bevétel 55 - 65 százaléka (lenne), de van olyan szakértői vélemény is mely szerint ez a mutatószám 90 százalék (is lehet). Jelentős különb­ség van a két adat között. A költségszint pontosítására és megállapítására két módszer ajánl­ható: A jelenlegi adózás (vja) és eva kalkulációja alapján a felvehető jö­vedelem kiszámítása és ábrázolása számolva ” - de a vja szabályait al­kalmazva, ugyanazon bevételhez, meghatározható a jövedelem és a költségszint. Ez utóbbi adat alap­ján ellenőrizhető, hogy 3.) A vja szabályai szerint a net­tó bevételből kiindulva, a megha­tározott költségszinttel is ugyan­annyi lesz a közteher, mint (1) esetben az eva. Az egyensúlyi költség meghatá­rozása - számítással: Az elfogadott eva-törvény és a vja rendelkezései szerint három táblázat készült. Minden táblázat­ban három változat szerepel: A - A költség a nettó bevétel 70 százaléka, B - A költség a nettó bevétel 80 százaléka, C - A költség a nettó bevétel 90 százaléka. A táblázatoknál a bevételek kü­lönböznek egymástól, de egy táb­lázaton belül a bevételek meg­egyeznek. A három változatnál 5, 10 és 15 millió bruttó bevétel, ille­tőleg 4, 8 és 12 millió nettó bevé­tel szerepel. (A táblázatok formá­tuma hasonlít a Dunántúli Napló 2002. október 3., csütörtöki szá­mának 3. oldalán közölt táblázat­hoz - Forrás: PM -, azzal a meg­jegyzéssel, hogy a most mellékelt táblázatoknál több, a jelenlegi adózást és evát befolyásoló ténye­ző szerepel a kalkulációban, így pontosabb eredmény érhető el.) A költségek között áfa nélküli té­telek is vannak (például vállalko­zói kivét), 20 és 35 százalékos osztalékalap is képződik,... Nettó jövedelem helyett felvehető jöve­delem képezi az összehasonlítási alapot a vja és eva között. (Az ok­tóberi táblázatban csak 20 száza­lékos osztalékalap van. A példa nem életszerű, mert 4.920 ezer fo­rint osztalékalap képzéséhez, az új szabályok szerint is, több mint 16 millió forint saját tőke (vagy vállalkozói kivét) szükséges. Ez nem jellemző a bruttó 10 millió forint éves bevétellel rendelkező kisvállalkozókra, mint ahogy az a táblázatban szerepel.) A felvehető jövedelemnek a költségtől/kiadástól függő ábrázo­lásával a keresett költségszint (to­vábbiakban egyensúlyi költség­szint) meghatározható (lásd. 1., 2. sz. diagramot). A mellékelt diagra­moknál jól látható, hogy a költ- ség/kiadás növekedésével a vjanál és az evánál a felvehető jövedelem egyre kevesebb - az evánál erőtel­jesebb, a vjanál mérsékeltebb a csökkenés. A táblázatokban szereplő ese­tekből, adatokból és az ábrázolt diagramokból megállapítható a vjanál és az evánál a felvehető jö­vedelem és költségszint (kiadás), AZ EGYENSÚLYI KÖLTSÉGSZINT MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LOGIKAI ÁBRÁJA Az egyensúlyi költség meghatá­rozása - számítógép támogatással, optimalizáló szoftver segítségével: 1. ) Egy korábbi időszak bruttó bevételéből vagy tervezett bevétel­ből kiindulva megállapítható az eva összege (= a bruttó bevétel 15 százaléka), majd 2. ) Az eva összegéből - számí­tógép támogatással, „visszafelé mely az evára vonatkozó döntést megalapozza. A diagramoknál a két görbe metszéspontjához tarto­zó (x) érték százalékban mutatja az egyensúlyi költségszintet. Ilyen­kor vjanál és az evánál a felvehető jövedelem (y) éppen megegyezik. A vjanál a nettó bevételből, az evánál a bruttó bevételből kiindul­va a levont költségek/kiadások után ugyanannyi lesz mindkét vál­tozatnál a „zsebben maradó” pénzösszeg. (Megfigyelhető, hogy az egyensúlyi költségszint a bevé­teltől függően változik, ezért kell minden esetben számításokat vé­gezni!) A felvehető jövedelem és az egyensúlyi költségszint matemati­kai képlettel történő meghatározá­sa: A főfoglalkozású egyéni vállal­kozóknál a teljes bevételi tarto­mányban a minimálbér mint járu­lékalap került a törvény szövegé­be. (Ettől felfelé eltérhet a vállalko­zó, ha magasabb összeg után haj­landó járulékot fizetni és ezt a szándékát az adóhatóságnak beje­lenti.) A számítások elvégzésekor fel­tételezhető, hogy a teljes tarto­mányban a 600 ezer forint vállal­kozói kivét lesz az szja-alap és a já­rulékalap. (Tekintettel arra, hogy a vjanál, az optimális megoldásnál a vállalkozói kivét éppen a minimál­bérrel egyenlő.) Feltételezések a vja-nál:- 18 százalék a vállalkozói sze­mélyi jövedelemadó, 20 és 35 szá­zalék az osztalékadó, 29 százalék a munkáltatói társadalombiztosí­tási járulék (600.000 x 29% = 174.000), 11,5 százalék az egyéni társadalombiztosítási járulék (600.000 x 11,5% = 69.000) és (1 x 4.500 + 11 x 3.450 =) 42.450 forint a tételes egészségügyi hozzájáru­lás. »- a 20 százalékos osztalékalap a vállalkozói kivét 30 százalékával (600.000 x 30% = 180.000) képez­hető.- a 20 százalék osztalékadó 180.000 x 20% = 36.000 forint.- a vja-változatnál a vállalkozói kivét után számított személyi jöve­delemadónál a befizetett nyugdíj­járulék adókedvezménye érvénye­síthető (600.000 x 20% - 600.000 x 8,5% x 25% = 120.000 - 12.750 = 107.250).- a költségek áfa mentes részét a vállalkozói kivét, 29 százalék munkáltatói társadalombiztosítási járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás összege teszi ki. A bevételeket és a költségek további részét 25 százalék áfa terheli. <- a fizetendő áfa összege: a net­tó bevétel után keletkező felszámí­tott áfát csökkenti az „áfás költsé­gekre” jutó előzetesen felszámított áfa.- a vállalkozás jövedelme a szá­mított jövedelemből és a vállalko­zói kivét összegéből képződik. A vállalkozói kivét és a számított jö­vedelem összegét csökkenti vala­mennyi pénzkiadás. További feltételezések az evánál:- a bevétel áfa-tartalma és az áfás költséget terhelő előzetesen felszámított áfa itt is 25 százalék. A bevétel után képzett áfa a bevétel részét képezi, a módosított bruttó bevétel 15 százaléka lesz az eva összege.- a vállalkozói kivét a kiadások között nem szerepel, csak járulék­alapot képez és az eva-törvény szerint a minimálbérrel megegye­ző összeg lesz a járulékok alapja (12 x 50 ezer = 600 ezer forint/év).- a kiadások közé tartozik a 18 + 11 százalék, összesen 29 százalék munkáltatói társadalombiztosítási járulék és a tételes eho 1 x 4.500 + 11 x 3.450 forint = 42.450 forint összegben. A 8,5 + 3 százalék, együttesen 11,5 százalék egyéni já­rulék és az eva a kiadás része lesz.- a felsorolt kiadások mellett az előzetesen felszámított áfa is pénz­kiadásnak minősül, ezek együtt csökkentik a felhasználható jöve­delmet.- a felhasználható jövedelem a bruttó bevétel és valamennyi (pénz)kiadás különbözeteként ha­tározható meg. A felvehető jövedelem meghatá­rozása vjanál, minimálbér járulék­alapnál, áfa alanynál, matematikai képlettel A jelen változatnál - és a továb­bi esetekben - csak a levezetés EGYENSÚLYI KÖLTSÉGSZINT* MEGÁLLAPÍTÁSA FŐFOGLALKOZÁSÚ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKNÁL, 4 MILLIÓ FORINT NETTÓ ÁRBEVÉTELNÉL EVA * Amikor a felhasználható jövedelem megegyezik a vja-nál és az avá-nál. Jelen esetben az egyensúlyi költségszint 83,5-84,0% között alakul. EGYENSÚLYI KÖLTSÉGSZINT* MEGÁLLAPÍTÁSA FŐFOGLALKOZÁSÚ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKNÁL, 8 MILLIÓ FORINT NETTÓ ÁRBEVÉTELNÉL • Amikor a felhasználható jövedelem megegyezik a vja-nál és az avá-nál. Jelen esetben az egyensúlyi költségszint 78,5- 79,0% között alakul. EGYENSÚLYI KÖLTSÉGSZINT* MEGÁLLAPÍTÁSA FŐFOGLALKOZÁSÚ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKNÁL, 12 MILLIÓ FORINT NETTÓ ÁRBEVÉTELNÉL * Amikor a felhasználható jövedelem megegyezik a vja-nál és az avá-nál. Jelen esetben az egyensúlyi költségszint 77,0- 77,5% között alakul. végeredményét, a matematikai képletet közöljük, ahol- NB a Nettó bevételt jelenti,- KöltségVJA a vja szerinti költ­ségeket tartalmazza. Felvehető jövedelem = Bevétel - Kiadások (1) ha NB - KöltségVJA > 180.000/0,82 = 219.512, akkor 1. Felvehető jövedelem(vja) = 0,533 x (NB - KöltségVJA) + 450.750 Gyakorlatilag csak annak érde­mes a vállalkozói jövedelem sze­rinti adózásból áttérni az evára, akinél az (1) feltétel fennáll és ek­kor az 1. képlet alapján határozza meg a jövedelmét a vjanál. Az adott bevételhez tartozó tényleges költségszint befolyásolja a vjanál felvehető jövedelmet és ezt kell összevetni az evánál kiszá­mítható jövedelemmel. A felvehető jövedelem meghatá­rozása a evánál, minimálbér járu­lékalapnál, matematikai képlettel Felvehető jövedelem = Bevétel - Kiadások 2. Felvehető jövedelem (eva) = 1,0625 x NB - 1,25 x KöltségVJA + 735.112 A felvehető jövedelem meghatá­rozása a vjanál, minimálbér járu­lékalapnál, tárgyi mentes értékesí­téskor, matematikai képlettel Felvehető jövedelem = Bevétel - Kiadások (2) ha NB - (1,25 x KöltségVJA- 204.112) > 180.000/0,82 = 219.512, akkor 3. Felvehető jövedelem(vja t) = 0,533 x NB - 0,783 x KöltségVJA + 654.862 Gyakorlatilag csak annak ér­demes a vállalkozói jövedelem szerinti adózásból áttérni az evára, akinél az (2) feltétel fenn­áll és ekkor a 3. képlet alapján határozza meg a jövedelmét a vjanál, tárgyi mentes értékesítés­kor. Az adott bevételhez tartozó tényleges költségszint befolyásolja a vjanál felvehető jövedelmet és ezt kell összevetni az evánál kiszá­mítható jövedelemmel. A felvehető jövedelem megha­tározása az evánál, minimálbér járulékalapnál, tárgyi mentes ér­tékesítéskor, matematikai képlet­tel. Felvehető jövedelem = Bevétel- Kiadások 4. Felvehető jövedelemfeva t) = 0,85 x NB - 1,25 x KöltségVJA + 735.112 Az egyensúlyi költség megha­tározása a két alternatívánál (vja és eva), matematikai képlettel A mellékelt diagramoknál jól látható, hogy az egyensúlyi költ­ségnél: Felvehető jövedelem(vja) = Felvehető jövedelemfeva) Az egyensúlyi költség meghatá­rozása forintban 1. és 2. képlet alapján: 5. Költség EGYENSÚLYI (Ft ] = 0,7385 x NB + 396.600 Az egyensúlyi költség a nettó bevétel százalékában a következő­képpen alakul: 6. Költség EGYENSÚLYI [%] = (0,7385 + 396.600/NB) x 100. Az egyensúlyi költség meghatá­rozása a két alternatívánál, tárgyi mentes értékesítéskor (vja-t és eva-t), matematikai képlettel A tárgyi mentes értékesítéskor is igaz, hogy az egyensúlyi költség­nél: Felvehető jövedelemfvja t) = Felvehető jövedelemfeva t) Az egyensúlyi költség meghatá­rozása forintban, tárgyi mentes ér­tékesítéskor 3. és 4. képlet alapján: 7. Költség EGYENSÚLYI t [ Ft] = 0,6788 x NB + 171.842 Az egyensúlyi költség a nettó bevétel százalékában a következő­képpen alakul: 8. Költség EGYENSÚLYI t [%] = ( 0,6788 + 171.842/NB) x 100. Az egyéni vállalkozók és társas vállalkozások adózása több hason­lóságot mutat, de eltérés is van kö­zöttük. Társas vállalkozások eseté­ben a számítás menete nem módo­sul, de a paraméterek és képletek megváltoznak. Alsóvölgyi István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom