Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-19 / 295. szám
2002. December 19., csütörtök 7. OLDAL P É L ■ D U N Á N T Ú L ; A DERŰ S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI Szeretek kötelékben repülni” Beszélgetés dr. Kékes Ferenc régió elnökkel a beavatottság élményéről és felelősségéről A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács új elnöke, dr. Kékes Ferenc szerint a vezetésben november 21-én bekövetkezett váltás a működésben nem jelent, de nem is jelenthet alapvető változást. Mindez következik abból a tényből, hogy a tanács tevékenységének tartalmát szerződések és jogszabályok határozzák meg. Stílusbeli változásra azonban lehet számítani: az új elnök, miként fogalmazott, már csak személyiségéből adódóan is szívesen teremt kontaktust, keresi az együtt gondolkodás, együtt döntés lehetőségeit - még akkor is, ha ez nem feltétlenül lenne szükséges. Dr. Kékes Ferenc számára nem volt ismeretlen a szekszárdi régi vármegyeháza díszterme, hiszen közel két esztendővel ezelőtt ugyanitt adta át a DDRFT elnöki tisztét utódjának. A választási eredmények meghatározta új erőviszonyok alapján azonban ismét Baranya Megye Közgyűlésének elnöke vehette át a stafétabotot.- Két éve valamelyest rosszabb volt a hangulat, mert az általam összehívott ülés a színfalak mögötti megállapodás következtében egy meglehetősen gyors elnökváltással zárult - idézte fel az akkori pillanatokat dr. Kékes Ferenc. - Nekem, mint a történtek szenvedő alanyának ez nyilván nem esett jól. Most azonban megadathatott nekem az az öröm, melynek átélésével segíthetem az új területfejlesztési törvényhez vezető tevékenységet. Ez a jövő év tavaszára várható törvény bizonyára átalakítja a regionális fejlesztési tanácsok működését: még jobban megerősítheti azokat a számomra kedves elveket, melyek a kistérségek, kamarák, ön- kormányzatok szereplőinek biztosítanak még nagyobb súlyt a decentralizált döntéshozatalban. Ilyen módon pedig többlet demokráciát nyújthatnak a térségben élő emberek számára. Országgyűlési képviselőként, a parlament területfejlesztési bizottságának tagjaként is ebbe az irányba próbálom terelgetni ezt a törvény módosítást.- Mire helyezi a hangsúlyt a tanács működésének menetében?- Arra a kultúrára, szaktudásra, tisztességre, mely képessé teheti a régióban található pályázókat magas minőség produkálására. Olyan minőségre, mely a lehető legnagyobb mértékű vonzással bírjon a forrásokra. S legalább ilyen fontosnak tartom azt, hogy nagyon korrekt, átlátható döntéseket hozzunk: melyek kiállják a közvélemény kritikáját, nemcsak ma, hanem holnap is. Ha a tanács jól dolgozik, akkor megerősödhet a közmegelégedésre szolgáló stílus, az empatikus, egymással szolidáris politikai és együttműködési kultúra. Ennek hozadékát kétségkívül az itt élő emberek is meg fogják érezni.- Személyesebb jellegű területekre térve: amikor elnökké választásakor a gratulációkat fogadta, megjegyezte: tisztsége nem érdem, hanem állapot.- Ezzel arra utaltam, hogy fontosak az alapértékeink. Azaz, ha a régióban valóságos, nemcsak hirdetett - bizalomra és egymás tiszteletére épülő - együttműködést akarunk megerősíteni, akkor ehhez hozzátartozik a vezetők váltakozása. Fontos, hogy mindenki megélje a beavatottság élményét és felelősségét. S az is fontos, hogy mindenki egyformán jól érezze magát saját állapotában: ezért a mindenkori elnöknek szerintem kötelessége az is, hogy az épen nem elnöklő személyeket s nemcsak a megyei közgyűlési elnököket - úgymond helyzetbe hozza érdemi infor: mációkkal. Ez a bizalmat, áttételesen pedig a bennünk lévő energiákat erősíti. Erre szükség is van, hiszen a forrásokért zajló vetélkedés egyre élesedik. Egyre inkább régiós léptékben Dr. Kéhes Ferenc kell gondolkodni, megismerve egymás gyengeségeit és erősségeit. Ami a versenyt illeti, én nagyon szeretek kötelékben repülni. Lehet, hogy jó vadkacsa lennék...- Ha már a versenyt említette: ez a jelenség véleménye szerint észlelhető lesz régión belül is, azaz Baranya, Somogy és Tolna megye vonatkozásában is? Avagy a regionalitás megszilárdulásával párhuzamosan mindez elveszíti jelentőségét?- Őrületes butaság, hadd ne mondjam, öngyilkos manőver lenne, ha a három megye, avagy a három megyeszékhely nemtelen vetélkedésbe bonyolódna egymással. Ez az energiák szétforgá- csolódását jelentené. Ha mégis jelentkeznének ilyen törekvések, akkor a mindenkori elnöknek - maradva a fenti hasonlatnál, az élen repülő, a legerősebb légellenállással küzdő vadkacsának - kell arra törekednie, hogy visszaálljon a világ kényes egyensúlya, harmóniája. Dr. Kékes Ferenc 1955. szeptember 9-én született Pécsen. Nős, felesége Gyimóthy Marianna közgazdász. Tamás nevű gyermekük 25, Balázs 17, Mátyás 11 éves. A régió elnöke 1974 és • 1998 között a mecseki szén- bányászatban dolgozott, volt csillés és vezérigazgató-helyettes is. A PTE Állam- és Jogtudományi Karán 1982-ben, a PTE Bölcsészettudományi karán 1993-ban szerzett diplomát. 1994-98-ig a Pécs városi közgyűlésnek, az MSZP frakciónak vezetője volt, 998 óta a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. Az idei választások eredményeként, egyéni választókerületi győzelme révén országgyűlési képviselő is lett, majd megválasztották a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnökévé. Hobbija a zene, a könyv és a motorozás. Ez utóbbi egyúttal eszköz számára az emberek és a táj még jobb megismeréséhez.- Most milyennek látja a világ - a mi világunk, azaz a dél-dunántúli régió - egyensúlyát?- Hadd kezdjem látszólag távolról. Van egy nem túl nagy, de azért elég kellemes chopper típusú motorom. Legkedvesebb időtöltésem nem más, mint itt, ezen a tájon motorozni. Amikor áthaladok Baranyából Somogyba vagy Tolnába, soha nem veszem észre, hol van a megyehatár. Nem is figyelek erre. Nagyon jól érzem magam ezen a tájon. Jó itt élni. Ugyan sokan mondták már, hogy esetleg célszerű lenne elköltözni máshová egy-egy érdekesnek tartott munka miatt: persze, lehetne másutt is élni, csak nem érdemes. Ez a világ mélyen belénk szövődött. Én fiatalabb koromban Pécsett a bányában dolgoztam, csillésként: ott ismerkedtem meg elsőként a több megyés együttműködés fontosságával. Számos év elteltével ezt az együttműködést kívánom most is erősíteni. SZERI ÁRPÁD A befolyásolható jövő RIS: stratégia a versenyképesség javítására Mint ahogy arról már beszámoltunk, 2001 tavaszán a Dél-Dunántúlon is elindult a Regionális Innovációs Stratégia (RIS, www-ris.ddrft. hu) megalkotását célzó program, melynek koordinálója a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., míg hazai partnerként az MTA Regionális Kutatások Központja vesz részt a projektben. A RIS célja egy széles konszenzuson nyugvó stratégia kidolgozása, amely képes lehet arra, hogy az innovációt eszközül használva javítsa a régió versenyképességét. Ennek során egy asztalhoz kívánja ültetni a régió meghatározó személyiségeit és fórumot kíván teremteni az innovációval kapcsolatos együttgondolkodásra. A RIS szemléletet, gondolkodást is kíván formálni, valamint elősegíteni azt, hogy a gazdaság szereplői megtalálják az együttműködés formáit. A RIS első szakasza 2002. november elsejével lezárult. Ennek feladata az volt, hogy létrehozza a program szervezeti struktúráját, kidolgozza a követendő kommunikációs stratégiát, illetve meghatározza, a program 2. fázisát kitöltő elemzési feladatok módszertanát. A RIS tehát fontos döntési ponthoz érkezett, ezért vált szükségessé a RIS Irányító Bizottságának (1B) összehívása. Előzetes elemzésekre alapozva a Dél-Dunántúl stratégiai jelentőségű ágazataiként az alábbi szektorok kerültek kiválasztásra: élelmiszeripar és agrárinnováció, gépgyártás és fém- megmunkálás, textil- és bőripar, környezeti ipar, egészségipar, valamint kulturális ipar. A most következő elemzési szakasz során részletes képet kell alkotni arról, hogy milyen pénzügyi és nem pénzügyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy a fenti szektorokat képviselő vállalkozások hatékonyabban tudják kihasználni az innováció nyújtotta lehetőségeket. Tisztázni kell, hogy mi jellemzi a régióban működő KKV-k innovációs potenciálját, milyen igényeket fogalmaznak meg a gazdaságfejlesztő-, szolgáltató intézményrendszerrel szemben és általában milyen akadályok hátráltatják az innováció alkalmazását. Mindezek mellett a RIS elemzési szakaszának feladata az is, hogy áttekintse a lehető legszélesebben értelmezett gazdaságfejlesztési intézményrendszert (kamarák, vállalkozói központok, technológia transzfer intézmények, egyetemek, képző intézmények), és megvizsgálja, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások mennyire felelnek meg a KKV-k elvárásainak. Az elemzési szakasz harmadik jelentős feladata egy ún. Regionális Előretekintési Program kidolgozása, amely egyedülálló a Dél-Dunántúl történetében, és amely az elkövetkező 15-20 évre próbálja - nem csupán előre jelezni a jövőt - hanem feltárni azokat a cselekvési lehetőségeket, amelyekkel a jövő befolyásolható. ■ Tanulmányok a határmenti együttműködésért A horvát-magyar határon átnyúló együttműködés hatékony eszköze az államhatár által elválasztott horvát és magyar területek közötti kapcsolatok ápolásának és élénkítésének. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ennek a munkának az előmozdítása érdekében két olyan tanulmány elkészítésére biztosított forrásokat, amelyek déli szomszédunkkal fennálló együttműködéseink meghatározott területeire koncentrálnak. A követhető olasz példa Tanulmányút Itália három tartományában Idén november 16-a és 22-e között zajlott le a Regionális Felkészítő Program keretében az a tanulmányút, melynek Olaszország volt a célállomása. Az út a strukturális alapok végrehajtási és monitoring struktúráinak még jobb megismerését szolgálta, az első célkitűzés alá eső olasz területek tapasztalatainak átadásával. Ezen az úgynevezett prioritások (azaz elsőbbséget élvező beavatkozási területek) egyrészt a határmenti együttműködés alapjait lefektető, úgynevezett Közös Programozási Dokumentumban foglaltakkal állnak szoros összefüggésben. Másrészt közvetlenül megfelelnek azoknak a kijelölt fejlesztési irányoknak, amelyeket a horvát és magyar határmenü területeket első ízben, kísérleti jelleggel, európai uniós forrásokból támogató Horvát-Magyar Kísérleti Kis Projekt Alap részesít támogatásban. A témák tehát, amelyekről az ismertetésre kerülő tanulmányok szólnak, az alábbiak: 1. területi tervezési és fejlesztési tanulmányok, 2. gazdasági fejlesztés és turizmus, 3. humán erőforrások, 4. természet és környezet. A fenti területek közül a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Földrajzi Intézetében működő Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja által kidolgozott tanulmány az elsővel és a harmadikkal foglalkozik. A dolgozat kiemeli, hogy a határ magyar oldalának oktatási szempontból kedvező adottságai (széleskörű horvát kapcsolatokkal rendelkező felső- oktatási intézmények jelenléte), valamint civil szervezeteinek, kisebbségeinek jelenléte sok lehetőséget hordoznak magukban a horvát és imagyar identitás értékként való továbbadására, az anyanemzethez való tartozás szerepének hangsúlyozására. A határtérség fejlesztését megalapozó tervezés, tervek szempontjából pedig fontos a horvát és magyar partnerek elképzeléseinek összehangolása például a közlekedési infrastruktúra (például határátkelők fejlesztése, autópályák építése) vagy például a Dráva folyó hasznosításával összefüggésben. A horvát-magyar határmenti területek gazdasági, valamint termé- szeü és környezeti elemzését, az azokkal kapcsolatban létező együttműködések és közös érdekeltségű fejlesztések feltérképezését tűzte ki célul a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által elkészített másik tanulmány. A határon átnyúló kapcsolatokról elmondható, hogy azok akkor lendítik mozgásba igazán az amúgy leszakadó, inkább elmaradottnak tekinthető horvát-magyar határtérséget, amennyiben azokon belül a gazdasági együttműködések dominálnak. Ezek ugyanis növelik a térségek bevételeit, munkahelyeket teremtenek, és egy hosszabb távon is kölcsönös érdekek mentén építhető kooperáció alapjait fekteük le. A tanulmány hangsúlyosan foglalkozik a természet- és környezetvédelem kérdéseivel is, hiszen a határtérség területén több védelmet élvező térség (így a Du- na-Dráva Nemzeti Park a magyar, illetve a Kopácsi Rét Természeti Park a horvát oldalon), számos ter- mészeü-kömyezetí érték található. Ezek megőrzése, a velük való okos gazdálkodás messze túlmutat a határterület érdekein, azonban elsősorban az itt található horvát és magyar szereplők tehetik a legtöbbet ennek az érdekében. A tanulmányok a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács honlapjáról, a http://www.ddrft . hu/teruletprog_hmcbc.php webcímről tölthetők le. S végül, de nem utolsó sorban érdemes pár szót ejteni a Horvát-Magyar Kísérleti Kis Projekt Alapról is. Ez a támogatási program olyan kis értékű pályázatok számára nyújt támogatást, amelyek a fenti négy cél valamelyikével összhangban elősegítik a horvát-magyar kapcsolatok építését. Az Alapra pályázatok valószínűleg 2003 elejétől kezdődően lesznek benyújthatók. Az érdeklődők számára fontos információ, hogy kérdéseikkel az Alap lebonyolításáért felelős VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Dél-Dunántúli Képviseletéhez fordulhatnak (címük: 7621 Pécs, Tímár u. 23., tel: 72/513-767, kapcsolattartó személy: Kutnyánszky Ivette képviseletvezető). A tapasztalatcserén régiónként két fő vett részt, a regionális fejlesztési ügynökségek munkatársai mellett kistérségi és gazdasági szakértők is képviseltették magukat. Régiónkat a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. két munkatársa, Csordás Zoltán pályázati igazgató-helyettes és Máthé Péter monitoring koordinátor képviselte. A program részét képezte az olasz gazdasági és pénzügyminisztérium, Campania, Puglia valamint Basilicata régiók meglátogatása, ahol helyi hivatalnokok ismertették a strukturális alapok végrehajtásában betöltött szerepeiket, főbb tapasztalataikat, eredményeiket. A résztvevők az olasz gazdasági és pénzügyminisztériumban tájékoztatást hallhattak az ország fejlesztési politikáról, a régiókkal kötött intézményi megállapodásokról, keret programozási megegyezésekről. Áttekintést kaptak a minisztérium szervezeti felépítéséről, valamint az egyes szervezeti egységeknek a strukturális alapok kezelésében betöltött szerepéről. Bemutatták továbbá az első célkitűzés alá eső hat olasz régió fejlesztési politikáját, illetve a programok megvalósításának pénzügyi vetületeit, társfinanszírozási kérdéseit. A következő állomás Nápoly volt, ahol az ottani regionális hivatal munkatársai ismertették Campania régió tervezési, programozási tapasztalatait, hangsúlyozva a program-kiegészítő dokumentum készítésével kapcsolatos javaslataikat. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap menedzsmentjéért felelős hivatalnok szólt a pályázati rendszer működéséről, a végrehajtás intézményi kereteiről, a Végrehajtó Hatóság és a Kifizető Hatóság működéséről. Végül a regionális operatív program városfejlesztési prioritásának egyik intézkedésfelelőse ismertette Benevento város városfejlesztési programját és az integrált projektek megvalósításának módjait. Bariban a Földközi Tengeri Agronómiái Intézet kihelyezett tagozata adott otthont az előadásoknak. Az intézet munkájának megismerését követően Puglia régió elnökségének képviselője tartott előadást az ötvenöt intézkedést tartalmazó Regionális Operatív program tartalmáról, fejlesztési célkitűzéseiről, valamint programozási módszertanáról. A Közösségi Politikákat Koordináló Egység munkatársa áttekintést adott az Olaszországban lezajlott decentralizációs folyamatokról, a központi, illetve regionális hatáskörben kezelt területekről, a regionális közigazgatás keretein belül működő tizenkét tanácsnok- ság működéséről, a strukturális alapok keretében futó programok megvalósításáról, különös hangsúlyt fektetve a projektértékelés módszereire, szervezeti hátterére. Bemutatták a Regionális Monitoring Információs Rendszert, valamint a Regionális Közigazgatás Egységes Hálózatát (RUPAR), mely a régió közigazgatását összeköti a megyékkel, helyi önkormányzatokkal, egyéb közigazgatási szervezetekkel, mintegy háromszázötven szervezetet összekapcsolva. A mindössze 600 ezer lakosú Basilicata régid kedvező eredményeket ért el a strukturális alapok felhasználása tekintetében. Érdekes és magas színvonalú előadásukban beszéltek a szubszidiaritás és a hatékonyság kérdésköréről, a közösségi és nemzeti programok eljárásának közelítéséről, a hatékonyforrásfelhasználás érdekében tett javaslatokról, valamint a régiók és a megyei, helyi szervek közötti kapcsolatokról. Esettanulmányként bemutatták a régió egyik legsikeresebbnek tartott projektjét, mely a „Minden házban legyen egy számítógép” címet viseli. A projekt keretében a régió családjainak egynegyede kapott támogatást számítástechnikai állomás kiépítéséhez, melyet regionális informatikai szolgáltatások széles köre egészít ki. Összességében elmondható, hogy a dél-olasz régiók tervezési, programozási, programmegvalósítási és monitoring tapasztalatai hasznos ismeretekkel szolgáltak a résztvevők számára, és segítséget nyújtanak a hazai Regionális Operatív Program kidolgozásához, valamint a jelenleg is formálódó regionális intézményrendszer hatékony kialakításához. (61121) PÁLMAI ZSOLT Dél-Dunántúli Régió Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült
