Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-18 / 294. szám

6. OLDAL SOMOGYI TÁJAK 2002. December 18., Szerda Hírek KÉSZ AZ ÚT. Szebb ajándékot nem kaphattak volna az önkor­mányzattól a szentbalázsi sző­lősgazdák, mint a szentmihály- hegyi utat. Most már akadályta­lanul járhatnak a hegybe. Az út 50 méter híján egy kilométer hosszú és 11 millió forintba ke­rült. Ehhez 3 milliót az önkor­mányzat adott, a többit a vidék- fejlesztési célelőirányzat pályá­zati támogatásából nyerte. CSÖKKENTIK AZ ADÓKAT. Magyaregres képviselő-testülete elfogadta az iparűzési adó módo­sításáról szóló indítványt. A falu­ban élő vállalkozóknak a jövő év­től csak akkor kell iparűzési adót fizetniük, ha a bevételük megha­ladja a két és fél millió forintot. A testület megszavazta a közvilágí­tás korszerűsítését is. Öt év alatt részletekben kell kifizetni a 110 lámpatest cseréjének költségét. JÉGBE ZÁRT HATTYÚK. A hirtelen jött fagy foglyul ejtette a simonfai halastó hattyúit. A sze­rencsétlen madarak éjszaka a tó közepén pihentek, de reggel már nem tudtak továbbmenni, bele­fagytak a vízbe. A madarak teste nem hűl ki, így éhhalál vár rájuk. FELÚJÍTOTT NAPKÖZI. A zimányi önkormányzat befejez­te a napközis otthon felújítását, átalakítását. A testület a Céda­pályázaton nyert pénzt a beru­házásra. A munka költsége meg­haladja a másfél millió forintot, ebből.550 ezer forintot fizet az önkormányzat. A műszaki át­adás lezajlott, s elvégezték a kö­telező utómunkákat is. GÁZ A SZEKRÉNYBEN. Si monfa gázellátását *biztosítja az a nyomásszabályzó szekrény, amit most szereltek be a DD Gáz Kft szakemberei. Négy falu együtt pályázott a gázberuhá­zás elvégzésére, és hamarosan már be is fejezik a munkát. Mind a négy településen hason­ló szekrényeket szerelnek föl. ORSZÁGOS HARMADIK. Raj zával III. díjat nyert Varga Dáni­el, a szentbalázsi általános is­kola tanulója a Villamos Művek Rt és az áramszolgáltató rész­vénytársaságok 10. országos di­ákpályázatán. Az ifjú rajztehet­ség rendszeresen részt vesz rajzpályázatokon. RUHA RÁSZORULÓKNAK. A mernyei képviselő-testület jóté­konysági ruhaosztást szerve­zett a művelődési házban. A községből majdnem egytucat- nyi család adta össze a megunt, de jó minőségű ruhákat, hogy ezzel is segítsen több mint öt­ven rászorulón. Az akció jól si­került, s jövőre ismét rendez­nek ruhaosztást. ■ OLDALSZERKESZTŐ: SZARKA ÁGNES FOTÓK: TÖRÖK ANETT Szorgalomtól függ a siker Együtt járnak szakkörbe, foglalkozásokra és könyvtárba is a szentbalázsi tanulók, s amire szükségük van, minden rendelkezésükre áll Hét faluból járnak gyerekek a körzetesített isko­lába. Intézményfenntartó társulásban működ­nek. Ide tartozik két óvoda is: a szentbalázsi meg a gálosfai. Eddig a fenntartásával nem volt gond, de a jövő nem valami kecsegtető. SZENTBALÁZS- Nagyon jó gazdáink vannak, az önkormány­zatoktól minden támogatást megkapunk a nyu­godt munkavégzéshez - mondta Gelencsér István Árpád igazgató. Az ötvenszázalékos pedagógus­bérfejlesztés forrását az állam nem biztosítja, az alapnormatíva csak 30 százalékkal nőtt, s az nem fedezi a kiadásokat. Emiatt a fenntartó önkormány­zatoknak az iskolával kapcsolatos kiadásait a két­szeresére kellene emelnie, ezt pedig ők sem bírják anyagilag. Állami segítség nélkül elleheteüenedünk. Az általános iskolába 175 gyerek jár, számuk egyetlen osztályban sem haladja meg a húszat. In­dítottak egy felzárkóztató fejlesztőcsoportot is.- A fejlesztőcsoportok mellett foglalkoztatunk két logopédust is. Minden tantárgyat szakos taná­rok oktatnak; a tanórákon túl kötelező az úszás, s tízféle szakkörünk van. Választhatják a gyerekek a néptáncot vagy sportot is. Ezenkívül évente egy­szer valamennyi gyereket ingyen elvisszük kirán­dulni. Az idén Budapesten voltunk, s megszervez­tük a nyári táboroztatást is. A legjobbak pedig a tá­mogatók segítségével jutalomtáborba mehetnek. A gyerekek 25 százaléka cigány származású. A tantestület szerint csak az együttes nevelés lehet célravezető.- Nem szabad különválasztani a cigány és a nem cigány gyerekeket. A családok nagy többsége rendezett körülmények között él. Nem az számít, hogy ki milyen származású, hanem hogy ki milyen ember. A barátságok sem a származás alapján szö­vődnek, s ugyanez áll a felzárkóztatásra is. A gye­rekek együtt járnak a foglalkozásokra, szakkörbe, úszni, minden, ami segítheti őket, mindegyikük­nek rendelkezésére áll. A tanulóinkat’megismertet- tük a cigányság eredetével, kultúrájával is. Először volt némi ellenállás, de aztán rájöttek a szülők is, hogy tisztelni kell a másságot. Vannak külön ci­gány kulturális rendezvényeink is, s ezekre meg­hívjuk a lakosokat is. A továbbtanulásban ugyan­úgy jeleskednek a cigánygyerekek, mint a többiek. Az indíttatásokban nincs különbség, csak a szor- galmuktól és kitartásuktól függ a siker. _______■ Fá t hasogat a vízmű gépésze Böszénfa Zsigrni László 1948-ban két hóna­pos volt, mikor a szülei ide visz- szaköltöztek. Épületbádogos a szak­mája, s Bőszénfán vízműgépész.- Kaposváron dolgoztam, de há­rom éve megszűnt a munkahe­lyem. Szerencsém volt, mert adott ez a lehetőség a vízműnél. Most éppen földvásárláson töri a fejét, mert kicsi a területe. - A vételárat befizettük, már csak illetékeim kell a 250-270 négy­szögölnyi területért. Azon majd kukoricát termesztünk, és van egy kis veteményes kertünk is. Ott jártunkkor Zsigrai László éppen készült a télre: fát vágott.- Nemcsak a télre készülök, van egy kis gond is a fámmal. Az udvarom nagyon kicsi, ezért 1991-ben szerződést kötöttünk az önkormányzattal, hogy kibériem az árokparti részt, mert nem tu­dom máshol tárolni a fát. Most azonban kaptam egy hivatalos papírt, hogy a bérletet felmond­ják, sőt ha 15 napon belül nem takarítom el innen ezt a 14-15 köbméter fát, megbírságolnak. Az apraját megpróbálom behor­dani, a többire meg kérek enge­délyt, hogy amíg nem tudom el­rakni, hadd maradjon. Zsigrai László ragaszkodik a falujához. A lánya és az unokája a megyeszékhelyen él, ő azonban nem menne el innen. - Isten őrizz, hogy innen elköltözzünk! - mondta. - Megszoktuk a falut, szeretjük ezt az életet. _______■ Zs igrai László: Most minél többet föl kell vágni Az ev postamestere Magyaregres Minden postaigazgatóságnál van olyan postahivatal, amit vállalko­zók üzemeltetnek. Hazánk 430 fi­ókja közül egyet, a magyaregresit Tóth Józsefné irányítja, aki tíz éwe lett a kisposta vezetője, majd hét éve postamester. Az idén ő nyerte el az év postamestere címet.- Háromfordulós volt a ver­seny, az elsőben szakmai tesztet töltöttünk ki, a másodikon Pécsen is szakmai felkészültségből kellett vizsgázni, s volt egy játékos része is a vetélkedőnek - idézte föl Tóth Józsefné. - Az igazgatóságok leg­jobb öt versenyzője azután Debre­cenben mérettetett meg, s ott egyéniben az első lettem. A postamester egyúttal a kézbe­sítő is. Szinte naponta találkozik a falu minden lakosával, és 8-10 kilo­métert is megtesz hol kerékpáron, hol pedig gyalog. - Szakmailag ezek a kis posták elzártak. Az utasí­tásokat megkapjuk, de a megoldást nekünk kell kitalálni. A megméret­tetés hiányzik, s erre volt jó ez a verseny. Kint a faluban közhely, de a kutyák okozzák a legnagyobb gondot, nem szeretik a postásokat. S ezeket a napi gondolat nekünk kell megoldani. _____________■ _________Dolgoznak, s nem várnak csodát_________ Négy településnek a polgármesterét kérdeztük: mit kérne ajándékul karácsonyra a falujának? Fajcsi János, Somogyaszaló: - Sok feladatunk van, de a gondjainkat nem a Mikulás fogja megoldani. Megkezdődött a szennyvízcsatorna-beruházás, 2003 júniusában tervezzük az átadást. A Kossuth utca pá­ros oldalán járdát építünk, ehhez megvan a saját erő, s reméljük, támogatást is kapunk. Antalmajorban ha­marosan lezajlik a vezetékes gázberuházás engedé­lyezése. Évek óta tervezzük az Aszalót Magyaregres­sel összekötő utat, s ehhez kellene némi égi segítség. Új buszmegállót építünk, játszóteret alakítunk ki a kultúrház mellett. Kisfalusi András, Memye: - A munkanélküliségből adódó szegénység a legnagyobb gond, jó lenne, ha ezen segítene valaki. Itt az önkormányzat az egyetlen munkáltató, amely fölvesz embereket. Az uniós csat­lakozás miatt a szennyvízelvezetés, illetve a mozgás- sérültek közlekedését segítő utak, bejárók átépítése a feladat. Növelni kell az iskola tekintélyét is: ne vigyék a gyerekeket más iskolába, óvodába. A falugondnoki hálózat kiépítéséhez azonban állami támogatás is kell. Marton Rudolf, Somogygeszti: - A járdaépítés a leg­fontosabb feladat, hiszen két olyan utcánk is van, ahol nincs szilárd burkolatú járda. Ez mintegy 500 méternyi szakasz. Fel kell újítani az intézményeinket, s bővítésre szorul a polgármesteri hivatal, hiszen az irodám már kiszorult s a kultúrházban van. Negyven- milliós beruházás lenne a templomtól a Dózsa utca végéig húzódó út szélesítése, aszfaltozása. Két pályá­zatunkat elutasították, de nem adjuk föl. Itt elkelne az égi segítség. Tervezzük az alsóbogáti összekötő út megépítését is. Bók László, Magyaregres: - A szennyvízberuházás befejezése az elsődleges cél, utána a járdákat, utakat kell felújítani. Pályázatra kész az aszaló-magyaregre- si összekötő út terve, ezzel megszüntethetnénk zsák- település-mivoltunkat is. Az iskola és a kultúrház bő­vítését tervezzük; a legnagyobb gondunk, hogy reg­gel fél nyolc és fél tizenkettő között egyetlen busz sem jön a faluba. Már tárgyalunk a Volánnal, hogy a köz­tes időben legalább még egy busz közlekedjen. A jára- tot meg kell vásárolnunk, s ez mintegy hatszázezer forintba kerül. ■ Megújulhat a hivatal Nagybajom Legalább 50 millió forintra lenne szükség a polgármesteri hivatal fel­újításához. Ács Attila polgármester­től tudjuk: ehhez mintegy tizen­ötmillió forintot szeretnének nyer­ni különböző forrásokból.- Nem tartozunk ugyan a hátrá­nyos helyzetű térségek közé, de a területfejlesztési törekvésekben bízva reménykedünk egy nagyobb összegben - mondta. - Ha megkap­juk, növelhetjük az okmányiroda alapterületét, s a bizottságoknak is lesz külön helyük. A házasságköté­seket is szép környezetben tarthat­nánk. A tervek szerint az egész te­tőteret beépítjük, és szeretnénk lét­rehozni egy nagyobb aulát. A százéves épületet korszerűsíte­ni kell, mert az is nagy gond, hogy beázik. A polgármester elmondta: a fűtésfelújítás is alapvető igény. ■ Egy hét múlva karácsony. Olvasóinkat arról kérdeztük: hogyan ünnepelnek? Bejgli nélkül üres a karácsonyi asztal Szabó Ferenc, Böszénfa: - Két gyermekünk van, és bár mindket­ten dolgozunk, eléggé szűkösen élünk, mivel ki­csiny a fizeté­sünk. A karácsony a legnagyobb ün­nepünk, ezért sze­retnénk meglepni a gyerekeket, a ke­vés jövedelmünkből azonban nem tudjuk megvenni nekik a hőn áhított számítógépet. Mindketten tanulnak, az is sok pénzbe kerül. Bár az ünnep hangulata, az együttlét sokkal fontosabb az ajándéknál, de ilyenkor érezzük igazán a pénz hiányát. A gyerekek megértik, hogy kevés a pénzünk, de változtatni nem tudunk rajta. Gáspárné Csirke Katalin. Gálosfa: - A családdal együtt, kö­zösen készülünk a karácsonyra. Már nagyon vár­juk az ünnepet, főként a gyere­kek. A kislányom első osztályos, a kisfiam a tavasz- szal lesz kétéves. Neki biztosan nagy meglepetés lesz majd a csillogó fenyőfa. Ná­lunk sok pénzt kíván az ajándéko­zás is, mert nagy a család, és most nemcsak a rokonságnak meg a gyerekeknek veszünk ajándékot, hanem közöset is. Túl vagyunk az építkezésen, s a tetőtér berendezé­séhez még kell egy-két bútor, ez most az ajándékok számát növeli. Laczó Ferencné, Hajmás: - Szűk családi körben ünnepeljük a karácsonyt a három gyerekem­mel. Az ajándé­kokat még nem vásároltuk meg, még csak elkép­zeléseink vannak róla, ugyanúgy, mint az ünnepi vacsoráról. Ilyenkor általában másféle ételeket rakunk az asz­talra, mint hétköznapokon. Bár még nem tudom, hogy mi lesz a meglepetés, nagyon sokba kerül a karácsonyi vásárlás, aki háziál­latot tart, annak valamivel köny- nyebb. Ám nem az ajándékok a fontosak, hanem az együttlét, a hangulat, a béke és a nyugalom. Forró Lászlóné, Cserénfa: - Egyedül élek, a fiaim már csalá­dosak, és elköl­töztek a faluból. A férjem több mint egy éve meghalt. A gyere­kek rendszeresen látogatnak, s ez karácsonykor sincs másképp: jönnek az unokákkal meg a déd­unokákkal. Valami finomat fő­zök, bár soha nem várom őket ebéd nélkül. Az éjféli misére, saj­nos, nem tudok elmenni itt, bár­mennyire is szeretnék, mert CSerénfán nincs istentisztelet, csak Szentbalázson. Lassan kö­zelítek a nyolcvanadik életévem­hez, és így nem merek elindulni. Balátiné Suth Katalin, Szent- balázs: - Igazi karácsonyi hangu­latot akkor kezd­tem érezni, mi­után leesett a hó. Az ajándékok nagy része már becsomagolva várja, hogy a fa alá tegyem, de azon még nem gondolkodtam, hogy mi kerül majd az ünnepi asztalra. Vannak hagyományos étkek, mint a töl­tött káposzta vagy a pulyka, a kü­lönböző saláták vagy az elmarad­hatatlan bejgli, ezek nem hiá­nyozhatnak az ünnepi asztalról. Sokba kerül a karácsony, főként úgy, hogy szeretnénk cserélni háztartási gépeket is. ________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom