Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-16 / 292. szám

6. OLDAL S 0 M 0 G Y I TÁJ A K 2002. December 16., Hétfő Félmilliót hozott az iskolabál Betlehemes játékkal készülnek a karácsonyra a kisdiákok; képünkön Zorád Gábor, Győré József, Tóth Dominika és Szentpéteri László Összefognak a per után FÖLDVÁR A KÖZPONT. Janu ártól Kőröshegy is részt vesz a földvári központú önkormány­zati társulás munkájában - így döntött a település képviselő­testülete. Korábban, amikor a siófoki és a földvári kistérségi szervezet kettévált, Kőröshegy az előbbihez csatlakozott. VILLANYT A SZŐLŐHEGYRE. Nem mondtak le Somban a szőlőhegy villamosításáról, s ehhez pályázati segítséget is igénybe vesz az önkormányzat. Azért van szükség erre, mert magas a költsége, s ezt a pin­cék tulajdonosai nem tudják, il­letve nem akarják megfizetni. Több mint százezer forint len­ne, de pályázati segítséggel 60-70 ezer forintra csökkent­hetnék. A tervek már készen vannak a villamosításra, csak a beruházás költségeinek előte­remtése okoz nehézséget. JAVÍTJÁK A TEMPLOMTETŐT. A teljes tetőszerkezetet ki kelle­ne cseréim a nagyberényi katoli­kus templomon a beázás miatt. Hogy télen ne romolják tovább az épület állapota, ezért a na­pokban kisebb javításba fogtak: a kritikus helyeken megszünte­tik a beázást. A felújításra váró templom teljes tetőcseréje mint­egy hétmillió forintba kerülne, a teljes felújítása pedig 26 millió­ba. Ha a beruházásra beadott pályázatok sikeresek lesznek, jövőre elvégezhetik a tetőcserét és a külső-belső felújítást. CSÖKKEN A KEDVEZMÉNY. A helyi adó-, valamint a sze­métszállítási rendeletét módosí­totta legutóbbi ülésén a balaton- földvári képviselő-testület. Csök­kentette az üdülők, a szállodák eddig jelentős adókedvezmé­nyét, és elfogadta az új szemét- szállítási díjakat is. Jövőre itt alap-díjat vezetnek be, s ez az ál­landó lakosoknak néhány száza­lékos tehernövekedést jelent, az üdülőingatlanok tulajdonosait azonban érzékenyebben érinti. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÓNAI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN FOTÓK: GÁTI KORNÉL Nagyberény Sikeres pályázatokkal s a jótékony- sági bál bevételével 734 ezer forint­tal gazdagodott a Fauszt Miklós Ál­talános Iskola. Hagyományos a Gyermekkacaj alapítvány támo­gatására telente rendezett bál, ez 483 ezer forintot hozott. A bálo- zók nemcsak a belépő, hanem támogatójegyek vételével is segí­tették az oktatási intézményt. Ebből a pénzből fedezik - hallot­tuk Szász Gábomé igazgatótól ­a tanulók színházlátogatásának a költségét, új sportfölszerelést vásárolnak és hangszereket is.- Három pályázatunk is sikeres volt, így további negyedmillió fo­rinttal gazdagodtunk - tette hozzá. - Ebből százezer forintot költünk az iskolai könyvtár fejlesztésére, százezret a német partnerisko­lánkkal való cserekapcsolatra. Jól jött ez a pénz, mert hamarosan ti­zenöt diákunk utazik tíz napra Né­metországba a testvériskola meg­hívására. Ezenkívül is vannak ki­adásaink. Az iskola hátul nincs el­kerítve, s egy biztonságtechnikai pályázaton 50 ezer forintot nyer­tünk. Ebből megvesszük a 20 méternyi kerítés anyagát, s az isko­la ezermestere és a tanulók szülei állítják föl társadalmi munkában. Á napokban elkészült a nagy­berényi iskolát népszerűsítő szí­nes kiadvány is, ez összefoglalja az iskola történetét, s van benne több színes fotó is. Ajándékként is visznek belőle Németországba a nagyberényi tanulók. _________■ Szá ntód, Kőröshegy Bár Somos ügyében perre mentek, egyéb tekintetben a békés egymás mellett élést választotta Szántód és Kőröshegy. A két szomszédos tele­pülés együtt, összefogva - mert felismerte, hogy így könnyebb - valósítja meg a szennyvízcsator­názást és a közvüágítás korszerű­sítését is. A somosi részen - ha­sonlóan Kőröshegyhez - a nyáron kezdenék meg a csatornázás mun­káit, előtte még a társulatot is létre kell hozni. Takarékosabb; jobban világító lámpatesteket szerelt föl a Dédász a két községben, ez a be­ruházás már elkészült. ■ Verset fabrikált a panaszából Thuza Lajos szerint én vagyok a népnyúzó jegyző, pedig nem így van - állította dr. Mé­hész László jegyző. A fővárosban élő, de Szár­szón is ingatlantulajdonos Thuza szerint pél­dátlan módon 2001-ben 762 százalékkal több helyi adót rótt ki rá az önkormányzat, mint 1999-ben. A jegyző azt mondta: a panaszosnak valóban ennyivel kellene többet fizetnie. Balatonszárszó- Önszántamból soha nem fizetem meg ezt a sarcot; 1999-ben még 6000 forint volt az építményadóm, 2001-ben 45 750 forint lett; ez elfogadhatatlan - mondta Thuza Lajos. - A jegyző megosztotta Szár­szó népét, az állandó lakosokra csak évi 12 ezer fo­rint adót vetett ki. Fél életemet Somogybán éltem le, most budapesti állandó lakos vagyok; ezért büntet­nek? Már a római jog is állítja: ami tisztességtelen, az törvénytelen is. Ezért harcolok az igazamért. Hol itt az igazságos közteherviselés? Riasztó példa ez egész Európában: nekem 381 százalékkal több adót kell fizetnem, mint aki állandó lakos Szárszón. Thuza Lajos panaszát levélben leírta és elküldte a köztársasági elnöknek, az igazságügy-miniszter­nek, továbbá a parlament, a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság elnökének, valamint Orbán Viktor volt és Medgyessy Péter jelenlegi miniszterel­nöknek. Sőt panaszát, kálváriáját rímekbe szedte, s az így fabrikált verset is megküldte nekik. Megkapta a verset dr. Méhész László szárszói jegyző is. - Ebben engem népnyúzó jegyzőnek ti­tulál, pedig csak arról van szó: nem akar fizetni - magyarázta a jegyző. - Kétezerben emeltünk a he­lyi adókon, az építményadó akkor évi 600 fo- rint/négyzetméter lett, korábban 450 forint volt. Ez nem 700 százalékos emelés. Ami miatt Thuza La­jos mégis úgy érezheti, hogy neki ennyivel többet kellene fizetni: 1999-ben csak a garázsa után adó­zott, mert azt vallotta be. Egy ellenőrzés azonban kiderítette, hogy a lakóháza után nem fizet. Mikor erre fölszólítottuk, elkezdte a panaszgyártást. Előbb a közigazgatási hivatal, majd a megyei bíró­ság utasította el a kérelmét. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nem foglalkozott a beadvá­nyával, most az Alkotmánybíróságon van a pana­sza. Fölajánlottuk neki: fizessen részletekben, sőt elengedtük volna a kamatokat is. Thuza Lajos azonban nem élt egyik lehetőséggel sem. Thuza Lajos lakásának és garázsának építmény­adója valóban évi 45 750 forint lenne. (A szárszói állandó lakosoknak kommunális adót kell fizetni, ami legföljebb 12 ezer forint lehet). S hogy mit tud tenni az önkormányzat a behajtás érdekében? Dr. Méhész László azt mondta: végső soron végrehajtásra is sor kerülhet, de még reménykednek: most már a panaszos is rájön - mivel minden hatóság elutasította -, hogy nem neki van igaza._____________________■ Több ingatlan: több teher Dr. Méhész László szerint aki Szárszón él, annak az életvi­teléhez alapvetően szükséges a lakóingatlan, aki azonban másutt is házat tart fenn, annak a szárszói ház már többlet- vagyona, s ezért aztán ennek a terhe is jóval nagyobb. Hisznek a fürdőben a somiak Som lehet a térségben az első, ahol gyógyfürdő épül. Február kö­zepére megszülethet a megállapodás a nagyberényi termálvíz hasznosításáról az önkormányzat és a befektető között. Két év alatt fölépülhet a fürdő Lenkey Tibor polgármester szerint. A somiakat kérdeztük: mennyire bíznak ebben? Huszti Sándor: - Számottevően segítené a községet a termálvizes fürdő létesítése, és én nagyon is bízom a minél hamarabbi megépítésében. Egyáltalán nem tartom túlzott kijelentésnek azt, amit a polgármester mondott. Szerintem is van rá esély, hogy a szerződés aláírása után alig két-három év múlva elkészüljön a fürdő. Egyetértek az önkormányzattal, hogy nem herdálja el az étékeinket és nem adja el sem a terüle­tet, sem a rendelkezésére álló vízhasználati jogot az egyszeri nagyobb haszon reményében. Igaz, így jóval nehezebb be­fektetőket találni, de bízom benne, hogy így is létrejön a megegyezés. Jánó József: - Nagyon bízom benne, hogy már feb­ruárban létrejön a megállapodás a befektetővel; a pol­gármesterünktől hallottam, hogy erre megvan min­den esély. A februári határidő azért fontos, mert ad­digra összeáll a falu költségvetése. Ebben már szere­peltetni lehetne a fürdő építésének a kiadásait is. Hat­vanhárom éves vagyok, de hiszem, hogy még lubic­kolni fogok a somi közfürdőben. Szívesen lennék az első, aki beugrik a medencébe, s onnan kiabálnék a többieknek, hogy jöjjenek fürödni. Úgy gondolom, három év múlva erre már sor kerülhet, utána pedig megindulhatna a falu fejlődése. Bokor Andrásné: - Manapság nincs egyetlen na­gyobb vállalkozás sem ebben a faluban, amely több dolgozót, vagyis több munkavállalót is foglalkoztat­na. A közfürdő azonban ilyen lenne, emellett a tele­pülés hírnevét is öregbítené. S talán a fiatalok itt ma­radnának és nem hagynák el a falut. Sokan számol­nak már a fürdő megépítésével. A lakásukat is úgy alakítják ki, hogy azok kiadásra is alkalmas legyenek vagy esetleg a földszintjén üzlethelyiséget alaldthas- sanak ki. Ezek többletbevételt hoznának a családi kasszába. Ha tip­pelni kellene, azt mondanám: két-három év múlva már fürödhetünk. Mészáros József: - Én nyugdíjasként is vállalnék ott munkát, csak építsék föl már azt a fürdőt, mert vitathatatlan, hogy ez az itt élő lakosoknak is fontos érdeke. Fűnyírást vagy karbantartási feladatokat például el tudnék látni, de természetesen más lehe­tőségeknek is örülnék. Nagyon bízom a létrejötté­ben, s ez szerintem négy éven belül megtörténik. Tudjuk, hogy az önkormányzat mindent elkövet, remélem, én is megmártózhatom még a vizében. Itt vagyunk Siófok határában, de kiemelkedő, több embert foglalkoz­tató vállalkozás nincs a faluban. Most végre egy ilyet létesítenének. Nagy Imre: - Nem vagyok olyan bizakodó, mint a polgármesterünk, véleményem szerint jóval to­vább tart majd három-négy évnél, mire nekünk, somiaknak is lesz közfürdőnk. Az természetes, hogy nem vagyok ellene, és remélem, hogy minél előbb sikerül is majd felépíteni azt a létesítményt, hiszen ebből csak haszna lehet a falunak. Ha én már nem is tudnék megmártózni benne, de a hat gyerekem és az eddig született huszonnyolc uno­kám már biztosan megteheti. Már ez a tudat is meg­nyugtat, hát még ha munkahelyhez is jutnának; az óriási dolog len- ne. Helyben dolgozhatnának, nem kellene mindig utazniuk. ■ Kérdőjeles a szemétdíj Balatonszárszó Kérdéses, hogy a szárszói önkor­mányzat jövőre is átvállalja-e a la­kosságtól a szemétszállítás díjá­nak fizetését. Erre csak akkor szü­letik felelet, ha összeáll a költség- vetés, melynek a tervézetét minap hagyta jóvá a testület. A képvise­lők takarékos gazdálkodásra hív­ták föl a figyelmet. Nem tudni még, hogy megérkezik-e az állam­tól a pedagógusok béremelésének a fedezete. A jövő évi fejlesztés is ettől függ. Anti bizonyos: ahogy másutt, Szárszón is változik a sze­métszállítás rendszere, hiszen át kell térni a mennyiségarányos el­számolásra. A hulladékot jövőre a Zöldfok Rt egységes edény- zetében lehet csak összegyűjteni. A testületnek nem akarja emelni a helyi adókat, ezért sem végleges még, hogy futja-e a szemétszállí- tási díj kifizetésére. ___________■ He tven perc a tizenhét évből Ádánd Első CD-jének megjelentetésére készül az aranypávadíjas Nép­dalkor. A lemezen 70 percnyi ízelítőt ad tizenhét éves pálya­futásának legsikeresebb és leg­szebb dalaiból. Már megkezd­ték a felvételeket; a cd várható­an februárban jelenik meg. Már tavaly szó volt a CD kiadásá­ról - tudtuk meg Házi Ferencnétől, a népdalkor művészeti vezetőjé­től, akkor azonban nem valósult meg a pénzhiány miatt. Egy évig takarékoskodtak, hogy álmukat valóra válthassák. Ehhez persze több támogató segítségére is szük­ség volt, hogy végre összegyűljön az a pár százezer forint. A megje­lenő CD borítóján a támogatók ne­vét is föltüntetik.- Kemény és kitartó munkával jutott idáig a népdalkörünk - mondta Házi Ferencné. - Negyve­nen éneklünk a népdalkörben, a környéken a legnagyobb számú felnőttegyüttes vagyunk. S ennyi férfival egyik kör sem dicseked­het, hiszen csak huszonhét nő énekel nálunk. S amire még büsz­kék lehetünk: senki más nem gyűjtött egybe ennyi népdalt. A CD-n a népdal­kor utóbbi tizenhét évének legszebb és legsikeresebb dalai hallhatók. Majdnem három hónapig ké­szültek, gyakoroltak a kör tagjai, hogy hi­bátlanul énekeljék el Még hetven perc A következő CD-re való hetvenpercnyi anya­ga is megvan már az ádándi dalosoknak, csak bekell gyakorolniuk. A népdalkör fellé­péseiről több hangfelvétel is készült, tizen­egy dalcsokrukról van rádiófelvétel is. a csaknem het- venpercnyi anyagot. A művészeti ve­zető elmondta: a kétszáz pél­dányban meg­jelenő CD-jük címe várhatóan egyik legkedve­sebb népdal­csokruk kezdő dalsora lesz: „Zöld erdő aljában fütyörész valaki...”- Ezt énekelték a leggyakrab­ban, és ez hozta a legtöbb elisme­rést is - tette hozzá Házi Ferencné. - Erdélyi énekek mellett felvidéki dalcsokor is helyet kapott a válo­gatásban, az utóbbit citerakíséret- tel is előadjuk. A közreműködők: Harta János, illetve Krézli Imre, mindkettő ádándi. A lemezbemutatót várhatóan februárban tartják a farsangi bál alkalmával, Ádándon egyúttal az lesz a népdalkor napja is. ______■ Pa rkerdő Jézus lábnyománál Zamárdi A beruházás az ősz végére ké­szült el. Még a hidegre fordult időben is akadt egy-egy isko­láscsoport, amelyik megfor­dult a Szamárkőnél, s szíve­sen vették a megszépült, kel­lemes környezetet. Az önkormányzatnak egy fillérjé­be sem került a parkerdő kialakí­tása a nevezetes Szamárkő köze­lében, a kőhegyi kilátó felé vezető út mentén. Korábban bozótos, el­hanyagolt volt ez a terület, s nem volt hol pihenjenek a kirándulók. Egyre több turista fedezi föl Zamárdinak ezt a nevezetessé­gét, ezért is határozta el az önkor­mányzat, hogy parkerdőt alakít ki a Szamárkő környékén. Pályáza­ton sikerült elnyernie a teljes, 3,4 millió forint költséget. A bozótirtást a helybeliek vál­lalták s társadalmi munkában vé­gezték a Zamárdiért egyesület szervezésében. Sétautakat alakí­tottak ki, padokat és asztalokat ál­lítottak föl, és harminc fát ültettek. Nyár esti rendezvények lebonyolí­tására színpadot is terveztek oda, ennek a mozgatható részei gyor­san felállíthatok. A domborzati vi­szonyokat kihasználva nézőteret alakítottak ki a lejtős területen, ké­sőbb ezt még bővíthetik is. A terü­letet szakadék határolja a házak irányában, ezt a részt igyekeztek elzárni és így veszélytelenné tenni. A beruházás az ősz végére ké­szült el. S akadt egy-két iskolás­csoport, amelyik eljött a Szamár­kőhöz, és örömmel látták a meg­szépült, kellemes környezetet. Á Szamárkő régi kultikus hely: egy patalenyomat s egy lábnyom. A legenda szerint Jézus vezette er­re szamarát, s itt megpihent. Van olyan változat is, hogy ez valaha táltoskő volt és áldozati hely. Erre vezetett hajdan a római út. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom