Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-15 / Vasárnap Reggel, 50. szám
2 KORKÉP 2002. DECEMBER 15. Nemzeti Fejlesztési Jövő héten kerül a kormány elé a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT). Hatalmas a tét, 1200-1500 milliárd forint jut majd két és fél év alatt különböző magyarországi programokra. Az Európai Unió viszont csak olyan programokat finanszíroz, amelyek a közösség számára meghatározók, és nem ad pénzt például közbiztonságra, oktatásra, egészségügyre, ezek nemzeti hatáskörben maradnak. Több példa is van előttünk, az írek öt év alatt hatalmas fejlődést produkáltak, míg a szakértők szerint Görögország eddig nem nagyon tudott élni a lehetőségekkel. A magyar kormány mindenesetre jövő nyáron szeretné aláírni a Nemzeti Fejlesztési Terv alapján elkészített Közöségi Támogatási Keretszerződést az Európai Unióval. ■ Magyarország felzárkózása a tét, de az Európia Unió egyetlen fillért sem ad könnyen az adófizetők pénzéből, be kell bizonyítanunk, hogy van jövőképünk. Magyarországon az emberi erőforrás felértékelődik, de ez nemcsak elitképzést jelent, hanem rugalmas szakképzést is. A szakemberek Székesfehérvárra szoktak hivatkozni, amely nem véletlenül lett Európa egyik leggyorsabban fejlődő térsége, hiszen ott volt szakképzett munkaerő.- Az Európai Unióban 7 éves költségvetési ciklusokban gondolkodnak, s mi épp egy ilyen ciklus közepén csatlakozunk, vagyis 2007- ig lesz még három évünk - mondja dr. Dobrev Klára, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának elnökhelyettese. - Hatalmas összegről van szó, 1200- 1500 milliárd forintról, ennek a fele hívható le uniós alapokból, másik fele hazai társfinanszírozás. Az Unió szigorúan őrködik afelett, hogy átláthatóan használjuk fel a pénzeket, minden fillérnek azt kell szolgálnia, hogy Magyarország fejlődjön, s nekünk kell kitalálni, hogy pénzügyi központ, tuDobrev Klára: az autópályaépítésektől a romaóvodáig, sok mindenre kaphatunk támogatást rista-nagyhatalom akarunk lenni, vagy másban látjuk a jövőnket. Ugyanakkor az autópálya-építésektől a romaóvodáig sok minTerv: 1500 milliárd denre kaphatunk támogatást. Ám bizonyítani kell, hogy jó célra megy a pénz. Egy romaóvodaépítésnél például évek múlva igazolni kell, hogy míg előtte csak a romák 50 százaléka, azután már a 80 százaléka végezte el az általános iskolát. Forrás tehát lesz, de az már rajtunk múlik, hogy mennyit tudunk abból lehívni. Brüsszelben gyakran emlegetik a finn példát. A finnek belépésük másnapján két kamionnyi pályázatot adtak be. Igaz, előtte már évekig dolgoztak a pályázatokon. A svédek viszont másfél évig toporogtak, mert a közigazgatásuk nem volt elég felkészült. A mi esélyeinket kicsit rontja, hogy 2002 júniusig szinte semmi sem történt ez ügyben, hiszen a Széchenyi- terv pályázati rendszere nem felelt meg az EU-követelmények- nek. Lassan viszont utolérjük magunkat, és az NFT kidolgozásában felzárkózunk a csehek és lengyelek mellé. Jövőre 2 milliárd forint van a pályázatok előkészítésére, s á hivatal minden segítséget megad majd, hogy azok megfeleljenek az uniós előírásoknak.- Jövőre felállnak a projektirodák, 3-5 kistérségenként nyitunk egyet, biztosan lesz 45-50 - mondja Dobrev Klára. - Nem biztos, hogy ezek új szervezetek lesznek, hiszen a kistérségi megbízott vagy a falugazda is el tudja ezt a feladatot látni. Márciustól szakemberekkel, mérnökkel, pénzügyi tanácsadóval segítjük a pályázókat, hogy tökéletes tervet készítsenek. Az Uniónál nem fordulhat elő, hogy már az úthenger simítja az utat, de a tulajdonosok még tüntetnek, mert nem egyeztek meg a telek árában. Ott minden engedélynek stimmelni kell, sőt utólag mérik a hatékonyságot is. Spanyolországban például városközpontok épültek újjá, és rengeteg autópálya. Miután Magyarország Európa közepén van, fontos útvonalak vezetnek rajtunk keresztül, nálunk is fontos az infrastrukturális fejlesztés. Az írek öt év alatt oktatási, képzési és informatikai forradalmat vittek végig. Görögország a rossz példa, szervezési problémák miatt nem működik jól a pályázati rendszer, az államigazgatás nem tud lépést tartani az uniós hivatalokkal, előírásokkal. Ez akár Magyarországon is megtörténhet, s ahogy Neil Kinnock, az Európa Bizottság elnökhelyettese a múlt héten figyelmeztette a magyar politikusokat, könnyen meglehet, hogy a magyar szakértők a jobb fizetések miatt útra kelhetnek, s meggyengülhet a magyar közigazgatás, amelyre pedig minden eddiginél nagyobb próbatétel vár 2004 májusától. Dalia László hírek (Bevizsgált iraki objektumok ■ BAGDAD: Felerősödött a tiltott fegyverek utáni kutatás szombaton Irakban: első ízben vizsgálódott mintegy száz ENSZ-szakértő egyidejűleg 11 helyszínen. Eközben az ENSZ nevében Hans Blix főellenőr bekérte az iraki hatóságoktól a tömegpusztító fegyve• rekkel kapcsolatos katonai programokon most és korábban dolgozó tudományos munkatársak név- jegyzékét, hogy az ellenőrök kikérdezhessék őket. Egyiptomban őrzik Laden bizalmasát | ■ KAIRÓ: Az egyiptomi hatóságok úgy döntöttek, hogy letartóztatásban marad az al-Kaida terrorszervezet egyik tagja, akit Pakisztán még márciusban ENSZ- | közbenjárással adott ki Egyiptomnak. Mohamed Nagah Abdel-Makszúd, más néven Abu Moszaab tájékoztatási ügyekben volt illetékese az Oszama bin | Laden irányította szervezetnek, és megbízatása nyo- mán Reuters néven is emlegették. Teherhajók karambolja ■ DOVER: Két teherhajó ütközött össze szombatra'vir- radóra az Északi-tengeren, a Doveri-szoros északi bejáratánál. Egy, a Bahamákon bejegyzett konténerhajó és egy norvég, gépkocsikat szállító jármű ütközését követően a norvég hajó elsüllyedt. Az ütközés során senki nem sérült meg, a Tricolor nevű hajó 24 fős legénységét kimentették. Argentína fizetésképtelen | II BUENOS AIRES: Az argentin kormány jelezte, hogy nem tudja visszafizetni frissen lejárt, több | mint 700 millió dolláros adósságát a Világbanknak. | * Argentína immár másodszor jelentett be fizetés- | képtelenséget, ami azzal jár, hogy az ország a jövő- ben nem kaphat semmiféle további támogatást. Észak-koreai atomveszély ■ WASHINGTON: George Bush amerikai és Kim De Dzsung dél-koreai elnök elfogadhatatlannak tartja Phenjan döntését, miszerint ismét beindítják 1994- ben leállított atomerőművüket. Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője úgy informálta a sajtót, hogy Dzsung és Bush elhatározták, Japánnal és más államokkal konzultálva együttműködnek a helyzet békés megoldása érdekében. Megölték a Hamász egyik vezetőjét ■ TÚL-KARM: Izraeli katonák a ciszjordániai Túi- Karm közelében agyonlőtték a Hamász egyik helyi vezetőjét. A 23 éves Tárik Abed Rabbo a Hamász fegyveres szárnyához, az Ezzedin al-Kasszám Bri- | | gádokhoz tartozott. Egy helikopterek által támoga- | tott izraeli páncélososzlop ugyancsak kihasználta az ellenfél figyelmetlenségét; a hadtest Ciszjordánia | északi részén, Nur al-Samsz menekülttábort támadta meg. A géprablót hazavárják ■ ZÁGRÁB: Horvátország parlamenti határozattal kérte az Egyesült Államokat, hogy adjon ki egy ott életfogytig tartó börtönbüntetését töltő horvát rabot. Az egyhangúlag elfogadott nemzetgyűlési határozatban kérik az amerikai igazságszolgáltatástól annak engedélyezését, hogy az 1976-ban repülőgéprablásért életfogytiglani börtönre ítélt Zvonko Busic horvát állampolgár horvátországi fegyintézetben tölthesse le büntetése hátralevő részét. Mádl: a nagy európai család HA köztársasági elnök a Kossuth Rádió Krónika című műsorában tegnap így értékelt: „elértük azt a szintet, hogy benne lehetünk a nagy európai családban”. Az államfő a jövő szempontjából meghatározónak nevezte a pénteki napot, amikor is a koppenhágai EU-csúcsértekezleten megszületett a csatlakozás pénzügyi megállapodása. A Munkáspárt is üdvözli a csatlakozást ■ A Munkáspárt 20. kongresszusának küldöttei tegnap újból Thürmer Gyulát választották pártelnöknek. A Munkáspárt alelnöki tisztségeinek ellátásával Vajnai Attilát, Vajda Jánost és Karacs Lajosnét bízta meg a kongresszus. Thürmer Gyula hangsúlyozta: pártja álláspontja szerint a magyar munkavállalók számára az Európai Unió (EU) a jelenleginél nagyobb szabadságot és lehetőségeket biztosít, miközben tisztában vannak azzal is, hogy az EU nem a munkavállalók érdekszövetsége, hanem a tőkés világ szervezete. Thürmer bejelentette: a párt vezetése levélben fordul a miniszterelnökhöz, s kezdeményezik a vörös csillag és a sarlókalapács jelképek használatát tiltó jogszabály felülvizsgálatát. Kereszténydemokraták: arccal az EU felé ■ A nemzeti polgári erők szoros összefogása meüett tett hitet tegnapi küldött- gyűlésén a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség. Záró közleményükben tudatták: bár szerintük a kormány elügyetlenkedte az Európai Unióval való tárgyalásokat, ők mégis bizalommal tekintenek az ország uniós tagsága nyomán megnyíló lehetőségekre. A kereszténydemokrata tacepaó mindazonáltal rámutat: „a szocialista kormány féléves működése máris tragikus következményekkel járt”. Szabadi nem szabad H Szabadi Bélát az Orbán-kormány politikai államtitkáraként elkövetett cselekményei miatt újabb négy ügyben gyanúsította meg a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A hatóság szerint a vagyoni hátrány pontos összege 845 millió forintot tesz ki. Szabadi, aki ellen más ügyekben hónapokkal ezelőtt benyújtott vádiratot még nem kezdte el tárgyalni a Fővárosi Bíróság, pénteken az ügyészségen nem kívánt vallomást tenni. Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője viszont szívesen nyilatkozott; a sajtóértesüléseket megerősítve elmondta: ezúttal döntően hűtlen kezelésnek minősített cselekményekkel gyanúsítják az exállamtitkárt. Medgyessy magyar miniszterelnök és Chirac francia elnök is koccintott a Unióra Elégedett kormány, fanyalgó ellenzék ■ A választások óta minden korábbinál jobban elmérgesedett a viszony a jobb- és baloldal között. Orbán Viktor ex-miniszterelnök ezúttal a pénteki EU-tárgyalásokon történtek miatt szapulta a kormányt, erre éles hangon replikázott Kovács László külügyminiszter. Orbán szerint a magyar delegáció gyenge, erélytelen és sikertelen tárgyalásokat folytatott az elmúlt napokban az Európai Unióval, aminek az lett az eredménye, hogy míg Lengyelország és Csehország jelentős eredményeket ért el az utolsó pillanatokban, a magyarok a semmit tudják felmutatni. A volt kormányfő a koppenhágai alku alapján a szerinte legrosszabbul járó négy csjport, a családi gazdálkodók, a nagyobb agrárvállalkozások, a kisvállalkozások és a magyar nagyvállalatok számára pénzügyi csomag kidolgozását kezdeményezi. Kovács László szerint kínos és szánalmas az erőlködés, amellyel a volt miniszterelnök megpróbálja nullának beállítani azt, amit elértek. - Felbecsülhetetlen jelentősége van annak, hogy Magyarország lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, ám - mondta - Orbán mint a magyar politikai élet rossz szelleme arra törekszik, hogy az emberek örömét elrontsa. Kovács emlékezteti rá, hogy „a magát polgárinak nevező” előző kormány egyetlenegy olyan kérdést sem zárt le az EU-val kapcsolatosan, amely az Uniónak pénzébe került volna. Az élelem ára jövőre Jövőre az inflációt meghaladó mértékben kell emelni az alapvető élelmiszerek árát - állítják a termelők. Eszerint a húsfélék 10 százalékkal, a tej, illetve tejtermékek 5 százalékkal, a sütőipari termékek pedig 15 százalékkal kerülnek majd többe. Ám ezek a drágulások még korántsem biztosak, mivel húsból és tejből túltermelés van. ■ A drágulás mértékét az ágazati szakértők is egyelőre csak becsülni tudják, mivel rengeteg a bizonytalansági tényező. Ilyen például a villamos energia, illetve a gázár emelkedésének a mértéke, amely nagymértékben befolyásolhatja a drágulás nagyságát, hiszen az energiahordozók mindig is meghatározó módon alakították az élelmiszerárakat. Az alapvető élelmiszerek árai jelenleg még csökkennek, több kenyérgyár például az utóbbi hetekben 20 százalékkal csökkentette az árait. A pékségek kénytelenek alkalmazkodni, s esetenként „lenyelni” a villanyáram tarifájának vagy a vízdíjnak az emelkedését, mivel a nagyobb áruházláncokat máris elveszítették, azoknák önálló sütödéik vannak. A sertéshús is volt már drágább: tavaly a karaj kilója 1100 forintba került, idén pedig csak 900 forintot kell érte fizetni. Utóbbi esetben tehát a 10 százalékos áremelés tulajdonképpen csak az egy esztendővel korábbi árszint beállítását eredményezné, s ha ehhez hozzászámítjuk még az inflációt is, akkor nem is beszélhetnénk drágulásról. Egy liter tej kiskereskedelmi ára jelenleg 147-165 forint. Ez az ár a fele az uniós tejáraknak, miközben az ágazat a túltermelés miatt raktározási gondokkal küzd. Ráadásul a szereplők itt is nagyon óvatosak: a tejfeldolgozók sokszor a piaci pozíciószerzés reményében hajlandók akár a jelenlegi ár alatt is forgalmazni a termékeiket. Ez a helyzet látszólag kedvező a fogyasztók számára, hiszen a termelők, a feldolgozók, a forgalmazók versenye tartósan alacsony szinten tartja az élelmiszerek árait. Ám a gazdaság egészét tekintve már nem feltétlenül egészséges a helyzet. Mindez ugyanis a rejtett inflációt erősíti, s az sem kizárt, hogy a gyengébb ágazatok még az uniós csatlakozás előtt padlóra, s ezáltal könnyen felvásárolható helyzetbe kerülnek. Ez pedig nehéz helyzetbe hozná a hazai termékek előállítóit. Veszélye a mesterségesen alacsony árszintnek a törvényszerűen jelentkező hiány. Az egyes ágazatokban még a szükséges és elengedhetetlen fejlesztésekre sem jut pénz, sok termelő tönkremegy, s az ennek nyomán jelentkező hjány hirtelen és drasztikus dráguláshoz vezet. Ez akár az egész élelmiszeripar válságához is vezethet. Szakértők szerint a nagy kereskedelmi hálózatoknak kellene’ akár saját extraprofitjuk rovására is védeni hazai beszállítóikat, mivel ők jelentik a jövőt: a külföldi áruk térhódítása ugyanis további áremelésekbe torkollhat. D. T. Márciustól szakemberekkel, mérnökkel, Dénzügyi tanácsadóval segítjük a pályázókat
