Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-07 / 285. szám
9. OLDAL J 2002. December 7., Szombat Hétvége ■ Az emberiség kamata ■ Pénzzé tennék a játékosokat < Könyv a gyerekek egészségéért 10. oldal 12. oldal 16. oldal Freskómentők ünnepi miséje Csala Ildikó és Lehrbaum Gábor restaurátorok újították fel a híres freskót Hálaadó misén ünnepelték a mesztegnyőiek templomuk szentélyfreskójának megújulását. A mesztegnyői templom oltárképei és freskói 1772-ben készültek. Festőjük az a Dorfmaister István volt, akit a magyar barokk egyik kiemelkedő alakjaként emlegetnek a művészettörténészek A somogyi faluban fennmaradt hagyatékának különlegessége pedig, hogy a freskókat méretük és szépségük alapján a nagy hírű és a hazai barokk templomfestészet remekeként emlegetett sümegi temploméhoz hasonlítják a szakemberek. Panyi Antalné, az egyházközség elnöke elmondta: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium tízmillió, a kaposvári püspökség pedig kétmillió forinttal támogatta a helyreállítást. Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője (MDF) a hálaadó misén tartott ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: az ilyen összefogást ünneplő alkalmak fényt jelentenek a hétköznapokban, ezekből fel lehet töltekezni és ilyenkor, advent idején már a karácsony örömét és a betlehemi jászol közelségét ígérik az ünneplőknek. Az országgyűlési képviselő felolvasta Orbán Viktor levelét is, amelyben a volt kormányfő a mesztegnyőiek áldozatos összefogását üdvözölte. Nikii Zsolt, a mesztegnyői közösség káplánja elmondta: tovább szeretnék folytatni a nyolc évvel ezelőtt megkezdett templomfelújítást. A gyülekezet mostani vezetője a misén megemlékezett az azóta elhunyt Varga Attila plébánosról is, aki két évvel ezelőtt kezdte el a tegnap megünnepelt értékmentést. ■ Képek a városok szépségéről Kaposvár Forster Jakab festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap a Somogy Megyei Művelődési Központ Kapós ART galériájában. A Kapos- vár-Velence című tárlatot Szita Károly polgármester és Juhász Márta, Szentes főépítésze ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Forster Jakab Tolna megyei születésű, az Iparművészeti Főiskola építészeti tanszakán szerzett diplomát. Szabadfoglalkozású művészként találta meg igazi hivatását. Kizárólag a szabadban fest, érdeklődésének középpontjában a természet szépsége, békéje és az épített környezet emberi kisugárzása áll. A szépen formált városi terek megjelennek képein csakúgy, mint a bennük lüktető városi élet. Munkássága alatt mintegy félszáz városban, településen festett. Ez év nyarán például két hetet töltött Kaposváron, ahol a várossal és környékéForster Jakab egyik alkotásával fotó: láng vei, a város híres festőinek munkásságával, életével ismerkedett. Az ősszel pedig három hétig az itáliai Velence szépségeit örökítette meg festményein. A kiállítás január 8-ig tekinthe- tő meg. ________’ _■ Sc hultz úr operáról álmodik Körösi András elégedett ember. Nem csoda, hiszen kevés színésznek adatik meg, hogy két szerző is kifejezetten neki írjon szerepet. A Csiky Gergely Színház művésze az iskolai színkörtől mára eddig jutott.- Már a gimnáziumban elhatároztam, hogy színész leszek - mondta Körösi András. - Pedig akkor még csak az irodalomtanárom vezette színjátszó körben játszottam. Annyira megtetszett a szereplés, hogy később a városi színkörben is felléptem. Nem is volt kérdéses, hogy a színművészeti főiskolára jelentkezzem. Hatodszorra vettek csak fel, de kitartottam. Közben mindenfélével foglalkoztam, amivel pénzt tudtam keresni. Az érettségi után voltam énekkari kórustag, kőműves mellett segédmunkás és postán is dolgoztam. Már a főiskolán kapott, egy remek ajánlatot. Babarczy László, akkori tanára felajánlotta neki Rossini Sevillai borbélyából Figaró szerepét. Örömmel elvállalta, s jött volna Kaposvárra, de ez a terv kútba esett, ugyanis az opera nem valósult meg.- Frissen végzett színészként Debrecenbe kerültem, ám itt nem éreztem jól magam - folytatta a színész - Alig vártam, hogy az évad végén a Csikybe jöhessek. Meglepetésemre rögtön egy főszereppel vártak. A Csókolj meg, Katámban Fred Graham színészt játszottam. Máig emlékezetes számomra ez a kitűnő szerep. Kedvenc műfajom amúgy különösebben nincs. Bármilyen szerepet eljátszok, de ahol énekelni is lehet, az mégis közelebb áll hozzám. Úgy érzem, több mindent ki tudok fejezni dalban, mint prózában. Kacsintgatok kicsit az operaéneklés felé is. Hetente járok Budapestre énektanárhoz. Van egy álmom: Verdi Don Carlosából Fülöp szerepét egyszer majd szeretném eljátszani. December húszadikán az Ódry színpadon lép fel. A budapesti zenés rendezőosztályból már a harmadik növendék kereste meg, mert vele szeretne dolgozni. Gluck, A rászedett kádi című egy felvonásos, eddig ismeretlen barokk operáját adják elő. A fővárosi ismeretséget a Balta a fülbe című előadás hozta.- A darab alkotói, Melis László zeneszerző és Lőrinczy Attila író az Új Színházban elkészítették A csoda alkonya című zenés drámát, melyben a Varázsló szerepét kifejezetten rám írták. Sokat köszönhetek a kaposvári társulatnak, hogy olyan szerepeket osztanak rám, amelyekben érvényesülhetek. A legutóbbi, Schultz úr szerepe, egyik kedvencem lett. Szeretem a Kaposvári színházat, a várost is nagyon könnyen megszoktam. Úgy érzem, itt el tudom képzelni az életemet. CSOKONAI Gábor Körösi András 1966-ban született Debrecenben. A Színművészeti Főiskolát 1993-ban elvégezte, s az 1994-95-ös évadban került a Csiky Gergely Színházba. Három gyermek. Máté, Kata és Áron édesapja. Fogadalmi cipó esküvőkre Tarany Lóki Istvánná anyakönyvvezető szeme csak akkor lábad könnybe a meghatottságtól - de akkor mindig -, ha meghívottként vesz részt egy esküvőn. Amikor ő adja össze a párokat, egyetlen könnycsepp nélkül sikerül levezetni az élet egyik legszebb szertartását.- Tizennégy éve adtam össze az első párt, ma is ezt szeretem a legjobban a munkámban - mondja Lóki Istvánná. - Akadt olyan is, akit kétszer eskettem, mert a házasságkötés után hamar jött a válás. Ez szerencsére nem túl gyakori: a tizennégy év alatt 64 házasságkötésre 13 válás esett. Névadó ma már nem szokás, s a jeles házassági évfordulókat is kevesen erősítik meg az anyakönyvvezető előtt. Taranyban több anyakönyvvezetőből választhatnak a párok, de ez aligha befolyásolja az igencsak lelkes házasulandó kedvet. Öt éve volt a rekord 15 esketés- sel, máskor is akad 5-7 esküvő.- A szertartásoknak nagy hagyománya van. Ilyen a gyertya- gyújtás is - tette hozzá Lóki Istvánná. - A fiatalok önálló életét jelképezik háromágú tartó, szélső gyertyái, s ezekkel közösen gyújtják meg a középső harmadik szálat, ami a házasság közös életét jelenti. Kenyérrel és borral fogadalmat is mondanak, majd a bőséget jelentő cipót az ifjú asszony kapja, s az új embernek adjuk a bort, hogy ne hagyja el a vidámság. A kettejüket összefogó kék szalag meg a békességet jelképezi. Idén eddig hat pár fogadott örök hűséget egymásnak, s ők sem változtattak ezeken a szokásokon... bíró Mária ..Erős várunk a nyelv” ___________(Kosztolányi) Kirá lyné és tanárnő Nyelvünkben világosan elkülöníthető a -né és a -nő utótag használata. A -né képző az alapszóban megidézett hímnemű személy feleségére utal: a király felesége a királyné, a molnár felesége a molnárné, a polgár- mester felesége a polgármesterné, a juhászé a juhászné, a miniszterelnöké pedig a minisz- terelnökné... A -nő utótag egyértelműen az előtagbeli foglalkozást űző személy nőneműségét fejezi ki: királynő - az adott állam nőnemű törvényes uralkodója, tanárnő - nőnemű tanár, színésznő - nőnemű színész... Nagyon kell tehát vigyázni, hisz a Bánk bán című drámában Gertrudisról nem állíthatjuk, hogy királynő, mivel nem ő uralkodik (legföljebb szeretne), hanem II. András (Endre) felesége, vagyis királyné. I. Erzsébet viszont 1558-tól 1603-ig Anglia királynője, azaz uralkodója; míg a vele szemben fellépő Stuart Mária 1542-67 között Skócia királynője, közben 1559-60 között - mivel ekkor II. Ferenc francia király felesége - francia királyné is volt. így aztán a tanár felesége, ha nem pedagógus végzettségű, akkor tanárné, de ha a lányuk pedagógus lett, akkor ő tanárnő, és egyúttal polgármesterné, ha a polgármesterhez ment feleségül. Vannak aztán olyan foglalkozások, amelyeknek létezik női változata, másoknak nincs. A következőknek van: doktor - doktornő, ápoló - ápolónő, színész - színésznő, művész - művésznő, tanító - tanítónő, képviselő - képviselőnő stb. Amelyeknek viszont nincs: jogász, orvos, sebész, cipész, miniszter, újságíró, polgármester, ötvös, műszerész stb..Ez utóbbiak férfira és nőre egyaránt vonatkoznak. Nincs viszont „hímnemű” párja a mosónő, varrónő, óvónő szavainknak. A magasabb beosztású hölgyek megszólítására javaslom a - ma már terjedőben lévő - következő formát: belügyminiszter asszony, polgármester asz- szony, professzor asszony. Kerülni kell viszont az erőszakos nőiesítést azokban a szavakban, amelyeknek nincs női változata: helytelen tehát a professzornő, az újságírónő és még az ötvösnő forma is. MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ ___________________________Könyvajánló - Somogyi múzeumok közleményei 2002_____________ Kö tetben két esztendő kutatásai Megjelent a Somogyi múzeumok közleményei című évkönyv 15. kötete. Harminckilenc szerző 25 tanulmánya az intézmény tudományos és közművelődési tevékenységéből ad ízelítőt: régészeti és természettudományi kutatások eredményét tárja elénk, képző- művészeti esszéket - ezúttal Rippl-Rónai élete kapcsán -, s néprajzi tanulmányt és kultúrtörténeti kuriózumot: „az aranyvonattal” hozott Szent Jobb kaposvári körmenetét. Huszonöt tanulmány, félszáznál több írás: széles körű érdeklődésre számot tartó cikkek és szikár jelentések sora jelzi a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának égisze alatt folyó többéves, szerteágazó és alapos munkát. Szigorúan szakmai összegezések sora teszi ki a 320 oldalas kötet kétharmadát. Elsősorban a régészek munkája, hiszen nagyszabású leletmentés folyik a tervezett autópálya, az M7-es nyomvonalán, ami 67 kilométer hosszan szeli át a megye északi részét. Szenzációt keltettek a zamárdi avar település korábban feltárt kincsei - külföldön, a milánói kiállításon -, itt a Szárszó, Szemes, Boglár és Ordacsehi-Bugaszeg határában folyó ásatások eredményeiről ad számot Honti Szilvia, Belényesy Károly, Gallina Zsolt, Kis Viktória Somogyi Krisztina s még jó néhány társuk. (Jelentés a tervezett autópálya somogyi szakaszán 2001-2002-ben végzett megelőző feltárásairól, II.) A késő réz- és bronzkori sírok, a kelta és római település kerámialeletei jelentősen gazdagítják ismereteinket. S hasonlóképpen a tüskevári árokban feltárt ősi kút, a barcsi lelet és a fészerlaki avar kohó. Egyik meglepetésre Vámosi Lajosné hívja föl a figyelmet: már az avarok is „spanyoloztak”, s az indás szíjvégen rózsabogár- szárny-darabkákkal készítették a zománcozást. ' Nemzeti kincsünk a Baláta. A láptó környékének rovarritkaságait, sajátos növénytársulásait tucatnyi tudós kutatta, s a vízminőség-vizsgálattól a Mura környéki tegzeseken át a Zselic denevérfaunájáig számos dolgozat foglalkozik. Fagyban a tűz melege, a kályha nélkülözhetetlen volt eleinknek; a segesdi vár szobáinak dísze volt, s mázas csempéi előkerültek a szentjakabi monostor, a kereki és az ötvösi várkastélyból is. Knézy Judit a somogyi szemeskályhák szerepét kutatta a paraszti lakás- kultúra alakulásában. E kályhák a múlt század derekáig megőrizték fontosságukat. Számos képet közlő írása kitér a karádi, marcali, hedrehelyi, csurgói vagy endrédi mesterek jellegzetes munkáira is. Két sikeres, országos figyelmet keltő kiállítást és emlékülést szervezett a múzeum Rippl-Rónai születésének 140. évfordulóján. A festő életútját, alkotói tevékenységét ezúttal öt Rippl-kutató idézi föl. Bernáth Mária a művész stílusát elemzi, Plesznivy Edit a franciaországi évek állomásait járja végig, Földes Edit a családi leveleket ismerteti, Horváth János a festő pasztellművészetének összetevő elemeit. Dr. Gáspár Ferenc - az előző évkönyv egyik tanulmánya nyomán - izgalmas esszéje Rippl- Rónai és Oskar Kokoschka kapcsolatát, az utóbbi furcsa „emlékezetkiesését” boncolgatja. S mindezt számos fotó egészíti ki. A történelem és fotográfia kapcsolatát öt régi riportkép nyomán dr. Varga Éva tárja elénk, Kurucz Gábor alapos, továbbgondolásra késztető tanulmánya pedig az ezredforduló évéből Somogy demográfiai helyzetét. A múzeum a megye egyik meghatározó tudományos műhelye, s nélkülözhetetlen a közművelődési tevékenysége. Évekig Király István Szabolcs - az évkönyv szerkesztője - irányította, s a záró fejezetben e tíz évet, az intézmény korszerűsítését összegezi, kurucz (Pethő és Tsa Nyomda, Kaposvár) Egy kötetben a feKete földrész A világon ott nő a leggyorsabban a népesség, ahol az emberiség csaknem egytizede él.- Egyebek mellett erről is olvashatunk az idén tizedik életévét betöltött Magyar Könyvklub Afrika, a rejtelmes kontinens című újdonságában. Az album formátumú dekoratív kötetben a szerző, René Gordon a négy égtáj szerint tagolva északról délre, illetve nyugatról keletre haladva mutatja be Glóbuszunk összes szárazföldjének felét kitevő kontinenst. Rendkívül gazdag színes képanyag - több mint 250 lenyűgöző szépségű, sehol másutt nem látható felvétel - illusztrálja a rendkívül változatos földrészt. Képet kapunk a vallások sokféleségéről is, majd egyebek között megtudjuk, hogy tudós hazánkfia, gróf Teleki Sámuel 1885-ben a fehér emberek közül elsőként érte el Kenya alpesi övezetét. BÁNYAI JÁNOS
