Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-07 / 259. szám

6. OLDAL SOMOGY r TÁJAK 2002. November 7., Csütörtök Hírek KÉTMILLIÓ VÍZRENDEZÉSRE. Kétmillió forintot nyert a somogy- sámsoni önkormányzat. A pénzt a területfejlesztési tanács vis ma­jor alapjából kapta a település. Azért volt szüksége rá, mert ta­vasszal egy óriási zivatar a falu j több épületében jelentős károkat okozott. A támogatásból a maróti településrészen az átereszeket te­szik rendbe és az árkokat burkol­ják annak érdekében, hogy a víz elfolyjon, s ne álljon meg a falu­nak ezen a részén. ELKÉSZÜLTEK A LAKÁSOK. Nyolc lakást alakíttatott ki 64 millió forintból a vései önkor­mányzat. Ennek az összegnek nagy részét, 53 millió forintot a Széchenyi terven nyerte a tele­pülés. Az önkormányzat pályá­zat útján dönti el, hogy kik le­hetnek a lakók; elsősorban kis­gyermekes és családalapító pá­roknak szeretnék megteremteni a lehetőséget. Az a cél: ez idő alatt saját lakást szerezzenek a bérlők, és szeretnék elérni, hogy a fiatalok Vésén telepedjenek le. MADARAT GYŰRŰZNEK. Ha zánk mintegy 300 madárfaja kö­zül csaknem száz fajt fognak be, s a gyűrűzés után ismét szaba­don engedik őket a fenékpusztai táborban, amit 1985 óta tart fenn a Magyar Madártani Egyesület. A tábor eredeti célja, hogy a Kis-Ba- laton, illetve a Balaton közelsége folytán folyamatosan figyeljék a nádi madarak életét. A tavalyi adatok szerint a térségben 81 madárfajjal találkoztak; hazánk 350 madárfajából itt 200-250 lelhető föl. Ez országosan szinte egyedülálló gazdagságot jelent. EMLÉKÜLÉS MARCALIBAN. Emlékülést rendez a Noszlopy Gáspár Alapfokú és Művészetok­tatási Iskola közösen a Klebels- berg Kunó Alapítvánnyal, az egy­kori kultuszminiszter halálának 70. évfordulója alkalmából. Az eseményre az iskolában pénte­ken kerül sor. Levetítik a Klebels- berg Kunóról készített emlékfil­met, és hét előadásban emlékez­nek meg munkásságáról, somo­gyi és marcali kötődéseiről. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK; TÖRÖK ANETT KORSZERŰ KONYHA. 15 minió forintból felújították a somogy- sámsoni napközis konyhát. A pénz nagy részét a területfejlesz­tési tanácstól nyerte a település. Hárommillióval támogatta a me­gyei önkormányzat is, a konyha ugyanis ellát regionális feladato­kat is: itt főznek a kistérség isko­lásaira és innen oldják meg a szociális étkeztetést. Korszerűsí­tették a 300 személyes konyhát, s a HACCP előírásainak megfele- lően a konyhatechnikát. ______■ Mú zeum védi a bivalyokat Postás közkívánatra Főnyed Kápolnapuszta Évente húszezer ember keresi föl Kápolnapusztán a bivalyrezervá­tumot. Az ősho­nos állatfajta a kipusztulás szé­lén áll. A Kis-Ba- latonnál a rezer­vátum a bivalyo­kat és a lápos le­gelőket védi. A Kis-Balatonnál található rezer­vátumban jelen­leg 130 bivalyt tartanak. A nem­zeti park a ki­lencvenes évek elején indította el a bivalyvédel­mi programot. Akkor mindösz­sze tizenhat állat jelentette az állományt. Az or­szágban jelenleg csak a nemzeti parkokban tart­ják a bivalyokat, a legtöbbet a Kis-Balatonnál. A hazánkban föllelhető fajta az Indiában ősho­nos vízibivaly rokona, éppen ezért legjobban a vizes élőhelyek környékén érzi jól magát. Ezért a nemzeti park területén, például a mocsaras, ná­das területek kezelésénél is hasznosítják őket, olyannyira, hogy ezeken a helyeken az állatok mellett nincs is szükség gépi eszközökre. A biva­Erős mint a bivaly Kevéssé ismert, hogy a bivaly Magyarországon őshonos állat. Egyes források szerint már az avarok is tenyésztették. A század­előn a magyar szürke marhához hasonlóan hasznosították. Ak­koriban több mint százezer példányt tartottak, elsősorban híres igavonó ereje miatt. Ma alig négyszáz ilyen állat él hazánkban. Különleges látványosságot kínál a bivalycsorda, ezer! sok ezren látogatják a kapolnaspusztai rezervátumot Ivókra egyébként nagyon sokan kíváncsiak. Évente több mint húszezer látogatója van a rezer­vátumnak, főleg diákok jönnek. Őket eddig nem tudták megfelelő körülmények között kiszolgál­ni. Ezért egy tájékoztató, árusítóhelyiséget alakí­tottak ki. Ez a nyár óta abban a bemutatóköz­pontban van, ahol helyet kapott egy múzeum is. Itt a bivalytenyésztés hazai történetével és tárgyi emlékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. A nemzeti parkban egyébként nemcsak turis- tacsalogatónak vannak ott a bivalyok. Az állományt azért is fejlesztik folyama­tosan, mert gazdasági hasznuk is jelen­tős. A korábban elhanyagolt legelőterü­letek visszahódításában ugyanis nagyon komoly szerepet töltenek be ezek az ál­latok. A bivalyok ugyanis folyamatosan karbantartják a - más eszközökkel nehe- zen gondozható - lápos területeket. ■ Félmilliárd repülőtér-fejlesztésre Sármellék Összesen 15 010 légi vendég, köztük tízezer charter-utas fordult meg idén a Balaton West Airporton. Ez a tavalyi­nál csaknem 30 százalékkal nagyobb forgalmat jelent, s fő oka a több német járat. Ezeknek a gépeknek az utasai átla­gosan tíz vendégéjszakát töltöttek Hévízen, Zalakaroson és a Balaton délnyugati üdülőhelyein. Az autós turizmus mellett ugyanis egyre népszerűbb a kényelmesebb és gyorsabb elérhetőséget biztosító légi közlekedés a Balatonnál.- Az idén már augusztusra meghaladtuk a tavalyi teljes évi forgalmunkat - mondta Zóka Ist­ván, a Balaton Airport ügyvezető­je. - Ezért döntöttünk arról, hogy 2003-tól három új indulási légiki­kötőt veszünk föl a repülési ter­vünkbe. Közvetlen járat indul Berlinből, Dortmundból, Frank­furt am Mainból, Stuttgartból és Lipcséből is. így közelebb jutha­tunk céljainkhoz is, Németország és Ma­gyarország között ki­épül egy légihálózat a gyógyulni és fürödni vágyó vendégek érde­kében. A megfelelő utasel­látás érdekében Sár­melléken megkezd­ték az állandó határ- átkelőhely létesítését. Jövőre a repülőtér a tervek szerint már egész évben a többi határátkelővel azonos feltételekkel fogad­hatja a turistákat. Eh­hez természetesen a létesítményeket is korszerűsíteni kell. Zóka István elmond­ta: a Balatoni Fejlesz­tési Tanácstól 40 mil­lió forintot kaptak a reptér általá­nos és az épület bővítéséhez és a pályafények kiépítéséhez szüksé­ges tervek elkészítéséhez. Ezek­nek a megvalósítására a fenntartó Gyógyfürdőzni is több külföldi vendég jön ide repülőgéppel önkormányzatoknak 500 millió forintra lenne szükségük. A na­pokban az első kormány-előter­jesztés is megszületett a forrás biztosítására. ■ AZ ÚJ POLGÁRMESTEREKET KÉRDEZTÜK; FORDULATOT JELENTBE A VÁLTÁS? Az összefogásért dolgoznak Komári József, Szőkedencs: Egy megosztott községet örököltem, ezért a legfonto­sabbnak mindenek­előtt azt tartom, hogy egy olyan tár­sadalmi összefogás jöjjön létre Szőke- dencsen, amivel bármilyen kihívás­sal szembe tudunk nézni. Az önkormányzati munkát, megpróbáljuk nyitottabbá tenni és a lakosság széles rétegeit ebbe be­vonni. Rendezvényekkel, progra­mokkal színesíteni a hétköznapo­kat, hiszen ezek azok a dolgok, amik egy közösséget összetarta­nak. Legfontosabb tehát a békes­ség megteremtése, ezért természe­tesen minden olyat, ami eddig jó volt és segítette az itt élők életét, szeretnénk ezután is megtartani. Mózes Marianna, Hollád: A jövő szempontjából a fiatalok megtartá­Mnidegyik ^núié^ Kevés pénzből gazdálkodik a település, miközben a történetének eddigi legnagyobb beruházására készül. A szennyvíz- hálózat kiépítése után a közlekedé­si infrastruktúrát szeretnénk olyan színvonalúra javítani, ami az itt élők kényelmének és az idegenfor­galom igényeinek is megfelel. A te­lepülés megtartóerejéhez elenged­hetetlen, hogy az itt élők komfor­tos környezetben élhessenek és valami megélhetést találjanak. Akivel minden főnyedi naponta találkozik, az Tóthné Török An­na. A'szőkedencsi származású fi­atalasszony tíz évvel ezelőtt ke­rült a faluba, s még nincs egy éve, hogy Főnyed postása lett.- Tavaly decemberben kinyitott a bolt, és a korábbi postás lett a bol­tos - mondta Tóthné Török Anna. - Akkor kezdtek el unszolni, hogy vállaljam el. Nem nagyon akartam, de végül annyian mondták, hogy kötélnek álltam. Lassan egy éve ennek, de nem bántam meg.- Szereti ezt a munkát?- Szeretem. Napi húsz kilomé­tert tekerek. Igaz, a szolgálati gépjárművem, egy táskás kerék­pár még nem érkezett meg hoz­zám, de a he­lyettesítő bi­cajával is ké­nyelmesen megteszem a távot. Kondi­ban tart. Igaz, nemcsak a kerékpáro­zás. Minden­kihez szólni kell néhány jó szót, ami szintén nem esik ne­hezemre, mert elég cserfes va­gyok. Meg nem is bánom. Van olyan itt, Szegerdőn is, aki egész nap csak velem találkozik. Én •meg mindenkivel. Persze, az is igaz, hogy túlórában. Ritkán végzek délig a hírekkel meg a hírlapokkal... _____________ ■ Dr. B ollók Sándor, Balaton- máriafürdő: 16 évig voltam házi­orvosa a telepü­lésnek, így ezen keresztül jól isme­rem az itt élőket és a gondokat is. A Balatont ne­gyedszázada is­merem és féltem, éppen ezért a tó védelmét és az idegenforgalom fejlesztését egyformán fontosnak tartom. Ebben a helyi lakosság és az ide pihenni érkezők érdekeit egyaránt szeretném szem előtt tartani. Örülnék, ha hosszabbíta­ni lehetne a szezont. Ebben a munkában elsősorban a képvise­lőkre, civilekre és a vállalkozókra számítok és a szomszédos telepü­lésekkel, kisrégiókkal is műkö- dőbb kapcsolatot szeretnék. ■ Madársereg a Kis-Balatonon Kis-Balaton Két új tanösvény várja a Bala- ton-felvidék kirándulóit. Az egyiket a Kis-Balatonnál alakí­tották ki, s népszerűsége már az első hónapokban felülmúlt minden előzetes várakozást. Az egyik tanösvény a Szent- györgy-hegyen vezet, a másik pe­dig a Kányavári-szigeten. A Kis-Ba- laton egyetlen, kísérő nélkül láto­gatható vizes élőhelyén három ki­lométer hosszú ösvényt alakítot­tak ki 2,4 millió forintból. A terü- ‘ let gazdag növény- és madárvilá­gát a látogatók 15 kihelyezett is­mertető tábla segítségével figyel­hetik meg. Ennek az egyik sajátos vonzereje az, hogy itt az ország egyik leggazdagabb madárvilágát ismerhetik meg a látogatók. Futó Elemér, a kis-balatoni őrke­rület vezetője elmondta: a legtöbb látogató minden évben a nyári idő­szakban jön ide. Az új tanösvényt eddig majd­nem kétszáz iskoláscsoport látogatta vé­gig. A Kánya- vári-sziget új látványossá­gát egyébként éppen a diá­kok és a csalá­dos kirándu­lók számára készítették. Ez már a harmadik egész napos programlehetőség a tórendszer környékén. A terület természetvédelmi őrei már a télre készülnek - tud­tuk meg Futó Elemértől. A költözőmadarak kivétel nélkül idejében elrepültek, azok a szár­nyasok pedig a szokott időben ér­keznek, amelyek - ha elég enyhe lesz ehhez az időjárás - itt töltik a telet. Addig 12-13 récefajt lehet megfigyelni a területen; ezek északról ilyenkor érkeznek a Kis- Balatonra. ■ Közösséget épít a parókia Nemesdéd A régi parókia helyén közösségi házat építettek a nemesdédi refor­mátusok. Halászi Attila elmond­ta: a 140 négyzetméteres épület tetőtere 16 személy elszállá­solására alkalmas. - Elégedettek vagyunk az eddigi igénybevétellel - mondta Halászi Attila. - Elsősorban a vallási turizmus kiszolgálására szeretnénk beren­dezkedni, de minden iskolai cso­portnak és kirándulónak helyet adtunk. Ennek érdekében a következő feladatuknak azt tekin­tik a reformátusok, hogy helyreál­lítsák a régi templomot. Az 1800- as évek elején épült templom érdekessége, hogy a szennaihoz hasonlóan kazettás a mennyezete, s eredeti a díszes karzat is. ■ Ingatlant, állást vagy járművet kínál? Hirdessen nálunk! ■ tempó Apróban óriás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom