Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-02 / 255. szám

6. OLDAL TÁJAK 2002. November 2., Szombat SOMOGY I Hírek ÚJ GÉPEK A HIVATALBA. Öt számítógépet cserélnek korszerű­re a somogyszobi polgármesteri hivatalban. Az önkormányzat 1,7 millió forint támogatást nyert az informatikai kormánybiztosság­tól, hogy fejlessze a hivatal szá­mítógéprendszerét. A falu tele­fonhálózatának a felújítását a na­pokban fejezi be a Matáv, s ezzel a hivatali munkában nélkülözhe­tetlen fax- és internethasználat is gyorsabb, olcsóbb lesz. DÍJAK A KÖZÖSSÉGÉRT. Ok tóber 23-án az ünnepségen adták át Segesden a közösségi munka elismerését jelző önkormányzati kitüntetéseket. Segesd Községért díjat kapott Melicz György, a Kömép Kft ügyvezetője és ezzel ismerték el posztumusz Dergecz Sándoménak, az idősek klubja volt vezetőjének, önkormányzati képviselőjének a munkáját is. Ki­emelkedő közösségi munkáért dí­jat vett át Lábodi László nyugdíjas sportember, Simicza Ferenc nyugdíjas önkéntes tűzoltó, vala­mint a művelődési ház fiataljai. MINTAFILM. Bemutatófilm ké­szült az elsősegélynyújtó családok munkájáról, hálózatáról. Az orszá­gosan egyedülálló segítőláncot a nagyatádi vöröskeresztesek hoz­ták létre, hogy az orvos nélküli kis falvakban is legyenek felkészült elsősegélynyújtók. Nyolc év alatt a Rinya mente nyolc községe csat­lakozott a szervezethez, és 28 el­ső család 67 tagját képezték ki. A Hálózat Tv a múlt héten a taranyi- ak tevékenységét vette filmre. DENEVÉREK AZ ISKOLÁBAN. A nagyatádi Árpád fejedelem ál­talános iskolában gondot okoz­nak az épületbe fészkelő denevé­rek. A védett állatok a betontető réseiben tanyáznak. Az utóbbi időben elszaporodtak, s nappal is berepülnek a tantermekbe. Az is­kola fölvette a kapcsolatot a Ter­mészetvédelmi és Környezetvé­delmi Főfelügyelőséggel, hogy se­gítsen megoldani a gyerekekben félelmet keltő, az oktatást zavaró s esetleg betegséget is terjesztő ál­latok távol tartását. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA] BÍRÓ MÁRIA Szakember van, de nincs inas Újraindították a lakatosképzést. Képünkön: Szekeres József szakoktató az elsős szakmunkástanulókkal Nagyatád _______ Eg yre nagyobb a munkaerőhiány a gépiparban: nincs elég képzett szakember a javításhoz, a gyár­táshoz. Megszűnt a hagyományos autószerelő- szakképzés is; az utolsó, érettségi nélkül szakmát szerző csoport tavaly végzett az ipari iskolában.- Amíg nem volt érettségihez kötve az autószerelő­szakma, minden évben indítottunk osztályt, és mintegy 30 diákot oktattunk a tanműhelyben. A te­lep ugyanaz, de aligha várható kiemelkedő teljesít­mény - mondta Szekeres József szakoktató. - Nyolc géplakatos- és egy karosszérialakatos-tanulónk van. Érdekli őket a szakma, de az elmélethez és a rend­szeres tanuláshoz már nem fűlik a foguk.- Én központifűtés-szerelő szerettem volna len­ni, aztán ide irányítottak - mondta Vucskics Tamás. A taranyi Forrai Tamás pedig apja géplakatosszak­máját tanulja. A szakképzés visszaesése miatt a térségben már érezhető a szakemberhiány. Keresik a lakatosokat, a hegesztőket, a karosszérialakatosokat is. Más jel­legű gépipari szakképzést tavaly a gimnázium is vállalt. Szekeres József szerint a fő gond nem is az iskolákkal van, hanem tanulók igyekezetével: nem látnak célt maguk előtt. Nagyatádon a kőműves- és festőszakmához sem sikerült az idén egyosztálynyi diákot fölvenni. Pedig jók a képzés feltételei: a gépé­szeti alapokkal a Volán-telepen kialakított tanmű­helyben, a legmodernebb mérőeszközökkel és szál­lítóberendezésekkel a gépgyárban és a konzerv­gyárban ismerkedhetnek meg a fiatalok.- A bonyolult és értékes járművek kezelése, javí­tása magas szintű szaktudást kíván, s jót tenne a szakmának az érettségihez kötött képzés. Ha azon­ban a fiatalok nem találják vonzónak, akkor hama­rosan hiány lesz jó szakemberből - mondta Wirth Sándor, a Kapós Volán nagyatádi műszaki üzemé­nek vezetője. - A dolgozóink átlagéletkora nem éri el a 40 évet, s legalább tíz évig nem érzékeljük a hátrányát, hogy a térségben átmenetileg kiesett a szerelőképzés. De ha ezen nem sikerül változtatni, akkor súlyos gondok várhatók. ________________■ Sz ínes menedék a madaraknak Görgeteg Színes a divat madáretetőben is. Kékre, pirosra és sárgára pácolt csi­nos kis házikókban kereshetik a té­li eleséget az idén Európa énekes­madarai.- Több mint harminc madárete- tő-modellt gyártunk. A legkisebb 25 centi magas, a legnagyobb áll­vánnyal együtt mintegy másfél mé­teres - mondta Patics Endre, a Kva­litás Kft gazdasági vezetője. - Eddig csak a természetes színű anyagok használatát kérték a megrendelők, s nádszövetből és festetlen nyírből meg fenyőből készítettük az etető­ket. Az idén gyártottunk először színeset, s ehhez csak különleges környezetbarát festéket haszná­lunk. Habár a Nyugat-Európában ho­nos kerti madarak nem változnak, a nekik szánt etetőket folyamato­san fejlesztik a gyártók. Készítenek különféle tojóházakat és odúkat, valamint üveglappal, kis fiókokkal kombinált termetes etetőházakat is. A röplyukak és belső méretek minden esetben a madár biológiai igényéhez, táplálkozási szokásai­hoz illeszkednek. Putics Endre el­mondta, a madáretető-vásárlás erő­sen idényhez kötött, s csak tél kö­zeledtével gondolnak az emberek a kert hasznos madaraira. A legújabb színpompás modelleket néhány hete kezdték kiszállítani Nyugat- Európa szinte minden országába, ezúttal a skandináv országokba is. Először a nagyobb kert- és barkács- áruházakba, hobbikereskedésekbe viszik a vonalkóddal felcímkézett görgetegi etetőket, hogy mielőbb a családi házak kertjében várják az éhes madarakat. ■ Nekiláttak a faluszépítésnek SOMOGYSZOB Tíz hektárnál nagyobb területet tart rendben a somogyszobi ön- kormányzat. A munkát mostantól egy új fűnyíró traktor is segíti, eh­hez 650 ezer forintot nyert a terü­letfejlesztési tanácstól. Szob a me­gye egyik legszabdaltabb faluja; itt folyik össze a Rinya három ága, s az 1800 lakos ötvennél több ut­cában él. - Az árkok, útpadkák gondozása adja a legtöbb munkát, s több park is van - mondta Eller János polgármester. - Az önkor­mányzat háromtagú karbantartó brigádja gondozza a köztefülete- ket, s a közmunkások is segíte­nek: mQst tízen dolgoznak a térsé­gi közmunkaprogram keretében. A kistraktor mellett két önjáró fűkaszát s két cserjevágót is vet­tek. Tervszerűen alakítják a falu arculatát. Szeretnék elérni, hogy az ipari vállalkozások kikerüljenek a lakóházas övezetből. Somogy- szobnak nincs igazi településköz­pontja; az iskola mellett azonban az önkormányzati területen idővel kialakítható a közösségi központ. Ehhez illik a hamarosan megépülő újfajta kereskedelmi egység is. m Remélik, több pénz marad Új vezetése van Rinyaszentkirálynak. Molnár József halász- mestert választották meg polgármesternek, s egy kivételével újak a képviselők is. Megkérdeztük a község lakosait: mit vár­nak a változástól, mivel javítanák a falu sorsát? Ceglédi László közmunkás: - Négy éve költöztem ide, hogy az állattartó telepen dolgozzam a lovak mel­lett. Kőműves a szakmám, de azt sosem szerettem, az állatgondozást azonban igen. A telep azonban meg­szűnt; azóta sincs rendes munkám, az önkormányzat szokott közhasznúként foglalkoztatni. Sajnálom a ré­gi a polgármestert, mert segítőkész, jóindulatú em­bernek ismertem; látszik a munkája a falun. Gondo­lom, az új polgármester is sokat tesz majd, s remé­lem, még jobban fejlődik a község. Több munkalehetőség kellene. Kárpáti Ramóna tanuló: - Mezőgazdasági vállalko­zók a szüleim. A megélhetésünk inkább függ a család szorgalmától, mint az önkormányzattól. Nekem megfe­lelt a régi polgármester is, mert amit ígért, betartotta. Az újról még nem tudom, mit tesz. Az ifjúságnak kellene valami állandó hely, ahová összejárhatnánk. Az iskolá­ban van a klub; két hete volt buli, s megint lázongott a környék, hogy hangos a zene. Alig van itt 20-25 fiatal, aki akar valamit tenni a közösségért. Nem kellene el­üldözni. A többség úgyis elmegy, mert itt nincs semmi lehetősége. Orsós Gyöngyi gyesen levő anya: - Három gyerekem van, s már úton a negyedik. Szeretném, ha biztosabb jövőjük, jobb megélhetésük lenne, mint nekünk. A fa­lura is ráférne a változás, mert nagy a szegénység. Nem hiszem, hogy ennek oka a régi polgármester len­ne, de a váltást a nép akarta. Azt várom a vezetőcseré­től, hogy több pályázaton vegyen részt a falu, s több támogatást szerezzen. Gyors változásra viszont nem számítok. Mióta lezajlott a választás, még nagyobb a hallgatás. Minden embernek megvan a maga baja, s azzal törődik. Kovács Jánosáé nyugdíjas: - Negyven éve itt lakom az urammal. Nyugdíjasán, betegen rászorulunk a segít­ségre, s itt nagyon jó az öregek ellátása. A régi polgár- mester érdeme, hogy jól működnek az intézmények, rendezett a falu, mert azelőtt nagyon elhanyagolták. Abban bízom, hogy az új polgármester is folytatja a fa­lu jobbítását. Annyi előny biztos lesz, hogy több pénze marad a községnek, mert az új polgármester nem főál­lású. Kell is a megtakarítás, mert a szűkös pénzből eddig nem jutott a járdák javítására, nemhogy nagyobb fejlesztésre. Grasovetz Szilvia önkormányzati dolgozó: - Nagyon kevés a fiatal, ez itt a legnagyobb gond. A tanultabb el­költözik, az itt maradó nem lát célt. Sok a segítségre szomló idős ember is, húsz szociális ebédet hordok ki mindennap. A zsákfalu minden hátrányát érezzük: ne­héz a munkába járás, helyben nincs munka. S mindig van viszály. Csak fontos dolgokban fognak össze. So­kat fejlődött a község az utóbbi pár évben, de ráférne a nagyobb lendület. Az új vezetéstől függ, hogy meg- találja a lehetőségeit. Bízom benne, hogy-tovább fejlődik a falu. Vízvezeték, áram a temetőben Kaszó Több mint kétmillió forintot köl­tött az önkormányzat a darvas­pusztai temetőre, de az még min­dig nem felel meg a kívánalmak­nak. Pintér Rezső körjegyző el­mondta: a ravatalozóban hűtésre egyelőre nincs lehetőség, ez nyári temetésnél gondot okoz. Darvas­nak 160 lakosa van, s az elörege­dés miatt gyakori a halálozás. A kórházból hétköznap is ki kell hozni az elhunytat, a temetésre azonban néha több napig várni kell. Darvason többnyire szomba­ton temetnek, hogy a rokonok föl­készülhessenek a kegyeleti szer­tartásra. A ravatalozó korszerűsí­tése mintegy 600 ezer forintba ke­rült. A legfontosabb fejlesztés a víz és az elektromos áram kiveze­tése volt. Erre kétmillió forintot költött az önkormányzat. ■ COROLLA <® TOYOTA Bízhat a jelben HP Kimagasló műszaki paraméter és gazdag alapfelszereltség: 97 lóerős 1,4 VVT-i motor, ABS, EBD (elektronikus fékerő elosztó), vezető és utasoldali légzsák, fedélzeti számítógép, gyári rádiósmagnó, állítható magasságú elektromos szervokormány, magasságban is állítható vezetőülés, gyári indításgátló, központi zár és elektromos ablakok. ,■ Az akció a november 31-ig megrendelt autókra érvényes. |íÍr»m 1 CO, kibocsátás: 159 g/km, üz.fogy.: 6,7 l/100km HMlBB Most Keduezinényes finanszírozással: akár Kamatmentes részletre is TOYOTA Kaposvár, Zöldfa u. 58. Tel.: 82/529-530, Fax: 82/529-539, Nyitvatartás: H-P: 8-18: Sz: 8-12. - www.kato.hu * E-mail. sales@lioto.hu TOYOTA EUROQARE TMI 24 HOUB ADVANTAOI Telket, házat vett az iskola Segesd Egyedülálló módon számolta föl a területhiányt a segesdi IV. Béla király iskola és óvoda. A szomszédos ingatlanokat vette meg önkormányzati segítség­gel, s új sportolási és szórako­zási lehetőséget alakítottak ki a diákoknak.- A Ruszák-házat 1,2 millió forin­tért vette meg az önkormányzat, a felújítást s átalakítást szinte önkölt­ségen, társadalmi munkával és tá­mogatással sikerült megoldani - mondta Péntek Vince iskolaigazga­tó. - Itt az iskolai gyermekkönyv­tárnak és a pedagógus-kézikönyv- támak alakítottunk ki különtermet, s az intézmény mosókonyhájának is sikerült helyet szorítanunk.- Az ötezer kötetes kis könyv­tár fontos a gyerekeknek, s tanórá­kon túl is szívesen látogatják ­mondta Gelencsér Judit igazgató- helyettes, aki ellátja a könyvtárosi teendőket is. - Naponta két óra hosszat van nyitva a könyvtár, s ebéd után gyakran 30-35 gyerek is olvasgat, könyvet válogat. Sze­retnénk fölfrissíteni a kötelező ol­vasmányokat, mert nemrég sokat kiselejteztünk. A cél az, hogy minden ajánlott és kötelező ol­vasmányból legyen legalább egy osztályra való kötet. Az iskolát a nyáron bővítették. Péntek Vince elmondta: a megle­hetősen elhanyagolt szomszédos Emyes-birtokhoz eltartási szerző­déssel jutott az önkormányzat. A gazdasági épületeket lebontották, az évek óta műveletlen kertet a he­tedikes, nyolcadikos tanulók rend­be tették. A kialakított kézilabda­pálya-méretű füves rész a régóta hiányzó szabadtéri játékra és spor­tolásra ad lehetőséget mintegy 240 tanulónak. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom