Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-30 / 279. szám
; 81 2002. November 30., Szombat HÉTVÉGE OLDAL Kert a lelke mindennek Kocsis Pál a Csiky Gergely Színház legfoglalkoztatottabb művészei közé tartozik, jelenleg is több darabban szerepel. Mint mondta, nem csalódott Kaposvárban.- Már általános iskolásként kapcsolatba kerültem a színészettel - mondta Kocsis Pál. - Olyan magyartanárom volt, aki színjátszó kört alakított, és meghatározó volt az iskola kulturális életében. Kisiskolás koromtól szerepeltem. Aztán építőipari középiskolába jártam, de mindvégig színész szerettem volna lenni. Az osztályfőnököm megértette, s meg is mondta: nem botcsinálta építész, hanem színész leszek. Ezért támogatott is, ahogy tudott. A színművészeti főiskola felvételijét nem tartottam nehéznek, mégis csak harmadszori nekirugaszkodásra vettek föl. Tulajdonképpen minden évben jelentkeztem, el is mentem, de sohasem készültem föl igazán. Akkoriban nagyon sokat játszottunk a szülővárosomban, amatőr szinten. S majdnem lett Salgótarjánnak egy félprofi színháza is. Ezt azonban a rendszerváltás meghiúsította. Nagyon sokan voltak, és rendkívül széles palettán játszottak - tudtuk meg a színművésztől. Liliomfitól kezdve, Schwajda György Himnuszáig, ezenkívül gyerekdarabokat adtak elő és saját történeteket is. Volt, hogy hetente ötször léptek színpadra a salgótarjáni acélművek kultúrhá- zában. Aztán bevonult katonának, s elhatározta, hogy komolyan tanul.- Föl is vettek á főiskolára. Negyedikben a Katona József Színházban voltam gyakorlaton, s ahogy megkaptam a diplomám, rögtön Kaposvárra jöttem. Jó előre kiválasztottam magamban a Kocsis Pál 1970 februárjában született Salgótarjánban. A Színművészeti Főiskola elvégzése után, 1996 szeptembere éta a Csiky Gergely Színház tagja. 2001 őszén Komor-gyűrűvel jutalmazták. Szabadidejét szívesen tölti kerékpározással, valamint a kutyáival. Csikyt - tette hozzá de ha nem kerestek volna meg, valószínűleg nem kopogtattam volna. Kocsis Pál jelenleg öt darabban is játszik. Az Erdőben Szomorov szerepét, a Kabaréban Cliffet, a Káprázatos hölgyekben Butch-ot alakítja. S látható még a Galóczában és a Megbombáztuk Kaposvárt című darabban is. Az utóbbi időben szinte beköltözött a színházba. A sok munka ellenére szívesen kipróbálná magát a filmvásznon is.- Nincs kiemelt szerepköröm. Eddig már számtalan különböző stílusban játszottam. Azok is eltérőek, amelyek számomra nagyon kedvesek. Az Erdő egy fantasztikus szerep. így utólag egyik szerepálmomnak is nevezhetem. Shakespeare művei közül is tudnék felsorolni néhányat, amit szívesen eljátszanék. A zenés műfajt nem annyira szeretem, ám abban is van kedvencem. Még a gyakorlatom idején lehetőséget kaptam, hogy Vitkievic Hőbörgő Jánosában eljátsszam Mátyás Károly szerepét. Ezt még egyszer elvállalnám. Nagyon szeretem a Megbombáztuk Kaposvárt című előadást is. Amiről szól és amiért szól. Nagyon közel áll a szívemhez. CSOKONAI GÁBOR Sziámi útikalauz Aki már kézbe vett legalább két kötetet a Magyar Könyvklub népszerű Marco Polo-sorozatából, az tapasztalhatta, hogy a színes fényképekkel tarkított könyvecskék azonos felépítésűek, hasznos ismereteket nyújtva főként a praktikumra törekednek. Természetesen ugyanez jellemzi a széria minap megjelent Thaiföld című újdonságát is. Ez a távoli egzotikus úti cél főleg az utóbbi évtizedben vált hazánkfiai között is mind népszerűbbé. A tapasztalatok szerint főként a téli hónapokban keresik fel a csodás templomok, mesébe illő strandok, izgalmas hegyi túrák országát. Emiatt is aktuális a könyv, amely bemu«AUCO®POl.O tatja a korábban Sziám- ként ismert államot. A nevezetességek, az üdülőhelyek és látnivalók mellett a kiadvány se- gítségével egyebek között válogathatunk az l ínyencek Eldorádójának tartott thaiföldi konyha remekeiből is. Összesen tizennégy extra várostérképpel zárul a praktikus kötet. BÁNYAI JÁNOS A környező országokban ma is használják, régen a magyar nyelv is ismerte a „zöldujjú” kifejezést. Azokra az emberekre mondták ezt, akik különleges érzékkel és szerencsével nyúltak a növényekhez. Dr. Bálint György köztudottan ilyen, de nem csak a növények nyelvét érti. Ahhoz is jó érzéke van, hogyan kell évtizedes tapasztalatait átadni a kertek szerelmeseinek. Bálint gazda azonban ezúttal nem a kertek, hanem saját történetét írta meg.- Most az életéről mesél, de eddig inkább a kertekről írt. Milyen kapcsolat van ember és a kert között?- A kert ősidők óta hozzátartozik az emberhez. Része volt a kultúrának és a civilizációnak. Ember és a kert közt nagyon mély a kapcsolat. Aki ezt a viszonyt felismeri, jó kertész lesz és minden növénynyel személyes kapcsolata lesz. A kertek igazi művelői nem elsősorban az anyagi értéket látják a terményben. A kert többet jelent. A pihenés, a rekreáció, a kikapcsolódás, a feltöltekezés lehetőségét. A lelki békesség megtalálásának a helyét, a ritkán elnyert nyugalom, az egyedüllét, a csendes magány és a családi intimitás helyszínét is. Egy rendezett, szeretett kert tehát sok munka is, de ritka nagy szerencse.- Van olyan kert az ön életében, ami valamiért fontosabb volt, mint a többi?- Kettő is. Az első gyermekkorom kertje. Nagyszüleiül kertjében állt egy ferde törzsű barackfa. Mivel alacsonyabb volt a törzse, mint a többi fának, szabad volt rá felmásznom. Sok időt töltöttem az Hogyan lettem Bálint gazda Abszolút friss nyugdíjas voltam, amikor felhívott az MTV-böl Peták István. A volt Tőzsdepalota aulájában találkoztunk és Peták felkért arra, hogy az ABLAK- ban a mezőgazdaság, de hangsúlyosan a kertészkedés időszerű problémáiról beszéljek. Váratlanul ért a csábító ajánlat, mert nyugdíjba vonulásom előtt azt terveztem, hogy ezentúl csak a kertemet fogom ápolni és fejleszteni, legfeljebb, ha könyvírásra vállalkozom. De ember tervez, Isten végez - végül is igent mondtam a felkérésre és másnap már részt is vettem a kamerapróbán. Mielőtt beléptem volna a stúdióba, megálltam az ajtóban, bemutatkoztam és elmondtam, hogy ezentúl én fogok beszélni itt a falvak, a gazdák, a kertészkedők gondjairól és bajairól. Nahát akkor maga lesz a Bálint gazda - kiáltott az egyik leendő kolleganőm. És ahogy mondta, úgy is lett, valóban megismert az ország tévénéző közönsége mint Bálint gazdát. Nekem pedig megtiszteltetés volt, hogy így neveztek, mert a falumban - akárcsak más magyar településeken is - gazdának azokat az idősebb, tapasztalt embereket nevezték, akiknek a tevékenységére érdemes volt figyelni és a tanácsaikat érdemes volt követni. (Van ennek ellenkezője is a közbeszédben. Ez így hangzik: aki Mihály napja után még szalmakalapot visel, attól ne kérj tanácsot !) Nem én vagyok egyébként az első Bálint gazda. Az eredeti Czupy Bálint (1900-1975) politikusi vénával megáldott gazdaember volt. A KDNP egyik újjászervezője, a Kisgazda Párt soproni szervezetének ügyvezető elnöke, aki Nagy Ferenc miniszterelnök kényszerű lemondása után 1947-ben elmenekült Magyarországról. Némi bolyongás után az NSZK-ban telepedett le és Bálint gazda néven saját műsort vezetett a Szabad Európa Rádióban. Nem lehetett azzal gyanúsítani, hogy híve lett volna „a mezőgazdaság szocialista átszervezésének”, ezért az állampárt és annak médiailletékesei fennen hangoztatták imperialista bérenc voltát, ami természetesen még népszerűbbé tette Bálint gazdát a vidéki lakosság szemében. (Részlet dr. Bálint György: Keserédes éveim című most megjelent könyvéből.) Bálint György dedikálás közben is adott kertészeti tanácsoka ágai között és amikor érett rajta a gyümölcs, az \ az uzsonnám. Nagyon finom volt az a kajszi és öreg fejjel is sokáig kerestem azt a zamatos ba kot. Csak nem olyan régen jöttem rá, hogy ner gom már megtalálni, mert nem is a barack, in' o a fiatalság íze volt az, ami olyan felejthetetlen *e- tem másik fontos kertje a balatonfüredi kert /ölt. Harminchárom évig gondoztam, és nem túlz ,s, ha azt mondom, az ország egyik legszebb kertje volt. Két éve váltam meg tőle és ma is erős nosztalgiát érzek, ha eszembe jut. Borsos Miklósékkal és Győrfy Istvánékkal, akik szintén gyönyörű kerteket ápol-, tak, sok felejthetetlen percet töltöttünk ott. Ezért is emlékezetes kert az az életemben.- Most egy sokkal kisebb kert birtokosa. Mire használja megmaradt idejét?- Hát például megírtam ezt a könyvet. Nehéz volt. Eddig a legnehezebb, de annyian biztattak, hogy végül elkészült. Azt tapasztalom, szeretik az emberek. Azért mással is foglalkozom. Nagyon kedvelem például a fuxia nevű növényt. Régebben nálunk is sokkal népszerűbb volt, de Európában és Amerikában ma is az. Törzskönyvezik a közel kétezer féle virágot és külön társaságokat is működtetnek a fuxiarajongók. Egy külföldi barátom, aki szintén nagy kertbarát és szakértő, azt mondta, ha valami emlékezeteset akarok csinálni, csináljak sárga színű fuxiát, mert az még senkinek sem sikerült. Hát sárga színű fuxiát sajnos én sem fogok nemesíteni, de egy fuxiavilágkiállításra készülünk, amit jövőre Budapesten szeretnénk megrendezni.- Génmanipulációval talán még sárga fuxiát is elő lehetne állítani. Mit szól a tudomány ilyen szintű fejlődéséhez? Nem félti a kertek természetes szépségét?- Én nem ellenzem a fejlődést. Az a fontos, hogy az ember mértéket tudjon tartani. Csak olyan célra használja, ami a társadalom számára fontos és kizárólag szigorúan ellenőrzött körülmények között. Sokan vannak, akik féltik a magyar zöldségeket ettől. Szerintem nem kell. Én ha külföldre megyek, mindig viszek magammal egy zacskó hazai paprikát. Bárki megkóstolja, azt mondja, ilyen finomat még nem evett. És tényleg nem. A hazánkban termett zöldségeknek különleges aromája, zamata van. Ha valamit hozzátehetünk a közös Európához, akkor ez éppen az. Nem kell félni, hogy veszélybe kerül valamilyen elvárás miatt a hazai paprika. Énnél jobbat és gazdaságosabban ugyanis semmilyen körülmények között nem lehet előállítani. fábos erika „Ef nyelv” ___ <YI)______ O) é í atnyi Ki ásban sem fogadh' nyelvhelyességi és b <a, ha a cím első sza] 1 és írjuk: ’okossan’. > beszéd közben - se ima azoknak a magyar , amelyekben a két mari közé eső rövid mással- íegnyúlik. A leggyakrab- orduló szavak közül lás- y csokorra valót: ’termeilő’ íkban ma már kevés a ’ter- .zövetkezet’.; ’tanulló’ - Az i ’tanullói’ versenyre mentek.; essen’ - A versenyen /essen’ szerepeltek.; ’utánna’ - inna’ elmentek pihenni. Ilyen rvak még: ’minnél’- ’bakkancs’- eggeszt’- ’hellyes’- ’telle’- ’biz- jssan’- ’ügyessen’- ’köppeny’- jappán’- ’szallag’ stb. Ezeket - természetesen (és nem ’termé- szetessen’) - így kell Imi és kiejteni is: okosan, termelő, tanuló, ügye sen, utána, minél, bakancs, hegeszt, helyes, tele, biztosan, ügye sen, köpeny, japán, szalag stb. Van a szavaknak egy olyan csoportja is, amelyekben a mássalhangzó megnyújtásán kívül még azt a hibát is elkövetik a nyelvileg kevésbé műveltek, hogy a szóban lévő hosszú magánhangzót röviden ejtik. íme: ’pappir’ - a papír helyett, ’tanittó’ - a tanító helyett, ’nyullik’ - a nyúlik helyett, ’fordit- tás’ - a fordítás helyett, ’felujjit- tás’(többszörös hiba) - a felújítás helyett. A ’tölle, nálla’ eredeti formája pedig talán csak úgy ismerhető fel, ha mondatba foglalom őket: Érdeklődtem nála, kaphatok- e tőle kölcsönt. A harmadik esetben az eredeti szó rossz értelmezésén alapul az elkövetett hiba. Az egyik regionális tévé a parkolókról szóló riportjának a következő címet adta: ’tal- palattnyi’ - utalva arra, hogy nagyon kevés parkolóhely kialakítására van lehetőség a városban. Nagy hibát követett el a szerkesztő, hisz ahogy az „árnyalatnyi” szóban sem írunk hosszú tt betűt, ugyanúgy a „talpalatnyi” szóban sem tehetjük ezt meg. Hogy miért? Azért, mert mindkét szó igéből képzett főnév: árnyal - árnyalat, talpal - talpalat. Mindegyik szóban az ,,-at” főnévképző szerepel, ahogy például az ír - irat, vállal - vállalat, foglal - foglalat vagy a sarkal - sarkalatos esetében is. Ez utóbbiakban - gondolom - senkinek sem jutna eszébe hosszú tt betűt írni; hisz egyik szónak sincs köze az „alatt” névutóhoz. A talpalatnyi jelentése egyébként kicsi, kis területű; mint ahogy ezt a Szabó Pál regényéből készült nagyon szép magyar film alkotói is tudták; és az íróval egyetértve lön a film címe: Talpalatnyi föld. MIHÁLY?ALVI LÁSZLÓ ____________________________________________________________________________________Könyvespolc ______________________ Ja ck London: A barna farkas és más Lehet-e még újat mondani Jack Londonról? Erdemes-e újra és újra felidézni ezt az életművet, amikor számos kritikus úgy nyilatkozik róla, hogy eljárt fölötte az idő. Aztán rájövünk, hogy mennyire igaztalan ez a megállapítás. Tény, hogy Jack London számos írását ma körülöleli a csönd. Ám ugyanakkor ő az az író, akinek több alkotása ma is világirodalmi értékű. És ezeket a műveket érdemes újra kézbe vennünk. A fiatal olvasógeneráció számára pedig mindenképpen a felfedezés erejével hat a huszadik századi amerikai irodalom egyik legmarkánsabb egyénisége. Ha van író, akinek minden műve önéletrajzi fogantatású, Jack London az. Az 1876-ban született Jack London (eredetileg John Griffith) valóban a pokol bugyrából emelkedett fel a világhírig. Mindössze negyven év adatott neki, de micsoda negyven év volt ez! Az elején elképesztő életanyagszerzésével s utána - már a siker csúcsán - hihetetlen önpusztítással. A nagy nyomorban felnőtt fiú szinte mindenen keresztülment és számtalan foglalkozást megpróbált. Tizenöt éves korára már kész férfi, elképesztő fizikai adottságokkal és mohó, mindenre kiterjedő olvasási lázzal. (A fizikai és szellemi erő sokszor szemben állt egymással. Melyik az értékesebb, melyik a fontosabb az ember sorsában? És ez nemcsak az író életében döntő momentum, számos hősében is nyomon követhetjük.) Jack London negyvenévesen lett öngyilkos. Kicsit költőien fogalmazva a siker fénylő csúcsain... Ám az író már látja a lejtőket. Depressziós, fáradt,1 kiégett... Maga is érzi, hogy az utolsó éveiben született írásai túlírtak, rriár nem hatnak elementáris erővel... (Kivétel természetesen itt is akad, hiszen az egyik legnagyobb remekmű, „Az éneklő kutya” ekkor születik meg.) A halál diagnózisa: morfium-túladagolás... De hát valóban öngyilkos lett-e: Nem véletlen baleset áldozata? Végsorsa kísértetiesen összecseng a nagy utód, Emest Hemingway tragédiájával... Mindkettőjük halála örökre megfejthetetlen rejtély marad... Jack London légiónyi novellát írt. Élete végéig ez volt a legkedvesebb műfaja. És a novellák közül a legértékesebbek azok, amelyek aranykeresői, alaszkai élményeiből fakadnak... Fantasztikus, lenyűgöző erő árad ezekből az írásokból, csaknem száz évvel születésük után is. Hősiesség, helytállás, etika... Már jeleztük, hogy Jack London valamennyi írása önéletrajzi fogantatású. A barna farkas kétszeresen is az, hiszen benne az író ha kissé áttételesen is, saját Brown nevű kutyájának történetét meséli el. A barna farkas, akárcsak annyi más Jack London-i „kutyahős”, szánhúzó kutya volt. S ő is, akárcsak gazdái, Észak, az aranykeresés megszállottja... „Robot az útban, a hámban.” Ahogy egy másik világhírű Jack London-regényben, „A vadon szaváéban olvashatjuk... Fel, fel fagyos Északra... Mindenen keresztül... Ő, írtuk a barna farkasról az előbb. Nem véletlenül. Ezek a kutyák nagyon is emberi tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért is kísérjük sorsukat nyomon ma is annyira feszült érdeklődéssel... A barna farkas is csak akkor nyugszik meg, amikor látja, érzékeli, hogy gazdája nem vágyik újabb kalandok felé... A kötet írásai közül még kettőről Színész a botcsinálta építészből kutyás történetek Bedford horgonya csörögve leereszkedett San Francisco kikötőjében...” A „Tragédia a messzi Északon” talán a kötet legdrámaibb írása. Főhőse, Morganson gyilkossá válik. Skorbutos, legyengült szervezetével menekülne Északról, vissza, Délre, a melegre, a napfényre, az életre... Pénze nincs, ezért egy már előbb kilesett, gazdag szán utasait öli meg ennek megszerzésére. S amikor már minden megoldódni látszik, a szán egyik kutyája halálra marja. Lába ütőeréből folyik a vér, belefagy a hóba, s a hátrahanyatló Morganson szinte örömmel fogadja a minden kínját megoldó halált... Búcsúzzunk el most mi is Észak hőseitől. Az emberektől és a kutyáktól egyaránt... És szinte látjuk, ahogy a barna farkas rohan a havon, félelmetes torkát kitátva rohan, a fa- gyos Észak felé... dr. síposcsaba szeretnénk szólni. „ Az élet szerelme” címében is jelzi, hogy szörnyű szituációkban mi mindenre képes az ember... Főhőse sérült lábbal, töltény nélkül, éhezve, fázva, kínlódva próbál valamilyen hajlékot elérni... Medve, farkas támadja meg, s mindezt túléli... Végül már csak kúszik, araszol, vonaglik a havon, mint egy hernyó, míg végül a Bedford cethalászhajó legénysége megmenti... S tragédiájának még nincs vége... Kényszerképzetében élelmiszert kezd gyűjteni, hiszen hónapokig éhezett Ki fog gyógyulni belőle, mondták a tudományos emberek, és ki is gyógyult, mire a
