Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-28 / 277. szám
2002. November 28., Csütörtök 13. OLDAL A templom után újjáépítik a hívő közösséget is Bedegkér Az elvándorlás a 60-as évek elején kezdődött Bedegkérről. Ennek hatására 1966-ra az evangélikus egyház élete elsorvadt, templomuk is egyre romosabb lett. A kéri falurész templomába 1988-ban már csak két hívő járt a havonkénti istentiszteletre. Csaknem harminc év után, 1993-ban merült fel a hitélet újraélesztésének a lehetősége, akkor hat gyermeket kereszteltek. A templom újjáépítésével együtt - tavaly ősszel - megkezdődött a hitoktatás is. A felújított templomot nemrégiben Ittzés János püspök szentelte föl. A Bedegkéri Evangélikus Egyház- községet az 1940-es névtárban Tab filiájaként jegyezték be 264 lélekkel és ötven tanulóval. Akkor az egyházközség még iskolát működtetett és önálló tanítója volt. A településen Magyarkér néven szinte az egész falu lakossága evangélikusnak vallotta magát.- Őrszigethy Lajos tanító lemondása után Nemes György lett az iskola tanítója - emlékezett Verrasztó Sándor lelkész. - Az ő nevéhez fűződik a templom renoválása, amelyet a jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1934-ben kezdett el Kiss József lajoskomáromi vállalkozó. A gyülekezet pénztelensége miatt azonban csak évek múlva készült el. A második világháború után a gyülekezet egyszerre veszítette el iskoláját és kántor tanítóját. Az államosítást követően ugyanis Nemes György tanítót a szakszervezet eltiltotta a kántori szolgálat végzésétől is. Az elmúlt évtizedekben kikezdte az enyészet az evangélikus templomot. Megrepedt falak, kitört ablakok, s a málladozó vakolat jelezte: nincs élet a falak között. Az újjáépítés lehetőségének alapjai egy éve teremtődtek meg. A település önkormányzata a felújításhoz több mint másfél milliós támogatást nyert a nemzetiörök- ség-program keretéből, a Dunántúli Egyházkerület püspöke pedig 500 ezer forintot adott. A lakossági hozzájárulás mellett az önkormányzat is egymillió forinttal támogatta a kezdeményezést. így a kéri falurészen 3,5 millió forintért újult meg Isten háza. Ittzés János püspök a felszentelés alkalmával tartott istentiszteleten Jeremiás próféta intelmei nyomán arra hívta föl a hívek figyelmét, hogy gyülekezeti élet nélkül a templom csak bálvány. Arra biztatta a kis gyülekezet tagjait, hogy rendszeresen hallgassák benne Isten igéit, ne csak műemlék legyen a szépen helyreállított templom.- A rekonstrukció után reménységgel tekintek a jövőbe, hogy egy kis közösség is felépülhet a kéri falurészen - mondta a lelkész. - Azaz: lehetséges az újrakezdés. Annál is inkább, mert a falu sajátosságaiból adódóan más felekezetű keresztények is jelezték készségüket az istentiszteletek látogatására. Legalább 40 tagú hívő közösség épülhetne e templom köré. Bedegkéren, a kéri falurészen 2002-ben mindössze 43 lélek vallotta magát evangélikusnak. Többségük idős, nyugdíjas.- Isten házában 1988-ban még villany sem volt - így Verrasztó Sándor. - Rá egy évre azért akarta a harangot is árammal működtetni az akkori gondnok, mert attól tartott, hogy nem lesz olyan hívő férfi, aki meg tudná húzni a harangkötelet. A megújult templomban több mint egy évtized után - októbertől - ismét havonta van isten- tisztelet. Tavasszal és ősszel pedig a hittanórákat is itt tudom megtartani. Most azon fáradozom, hogy a gyerekeken keresztül elérjem: a családok is járjanak el az istentiszteletekre. Ha úgy tetszik, igyekszem újjászervezni a filiában a gyülekezetei... Három' évszám olvasható a felújított templomon. A tornyán 1896, az építés dátuma. Kissé lejjebb 1936, az első felújítás, a bejárat fölötti 2002 a mostani rekonstrukció évszáma. Tar Józsefné templomgondnok büszke arra, hogy kívüliéiül megújult Isten háza. Azt mondta: évtizedeket vártak erre.- Több mint harminc éve csak akkor volt harangszó a templomban, ha meghalt valaki - mondta. - Elmaradt a déli és az esti imádságra szólító harangszó is. Most ismét hallhatjuk. Ez nagyon sokat jelent nekünk, a kéri falurészen élő hívő embereknek. Boldog vagyok azért is, mert egyre többen jelezték: eljárnak az istentiszteletre és bekapcsolódnak a gyülekezet munkájába is. Örülök, hogy a lakosság az elmúlt hónapokban az adakozásnál is megmutatta, hogy összefogásban az erő. Mert: Erős vár a mi Istenünk. krutek JÓZSEF Bizonytalan a zsinagóga sorsa Hangversenyek helyszínéül szolgál a nagykanizsai zsinagóga fotó: varga qyörgy Több méter magasan hiányzik a vakolat a falról, és em- bernyi nagyságú darabokat már csak leheletnyi anyag tart vissza attól, hogy lepoty- tyanjanak. Az üveget telente nejlonzsák helyettesíti a nagykanizsai zsinagógában. Nagykanizsa Néhány évvel korábban még a mennyezeten lógó többmázsás üvegcsillár emlékeztetett az épület hajdani szépségére, ma azonban már nyomait sem találjuk a régi fénynek. A zsidó hitközség tagjai azt mesélték: a csillár az éjszaka leple alatt tűnt el. Az emberek máig rossz szájízzel emlegetik az esetet. Az ajtót ugyanis nem feszítették be, volt tehát kulcsa az elkövetőnek. Ráadásul a csillármonstrum leszereléséhez, szállításához több emberre, gépre és hosszú időre volt szükség, ám mégsem látott senki semmit, és használható nyomok sem maradtak. A rendőrség eredmény nélkül zárta le a nyomozást. A helyi zsidóság és a zsinagóga történetébe Lévai Pétemé avatott be. Az írásos emlékek tanúsága szerint a törökdú- lást követő időkben, 1710 körül már laktak zsidók a városban, és a '40-es évektől a Kis Sorházban elhelyezett imaházban gyülekeztek istentiszteletre. A zsidó családok számának növekedésével azonban a hitközség kinőtte ezt a helyiséget. A XIX. század elejétől érlelődött egy templom építésének a gondolata, a terveket Batthyány Lajos herceg építőmestere, Wojta Ferenc készítette el 1804-ben, helyéül pedig a Fő út 6. számú ház udvarát jelölték ki. A herceg örök érvényű adományként bocsátotta a telket a hitközség rendelkezésére. 1805- ben kezdték meg a gyűjtést. A zsidó újév előestéjén árverés útján eladták a még csak a fejekben létező templom imaszékeit és addig folytatták az árverést, amíg tekintélyes összeget össze nem gyűjtöttek. Az építkezés 1807-ben indult, de hamar fölismerték, hogy a terv szerény méretei nem felelnek meg a kívánalmaknak, ezért új tervet készítettek. A munkát 1817-ben folytatták. Abban az időben a gyülekezet legtöbb tagja művelt, világlátott kereskedő volt. 1821. szeptember 14-én avatták föl a templomot, s az 1844/45. évi nagy átalakítás után csaknem változatlanul megmaradt régi alakjában a mai napig. 1982. július 3-ig a zsidó hitközség tulajdonában volt. Alckor a városi tanács kulturális célra - kiállító- és hangversenyteremnek - kérte, majd négymillió forintért megvásárolta. Elkészültek az átalakítás és felújítás tervei, ezeket a műemléki hivatal is jóváhagyta, ám a rendszerváltás után leállt a folyamat. Az impozáns épületet a városi múzeum használta raktárként, jelenleg - nyaranta, mivel nincs fűtés - jazzkoncertet, konferenciákat rendeznek itt a művelődési házak, szervezetek. Az épület állagát - aki látja - katasztrofálisnak mondja. Teljes külső és belső felújításra szorulna. A helyi hitközség két éve tárgyal az önkormányzattal. Elmondták, szeretnék visszakapni a zsinagógát. A múlt század elején még 3-4000 zsidó élt a városban, de alig négyszáz tért vissza a koncentrációs táborokból. Többségük elhagyta az országot, Ausztráliában, Izraelben, Franciaországban lelt új otthonra. Az itt maradók közül nem mindenki vállalja zsidóságát, ezért nehéz megítélni a számukat, mintegy 100-150-en lehetnek. Akik a vallásukat gyakorolják, az imateremben szoktak összejönni, s évente egyszer holokausztmegem- lékezést tartanak a zsinagógában. Úgy tudjuk, két évtizede nem teljesen önszántukból váltak meg a templomuktól, ezért is küzdenek kitartóan, hogy visszakapják. Ugyanakkor a város vezetésének tervei vannak az épülettel és környezetével. Egy teljes blokkrekonstrukció keretében tennék rendbe. Szamosi Gábor, a polgármesteri hivatal város- rendezési és beruházási irodavezetője azt mondta: hangverseny- és kiállítóterem lenne, vagy a főiskolához tartozó közösségi teret és aulát alakítanának ki benne. A több száz milliós felújításhoz' címzett támogatást remélnek. Hangsúlyozta: mivel a zsidó hitközség az új képviselő-testülettel is folytatja a tárgyalásokat, végleges döntés még nincs. VARGA ANDREA A somogyi zsidóság Somogy megyében a II. világháborút követően csak a kaposvári zsidó hitközségben indult újra a hitélet, mert a falvakba és a kis városokba csak néhány ember érkezett vissza. A kaposvári Zsidó Hit-. községet (korábbi nevén Kaposvári Izraelita Hitközség) mintegy 180 évvel ezelőtt alapították, kezdetben igen kis létszámmal. Ezt megelőzően éltek már zsidó közösségek Somogybán, így Tabon, Taponáron, Marcaliban, Szigetváron... Jelentős létszám- növekedést a XIX. század közepén és végén regisztráltak. Ebben az időben fejeződött be a zsinagóga építése, amely a város egyik legnagyobb épülete volt. Mindössze 360 körül volt azoknak a száma, akik átélték a holocaustot. A hitközségnek ebben az időben rabbija és kántora is volt így intenzív hitéletet lehetett kezdeni. 1956-ban a kivándorlásokat és elvándorlásokat követően a hitközség jelentősen csökkent és már csak az úgynevezett utazó rabbi tartotta kézben a hitélet vezetését. Az 1980-as években már csak esetenként volt lehetőség arra, hogy Budapestről rabbit és kántort kapjon a hitközség és így az istentiszteleteket a helyi előimádkozó vezette a fő ünnepek és a mártír-istentisztelet kivételével. A sajnos egyre gyakrabban előforduló temetésekhez Pécsről vagy Budapestről érkezett rabbi és kántor. A hitélet szerény körülmények között, de folyamatosan fennmaradt. Ennek érdekében nagy gondot fordítanak jelenlegi zsinagógájukra és témetőjükre. Rendelkeznek egy kultúrotthonnal is, amelyet a kárpótlás során kapott vissza a hitközség. Szentek ünnepei az adventi hetekben Az adventtól karácsonyig tartó négy hét alatt számos szent ünnepét találhatjuk a naptárban. Szent András - november 30.- a tizenkét apostol egyike, a Volgáig tartó keled területeken hirdette az evangéliumot, Oroszország védőszentje lett. András napján megszűnnek a zajosabb mulatságok, megkezdődnek a disznótorok. Házasságszerző szentnek is tartják, mert a pap az András napjához legközelebb eső első adventi vasárnapon olvasta fel az elmúlt egyházi év eseményeit, házasságkötéseket, születéseket. A téli napforduló miatt Szent András éjjelét tartják a legalkalmasabbnak szerelmi varázslásokra. Pl. régi szokás, hogy a lányok gombócot készítenek, mindegyikbe beleraknak egy férfinevet tartalmazó papírt, az első feljövő gombócba zárt név lesz a férjüké. Szent Borbála - december 4. Kisázsiában élt, a keresztény hitéért halt mártírhalált. A hajadon lányok, a bányászok, tüzérek, várak, a jó halál védőszentje. Szent Borbála napján az ország több vidékén a lányok cseresznyefaágat törnek és vízbe teszik. Ha kizöldül, akkor hamarosan férjhez mennek, örömben és boldogságban élnek. Borbála napján a hiedelmek szerint tilos volt varmi, fonni, söpörni; helyette tollat fosztottak, bort fejtettek vagy búzát csíráztat- tak. Szent Miklós - ^1|k december 6.- a p; kisázsiai Myra a szent püspöke, a B keled egyház má- ig legtiszteltebb szentje. A legenda Hu ‘ szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől és tisztességesen férjhez mehessenek. Miklós ünnepének előestéjén betér azokba a házakba, ahol gyermekek vannak: vizsgáztatja, kikérdezi őket, majd tudásuk és viselkedésük szerint megjutalmazza vagy virgáccsal megfenyegeti őket. A szent püspök az ördög - tréfásan a krampusz - társaságában jelenik meg. A kormos képű alak zavart kelt, ijesztgeti a gyerekeket, el akarja őket ragadni, Miklós azonban megszégyeníti, nem hagyja, hogy bántsa a gyerekeket. Miklós patró- nusa még a gabonakereskedőknek, pékeknek, vászonszövőknek, bor- kereskedőknek, ügyvédeknek, patikusoknak, halászoknak. Luca-nap - december 13. -. Luca napját Európa számos népe kultikus célzatú sütemény evésével is megünnepli. A lucapogácsába tollat, pénzt sütöttek. Ezen a napon kezdik el készíteni a Luca-széket. Alakját, formáját előírás szabályozta, kilencféle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsa) kellett ösz- szeállítani. Karácsonyra készül el, akkor az éjjeli misén erre állva ismerték fel a falu boszorkányait. A „lucabúza” a Lucától karácsonyig tányérkában csíráztatott búza, amit a gazdasszony naponta megöntöz, és karácsonyesti állapotából következtetnek a jövő évi búzatermésre, a család és a jószág egészségére. Ezen a napon tilos volt fonni, varrni, mosni, kenyeret sütni, meszelni. Tilos volt kölcsönadni, de nagyon hasznos volt a lopás. A gazdasszonynak ilyenkor lopnia kellett a szomszédtól egy marék szalmát és egy tojást, amit betett a tojófészekbe, miközben ezt mormolta: „A mi tyúkunk tojogájjon, a szomszédé kotkodáljon.” Szent Ottilia - december 13. - a szemfájósok és a vakok védőszentje. Apácaruhában ábrázolják, apátnői bottal, kehely- lyel a kezében. Legfőbb megkülönböztető jegye: egy szempár. Virágai: a szarkaláb és a szemvidítófű. Tamás - december 21. - az esztendő legrövidebb napja, a téli napfordulat csillagászati időpontja. A Luca-napi ősi hiedelmek részben Tamás napjára is átterjedtek. Tamás napja már a karácsonyra való készülődés jegyében telt. Sok helyen e napon szenteltették meg a karácsonyi ételeket. A készülődésre vall a nap tájneve: Disznóölő Tamás. A férjhez menő lányok Tamás előestéjén az udvaron vállukkal rázták a kaput. Ha ilyenkor kutyaugatást hallottak, akkor biztos kérőre számíthattak. ■ Hírek BÁBONYMEGYER TEMPLOMA. Egymillió forinttal támogatta a bábonymegyeri református templom tornyának felújítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A több mint 2,3 milliós rekonstrukciót a helyi gyüle1 kezet és a lakosság 800 ezer forinttal segítette. Az egyházmegye és a helyi önkormányzat 200-200 ezer forinttal járult hozzá a munkák elvégzéséhez. A tervek szerint a templom külső renoválására 2003-ban kerülhet sor. (kj) CHANUKA ÜNNEP. Az 5763. zsidóév chanukája, azaz a fény ünnepe alkalmából rendez műsoros megemlékezést a Kaposvári Zsidó Hitközség vasárnap délután 3 órától kaposvári zsinagógájában. A zsidóság öröm- ünnepe kapcsán prof. Schöner Alfréd, az országos Rabbiképző Zsidó Egyetem rektora tart előadást Léteznek-e chanukai csodák a XXL században? címmel. ARANYMENYEGZŐ VÍZVÁRON. Babaics Mihály és Kollárovics Margit 1952-ben esküdött hűséget egymásnak a település templomában. Nemrég ötvenedik házassági évfordulójukon két gyermekük, négy unokájuk és a rokonságuk előtt ismét megújították fél évszázada tett fogadalmukat. A jubiláló házaspárt Kozma László polgármester is köszöntötte, (ga) SZENT ERZSÉBET RÓZSÁJA. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az idén Halász Tiborné Nagy Mártának ítélte az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek elismerésére alapított Szent Erzsébet rózsája-dí- jat. A kitüntetett 1989 óta dolgozik önkénfesként, s 11 éve vezeti a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Debreceni Csoportjának Krízis Irodáját. A méltatás munkáját Teréz anyáéhoz és Albert Schweitzeréhez hasonlítja. HITOKTATÁSI KONFERENCIA. A hétvégén zajlott a katolikus hitoktatástan kérdéseit áttekintő IV. Nemzeti Kateketikai Konferencia, amelynek központi témája volt: a biblia szerepe az evangelizá- cióban és mindennapi életünkben. A fórumon elhangzott: a kateketika kiemelt csoportjában, a felnőttek körében egyre nő azok száma, akik először járulnak a szentségekhez. Évente mintegy ezren veszik fel felnőttként a szentségeket, például keresztel- kednek meg Magyarországon, ennek ellenére még mindig csak a felnőttek 10-15 százaléka megy legalább vasárnaponként templomba. A konferencián egyebek mellett a szentírásnak a nevelésben, a képzésben és a családi életben betöltött szerepéről, a nehezen kezelhető helyzetekről, módszertani kérdésekről, valamint az iskola és a plébánia kapcsolatáról hangzanak el előadások. ÚJ EGYHÁZI LAP. A „Somogyi örömhír” első száma december első hetében jelenik meg. A református egyházmegye új gyülekezeti lapja részletesen beszámol a nyári konferenciákról, táborokról. Emellett olvashatunk a világháló és az egyház viszonyáról, s bemutatkoznak a megye „veteményeskertjei”, a református iskolák is. (ga) __■ ___________EGYHÁZA K ÉLETE ka tolikus, relomiatus. evangélikus, zsidó ÉS RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. AdaS-Vetel Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-044 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-12
