Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-24 / Vasárnap Reggel, 47. szám
2002. NOVEMBER 24. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Mácsai nem sztorizik Mácsai Pál féltett titkait a legritkább esetben osztja meg a sajtóval. Általában beéri a rivalda fényeivel, s amint kilép a művészbejárón, „átvedlik” hétköznapi emberré. Ellentétben több pályatársával, nem érzi úgy, hogy az utcán is szerepelnie kellene. A magamutogatás szerinte a színházba való. A kritika által gyakran az intellektuális művész kalitkájába szorított, de újabban a kis Madách művészeti vezetőjeként (is) előtérbe került Mácsai nem híve az üres locsogásnak. Ha interjút ad, nagyon megfontoltan és lényegre törően beszéli ki magát. A bulvárlapok toliforgatói éppen ezért nemigen rokonszenveznek vele, hiszen sztorizni nem hajlandó. A magánéletét szinte sosem hagyja bolygatni, „cincálni”. A felszínes időtöltést, a pót- cselekvéseket sem szívleli. ■ - Szemérmes típus vagyok. És a magánéletem pontosan olyan, mint bárki másé. Engem sem kerülnek el a gondok, de örömteli pillanatok, sikerek sem. Bevallom, én egyszerűen unom a pletyizös műsorokat, az sem hoz tűzbe, ha valamelyik kollégámról hallok pikáns történetet. Számomra érdektelen, hogy ki milyen körülmények között él, mondjuk, van-e úszómedencéje, netán vásá- rolt-e mostanság lakást vagy autót. Meggyőződésem, hogy a saját életem epizódjai hasonlóképpen fárasztanák a publikumot. Az a fontos, hogyan teljesítek a színházban.- A színészek általában igen hiú emberek, nem ritkán önimádatban szenvednek. Nem érzed magad kakukktojásnak, idegen testnek ebben a közegben?- Nem hiszem, hogy mert ezt a kukkolós nyilvánosságot kizárom az életemből, alkalmatlan lennék a pályára. Nekem ez azért jobb így, mert ez az érdeklődés zavarba hozna, szégyellném magam.- Mégis, a téged ismerőket meglepve, nemrégen bevállaltál egy tévés felvételt és Vámos Miklós stábját a lakásodba is beengetted.- Nehéz is volt. Megnézve az acfást láttam,, mennyire feszült voltam, egy kezeit tördelő őrült benyomását kelthettem. Vámos ügyes, hogy rá tudott venni.- Bocs, de én sem hagyom magam. Árvád el, mint minden egészséges férfiember, a focit például szereted?- Bár mindig rosszul ment a játék, szeretem. A külföldi meccsek összefoglalóit meg is nézem. A magyar foci viszont nem érdekel, mert rossz.- Úgy tudom, nagy utazó vagy.- Nincs ebben semmi különös. Nyáron szabadságra megyek, ha lehet, külföldre. Ki nem szeret idegen tájakon csavarogni, más kultúrákkal ismerkedni?- Van valamilyen „elvetemült” hobbid?- Odahaza néha barkácsolok.- Jordán Tamás, a Nemzeti Színház frissen kinevezett direktora egy ízben úgy nyilatkozott rólad, hogy okos, művelt és racionális vagy. Egyetértesz vele?- Sajnos, nem vagyok eléggé művelt, és a tudásommal sem vagyok különösebben kibékülve. Annak pedig jobban örültem volna, ha Tamás nem a racionalitásomat említi, hanem az érzékenységemet. Mert azt tapasztalom, inkább valami ilyesmi irányítja a cselekedeteimet. De ilyennek lát - hát jó.- Hagyománytisztelő vagy?- Attól függ. Tisztelem a templomot vagy egy múzeumot, de például a színházon belüli hagyománytiszteletet gyanúsnak tartom: ez lassú, de biztos méreg.- Mint újdonsült főnök, aki a Madách Kamara művéMácsai Pál Született: 1961. március 31. Iskolái: Színház- és Filmművészeti Főiskola Pályafutás: Pinceszínház, Nemzeti Színház, Madách Színház, jelenleg a Madách Kamara művészeti vezetője Jászai Mari-díjas (1991) szeri koncepciójáért felel, egyetér- tesz-e a jeles színházi koponya, Peter Brook aranyköpésével. Ez így szól: „A színész, mint minden más művész, olyan, akár a kert: az egyszeri gyomirtás nem örökre szól!”- Nem ismertem ezt a mondást. Tetszik. Van benne igazság. Szabó Zoltán Attila HÍREK Világhírű óriás bábok | ü Világszenzációval kedveskedik a gyerekeknek az orosz Puppet Show Company. A két-három méter magas bábokban ördöngösen táncoló művészeket először láthatjuk Magyarországon december 26-án, a Budapest SAP Csarnokban. A Párizsból érkező óriás bábjátékshow egy fantasztikus utazás, amelynek kapitánya mindig az adott ország színésze, aki bemutatja a különleges helyszíneket és a rendkívüli szereplőket a gyerekeknek. Sinkó, a „katonás ember” ■ Sinkó László tizenöt éve igazolt Kecskemétre. A „hírős” városban kollégái szavazata alapján többször elnyerte Az év kecskeméti színésze címet. A héten pedig Kecskemét városa Katona József-díj- jal tüntette ki. Sinkó egyben a városi gyerekszínház és színitanoda vezetőjeként tesz az utánpótlásért. „Muszáj második otthonomért is ügyködni, mert budakalászi patrióta vagyok...” Budapesten tájolnak a vidékiek 1 Ü Felutaztak Pestre a vidéki teátrumok. A vidéki színházak találkozója tegnap kezdődött és december 5-ig tart. A Thália és a Merlin Színház mellett az idén a Vidám Színpadon is lesznek | vendégelőadások: 16 színház 25 darabja kerül színre, amelyek közül hatot most láthat először a magyar közönség. Az egriek a Valahol Európában című musicalt, míg a győriek a Csizmás Kandúrt játsszák. Első alkalommal szerepel a találkozón a Budaörsi Játékszín. Szendrő-sztorik könyvalakban I ■ A legendás színidirektor és színész Szendrő Jó! zsef életéről rengeteg sztori kering ma is. Emberségéről, humoráról és persze a nagy ebédekről, vacsorákról, piálásokról. Jellegzetes alakja, hangja, szellemessége, a róla szóló sok szalonképes és csak színészbüfékben idézhető történet tovább él | mindaddig, amíg lesznek, akik emlékeznek rá. Ezért írt róla könyvet Szigethy Gábor. A SzendrőI írásokat is tartalmazó kötetből kiderül például, hogyan tudott pécsi igazgatósága idején a színháznál tartani egy sértődött díszletmestert, miként vélekedett a világról, színházról, a színészekről, az életről. Ámen: keresztbe tettek ■ Keresztet vetettek és vihart arattak. Azokban az országokban, amelyekben az Ámen című filmet vetítik, sokan igyekeztek keresztbe tenni a produkciót hirdető plakátnak. A Costa-Gavras új filmjének beharangozására szánt plakáton ugyanis ösz- szehozták a keresztet a horogkereszttel. A keresztek e sajátos ötvözése a Benetton botrányplakátjait tervező Oliviero Toscani leleményeként vált hírhedtté. Sokak érzékenységét sértette e sajátos ötlettel bevezetett, valóságos történelmi eseményeket feldolgozó fűm, amely azokról a papokról is szól, akik semmit nem tettek a holokauszt ellen. Az alkotást forgalmazó Budapest Fűm átvette a nemzetközi reklámkampány e plakátelemét, kikérte az Önszabályozó Reklám Testület véleményét, amely szerint a plakát nem sérti sem a reklámetikai kódex előírásait, sem a hatályos jogszabályokat. A várakozásokkal ellentétben az Ámen plakátjáról nem nyilvánított véleményt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, és a testület sajtóirodája sem adott ki közleményt a történtekkel kapcsolatban. Klezmer-siker Hamburgban * Még alig kaptuk meg a képeslapot Hamburgból a Budapest Klezmer Bandtől, máris Hollandiába utaztak, ahol tizenkét városban koncerteznek. - Nemcsak a jó klezmerzene, hanem kiváló színészi képességek is szükségesek a koncertprogramunkhoz - mondja a Budapest Klezmer Bánd vezetője, Jávori Ferenc. Az egykori európai klezmermuzsikusok vándoréletét is bemutató, színházi előadásokhoz hasonló koncertjeink tíz-tizenöt perces tapsot kaptak a Hamburg egyik legfelkapottabb szórakoztatóközpontjának sátorszínházában. Új énekesünk, Bíró Eszter nem egy musicalben bizonyította már képességeit hazai és külföldi színpadokon, a szintén fiatal hegedűsünk, Gazda Bence pedig nemcsak nagyszerű muzsikus, hanem fantasztikus figura is. Van valami torokszorító abban, amikor a német közönség könnyezik a nézőtéren egy klezmerkoncerten... A huszonnégy előadásból álló hamburgi turné leginkább szájhagyomány útján terjedt, de ez a legjobb reklám, mert az utolsó két hétben már zsúfolt házak előtt játszottunk. A világhódító Latabár Kálmán száz dicsőséges éve ■ Éppen ma száz esztendeje, 1902. november 24-én Kecskeméten született nagy nevettetünk, Latabár Kálmán. A legnagyobb magyar komikusok egyike híres színészdinasztia leszármazottja volt: dédapja, Latabár Endre, Magyarország egyik legismertebb színésze, színigazgatója volt. Vele indult hódító útjára a legnagyobb magyar komédiásdinasztia. Az ifjú Kálmán 1921-ben végzett Rákosi Szidi színésziskolájában. Seregnyi színházban játszott, időnként drámai szerepekben is feltűnt. Persze a nevettetés volt az ő igazi világa. A húszas évek fordulóján Árpád öccsével zenés artista- számokkal turnézta körbe a világot. Mindenhol imádták őket, ha emigráltak volna, ma feltehetően világsztárokként emlegetnénk a páratlan párost. Bécsben a Theater an dér Wien-ben, Berlinben a rangos Grosses Schaus- pielhaus-ban egyaránt vastapssal jutalmazták produkciójukat, ráadásul a kritikusok is kiálltak mellettük. A legnagyobbakhoz, Chaplinhez, Buster Keatonhoz hasonlítgatták a két Latabárt. Még Max Reinhardt, a korabeli színházi újító is Európa legígéretesebb tehetségeiként emlegette Latyiékat. A világkarrier küszöbén azonban hazatértek, mert itthon érezték magukat otthon... Hazatérve „Latyi” intézmény- nyé vált. A közönség imádata kísérte minden lépését. A háború után bevette az Operettet, s haláláig a Fővárosi Operettszínház tagja maradt. Olyan emlékezetes alakítások fűződnek nevéhez, mint Bóni gróf a Csárdáskirálynőből, a Gül Baba Mujkója, a Szép Heléna Menelaosa, vagy Frosch a Denevérből. Mint honi mozisztár is a legek közé tartozott: a Kabos Gyula által hagyott űrt ő töltötte be. A Fizessen, nagysád, az Egy bolond százat csinál, az Egy szoknya - egy nadrág ma is nagy nézettséget hoz a televízióknak. Amerikában léggömbbel a kezében lépett a színpadra: „Hoztam maguknak egy kis pesti levegőt” - mondta, és kiengedte a lufi tartalmát. Sz. Z. A. A dal ugyanaz marad: Ülés A dal ugyanaz marad címmel könyv jelent meg a magyar rockzene hőskoráról. A hatvanas-hetvenes évek 12 meghatározó zenekaráról szól dal, többek között az Illésről, Omegáról, Metróról, Kexről, Syriusrót. Ez a könyv viszont nem rózsaszínű képet fest, maguk a zenészek Is őszintén beszélnek a kudarcaikról. Exkluzív részletünk az Illés zenekar végnapjairól szól. H Az első magyar popfesztiválon, Miskolcon is fellépett a társulat. Ott aztán Bródy- nak volt egy félreérthető mondta, ezért egy hónappal később áüamellenes izgatás gyanújával rendőri felügyelet alá vonták és kivették a turnézó csapatból. Májustól három hónapig nem hagyhatta el Budapestet. „Valami olyasmit mondtam a stadionban, köszönjük, hogy a rendőrség vendégül látta azokat a fiatalokat, akiknek nem akadt szállása. Teljesen ártatlan, bár utóbb elismerem, hogy félreérthető mondat volt. Amit aztán lehetett úgy értelmezni, mintha a fiatalokat a rendőrök ellen hecceltem volna. Pedig ez eszembe se jutott. Valószínű, hogy sok volt már a rovásomon.” Bródy hetente kétszer ment kihallgatásra. A kihallgató tisztet alapvetően az érdekelte, hogy részt vett-e rendszerellenes szervezetben. Szövegeket is elemeztek, hogy melyik sor miért fontos. A tiszt felidézte, hogy Bródy miket mondott a színpadon, meg a klubokban. „Nem hiszem, hogy meredek politikai kijelentéseket tettem volna, de kétségtelenül mondtam olyanokat, mint három évvel korábban Londonban, hogy másképp kéne élni. A bíróságon el akartak meszelni. Meg voltam rémülve, az ügyész letöltendő börtönbüntetést kért. Voltak ifjúgárdista tanúk, akik mondták, hogy az én szövegeim után a gyerekek nekiestek a rendőrnek, szerencsére nem akkor tört ki a balhé, hanem a Bergendy-koncert után. A diósgyőri stadionban körben a lelátón ültek a gyerekek, s aki átjött a korláton, azt elkezdték hajkurászni a rendőrök, harmincezer ember szeme láttára. Egyre többen ugráltak át a végén és abból lett a verekedés. Meg lehetett zavarni a vád tanúit, nem tudták elismételni a rendőrségen elmondottakat, és a bíró többször visszakérdezett a jegyzőkönyv alapján. A védelemnek is volt egy nagyon szép tanúja, a Koncz Zsuzsi, aki lejött velem Miskolcra. Ő volt az egyetlen, lehet, hogy azért, mert jogász volt, meg bátrabb volt a többieknél, akik azt mondták, Tinikém, ez a te balhéd, mondtuk neked, hogy ne dumálj. Ez volt az a pont, amikor mindenki kiállt mögü- lem. Ez most az én balhém, ők nincsenek benne. Elmentek nélkülem játszani. Engem aztán a Miskolci Megyei Bíróság többek között azért, mert a Koncz Zsuzsi nagyon szépen beszélt, csak nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett hatóság megsértésének bűntettében ítélt 5000 forint pénzbírságra.” Amikor Bródy augusztusban visszatért a zenekarba, Lajos és Levente már nem beszélt egymással. Az év elején fölvettek három-négy nagylemezt és Levente szólólemezét (Utazás). A zenekar viszont a végét járta. Szörényi Levente már azzal a csapattal utazott egy NDK- turnéra, akikkel felvette a szólólemezét, holott a meghívás eredetileg az Illésnek szólt. IUés Lajos 73 végén bejelentette, hogy nincs tovább Illés zenekar.
