Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-23 / 273. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2002. November 23., Szombat Hírek VERSENY BALLADÁKBÓL. A pedagógus-továbbképző és -szolgáltató intézet szervezésé­ben lezajlott a Vili. Országos Balladamondó Verseny megyei döntője. Az első helyen végzett Gáspár Alida siófoki és Hagp Judit kaposvári gimnazista. Ok képviselhetik Kaposvárt jövő év februárjában Nagykőrösön, az ( országos döntőn, (szk) HAGYOMÁNYŐRZÉS. Befeje ződött a helyi népi hagyomány- őrző iskola felújításának második üteme Kutason. Az önkormány­zat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatán nyert pénzből újította fel, alakí­totta át az egykori református pa­rókiát. Az iskola mellett egy pat- kolóműhelyt is létrehoztak. A nagyberuházás finanszírozására mintegy 15 millió forintot fordít a testület. Tervezik az épület felújí- 1 tásának harmadik ütemét is, de ehhez még keresi a testület a pá­lyázati lehetőségeket, (jt) VETŐMAG A FÖLDBEN. So mogyban 79 ezer hektár őszi ka­lászos gabona vetésterületének 68 százalékán befejeződött a ve­tés. A szakszerű talaj-előkészí­tést követően 12 ezer tonna csá­vázott vetőmag került a magágy- j ba, amelynek értéke 700 millió forint. Az őszi árpa vetésének készültsége 91, az őszi búzáé 59 százalék, (vt) TAB KÖLTŐVENDÉ 3E. A vá­rosi könyvtár meghívására Tabra látogatott —p M díjas költő, a vá­majd találkozott Schmidt Jenő polgármesterrel. A könyvtár megbízásából do­kumentumfilm is készül a láto­gatásról. (kj) GÉPTÁMOGATÁS. Tavaly a so­mogyi mezőgazdasági termelők mintegy 5,2 milliárd forint nettó értékű gépet vásároltak, amely­hez 1 milliárd 350 millió forint támogatást vettek igénybe. A mezőgazdasági gépek és tech­nológiai berendezések vásárlása az idén már megközelítette a 6,8 milliárd forintot. A benyújtott tá­mogatási kérelmek feldolgozása és az okiratok kiadása novem­ber 30-ig befejeződik, (vt) BALESET. Egy Opel és egy Su­zuki ütközött össze tegnap reg­gel Magyaratád és Ráksi közt. Az Opel vezetője egy előzést hajtott végre, s nekiütközött a szemből jövő, szabályosan közlekedő Suzukinak. A vétlen sofőr súlyos sérüléseket, combcsonttörést és koponyasérüléseket szenvedett, a tűzoltóknak kellett kiemelniük az összetört autóból. A másik so­főr és az autókban utazó egy-egy utas könnyebb sérülésekkel megúszták a balesetet, (je) TŰZ A SÁVHÁZBAN. A sávház hoz riasztották tegnap a kapos­vári tűzoltókat. Az épület egyik szemétledobójából füst gomoly- gott, ez okozott riadalmat. Felte­hetősen egy szemetesvödörben hagyott égő csikk miatt lobbant lángra a szemeteskonténer, (je) PONTOSÍT AZ OLVASÓ. Té vés tájékoztatás nyomán pénte­ki számunk Fehér foltok a szol­gáltatásban című cikkében azt írtuk: Nagybajomban elkelne egy elektronikai műszerész is. Ezzel szemben olvasóink, Kósa Viktória és Kovács Mária e-mail- ben tegnap arról tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy a vá­rosban működik háztartásikis- gép-szerelő szerviz, amit egy helybeli fiatalember üzemeltet. A pontosítást köszönjük. ■ Somogy: műtősből nincs hiány A műtőasszisztensek gyakran harminckét órát töltenek a betegek mellett FOTÓI GAT) KORNÉL Gasztronómiából jeles Egyre nagyobb rangja van a több mint 800 gyereknek tíz szakmát kínáló szakiskolának - tudtuk meg a tegnapi nyílt napon Tálasné Pandúr Rózsától, az in­tézmény igazgatójától. Az érdek­lődést mutatja, hogy az idén is mintegy kétszeres túljelentkezés­re számít az iskola. Az igazgató elmondta: az idegenforgalom és a vendéglátás mellett az informa­tika is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Büszkék arra, hogy egyszer­re akár három különféle szakmát is kitanulhatnak diákjaik. A bu­dakalászi gimnázium kihelyezett tagozataként gazdasági informa­tikust, idegenforgalmi mene­dzsert, vagy gazdasági ügyinté­zőket is képeznek. Emellett töb­ben jelentkeznek a varrómunkás szakra, s az idén újonnan elindí­tott felnőttképzés keretében 76- an tehetnek érettségi vizsgát há­rom éven belül. Rózsa János és Karsai József, az iskola szakoktatói elmondták: nagy elő­relépést jelent az új cukrászüzem és a tan­étterem megszépült különterme is. A nyílt napon arra töreked­tek, hogy saját ételkü­lönlegességeiken ke­resztül mutassák be diákjaik szakmai fel­készültségét, s az álló­fogadások apró mes- terfogásait. ■ Tanulmányi sikerek A Howenta meghívásos gasztronómiai ver­senyen országos sikereket ért el a kadarkú­ti intézmény. Tavaly a szabadtéri főzésben lettek másodikak, idén a hidegkonyhai ka­tegóriában Varga Gábor negyedik, a díszte- ritési versenyben Kereső Imre harmadik lett. A nagysalléri Vadászati és Gasztronó­miai Fesztiválon az iskola csapata első he­lyet szerzett a csigás szarvasborjúraguval és a csalánnal töltött derelyével. Műtét nem maradhat el a somogyi kórházakban a műtősasszisztensek hiánya miatt. A leterhelt­ségük nagy, ám ahogy egy siófoki országos kon­ferencián is elhangzott a minap: a legkevésbé ők hagyják el a pályát, mert él még a műtő varázsa... Megyei körkép Nem elsősorban magasabb bérről, hanem „em­beribb” munkaidőről álmodnak a műtősasszisz­tensek. - Kevés a műtősnő - mondta Bátori Mag­dolna, a műtősasszisztensek országos társulásá­nak elnöke. - Nem ritka, hogy a napi szolgálat után még ügyeletet is kell adniuk, s azután anél­kül, hogy hazamennének, kezdik az újabb „ren­des” munkanapjukat. Óriási fizikai és pszichikai megterhelésnek vannak tehát kitéve. Nem cso­da, hogy hiányszakma ez, hiszen a fiatalok kö­zül kevesen vállalják; rengeteg munkát, nagy fe­gyelmezettséget, kötöttséget kíván, s mindezt alacsony fizetésért. A megterhelést béremeléssel sem lehet igazából ellensúlyozni. Bátori Magdolna szerint a műtősök körében még él a hivatástudat. Akit egyszer a műtő vará­zsa megkapott - magyarázta az elnök asszony -, az nehezen szabadul tőle. Az egészségügyben dolgozók közül még az ő körükben a legkisebb a lemorzsolódás.- A műtősasszisztensek nálunk még többen is vannak a minimálisan előírtnál - állította dr. Bor­sos Sándor, a marcali kórház igazgatója. - így az­tán szükség esetén még be is tudnak segíteni, például a központi sterilizálóban. A megterhelő-. sük persze nekik sem kicsi; az ügyelet, készenlét, pihenőidő előírt arányát az egészségügyben be­tartani szinte lehetetlen.- Az összes állás betöltött az intézményünk­ben, s ha ki is esik egy-egy kolléga, akkor meg­oldható a helyettesítése - magyarázta dr. Novotny Zita, a nagyatádi kórház főigazgató főorvosa. - Azért is szerencsés a helyzetünk, mert mi a vége­ken vagyunk, ahol §e ipar, se kereskedelem, így kevés az elszívóerő. Az orvosok esetében persze már nálunk sem ilyen kedvező a kép... Műtőshiány a Kaposi Mór Megyei Kórházban sincs. - A megfelelő képesítéssel is bírnak az asszisztenseink, mert időben léptünk: évekkel ezelőtt komoly képzést szerveztünk a számukra - állította Szabó Gyuláné ápolási igazgató. - Az pedig a rendszer hibája, hogy két rendes munka­nap közé gyakran esik ügyelet is.- Tavaly nyáron előfordult létszámhiány, de betöltöttük az üres állásokat - mondta Kocsis Zoltánná, a siófoki kórház ápolási igazgatója. - Nagyon kevés a fiatal, ez a legfőbb probléma; az idősebb asszisztensek hivatástudatból valóban a pályán maradnak, a fiatalokat azonban nem csá- bítja a műtő.________________________ fónai imre Tanulásra kapnak pénzt a romák Nagyatád- Fel kell ismerniük és ki kell tel­jesíteniük a cigány kisebbségi ön- kormányzatoknak azt a szerepet, amit a társadalomért és a roma ügyért vállalnak - mondta Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal romaügyi politikai államtitkára tegnap Nagyatádon a Rinya men­te kisebbségi önkormányzatai­nak tartott térségi romafórumon.- Számos változásra kell felké­szülni, s ebben a korábbinál több segítséget és támogatást nyújt a kormány. Az államigazgatásban az utóbbi időben nem volt felelős roma vezető; a szemléletváltás egyik fontos bizonyítéka, hogy hat hónapja létrehozták a roma­ügyi államtitkárságot. Teleki László a jelentős válto­zások között említette, hogy A Magyarországi Cigányokért köz- alapítvány diákösztöndíjakra el­különített 138 millió forintos idő­arányos keretét a kormány 400 millió forinttal megemelte. Ez mintegy 20 ezer általános és kö­zépiskolás, valamint felsőfokú hallgató tanulmányait segítheti, s a Rinya mentén is mintegy 60 százalékos javulást jelent. Hason­ló elmozdulás várható a romatá­mogatások más területein is. A nagyatádi kisebbségi önkor­mányzat által kezdeményezett Rinya menti fórum célja az volt, hogy a kisebbségi vezetők hiteles tájékoztatást kapjanak a kormány törekvéseiről, s erősítsék mind­azok együttműködését, akik a ro­ma ügyért tenni kívánnak. Teleki László elmondta: a kisebbségi ön- kormányzatok újfajta szerepválla­lásán túl számítanak más cigány szervezetekre és civil erőkre is. A találkozón mintegy félszáz cigány képviselő és kisebbségi önkor­mányzati vezető vett részt Nagy­atádról és térségéből. A megyei közgyűlés képviseletében jelen volt Stikel János társadalmi kap­csolatokért felelős referens is. bíró A vadgazdálkodás hungaricum Kaposvár A Dél-Dunántúlon él a világ talán legkiemelkedőbb minő­ségű szarvasállománya, a Kaposvári Egyetemen pedig ehhez világszínvonalú tudo­mányos munka, egyedülálló kutatások kapcsolódnak. Ezért is választotta a vadász­kamara egy országos szak­mai konferencia színhelyéül a somogyi megyeszékhelyet. A tegnapi rendezvényen a szarvasgazdálkodás időszerű kérdéseiről, egyebek mellett az állomány helyzetéről, a vadkárok tapasztalatairól, illetve az ágazat természetvédelmi vonatkozásai­ról volt szó. Dr. Nagy Emil, a vad­gazdálkodási bizottság elnöke ki­emelte: a hazai szarvasgazdál­kodásban rejlő lehetőségek még inkább kiaknázhatók lesznek, mivel a tervek szerint 2030-ra az erdőterület nagyságát 19-ről 27 százalékra szeretnék növelni. Csányi Sándor professzor ar­ról szólt: a gímszarvasállomány több mint felében öt dél-dunán­túli megye részesedik, a felméré­sek szerint a vadkárok 70 száza­léka is ezekhez köthető. Somogy részesedése csaknem 15 száza­lék. A legfrissebb adatok szerint a kifizetett mezőgazda- sági károk el­érik az 1,4 milliárd fo­rintot, az er­dei károk a 170-200 mil­lió forintot. A valós károk azonban en­nek akár többszörösét is elérhetik. Nádas Jó­zsef, az állami erdészeti szolgálat ka­posvári igaz­gatója azt emelte ki: az 1993 óta tartó privatizáció nyomán többszektorú lett az er­dőgazdálkodás. Gondot okoz, hogy nő az erdősítési kötelezett­ség, a természetes felújítás felté­telei lassan eltűnnek. Nehézséget jelent, hogy a megyében az idén mintegy 240 kilométernyi^ kerítés épült, ezzel együtt már 14Ö0 kilo­méternyi kerítés védi az erdősíté­seket. A károk megállapításában monitoringrendszer segít, So­mogybán 31 monitoringpontot jelöltek ki. ____________jakab épít Bé ralkuk: a lét a tét (Folytatás az 1. oldalról) A katasztrófavédelmi igazgató­ságon októberban a közalkalma­zotti állomány megkapta az átla­gos 50 százalékos bérfejlesztést. Heizler György ezredestől meg­tudtuk: 31-87 százalékos volt a differenciálás. Bizakodva várják az újabb fejleményeket. Keszthelyi Gyula, a Radio-Net Kft ügyvezető igazgatója lapunk­nak elmondta: náluk egy szak­munkás mintegy 100 ezer forin­tot keres, a mérnöknek csaknem 40 ezer forinttal többet fizetnek. Januártól mintegy tíz százalékkal nagyobb összeget utalnak a bankszámlára. harsányi miklós Környezetvédő agrármérce Hazánk nyolcmillió hektáros mezőgazdasági területéből mind­össze 100 ezer hektáron gazdálkodnak úgy, hogy az a környezet­védelem igényeinek is megfelel. Ez nem csak a természet és sa­ját jövőnk szempontjából figyelmeztetően alacsony arány, de az uniós követelményeknek is csak töredéke. Marcali Phare-program határon át Merkei Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium tanácsadója el­mondta: a környezetvédelem és környezetgazdálkodás az agrári- umban még bevezetés előtt áll ha­zánkban. Jelenleg ugyanis nyere- ségességi szemlélettel folyik a me­zőgazdasági termelés. Vagyis csak kevés gazda ismeri fel, hogy a rö­vid távú gondolkodás helyett na­gyobb hasznot hoz, ha nem csak kihasználja, de védi is azt a terüle­tet, amelyen termel. A cél az, hogy fenntartható fejlődés valósuljon meg annak a nyolcmillió hektár­nak a nagyobb részén, amely ma az agrárium kezében van. A fenn­tartható fejlődés pedig azt jelenti, hogy a mezőgazdasági művelés alá vont földek környezeti állapota ne romoljon azért, mert növényt termesztenek rajta. Merkei Attila elmondta: ez a szemléletváltás nem csak a jövő számára fontos, de kifizetődő azért is mert az unió egyre kevesebb pályázati forrást biztosít a mezőgazdaságban a közvetlen termelésre, a természet- védő módszerek fejlesztésére azonban annál többet. Tőig László, a Balatoni Halászati Rt termelési vezérigazgató-helyet­tese szerint: a Balaton környezeti állapota a^ elmúlt évtizedekben romlott. A partvonal-sza­bályozás tönk­retette a termé­szetes parti élőhelyeket, az alacsony vízszint és a vízbe kerülő különböző ke­mikáliák pedig folyamatosan rontják az ökológiai állapotot. Ezt jelzi, egyre több be­teg vagy rossz állapotú halat fognak ki a Balatonból. A Halászati Rt az ökológiai állapotokat a halállo­mány gondozásával is befolyásolni tudja, a szennyezés mértékét azon­ban csak figyelemfelkeltéssel és az­zal tudja csökkenteni, hogy a társa­ság halőrei nem csak a halállo­mány védelmére, de a tóparton szemetelőkre és a károkozókra is kiemelt figyelmet fordít, fábos erika Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a magyar javaslatot, hogy a 2002. évi nemzeti Phare-progra- mon belül a határ menti együtt­működés jegyében intézményfej­lesztési programok valósuljanak meg. Ennek keretében hozzájá­rult a Horvát-Magyar Kísérleti Kis Projekt Alap létrehozásához és működtetéséhez. így 2002-ben 500 ezer euró Phare-támogatás áll a Horvát-Magyar Kísérleti Kis Pro­jekt Alap rendelkezésére a hor- vát-magyar határszakasz által érintett magyar megyékben - Ba­ranya, Somogy és Zala megyében. A Kísérleti Kis Projekt Alap el­sődleges célja a meglevő intézmé­nyi és gazdasági kapacitás fejlesz­tése, a határterület gazdasági po­tenciáljának növelése és a megle­vő határon átnyúló együttműkö­dés erősítése érdekében. A Kísér­leti Kis Projekt Alap az említett cé­lokat elsősorban a határrégióban élő emberek és az ott működő in­tézmények együttműködésének erősítésén keresztül támogatja. A Kísérleti Kis Projekt Alapból - pályáztatás útján - olyan pro­jektek támogathatók, melyek tá­mogatási kerete 5 000-50 000 euró közötti összeg, és megvaló­sítási ideje legfeljebb nyolc hó­nap. Az alap irányítására Kísérle­ti Kis Projekt Alap Bizottságot hoznak létre. Ennek tagjai lesz­nek a Baranya, a Somogy és a Za­la Megyei Területfejlesztési Ta­nács elnökei és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács el­nöke, valamint képviselői is. A Kísérleti Kis Projekt Alap Bi­zottság első és egyben alakuló ülésére november 25-én kerül sor Szigetváron. Az első ülés fő fel­adata a támogatási prioritások végleges meghatározása. ______■ IS* w ww.somogyihirlap.hu .

Next

/
Oldalképek
Tartalom