Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-20 / 270. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. November 20., szerda A VILÁG HÍREI MAGYARORSZÁGON tárgyal ma és holnap a Német Paraszt­szövetség elnöke, aki egyszer­smind a parasztszövetségek és szövetkezeti egyesületek euró­pai csúcsszervezetének a fő­titkára. Gerd Sonnleitner meg­beszéléseinek középpontjában Magyarország EU-csatlako- zásáról folytatott tárgyalások végső szakasza, valamint a ma­gyar agrár- és élelmiszergazda­ság helyzete áll. mti BUGÁR BÉLA, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnö­ke szerint várhatóan Dzurinda kormányfő véleményével is egybecseng a kedvezménytör­vény tervbe vett módosítása; az tudniillik, hogy az oktatási­nevelési támogatás ne szemé­lyeket célozzon meg. mti GEORGE BUSH nem kéri a NATO katonai támogatását Irak lefegyverzésének ügyében. Az amerikai elnök kifejezte remé­nyét, hogy a kitűzött cél békés úton is elérhető, ellenkező eset­ben a szabadságszerető orszá­gok koalíciója élén az Egyesült Államok fogja lefegyverezni Szaddám rezsimét, mti BRÜSSZEL Franciaország és Németország határozott elma­rasztalására készül túlzottan nagy költségvetési hiányuk miatt, mti JASSZER ARAFAT élesen bí rálta az amerikai kongresszust, mert a közelmúltban elfogadta a Jeruzsálem izraeli főváros­ként való elismeréséről szóló javaslatot. Szerinte egy Irak el­leni esetleges amerikai támadás kiélezné a közel-keleti helyze­tet, ami beláthatatlan következ­ményekkel járna a régióban, mti KÍNA kifejezte azt az óhaját, hogy a Koreai-félsziget mentes maradjon a nukleáris fegyve­rektől, s Peking ellenzi a tö­megpusztító fegyverek tovább­terjedését is. Kim De Dzsung dél-koreai elnök felszólította a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságot, hogy mielőbb foglal­jon állást az atomfegyver-prog­ramjával kapcsolatos nemzet­közi aggodalmak miatt, mti LENGYELORSZÁGBAN a tér vezett az EU-tagsággal kapcso­latos népszavazáson részt ven­ni szándékozók 73 százaléka igennel, 18 százaléka nemmel szavazna, a bizonytalanok ará­nya pedig 9 százalék. A CBOS közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a társadalom egészét tekintve a csatlakozás támogatottsága 61 százalékos, az ellenzők aránya 22, a bi­zonytalanoké 17 százalék, mti DJINDJICS szerb kormányfő szerint nem sodródik káoszba az ország, ha kudarcba fullad a december 8-ai megismételt el­nökválasztás is. A miniszterel­nököt azért nem foglalkoztatja az választás, mert sem ő, sem pártja nem érdekelt az elnöki tisztség megszerzésében, mti OROSZORSZÁGBAN fertőző májgyulladás-járvány pusztít. A tisztifőorvos mindamellett cá­folta az értesülést, és azt állítot­ta, hogy tavaly óta csökkent a hepatitis-B és -C vírusban szen­vedők száma. A legnagyobb szovjet utódállamban állítólag hétmillióan betegedtek meg fertőző májgyulladásban, mti PORTUGÁLIA partjainál ket­tétört az a tankhajó, amely egy hete vált mozgásképtelen­né spanyol vizeken egy vihar­ban. A tanker 70 ezer tonna nehézolajat szállított, és a ra­komány folyamatosan szivá­rog. Jelenleg egy 1200 négy­zetkilométer olajszőnyeg sod­ródik Spanyolország észak- nyugati partjai felé. mti Intőt kaphatnak a szövetségesek Ha földrészünkön nem állít­ják meg a védelmi kiadások csökkenését, az európaiak katonai törpékké válhatnak - figyelmeztetett lord George Robertson, a NATO főtitkára. Prága A csütörtökön kezdődő csúcsér­tekezleten nem csupán a bőví­tés szerepel napirenden, hanem az észak-atlanti szervezet sür­gető fejlesztése is. A USA euró­pai szövetségeseinek mintegy 1,2 millió katonája van, de en­nek csak parányi töredéke vet­hető be NATO-műveletekben. Katonai képességek terén szinte áthidalhatatlan a szakadék az öreg földrész és az Újvilág kö­AZ USA KATONAI KIADÁSAINAK NÖVEKEDÉSE (milliárd USA-dollár) 2002 2003 2004 zött, és a különbség várhatóan tovább nő. A következő öt év­ben az amerikai hadi kiadások 2000 milliárd dollárral emelked­nek. Az Egyesült Államok töb­bet költ védelemre, mint a sor­rendben utána következő kilenc legnagyobb védelmi költségve­tés összesen. Washington a vi­lág katonai kiadásának össze­sen negyven százalékát viseli. Brit katonai szak­értők szerint az amerikai haditechni­ka olyan messzire tá­volodott az európaiak színvonalától, hogy némelyik tagország haderejével már nem is tud együttműködni. Évek óta süllyednek a védelmi kiadások, idén is csak Anglia, Franciaország, Nor­végia és Portugália emelt valamelyest. Az új, gyorsan bevethető dandár amerikai ter­ve, amelyet a csúcson várhatóan jóváhagy­nak, arra irányul, hogy Európát „vissza terelje” a szervezetbe. Az amerikai Time magazin a NATO- csúcsnak szentelt cik­kében idézi Simonyi András volt NATO- nagykövetet (jelenleg a washingtoni ma­gyar missziót vezeti), aki kijelentette: „El­vesztegettünk három értékes évet. Nem gyorsítottuk fel, sőt be sem fejeztük had­seregünk sokat emle­getett átszervezését. Magyarország ma nem alkalmasabb a szövetséghez való hozzájárulásra, mint amikor beléptünk.” A továbbiakban a lap az amerikai Rand kutató intézet véléményét is közli: „A három új tag közül Magyarország tette a legkevesebbet. Továbbra is na­gyon keveset költ, nem váltja be Szigorú ellenőrzések Prágában fotó: europress/epa VÉDELMI KIADÁSOK ország védelmi a GDP költségvetés száza­(milliárd dollár) lékában Kanada 8,4 1,3 Egyesült Államok 291,2 2,9 Izland 0,02 0,05 Nagy-Britannia 35,0 2,5 Hollandia 6,5 1,9 Belgium 3,4 1,4 Luxemburg 0,13 0,8 Franciaország 35,0 2,7 Portugália 2,3 2,2 Dánia 2,4 1,5 Norvégia 2,9 1,8 Németország 28,8 1,6 Lengyelország 3,3 2,1 Csehország 1,16 2,2 Magyarország 0,69 1,5 Spanyolország 7,2 1,3 Olaszország 21,0 1,9 Görögország 5,6 5,0 Törökország 10,8 5,1 vállalásait, és nem is veszik vala­mi komolyan.” EUROPRESS Magyarok Európában Rugalmasságot ígérnek az Unió vezető tisztségviselői Az Európai Unió - és jogelődei - történetében kedden első íz­ben szólalhattak fel az Európai Parlamentben magyar képvi­selők. Közben Kovács László külügyminiszter az EU-tagál- lamok és tagjelöltek, valamint az európai NATO-tagországok külügyminisztereinek találkozóján vett részt. Strasbourg - Brüsszel Magyarország felkészülten várja a csatlakozás időpontját, számunk­ra a csatlakozás nem végcél: az EU tagjaként részt akarunk vállalni abban, hogy a következő évtized közepére Európa valóban a világ legdinamikusabban fejlődő régió­ja legyen - egyebek között ezt hangsúlyozta az Európai Parla­ment ülésszakán mondott beszé­dében Katona Béla (MSZP). A ma­gyar delegáció tagja hangsúlyozta: nagyon jó érzés, hogy magyar par­lamenti képviselőként először szólalhat meg magyarul az Európai Parlament ülésén. Ezt a lehetőséget nem ajándékba kap­tuk, az átalakulás elmúlt évtized­ében szívósan megdolgoztunk ér­te. „Nem üres kézzel jövünk, hi­szen versenyképes gazdaságot, európai szintű oktatási rendszert hozunk, kreatív polgáraink eddig is gazdagították az európai kultú­rát, tudományt” - mondta. Szájét József (Fidesz) szintén magyarul elhangzott beszédében kiemelte: az uniós csatlakozás tá­mogatottsága hazánkban nagyon magas, de annál nagyobb a mai politikusok felelőssége otthon és az Unióban azért, hogy a hamaro­san bekövetkező tagság ne csaló­dást, hanem sikert hozzon az egész magyar nemzetnek. Éppen ezért sértőnek és diszkriminatív­nak tartjuk a bevezetendő, időtar­tamát és terjedelmét tekintve min­den eddigi hasonlónál szélesebb védzáradékot a csatlakozási szer­ződésben. A bővítési vita során Anders Fogh Rasmussen, az EU soros el­nökségét ellátó Dánia miniszterel­nöke, Pat Cox, az Európai Parla­ment és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke az EU legfonto­sabb feladatának mondta a bőví­tés kiteljesítését. Rasmussen kö­zölte: szó sincs arról, hogy a tagje­lölteknek ne lenne választási lehe­tőségük, azaz vagy mindent el kell fogadniuk, vagy nem kapnak sem­mit. Mint mondta, hamarosan új csomagtervet terjesztenek a tagje­löltek elé, s ebből ki fog derülni: nem csak szóvirág, hogy az EU álláspontja is rugalmas. _________■ Ha bsburg Ottó 90 éves Ma ünnepli kilencvenedik születésnapját az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse. Habsburg Ottó lelkes szószóló­ja Európának és Magyarország uniós csatlakozásának. München Négyévesen, 1916-ban szerepelt először a nyilvánosság előtt, I. Fe­renc József temetésén, majd apja - 1. Károly osztrák császár (ÍV. Ká­roly magyar király) - koronázá­sán. Amikor 1918 novemberében Ausztria köztársaság lett, törvény mondta ki a dinasztia azon tagjai­nak száműzetését és vagyonuk el­kobzását, akik nem mondtak le trónigényükről. Az uralkodó 1921- ben két sikertelen kísérletet is tett Magyarországon a restaurációra, ezután az antant a portugáliai Ma­deirára száműzte a családot, ahol 1922-ben meghalt. Ottót osztrák és magyar tanárok tanították, a horvát nyelvet is elsajátította. A család 1929-ben Belgiumba költö­zött, ahol a trónörökös a leuveni egyetemen tanult állam- és társa­dalomtudományt. Hitler hatalomra jutása után megnőttek a restauráció esélyei, de az utódállamok ellenezték a monarchia feltámasztását. A ki­rálypártiak 1937-től Ausztriában belül is meggyengültek, egy év múlva pedig Hitler bevonult Bécs- be, ami végett vetett a főherceg törekvéseinek. A szövetségesek 1943 októbe­rében kilátásba helyezték Ausztria függetlenségének visszaállítását. Ottó ekkor előadókörutat tett az Egyesült Államokban: az amerikai közvéleményt próbálta tervei szá­mára megnyerni. Bár 1944 végén visszatért Ausztriába, de a Habs- burg-ellenes törvény életbe lépte­tése miatt megint el kellett hagy­nia az országot. 1978-ban meg­kapta a német állampolgárságot, s a bajor CSU képviselőjeként bevá­lasztották a strasbourgi Európa Parlamentbe, ahol 1989-től a tes­tület magyar ügyekkel foglalkozó küldöttségét vezette. ____________■ SZ ERI ÁRPÁD Illyés: a neve szólt Bár sokat tudunk róla, mégsem eleget: a vezérigévé dermedt szólásmondás ilyen formán átültetett változata villanhat eszünkbe a száz éve született Illyés Gyula élettörténetének vizsgálgatásakor. Ehhez - lévén centenáriumról szó - segítsé­get nyújthat a média, köztük a televízió, amelynek egyik csa­tornáján a napokban jeles hazai irodalomtörténészek méltat­ták az 1983-ban elhunyt író- és költőfejedelmet. A résztvevők különös jelentőséget tulajdonítottak annak a tényként kezelt állításnak, hogy Illyés 1956, a forradalom után mély hallga­tásba burkolózott, s legközelebb csak 1960-ban szólalt meg. Azazhogy egyszer mégis. A Népszabadság 1957. szeptember 6-ai számában nem mással, mint Illyés Gyula nevével találkoz­hatunk a 2. oldalon. Az írás címe: A magyar írók tiltakozása. Érdemes idézni egy jellemző részletet ebből az ominózus köz­leményből, amely az ENSZ közgyűlésének üzenve haragvóan kifogásolja az úgynevezett „magyar ügy” napirendre tűzését. „Valamennyi irodalmi irányzatot és a magyar közvélemény legkülönfélébb árnyalatait képviseljük; a részletkérdések egész sorában, még néhány lényeges kérdésben is vitában ál­lunk egymással; egyet azonban ma már világosan látunk: a for­radalmi munkás-paraszt kormány fellépése és a szovjet csapa­tok segítségül hívása az egyre jobban kibontakozó véres ellen- forradalom veszélyét hárította el országunk felől.” Az ezt követő névsorban fellelhető az akkori magyar irodal­mi élet színe-java, Benjámin Lászlótól Weöres Sándorig, Csoóri Sándortól Vas Istvánig. És ott van Illyés is, akinek ön­magában a neve is súlyos megszólalás. Annak kiderítése per­sze már az irodalomtörténészek feladata, hogy Illyés miként került a listára. Saját elhatározásából, avagy tudtán kívül? S ha ez utóbbi esetről van szó, vajon tiltakozott-e valaha-is a „tiltakozás” manipulációja ellen? EGYETÉRTEK: 06-90-330^03 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430-304 LUKÁCS ÁDÁM Lesre játszik az MNB Taktikát változtatott a jegybank. A monetáris tanács múlt hétfői állásfoglalását követően az inflációs célok rendszeré­ben értelmezhetetlen módon csökkentette irányadó kamatát. Ezzel kockára tette a jegybanki hitelességet, az inflációs célok rendszerének alappillérét. Az MNB úgy kommentálta döntését, hogy az árfolyam erősödése tette lehetővé a kamatcsökkentést. Valójában ez inkább kényszerítette a központi bankot, amit azonban az nem ismerhetett el, mert részéről az lett volna a legcsú­nyább öngól. Ezért inkább meghagyta a piacnak, hogy lő­je be a helyzetet. A piac pedig valószínűleg kijátssza a jegybank lestaktikáját - mármint ha egyáltalán taktikának lehet nevezni az MNB-ben folyó tűzoltást -, egész pályás letámadással próbálkozik majd, és belövi a ziccereket. Ez további tőkebeáramlást és forinterősödést eredményez­het, a jegybank pedig szorgosan nyirbálhatja majd a ka­matokat. Nincs irigylésre méltó helyzetben az MNB, különösen akkor nem, ha a monetáris tanács állásfoglalásával egyező hangne­mű inflációs jelentést tesz közzé. Ám a magyar jegybank mellett szól, hogy meglehetősen ismeretlen terepen játszik. Közvetlen riválisainknak, a lengyeleknek és a cseheknek sem sikerült egyszer sem eltalálni a kaput (az inflációs célt) az el­múlt években. Az MNB gyengébb szereplése tehát nem egye­di eset a profiligában. Sőt, újonctól nem is olyan rossz ez a teljesítmény, hiszen a jegybank az idén eltalálta a célt, amit a többiek nem mondhatnak el magukról. Ha nagy vonalakban elfogadjuk a cseh és a lengyel forgató- könyvet, akkor előbb-utóbb számottevő kamatcsökkenés kö­vetkezik be Magyarországon, amit remélhetőleg az infláció mérséklődése is követ majd. Kedvező végeredmény esetén pedig senki sem fog emlékezni a gyengébb momentumokra, a győzelmet pedig hál’ istennek nem kell magyarázni. EGYETÉRTEK: O&0O-33O422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-33M23 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az Itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszáiji nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. ____________________' ÁLLÁSPONT ________________ Tö rök fogadkozás Ankara Az új török kormányfő első beszédében biztosította az or­szág nyugati szövetségeseit, hogy Törökország külpoliti­kai orientációja nem változik. Abdullah Gül a NATO parla­menti közgyűlése előtt kijelen­tette: az ő hivatali ideje alatt is fenntartja Törökország straté­giai partneri viszonyát az Egye­sült Államokkal, valamint je­löltségét az európai uniós tag­ságra. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: Ankara a kop­penhágai uniós csúcstól azt várja, hogy világos és konkrét dátumot jelöljenek ki a Török­országgal való csatlakozási tár­gyalások kezdetére. Gül, akinek az iszlám színe­zetű Igazság és Haladás Pártja mérsékelt tagjaiból alakított kormányát hétfőn iktatták be, támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy az Európai Unió majdani gyors reagálású hadereje igénybe vehesse a NA­TO forrásait. A török miniszter- elnök meggyőződéssel vallja, hogy létfontosságú a NATO és az EU stratégiai partnersége, valamint az európai biztonsági és védelmi politika kialakítása. „Ha az Európai Unió meg akar felelni az új biztonsági kihívá­soknak, biztonsági és védelmi politikájába be kell vonni olyan nem EU-tag államokat is, mint Törökország” - szögezte le a kormányfő. Szakértők szerint az Irakkal szomszédos Törökországtól, az Egyesült Államok szövetsége­sétől Washington minden bi­zonnyal támogatást követel, ha esetleg katonai akciót indítana a lator államnak tartott ázsiai ország ellen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom