Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-19 / 269. szám

6. OLDAL SOMOGY I TÁJAK 2002. November 19., Kedd H* Hírek GÁZÉPÍTÉSRE KÉSZÜLNEK. Gázberuházásra készül a Kop­pány völgyének négy kis telepü­lése: Tengőd, Kánya, Somogy- egres, Bedegkér. A munka kez­désének feltétele, hogy legalább a lakosság 30 százaléka igényelje és vállalja a költségek befizeté­sét. Most zajlik az előkészítés, kedvező esetben már a jövő ősz­szel föllobbanhatnak a gázfák­lyák ezekben a falvakban is. LEJÁRNAK A SZERZŐDÉSEK. Kevés változás történt az utóbbi időben a nyilvántartott munka- nélküliek számában a tabi mun­kaügyi kirendeltség területén. A szezon hatása itt már kevésbé érezhető, mint a Balatonnál. Je­lentős mozgás csak később vár­ható, mivel a nagy cégek, a Flextronics Rt is számos munka- vállalóval határozott idejű szerző­dést kötött, s ez az év végén jár le. TANFOLYAM A DROGRÓL. Három drogtáska van a somogyi polgárőröknél: egy a megyei szö­vetség, egy a szárszói és a somogy- meggyesi egyesületben. Speri József, a meggyesi polgárőrök vezetője megy most tanfolyam­ra, ott megtanítják a táska hasz­nálatát, hogy minél hatéko­nyabb felvilágosító előadásokat tartson a fiataloknak. TÁNCOSOK SIKERE. Sok jól hasznosítható szakmai tanács­csal vértezte föl a zsűri a megyei tánc- és mozgásművészeti fesz­tiválon föllépő két tabi együt­test, az Eszterlánc gyermek-aero- bikcsapatot és a brékes fiúkat, a Spin Stylazz Break Club tánco­sait. Mindkettő sikert aratott a tabi művelődési ház színpadán. KÖZHASZNÚAK 25 FALUBAN. Másfél hónapig alkalmazhatták a falvak azokat a közhasznú mun­kásokat, akiknek a foglalkoztatá­sát október 16-tól hárommillió forinttal támogatta a munkaügyi kirendeltség. Huszonöt önkor­mányzat igényelte foglalkoztatá­sukat az őszi munkákban a köz­területek és árkok karbantartásá­ra. Több kis falu alkalmazott közhasznúakat a program kere­tében, Kapolyon például tizenhat csinosította az utcákat, s a hónap végéig még dolgoznak. FÓNAI IMRE, ERŰTEK JÓZSEF FOTÓK: GÁTI KORNÉL _ Tornyosulnak a feladatok SOMOGYMEGGYES Nehéz négy év vár a Meggyeshez hasonló lús településekre Weisz József polgármester szerint. A kötelező feladatok ellátása sincs kellően pénzelve (s ezen a téren inkább romlásra, mintsem javu­lásra számít a falu első embere), ugyanakkor eleget kell tenni az uniós csatlakozás megszabta kö­vetelményeknek is. Az orvosi rendelőben a hulladékká váló eszközök ártalmatlanítását kör­nyezetbarát módon kell megolda­ni. A közintézmények, buszmeg­állók megközelítését is lehetővé kell tenni a mozgássérülteknek. Ezeket is tervezzük már. A közeli jövő igazán nagy feladata Somogymeggyesen is, mint a környék többi falujában, a gázbe­ruházás mellett a szennyvízcsa- toma-hálózat kiépítése lesz. ■ Perben, haragban a pusztán Nagytoldipuszta nem a világ vége. Sok lakosát a véletlen vagy a szükség hozta ide, de megszerette az Andocshoz tarto­zó települést. Hét év­tized köti ide, mond­ta a 77 éves özv. Ke­szeg Ferencné, s in­nen őt már csak a te­metőbe viszik. Nagytoldipuszta Ozv. Keszeg Ferencné: Ma már nem bírom úgy a munkát, de amiben tudok, azért segítek a fiataloknak- Nagyon nehéz volt az életem fiatalko­rom óta - emlékezett özv. Keszeg Ferencné.- A férjem megbete­gedett, a lányom le­bénult; rám hárult minden gond. A fiam eldobott magától; itt él a pusztán, de nem járunk össze. A fér­jemnek a betegsége után kikapcsolt az agya, gyakran kiabált, és elkó- válygott. Sokszor le sem feküdtem, úgy virradt rám a reggel. Férjem az év elején meghalt; most az unokámmal meg a feleségével lakom együtt. A nagytoldipusztai állami gazdaságban, a férje mellett dolgozott özv. Keszeg Ferencné; a kis bor­jak ellátása volt a feladata. Ma már nem bírja a munkát, mondta, de amiben tud, segít a fiatalok­nak. Szabadidejében tévézik. A látása megrom­lott, ezért nehezen olvas. Azt mondta: nagyon megszerette ezt a pusztát, a tiszta levegőt és a csendet. A 33 éves Németh Lászlóné Karádról került Nagytoldiba. Anyja ide jött férjhez, ő követte. Nem bánta meg. A pusztán mindenki ismeri a másikat, és segítik egymást az emberek. Nincs nagy forgalom, így ötéves kislánya is nyugodtan kimehet az utcára. Mint mondta, végleg itt tele­pedtek le.- Mi is haragban vagyunk anyámmal, nemrég összevesztünk - mondta Némethné. - Gondol­hatja, milyen érzés, ha találkozunk. Eldobott, nem fogad el lányának. Saját meg bérelt földön gazdálkodik a férje: búzát, árpát és kukoricát termeszt. Állatokat is tart a család: baromfit meg anyadisznót, malaco­kat és hízókat. Ez is hozzátartozik a pusztai em­berek életéhez. ■ Híres lenne a huszárok által Tengőd Messze földön híres lehetne a falu a huszárokról; a katonai hagyományőrzők vertek itt ta­nyát, s évente nagy parádét tar­tanak. Tengőd viszont az utób­bi négy évben gyakran műkö­désképtelenné vált képviselő- testületével szerzett kétes hír­nevet; minden másként lesz ezután - ígérik az „újak”. Megosztott volt a falu és a képvise­lő-testület is. Októberben lezajlott a polgármesterváltás, s mivel a „másik oldal” kerekedett fölül, azt is feltételezhetnénk: nem csilla­podnak az indulatok.- Az új testület összetétele a bé­ke záloga - állította Lakos János polgármester. - Egyezik a gondol­kodásunk, nem fogunk egymás­nak keresztbe tenni. A tetteimmel igyekszem meggyőzni a falu másik részét, hogy a község javát aka­rom; tudom, nem lesz könnyű, mert sok valótlanságot terjesztet­tek rólam a rosszakaróim. Beszélik: azért nem aszfaltoz­ták le az egyik utcát, mert Lakos Jánosnak arrafelé van birtoka. Az új polgármesternek korábban leggyakrabban azt vetették sze­mére: nem Ten­gődön él.- Szeretném elérni, hogy a po­litizálás ezután ne a kocsmából in­duljon ki - mond­ta eme Lakos Já­nos, aki a tengődi földjein gazdálko­dik, de siófoki la­kos. - Az őseim két-háromszáz év óta tengődiek, s egyébként is csak aludni járok Sió­fokra.- A választás is mutatja: így már csak nagyon ke­vés tengődi gon­dolkodik - vélte Gál József gazdál­kodó, aki újra bekerült a képviselő- testületbe. - Nagyon gyorsan el kell kezdenünk a munkát, s bizonyíta­ni, hogy Tengőd is fejlődhet, nem­csak a szomszéd települések. Na­gyon elhagytak bennünket, így elő­ször az ő szintjükre kell föltomázni magunkat, s utána jöhet Európa. Vétek nem élni a sok pályázati le­hetőséggel, a következőkben eze­ket szeretnénk kihasználni. Fájla­lom, hogy a laktanya eladásából Egymás mellett: Lakos János és Gál József a testületi ülésen származó 17 millió forint bevételt nem használtuk föl ésszerűen, pe­dig megtöbbszörözhettük volna. Az új polgármester már kapcso­latba lépett a katonai hagyomány- őrző egyesület képviselőivel: ren­dezvényeik által is javítanák Ten­gőd hírnevét. - Ezt sem használta ki eddig az önkormányzat - mond­ta Lakos János. - Pedig páratlan az évenkénti parádéjuk, erre lehetne érdeklődőket toborozni messzi vi­dékekről is. ■ Pályáztak, de nem nyertek Koppány völgye A területfejlesztési társulás 25 te­lepülése közül az utóbbi négy év­ben Miklósi, Somogyegres és Somogyacsa nyerte a legkeve­sebb támogatást a területfejlesz­tési pályázaton. Megkérdeztük: mi ennek az oka? S mit tesznek, hogy megszűnjék ez a hátrány?- Pályáztunk mi az utóbbi négy évben is, csak nem nyer­tünk - állította Müller Miklós miklósi polgármester. - Támoga­tási kérelemmel fordultunk több­ször is a területfejlesztési társu­láshoz, de valamiért nem voltunk rokonszenvesek. Kértünk pénzt például a csapadékvíz-elvezetés­re; először azzal utasítottak el, hogy ez nem kötelező feladat, s csak másodjára kaptunk másfél millió forintot. Nem adjuk föl, ez­után is pályázunk, s remélem, most már több jut Miklósinak is. Országos pályázatokon több si­kerünk volt; valahogyan biztosí­tani kellett a falu fejlődését.- Nem is nagyon pályáztunk; nem igazán voltak olyan célok, amik nekünk megfeleltek volna - így Jaksó Józsefné somogyegresi polgármester. - Azokra a fejlesz­tésekre meg, amiket eltervez­tünk, nem jelent meg pályázat. Szerettük volna felújítani például a ravatalozót, de kiderült, hogy az egyházi tulajdon. Jövőre biz­tos, hogy pályázunk az orvosi rendelő rendbetételére, nálunk most az a legfontosabb feladat. Ez régi tömésépület, amit hiába vakoltatunk be, kétévente lehul­lik róla, s kezdhetjük elölről. Alá kell szigetelni, ezt szeretnénk sürgősen megoldani. _________■ El árvereznék a laktanyát Tab-Tengöd Szociális otthon vagy akár vámszabadterü­let is lehetne az egy­kori szovjet laktanyá­ból a tabi polgármes­ter szerint. A megle­hetősen rossz állapot­ban lévő épületegyüt­test a város értékesí­tené, de nem jelentke­zett még komoly ér­deklődő. Kacifántos, szövevé­nyes történet végén ala­kultak ki a laktanya mostani tulajdonviszo­nyai. 1997-ben nyílt rá jogszabályi lehetőség, hogy az önkormányza­tok megkapják a terüle­tükön levő laktanyákat ingyen, ha három hóna- Lelakatolt pon belül kérik s nincs más olyan jelentkező, aki pénzt is ajánlana. Vita alakult ki akkor a tabi és a tengődi önkormányzat között, hogy valójában melyik te­lepülés területén is van az egyko­ri katonai létesítmény. Tab azt ál­lította: kisebb részben az övén is, ám a tulajdoni lapokon ennek nem találták a nyomát. A tengődi képviselő-testület kinyilvánítot­ta, hogy igényt tart a laktanyára, Tab azonban közben vételi aján­latot tett, s így elvihette volna Tengőd elől úgy, hogy a szom­széd falu egy fillérhez sem jutott volna. Két tengődi gazda azon­ban ennek a megakadályozására ugyancsak beadta az árajánlatát, s végül hosszas egyezkedés után megállapodtak: Tab fizet Ten­gődnek tizenegymillió forintot, és ennek fejében tulajdonába ke­rült a laktanya egyik fele. Ezek: a volt tiszti lakások, az étkező és a kiszolgálóhelyiségek. Közigazga­tásilag természetesen minden maradt a régiben, a laktanya te­vaskapu zárja el már régóta a laktanyát rülete tehát Tengődé, holott ezt magának szerette volna Tab is. Ki tudja, volt-e értelme a hosz- szas csatározásnak? Az épület- együttes áz évek során teljesen le­pusztult, s kétséges, akad-e majd befektető, aki hajlandó súlyos mil­liókat áldozni a fölélesztésére.- Értékbecslést készíttettünk nemrég az ingatlanra; árverésre bocsátottuk volna, de nem akadt komoly érdeklődő - mondta Schmidt Jenő tabi polgármester. - Saját erőből nem tudunk mit kez­deni vele, ezért úgy tervezzük: ér­tékesítjük. Ha azonban központi segítséget kapnánk, akkor akár szociális otthont is lehetne ott ki­alakítani. Tény, hogy ma már na­gyon rossz az állapota, komoly be­ruházást kíván, ha valaki kezdeni akar vele valamit. Hiányzik a szennyvíz-, a gáz-, a vízvezeték, előnye azonban, hogy teljesen zárt egység. A vasút is átvezet rajta, s így hasznosítani lehetne akár vám­szabadterületnek is. ■ Üdülőfaluvá tennék Bonnyát Bonnya Egész Bonnya legyen üdülőfa­lu, ezt szeretnénk elérni - mondta Oprisné Fodor Anikó, a Somogy Kertje üdülőfalu veze­tője. - Ha terjeszkedünk, még kerítést sem emelünk, mert nem akarunk elszigetelődni. Az ötéves, egyre bővülő létesít­ményhez közeli porták mintha már idomultak volna környezetük­höz; lehet, hogy sikerült fölkelteni az igényt az elzárt falu lakosaiban. A Kaposvárra vezető út mentén ma is csak Fiadot mutatja az útba­igazító tábla, Bonnyát semmi sem jelzi. Nemcsak másféle gondolko­dásmódot vittek a kis községbe, hanem munkát is adnak a helybe­lieknek: 10-12-nek folyamatosan, a rendezvények idején többnek is.- Igen nehéz volt betömi az ide­genforgalmi piacra; hálátlan sze­rep az úttörőké - állította Oprisné Fodor Anikó. - Sokan furcsálták, mikor 3-4 csillagos szállodai szín­vonalat hirdettünk egy eldugott fa­luban. Márpedig ez a kettő létezhet egymás mellett. A bonnyai csend és a táj szépsége ragadott meg. Ma már a szájhagyo­mánynál többre is építhetünk, s úgy lát­juk, bátran belevág­hatunk a fejlesztésbe. Százhúsz vendé­get befogadó étterem építésébe kezdtek a Somogy Kert­jében, s kisebb konferenciater­met is létesíte­nek. Tervezik a wellness- és egészségügyi szolgáltatások bevezetését, s ötvöznék a ter­mészetgyógyá­szatot az orvosi technikákkal. Az üdülőfalu vezetője elárulta: napok óta ingázik Kaposvár és Siófok kö­zött, nehezen talál ugyanis olyan szakembereket e tervezett részleg­be, akiknek nem számít a távolság.- Nem kedvez nekünk a Balaton idényjellege; ha a tavat említjük, mindenkinek a nyár jut eszébe - tette hozzá. - Hozzánk pedig télen is jöhetnek, így inkább vendéget viszünk a Balatonhoz meg Igalba, mintsem onnan elcsábítanánk. ■ Zsiványok tanyája Az évenkénti zsiványválasztásról is híres a Somogy Kertje; több száz zaványt avattak. Ha a vendég igényli, ejtőernyős ugrást szervez­nek neki, sőt volt már tüzugrás is Bonnyán. Kaposváron, a Tesco Áruházban lévő üzletünkben hétfőtől vasárnapig feladhatja hirdetését, vagy előfizethet lapjainkra. Sőt, az üzletben lévő iSKT-TIl hirdetési szelvényt 0-24 között bármikor kitöltheti, és bedobhatja a helyszínen lévő szelvénygyűjtő dobozba! Nyitva: hétfőtől szombatig 9-20-ig, vasárnap 9-19-ig . .... ■ A hét minden napján az Önök rendelkezésére állunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom