Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-19 / 269. szám

2. OLDAL------------------------------------------------­. • 2002. November 19., kedd V I L A G TŰKOR__________________________________________ A V ILÁG HÍREI ÉSZAK-KOREA állítólag elis­merte, hogy atomfegyverrel rendelkezik; az erről szóló hí­rek azonban ellentmondáso­sak. Dél-koreai és japán nyel­vészek szerint a phenjani rádióban használt sajátos szófordulat nem egyértelmű célzás nukleáris fegyverzet birtoklására, mti CIPRUSBAN a görög pártok zöld utat adtak Kleridesz el­nöknek arra, hogy a világszer­vezet béketervét elfogadja a ciprusi törökökkel való tárgya­lások alapjaként. Papapetru nicosiai kormányszóvivő beje­lentette: a nemzeti tanács tag­jainak többsége megfelelőnek tartja az ENSZ-főtitkár elkép­zelését. MTI OLASZORSZÁGBAN megrö könyödést és felháborodást keltett, hogy a perugiai fellebb- viteli bíróság huszonnégy évi börtönbüntetésre ítélte Giubo Andreottit. A volt miniszterel­nökről az a hír járta, hogy a maffiának is „összekötő embe­re” volt. A vádak a kilencvenes években öltöttek testet abban a perben, amely Minő Pecorella újságíró 1979. évi meggyilko­lásában próbálta kiderítem az igazságot. A vád szerint Andreotti rendelte meg a merényletet, mti SZERBIÁBAN három jelöltje lesz a december nyolcadikán tartandó megismételt elnökvá­lasztásnak: Kostunica jugoszláv államfő, Seselj radikális pártve­zér és Pelevics, a Szerb Egység­párt elnöke indul a megméret­tetésen. MTI LEONYID KUCSMA ukrán ál­lamfő beutazási engedélyt kért Prágától, hogy részt tudjon ven­ni a NATO-csúcstalálkozóján, illetve az Euroatlanti Partnersé­gi Tanács ülésén. Svoboda cseh külügyminiszter úgy nyilatko­zott, hogy Kucsma kaphat vízu­mot, mert az ő esete más, mint Lukasenko minszki államfőé, akinek az emberi jogok fehéro­roszországi megsértése miatt a prágai hatóságok nem adtak vízumot, mti AFGANISZTÁNNAK még lég alább két éven át szüksége van arra, hogy a nemzetközi béke- fenntartók az országban marad­janak - jelentette ki a kabuli külügyi szóvivő, mti SPANYOLORSZÁGNAK napi hétmillió euró gazdasági kárt okoz az északnyugati partoknál szerencsétlenül járt Prestige tar­tályhajó. A hatóságok halászati tilalmat rendeltek el, a rendelke­zés több ezer rákhalászt és kagylótenyésztőt érint. A 77 ezer tonna nyersolajat szállító tanker rakományából eddig már legalább ötezer tonna ömlött az Atlanti-óceánba, mti SÖRKIRÁLLYÁ koronázta a brit összpárti parlamenti sörcsoport Károly herceget. Az évente odaítélt díjat - az év sör­ivója címet - annak a közéleti személyiségnek adományoz­zák, aki az adott esztendőben a legtöbbet reklámozta a folyé­kony italt. EUROPRESS Huszonkét magyar képviselő Fontos állomásához érkezett az Európai Unió bővítésének fo­lyamata: a tagjelölt országok parlamenti képviselőinek egy- egy csoportja most először vehetett részt - tanácskozási joggal - az Európai Parlament ülésén. Strasbourg Jóllehet az Európai Bizottság - az Unió „kormánya” - előzete­sen csupán húsz helyet ígért ha­zánknak a 2004-ben esedékes európai választásokon, hazánk azt igényli, hogy ugyanúgy hu­szonkét mandátumra tart igényt, mint a hasonló méretű és lakos­ságú Belgium. A kérés esetleges teljesítése elől Brüsszel nem zár­kózik el, ezt az is jelzi, hogy a hétfőn megkezdett tanácskozás­ra huszonkét magyar képviselő kapott meghívást. A tíz tagjelölt országgal - a „laekeni tizekkel”, köztük Ma­gyarországgal - folytatott csat­lakozási tárgyalások terv sze­rinti lezárásával a 2002. eszten­dő lefekteti az európai konti­nens újraegyesítésének politi­kai alapjait - hangsúlyozzák uniós körökben. Az Európai Parlament a Tizenötök intéz­ményei sorában a bővítés olyan hajtómotorjául szolgál, amely a felvételi folyamat keretei között meghatározó szerepet játszik mind jogi téren, mint pedig az állami és közös háztartási szek­torban. A most folyó vi­ta lehetőséget nyújt az Eu­rópai Parla­mentnek arra, hogy a brüsz- szeli bizottság által október­ben kidolgozott országjelen­tésekről kialakítsa saját állás­pontját, és megvizsgálja, vajon az egyes tagjelöltek érettek-e a belépésre. Amikor Pat Cox, az Európai Parlament elnöke a felvétel előtt álló országok képviselőit Strasbourgba invitálta, az a cél vezérelte, hogy a vitában azok is részt vegyenek, akikről a je­lentések szólnak. EUROPRESS Éljen május 1-je! Magyarország továbbra is épít a Visegrádi Négyek és a Bene- lux-országok közötti együttműködésre, mert úgy véli, ez elő­mozdíthatja az EU-hoz újonnan csatlakozó országok beil­leszkedését - mondta a magyar külügyminiszter belga kollé­gájával hétfőn folytatott megbeszélésén. Brüsszel Kovács László az EU-magyar tár­sulási tanács ülése, illetve a Ti­zenötök és a 2004-ben csatlako­zásra esélyes országok külügy­minisztereinek találkozója előtt tárgyalt Louis Michellel. A ma­gyar külügyminiszter fölvetette, hogy Belgium egyike azoknak az EU-tagállamoknak, amelyek még nem nyilatkoztak arról, milyen nemzeti szabályozást kívánnak alkalmazni a bővítés után a munkaerő szabad áramlásának területén. Michel közölte, hogy ennek már csak jogtechnikai okai vannak, s a maga részéről támogatja azt a magyar igényt, amely szerint az átmeneti idő­szakban is minél liberálisabb szabályozásnak kellene érvénye­sülnie. Az EU-magyar társulási tanács - ebben a formában gyakorlatilag utolsó - ülésén uniós részről üdvözölték, hogy a magyar kor­mány igyekszik pótolni a csatla­kozásra való felkészülésben ko­rábban tapasztalt lemaradásokat. Kovács László szerint az ország annál is inkább igyekszik megfe­lelni az Unió igényeinek, mert sa­ját érdeke is, hogy csatlakozása után minél rövidebb idő alatt beilleszkedjék. Ezért e folyamat lendületét a továbbiakban is fenn kell tartani - állapította meg a mi­niszter, megjegyezve ugyanak­kor, hogy a jogi értelemben teljes jogú EU-tagság és a szerves beil­leszkedés között nyilván évek telnek majd el. Az uniós külügyminiszterek és a laekeni tízek tanácskozásán a csatlakozási tárgyalások legfonto­sabb nyitott kérdései - elsősorban a pénzügyi csomaggal kapcsola­tos problémák - szerepeltek a na­pirenden. Az uniós külügymi­niszterek kitűzték a csatlakozá­sok céldátumát, amely 2004. má­jus 1. A magyar diplomácia értel­mezése szerint ez azt jelenti, hogy abban az évben az uniós költségvetésbe irányuló befizeté­seknek csak nyolchavi részét kell teljesíteni, az onrlan érkező támo­gatások viszont nem csökkennek. A NATO jövője a prágai tét A cseh főváros nagyszabású rendezvénynek ad otthont a jövő héten. Az észak-atlanti szervezet csúcsértekezlete mindamel­lett nemcsak új tagok felvételéről dönt, hanem washingtoni ösztönzésre a NATO reformját is kezdeményezni fogja. Brüsszel Az Egyesült Államok már jó ideje szorgalmazza, hogy az európai szövetségesek fordítsanak több pénzt fegyverkezésre, s így na­gyobb részt vállaljanak a NATO- tagságból fakadó kötelezettsége­ikből. Európa és az Újvilág kato­nai képességei között ugyanis egyre nagyobb a szakadék - je­lentette ki Marc Grossman wa­shingtoni külügyi államtitkár. Az Egyesült Államok ezért azt várja európai szövetségeseitől, hogy védelmi kiadásaikat emeljék fel a bruttó nemzeti termék két száza­lékára. A tervek szerint a prágai csúcson a szövetség a területi védelem eddigi feladatáról átáll a határaitól messze keletkező külső fenyegetések elhárítására. Mint­hogy azonban a NATO-nak ehhez számos hiányosságát fel kell szá­molnia, szövetségeseit arra kéri, hogy vállaljanak kötelezettséget új képességek kiépítésére. „Prága az utolsó esély Európa számára, hogy helyreállítsa együttműködési adottságait az Egyesült Államokkal” - állítja a Die Welt cikkírója, Klaus Rein- hardt tábornok. A német napilap sorsdöntőnek nevezi a prágai csúcsot: ott dől el, hogy „a NATO fő tényezője marad-e a világ biz­tonságának, vagy pedig puszta egyesület szintjére süllyed, hosz­szú történelmi múlttal, de kevés jövővel”. Brüsszeli szakértők szerint a teendők száma nem csekély, megoldásuk sürgető. Robertson NATO-főtitkár az első helyre teszi közülük a NATO európai szár­nyának harci képességeit: szerin­te Anglián és Franciaországon kí­vül minden tagországnak a jelen­leginél jóval több pénzt kell fordí­tania korszerűsítésre. Ezzel összhangban sürgetik a tengerentúlról, hogy az európaiak állítsanak föl egy legalább 20 ez­res gyors reagálású haderőt. Ilyen igényekre vonatkozhat a magyar „prágai csomag” tartalma is, amely - Medgyessy Péter kor­mányfő megfogalmazása szerint - „meggyőzi partnereinket, hogy Magyarország komolyan veszi szövetségesi szerepét”. KOCSIS TAMÁS Irak sok sikert kíván Megérkeztek a fegyverzetellenőrök szálláscsinálói Megérkezett a helyszínre hétfőn az ENSZ fegyverzet-ellenőre­inek első csoportja, élén Hans Blixszel, az ENSZ iraki fegyver­zet-ellenőrzési bizottsága (UNMOVIC), illetve Mohamed el-Baradei-el, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetőjével. Bagdad A csoport feladata a későbbiek­ben Irakba érkező szakértői cso­port főhadiszállásának kiépítése, az ellenőrzés technikai feltételei­nek megteremtése, a kiszolgáló létesítmények és a közlekedési le­hetőségek biztosítása. A leszere­lési szakértők újabb csoportja no­vember 25-én érkezik az iraki fő­városba, és az érdemi munka ezt követően kezdődik majd. Az iraki sajtó az ENSZ-szakér- tők érkezéséhez időzítve arról írt, hogy Bagdad teljes mértékben együtt kíván működni a feltétele­zett tömegpusztító fegyverek fel­kutatására az országba érkező ENSZ-szakértőkkel. A keddi la­pok felhívták azonban a figyel­met arra, hogy tisztességes és pártatlan tevékenységet várnak el tőlük.- Nálunk jobban senki sem kí­vánja, hogy az ellenőrök munkája sikeres legyen, hogy ezáltal nyil­vánvalóvá váljanak az amerikai és a brit kormány hazugságai - írta a Szaddám Húszéin iraki elnök fia, Udaj tulajdonában lévő Bábel cí­mű lap keddi számának első olda­lán megjelent szerkesztőségi cikk. - Azt akarjuk, hogy a szakértői csoport bebizonyítsa az amerikai­aknak: országunkban nincsenek tömegpusztító fegyverek. A Baath Párt hivatalos lapja, az al-Thawra az ellenőrök pártatlan­ságának fontosságát hangsúlyoz­ta, azzal vádolva az előző évek­ben - 1991 és 1998 között - Irak­ban dolgozó ENSZ-szakértőket, hogy az Egyesült Államok számá­ra dolgozó kémek voltak. A lesze­relési bizottságnak és az ügynök­ségnek meg kell őriznie függet­lenségét, tisztességét és pártat­lanságát, tiszteletben tartva Irak méltóságát és szuverenitását - ír­ta a lap. - Felhívjuk az UNMOVIC és a NAÜ figyelmét arra, hogy ez­úttal ne essenek bele ugyanabba a csapdába, amelybe elődjeik az amerikaiak beavatkozása követ­keztében beleestek - tette hozzá az al-Thawra. ■ ’ ÁLLÁSPONT CSÁK ELEMÉR Európában vagyunk Az uniós felkészülés finiséhez érkeztünk. Tegnap óta magyar parlamenti képviselők is részt vesznek Strasbourgban az Eu­rópai Parlament ülésszakán. A külügyi tárca becslése szerint 15-20 százalékkal kell növelni az uniós ügyekkel foglalkozó diplomaták számát addig, mire Magyarország az EU tényle­ges tagjává válik. De kiszámolta-e már valaki, mennyi és mi­lyen szakértőt kell még kiállítanunk ahhoz, hogy megfelelő­en képviseljék érdekeinket a különféle integrációs testületek­ben? Vajon hány hazánkfia tervezi, hogy munkát vállal a „nemzetek feletti” EU-apparátusban? Az Unió kormányaként működő Európai Bizottságban, valamint az Európai Parla­mentben és a többi, kevésbé ismert uniós testületben nyelve­ket tudó, nemzetközi gyakorlattal rendelkező vagy arra alkal­mas tisztviselőkre lesz szükség; ilyen szakembereket jelenleg elsősorban a közgazdaság-tudományi egyetemen képeznek. Központilag szervezett oktatás nincs - valószínűleg nem is szükséges. Talán abban kellene határozottabban lépniük az arra illetékeseknek, hogy időben felhívják a figyelmet az egyéb felkészülési lehetőségekre: a hazai tanfolyamokra illet­ve a brüsszeli központ képzési formáira, tanulmányútjaira, különféle pályázataira. Ha valaki most kíván EU-szakértő len­ni, a Külügyminisztérium és a többi szaktárca nyomvonalán indulhat el, de számítani kell arra is, hogy a hat és fél ezres EU-központban több száz álláshely vár magyarokra; ezekre - immár a magyar kormány segítsége nélkül - szigorú pályáza­ti rendszerben lehet bekerülni. A megadott kvóták a második esetben csak annyit határoznak meg, hogy az adott tagország állampolgárai hány posztot kapnak: a továbbiakban a vállal­kozók felkészültségén múlik, elnyerik-e a meghirdetett mun­kakört a brüsszeli apparátusban. Felvételünk az Unióba immár eldöntött ténynek tekinthető. Szabad a pálya azok előtt, akik magyarként európai polgárok­ká és európai munkavállalókká kívánnak válni. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90330404 BÍRÚ FERENC Hit és érdek Egy magát törzsapostolnak kikiáltó osztrák vasúti felügyelő hozta létre az új apostoli egyházat, amelynek Magyarorszá­gon 150 tagja van; az afrikai eredetű Késői Eső gyülekezetnek kétszáz, a többnejűséget elfogadó mormon egyháznak száz­negyven. A 136 bejegyzett egyház között van a svéd pünkös­di misszió Forrás gyülekezete is... Nálunk valóban mindenki abban hisz, amiben akar, és hitét szabadon gyakorolhatja. In- dokolt-e ugyanakkor, hogy e csoportok mindegyike egyház­ként szerepeljen, jogot formálva támogatásra és más, az egy­házi mivoltból származó előnyökre? Sérül-e a vallásszabad­ság elve, ha száz, a holdat istennek hívő embert nem jegyez­nek be egyházként? Az előző parlamenti ciklusban volt egy próbálkozás az egyhá­zakról szóló 1990. évi törvény módosítására. Egy MDF-es honatya például azt javasolta, az eddigi százról emeljék tíz­ezerre az egyházként bejegyezhető vallási közösségek létszá­mát. A módosítást akkor az ellenzék elvetette. A volt ellenzé­ki pártok most kormányra kerülve - úgy látszik - mégis csak megtapasztalták, hogy túl sok az a 136. Főként mert a polgá­rok adójuk egy százalékából az egyházaknak felajánlott 2,2 milliárd forintot az államnak - a törvény szerint - az éves szja-összbevétel 0,5 százalékára, azaz 9 milliárd forintra kell kiegészítenie. Viták kereszttüzébe került a kérdés, hogy az egy százalékot felajánlók aránya, netán a népszámlálási ada­tok alapján osszák-e el a pénzt. A „businessegyházakat” valahogy mégis meg kell különböz­tetni a valódiaktól. Az atomizálódó hitélet nem töltheti be jól társadalmi szerepét. Amikor az egyház betegeket ápol, tanít, sajátos eszközeivel fellép a drog ellen vagy éppen lelki sebeket gyógyít, voltaképpen közszolgálati feladatokat lát el mindany- nyiunk érdekében. Akkor is, amikor az erkölcsi értékrend erő­sítéséért munkálkodik Isten és az állam segedelmével. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM; 0640330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Jaszin háza blokád alatt Izrael - Palesztina Kivonultak hétfő virradat előtt az izraeli páncélosok Gá­zából, miután lerombolták a palesztin biztonsági erők ki­képzőközpontjának épületeit. Az alig négy órán át tartó akció során a lövöldözésekben öten megsebesültek, köztük egy té­véoperatőr és két polgári sze­mély. Az izraeli páncélosok tűz alá vették a palesztin biztonsági erők létesítményét és a környe­ző házakat is, majd a földgyalu­kat is bevetették, s több épületet átkutattak a városban. Hátra­hagyott röpirataiban az izraeli hadsereg azzal indokolta akció­ját - amellyel nem kívánt kárt okozni a palesztin lakosságnak -, hogy a kiképzőközpont pa­lesztin rendőrei közül sokan se­gítik az Izrael ellen támadáso­kat végrehajtó palesztin aktivis­tákat. A gázai akció előtt kél nappal Hebronban 12 izraeli te­lepest és katonát öltek meg pa lesztin fegyveresek, s az izrael: vezetők megtorlást helyezte! kilátásba. A vasárnap éjszakai akció so rán csaknem 120 izraeli páncé los és harcjármű hatolt be Gázt városába, az őket támogat? Apache helikopterek több ráké tát lőttek ki és géppuskatüze zúdítottak a palesztin biztonság erők épületeire. A közeli Neca rim zsidó telep irányából érke zett harcjárművek több harc álláspontot foglaltak el alig né hány száz méterre a Hamás; szellemi vezetőjének számít? Ahmed Jaszin sejk házától. Meg figyelők szerint az 1994-ben Os lóban kötött békemegállapodá: óta most először hatolt be ily ha talmas izraeli páncélozott egy ség Gázába. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom