Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-13 / 264. szám

6. OLDAL SOMOGY I TÁJAK 2002. November 13., Szerda Befejezték Orciban a közvilágí­tási rendszer felújítását. A kor­szerű új rendszer kiépítése mintegy 30 százalékos költség­megtakarítást jelent. A testület a Széchenyi terv keretében kért segítséget a beruházásra, pályá­zatát kedvezően bírálták el, de a pénzt nem kapta meg, így ön­erőből fizette a költségeit, mint­egy kétmillió forintot, (jt) SZÁMÍTÓGÉP PÁLYÁZATTAL. A zimányi önkormányzat a Mi­niszterelnöki Hivatal pályázatán nyert mintegy 350 ezer forint tá­mogatást, s új számítógépet vá­sárolt, ez jelentősen megköny- nyíti majd a testület munkáját. Ezzel egyidőben másik öt szá­mítógépre is pályázott, ezekkel a könyvtárban létesítene tele- házat. E pályázatot december közepén bírálják el. (jt) ÁTÉPÍTIK A RENDELŐT. Pa talomban az új képviselő-testü­let megszavazta az orvosi rende­lő átépítésének költségvetését. A mintegy 2,2 millió forintból, aminek egy részét még az előző testület nyerte pályázaton, ki­cserélik a tetőhéjazatot és meg­erősítik az épület alapját, belül kifestik, kívül pedig vakolják az épületet. A hónap közepén kez­dődő munkák a rendelés mene­tét nem zavarják. ÚJ KÁBELHÁLÓZAT. Tizenöt millió forint vissza nem téríten­dő támogatást nyert a ma- gyaratádi önkormányzat megbí­zása alapján a Szabó Kft az ORTT pályázatán az új csillag- pontos antennarendszer kiépíté­sére. A hálózatot már elkészítet­ték, s a tervek szerint a hónap végén üzembe helyezik. ____■ Sáros utcák Patalom Több a veszélyeztetett gyerek IGAL Kilenc település, köztük Őrei, Zimány, Magyaratád, Patalom több mint 1200 tizennyolc éves­nél fiatalabb gyermekének tes­ti-lelki fejlődését felügyeli Horváthné Lengyel Erika, az igali gyermekjóléti szolgálat vezetője. Sok a gond, s mindezt tetézi a növekvő szegénység.- Száztíz veszélyeztetett gyerek van a körzetben, s közülük hetet védelembe kellett venni. Náluk már nem elég az alapgondozás - mondta Horváthné Lengyel Erika.- A helyzetet egyre rosszabbnak látom; több a bántalmazás, a gye­rek elhanyagolása, a testi és lelki terror. Romlik a szülők anyagi helyzete, egyre kilátástalanabbnak látják a sorsukat, s feszültségüket sokszor a gyerekeken vezetik le. Rendszeresen verik: bottal, vasaló- zsinórral. Az ütések helye nyolc napon belül elmúlik, de a lelki sé­rüléseket, a megaláztatást nehe­zen heverik ki. Előfordult, hogy a kiskorú öngyilkosságot kísérelt meg szülei bánásmódja miatt. Horváthné Lengyel Erika úgy látja, hogy a szülők a jogaikat gya­korolják a gyerekek fölött, de meg­feledkeznek a kötelességükről.- Gyakori, hogy a gyerekek tartják el a családot. Az apa esetleg munkanélkü­li, az asszony főállású anya, családi pótlékot, ki­egészítő családi pótlékot kap, s ez minden jöve­delmük. Ha ebből a környezetből kiemeljük a gyereket, megszűnik a család minden jövedelem- forrása. Talán éppen ezért tudunk hatni a szülők­re, s hajlandóak együtt dolgozni velünk, s betart­ják a megállapodást. Bár az is előfordult, hogy életveszélyesen megfenyegettek. Szerencsére ez a ritkább. A kilenc településen sok a 16. életévét betöl­Védelembe vett gyerekek Jegyzői határozattal lehet védelembe venni a gyerekeket. Ebben az esetben a bántalmazás és az elhanyagolás már olyan mértékű, hogy nem elég az alapgondozás. Ilyenkor a gyermekjólétis fokozottabban figyeli, kéthetente látogatja a családot, végső esetben a gyereket kiemelik a családból. Nagy figyelmet kívánnak a kicsik az egészséges fejlődés érdekében (Képünk illusztráció) tött, de csak 5-6 osztályt végzett fiatal.- Nem minden esetben a gyerek a hibás, s nemcsak antiszociális magatartás miatt nem tud­ják elvégezni a nyolc osztályt. Sok a hiányzás, és a pedagógusok, az ifjúsági felelős nem jelzik idő­ben, csak amikor már elérte a 200 órát. Ez sza­bálysértési eljárást von maga után. Ha az iskola idejében értesítene bennünket, javíthatnánk a helyzeten. S jellemző a veszélyeztetett gyerekek­re, hogy egyre több az áruházi lopás. Ezt hecc­ből, virtusból követik el, hiszen nem élelmiszert, hanem márkás, drága kozmetikumokat emelnek el. A gyermekjóléti szolgálat vezetője szerint nagyobb figyelmet igényelnek ezek a gyerekek.- Bárki bejelentést tehet, akár névte­lenül is - tette hozzá. - Elég egy telefon, és megelőzhető volna a nagyobb baj, el- kerülhető a tragédia. _____________■ Könnyebb volt a sok kicsivel Magyaratád A Főnbe alapítvány célja a hátrá­nyos helyzetű nők segítése. Ha­mar ismert lett a neve: javaslatára választották meg a települések nagyasszonyait. Száznál többen viselik ma ezt a kitüntető címet, köztük a magyaratádi Törzsök Józsefné is.- Minden évben az önkor­mányzat jelöli ki azokat az asz- szonyokat, akiket érdemesnek tartanak a kitüntetésre - mondta. - Önéletrajzot kellett írnom, meg azt, hogy milyen társadalmi mun­kát végeztem, amiért nem kap­tam pénzt. Törzsök Józsefné miután nyugdíjba vonult az óvodából, ahol majdnem negyven évet dol­gozott, alapító tagja lett a nyugdí­jas-egyesületnek, s azóta is tevé­kenykedik a tagokért. Először pénztáros volt, majd titkár lett. Emellett tevékenyen részt vesz a különböző rendezvények szerve­zésében. A Magyaratádért Egye­sület tagjaként részt vállal a tele­pülés kivirágoztatásában is.- A hatvanas évek elején még kétcsoportos volt az óvodánk. Má­ra ez összezsugorodott. Összeszá­moltam, hogy ez alatt az idő alatt több ezer gyereket engedtem is­kolába. Sokszor ismeretlen felnőt­tek köszön­nek rám: haj­danán az ovi- saim voltak - emlékezett. - A gyerekek szót fogad­nak, ha az em­ber megtalálta velük a han­got - tette hoz­zá. - Az idő­sebbek akaratosabbak, sértődéke- nyebbek, s vigyázni kell, hogy mi­ként szólok hozzájuk, mert ha­mar megorrolnak. Szinte nehe­zebb bánni velük, mint a gyere­kekkel. ■ Patalomban, Zímányban, Orciban kérdeztük! mit várnak az új testülettől? Pénztől függnek a beruházások Patalomi olvasóink panaszolták, hogy a sártól szinte járhatatla­nok az utak a faluban. Keszler Ferenc polgármester szerint ez nem mai gond. - Sem a Kossuth Lajos, sem a Petőfi utcában nincs sárrázó - mondta -, sőt ez utóbbinál még szilárd burkolat sincs az utca teljes hosszában. A mezőgazdasági gépek a betaka­rítási időszakban szennyezik az utakat. Egyelőre a közhasznú munkásokkal takaríttatjuk, de a vállalkozó emberei is besegíte­nek. Ez azonban nem végleges megoldás: Elképzeléseink sze­rint a következő évben pályáza­ti támogatással és saját forrásból utat kell építenünk. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: JUHÁSZ TAMÁS, SZARKA ÁGNES FOTÓK: TÖRÖK ANETT ______ Ko nczer Teréz Patalom: - A fa­lunkban új a pol­gármester, és ki­cserélődött a kép­viselő-testület na­gyobb része is. Sok dolga lesz az új testületnek; rá vár a közvilágítás korszerűsítése, az utak rendbetétele, sőt új utakat is kellene építeni. A legnagyobb feladat azonban a szennyvízcsa­torna beruházásnak az elindítása és megvalósítása. Bár ez nemcsak az akarattól függ, hanem pénz­kérdés is. Szerencsére már na­gyon sok támogatási és pályázati lehetőség van, és ha ügyesen sá­fárkodnak, akkor megvalósítha­tók ezek az elképzelések. Meg­kezdték a falu parkosítását, és ezt folytatni kell a belső utcákban is. Molnár István Zimány: - Szinte a régi testület dol­gozik a következő négy esztendőben is, mindössze két új képviselő került be a testületbe. A településünk az önkormányzat pénzügyi lehető­ségeitől függően eddig is fejlő­dött. Egy élelmiszerboltra azon­ban nagy szükség volna, hogy ne kelljen sok lakosnak a falu másik végére járni. Az önkormányzat­nak van egy földterülete, oda ígérték a kis ABC fölépítését. S jó volna fedett buszmegállót építe­ni. Az összekötőúttal megszün­tethetnék a település zsák jelle­gét. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt tudnak mindennek a megvalósítására fordítani. Oláh Jenő Őrei: - Az utóbbi négy évben elkészült a ravatalozó, és kor­szerűsítették a közvilágítást, át­adták a szolgálati lakást és az ön- kormányzat fel­újított épületét. Elkészült egy me­zőgazdasági út is a Kossuth Lajos utca tehermentesítésére. A szennyvízcsatorna építésére azonban nincs elég pénz, pedig nagy szükség volna rá. Az utakat, járdákat is állandóan javítani kell. Őrei híres lett az aratófesztiválról; reméljük, hogy a jövőben is foly­tatódik ez a rendezvénysorozat. Jó volna, ha megmaradna ilyen csendes kis falunak, mint ami­lyen most. Sok minden függ majd a képviselők döntéseitől. ■ i Családi bank a sertésólban Orci Maholnap negyven éve, hogy Nagy András Szarvasról Orciba került.- A hatvanas évek közepén, mikor a bekötőutat építették - magyarázta -, az édesapám kor- dés vállalkozó volt; megtetszett neki ez a vidék, és ide költöz­tünk. Házigazdánk ott jártunkkor éppen fát fűrészelt, rakodott. - Már augusztusban ígérték a fát, de a mai napig nem ért ide. Az el­sők között vezettettük be a gázt, de nagyon drága, nem lehet csak azzal végigfűteni a telet. Két ka­zánunk van, egy vegyes meg egy gáztüzeléses. A fűtés egyébként nem áll távol tőlem, hiszen a me­gyeszékhelyen is ezzel keresem a kenyerem. Öten élnek a családi házban. A gyerekek már nagyok, lassan ki­repülnek a családi fészekből.- A 26 éves lányom pincér, az idén Olaszországban dolgozott, és jóval többet keresett, mint itt­hon. A fiam 24 éves,-főiskolás. A munka mellett itthon műveljük a kertet, s van egy anyadisznónk is. A szaporulatot minden évben felhizlaljuk; olyan ez, mint egy kis házi bank. A terményt ugyan meg kell venni, de amit magunk­nak levágunk meg a baromfit is, kigazdálkodjuk. A munkáját nem számolja az ember, de nem igaz, hogy nem érdemes sertést tarta­ni. Nagy András a kevés szabadide­jében horgászni járt. - Míg volt hal a Balatonban, oda jártam pecázni. Ma már se hal, se víz nincs a tóban. A legnagyobb halam egy 13 és fél kilós ponty volt; szinte minden év- ben fogtam egy-két nagy halat. ■ Utódokat visz kis fiolában Zimány Sok a dolga Bosztonics Attilá­nak; három település állat­szaporulata függ a munkájá­tól. Tizenkét éve inszeminá- tor. Állítja: az utóbbi tíz év­ben is látványosan csökkent az állatállomány.- A szarvasmarhatelepen dolgo­zom, s emellett járom a három te­lepülést; Kaposvár, Orci meg Zimány tartozik hozzám. Egyre kevesebb állatot tartanak az em­berek. Zimányban például már egyetlen szarvasmarha sincs. Bosztonics Attila a sertések és szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítését végzi, de nem azért, mert természetes úton nem működne a dolog. - Törvényi előírás, hogy csak törzstenyészetből származó álla­tokkal lehet fedeztetni. Ilyen kevés ál­lat mellett nem volna ki­fizetődő a tar­tásuk. A szar- vasmarha- spermát mélyhűtve, folyékon nit­rogénben tá­roljuk; korlátlan ideig eláll, s bár­mikor lehet vele termékenyíteni. A sertésnél azonban frisset, négy­öt naposat használunk. Ezek a hazai mesterséges állomásokról, valamint importból származnak. A mesterséges megtermékenyítés nem olcsó, s ahány inszeminátor, annyi ár. Maga a sperma ára is na­gyon változó: kétezertől húszezer forintig, attól függően, milyen ér- tékű a tenyészállat. _________■ Ot thonra talált a Parkban Patalom Magyar Jánosáé 1924-ben szüle­tett Balatonszentgyörgyön, s há­rom éve a patalomi Park szociális otthonban lakik. - Négygyerme­kes szegény cseléd családjából származom. A földosztás után kaptunk egy kis birtokot Somogysámsonban. Nyolc ka­taszteri holdon dolgoztunk né­gyen. Én Csákányba mentem férjhez, s ott ért bennünket a tée- szesítés. Gyerekem soha nem volt, nem lehetett. A férjem kő­műves volt, de 58 évesen leszáza­lékolták, kikoptak a forgói, nem tudott dolgozni. Magyar Jánosné egyedül ma­radt. A férje, a testvérei meghal­tak. Három éve úgy döntött, hogy beköltözik az otthonba.- A férjemnek volt két gyer­meke az első házasságából, az ő Magyar Jánosné: Úgy elöntöttem, beköltözők unokája havonta meglátogat. Itt, az otthonban négyen vagyunk egy szobában, van egy ágyam meg egy szekrényem. Nyaranta kint dolgozgatok a kertben, télen pedig kézimunkázom. _______■ mm . . w KOQAZ KÖZÉPDUNÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Értesítjük a Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy üzemzavar elhárítási munkák miatt 2002. november 14-én (csütörtökön) 12.30 órától 16.30 óráig Kaposváron a Béla kir., Csalogány, Pacsirta, Rigó, Vikár B., Pálóczi H. Á., Gerle, Munkácsy M., Fodor J., Benedek E., Ivánfahegyalja, Balázskert köz, Gruber J., Császárrét sor, Nyugatinvánfa utcákban gázszünetet tartunk. Kéijük szíves megértésüket. Gázszolgáltatással kapcsolatos egyéb észrevételeikkel, kérdéseikkel (díjszabás, számlatartalom, stb.) hívja a 06-80/444-000-ás telefonszámot, ahol telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársai készséggel állnak rendelkezésükre. K.ÖGÁZ Rt

Next

/
Oldalképek
Tartalom