Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-09 / 261. szám

10. OLDAL HÉTVÉGE 2002. November 9., Szombat Könyvespolc Márai Sándor: Tájak, városok, emberek Ez a kötet azok számára is meglepetéssel szolgál, akik ismerik és szeretik Márai Sán­dor művészetét. A Helikon kiadó az író pub­licisztikai írásaiból nyújt át ezúttal egy cso­korra valót. Olyan írások ezek, amelyek könyv alakban még sohasem jelentek meg, s így a mai olvasó számára mindenképpen a felfedezés erejével hatnak. A felfedezés ere­jével, hiszen némelyik csaknem 80 eszten­dős, s a legfrissebb is több mint 60 éve látott először napvilágot... Mi az, ami ennyi évtized távlatából is megfogja a mai érdeklődőt? Mindenekelőtt az író áradó gazdagságú stílusa. Olyan írás­művészet ez, amely csak a zseniknek ada­tott meg. Ezt az írásművészetet tanulással lehet (és kell is!) csiszolni és fejleszteni. Ám igazából a születés titka ez. Az örök, a meg­fejthetetlen titok. „Tájak, várospk, emberek” - olvassuk a kötet címében. Évtizedek múltak el, s még­is: az egykor megidézett tájak varázsa ma is eleven erővel hat. Az európai nagyvárosok építészetkultúrája a ma emberének is üzen egy olyan korról, amikor az építészek száza­dokkal előre is terveztek, mintha megérez­ték volna a jövő kihívásait. És végül az em­ber, aki évtizedekkel (évszázadokkal) ez­előtt is olyan volt, mint amilyen ma. Hol he­roikus, hol kicsinyes... Hol megszállott, hol megszállták... Ember... Márai Sándornak ebben a művében valós és képzeletbeli utazásainak helyszíneit is­merhetjük meg. De a sorokban a képzelet­beli is élő, eleven, lüktető valósággá válik. Az ismeretlen táj mintha szétfújná maga előtt az elmúlt évtizedek ködfátylát: „Gyere! Ismerj meg.” Az utazás első állomása Olasz­ország. Olaszország, amely az író második hazája volt, ahol évtizedeket töltött, s ha te­hette, mindig visszatért. Az itáliai műemlé­kekről írt gondolatai (1924-ben írta!) ma is lenyűgözően érvényesek: „A szépség bo­nyolult, összetett dolog, amihez közeledni, amit ajándékba kapni nem lehet: a szépsé­get mindig meg kell teremteni és meg kell hódítani...” És Velence. Nápoly mellett az író legkedvesebb olasz városa. Ahol egyszer Márai Sándor egyik fiatalkori képe az írónak sikerült el­kapni a hajnali Ve­lence hangulatát, amikor ez az ele­ven, lüktető, szín- pompás város al­szik. És most elko­pott, szomorú, csendes, fáradt és sivár. De már kel a nap. „És egy óra múlva újra megkez­dődik az előadás, teljes orchester­rel...” A németországi emlékek közül az egyik legmegdöb­bentőbb a „Sovány tehénkék” című írás. Szinte víziószerűen elevenedik meg előttünk egy berlini vágóhíd mindennapi élete. A tagló előtt kiéhezett öregek rohan­ják meg a sovány teheneket az utolsó csepp tej kifejéséért. Festő ecsetjére való kép. Nem Brueghelé, hanem Bosché... Egy Fekete-erdőbeli csodálatos októberi hangulat leírása Márai táj festésének a csú­csát jelenti. De mást is ......Soha többé nem él tem meg ilyen finom októbert. Mintha népszerűsítették volna e nemes hónapot. Magamra öltöm puha anyagát, mint valami­lyen átmeneti konfekcióöltönyt, várakozás nélkül szemlélem a táj tárlatát, közönyösen járok színes és kopott díszletei között. Az emberről lassan lekopik minden hazugság, így a világfájdalom is. Marad a fájdalom és a világ...” A kötetben szereplő németországi emlé­kek már jelzik a nácik hatalomátvételét. Márai Sándor mint az „Újság” tudósítója 1933. január 28-án meghallgatott egy Hitler- beszédet. Kommentár nélkül idézzük a be­széd summázaíát: „Mintha forró vizet innál, olyan ez a beszéd. Nincs íze, nincs szaga, de forró, éget...” Franciaországi kirándulásai során az író gyakran idézi föl Párizst. Az „Egy napon Párizs feltámad” a kötet legdrá­maibb írásai közé tartozik. Ez már a második világháború időszaka, Franciaország nagy részén a németek az urak. De Párizs megköti a maga külön- békéjét. Él, és lélegzik... Min­den érző és értő ember adjon hálát az egeknek, hogy Párizs sértetlenül megmaradt a világ­nak... Párizs nem a franciák magánügye. Párizs volt a lélek ifjúsága minden európai ember számára.” Ez a pár sor felér egy vallo­mással. Egy polgár vallomásá­val. Akinek az európai kultúra mindent jelentett. A magyar mellett a német és olasz. És mégis, talán a legtöbbet, Pá­rizs... Márai természetesen nagyra becsülte az angolokat is. Pedánsságukat, szervezőkész­ségüket és azt is - tudjuk, hogy ebben mindmáig egyedülállóak -, mennyire képe­sek önmagukat is kifigurázni. A vitriolosan szellemes Márai-megállapításokból álljon itt most egy. A lord özvegye belépett a szocia­lista pártba s egyik kastélyát felajánlotta az elvtársaknak nyári pihenőhelyül. Ám rövi­desen azt mondta a párttitkárnak: „Minden rendben van, de szóljon az elvtársaknak, hogy azt nem bírom nézni, ha a teniszt szürke nadrágban játsszák...” Tudjuk per­sze, hogy mindez kicsinyes és nevetséges. Ám az érem másik oldala: a hagyományok­hoz való ragaszkodás tette ezt az alig ötven- milliós népet világhatalommá... Jeleztük már, hogy a kötet valóságos és képzeletbeli utazások színtere. Tájak, váro­sok, emberek. És Márai a csodálatos építé­szeti remekművek, az európai városok és tájak mellett mindig mesterien villant fel egy-egy emberi arcot is. A kisember egyéni tragédiáját jelző megállapítása ma is leg­alább annyira aktuális, mint 80 évvel ez­előtt: „A szegénység, amelynek vágyai van- nak, a pokol a földön..."______dr.»ipq»mába Útravalóul hitet kaptunk Eseményben bővel­kedő rendezvény- sorozatot tart a re­formátus gimnázi­um: fennállásának 210. és újra egyházi tulajdonba kerülé­sének 10. évfordu­lójára emlékeznek. A nyitóünnepség vendége volt Ba- rátossy Jenő, a ta­lálmányairól hatá­rainkon túl ismert mérnök, a Károli Gáspár egyetem egyik alapítója.- A gimnázium 2. osztályába 1937-ben iratkoztam be Csur­gón, s itt érettségiz­tem 1944-ben - emlékezett Barátossy Jenő, a 75 éves öregdi­ák. - Özvegy édesanyám nem tudta volna fizetni a taníttatáso­mat, ezért hálás vagyök a támoga­tóknak, akik hozzájárultak az in- ternátusi, konviktusi és a tandí­jamhoz. A béke szigete, egy zárt világ volt akkoriban az iskola, de a gazdasági nehézségek bennün­ket sem kerültek el. Az érettségi . előtti években jegyre kaptuk az élelmet, s hogy nem éheztünk, azt a mezőgazdasági iskola tan­gazdaságának köszönhetjük, mert mindennel ellátott bennün­ket. Jól emlékszem egyik fiatal ta­náromra, aki az akkori szokásnak megfelelően behívott szobájába, hogy elbeszélgessen velem. Mi­kor fölemelte a lábát, rácsodál­koztam a lyukas cipőjére. - Ötven pengő a fizetésem, ebből har­minckettőt levonnak a kontaktus­ra, tízet anyámnak adok, így nem telik a javításra - magyarázta. - Csak ne legyen esős az október - mondtam neki, mikor elköszön­tem tőle, Idősebb tanáraink a gö­rög-római műveltségre és a ha­gyományos értékekre neveltek, lelkiismeretes munkára és közös­ségi életre. Ha ma a világ bármely táján találkozom egykori diák tár­saimmal, ugyanolyan barátként beszélgetünk, mint hatvan éve. Barátossy Jenő az érettségi után elvégezte a műszaki egyete­met, majd tanársegéd lett, később egy tervezőintézetben dolgozott. Bejárta a világot, nevéhez 15 talál­mány fűződik. Tavaly a Mérnök- akadémiák Nemzetközi Szövet­ségének elnökségi tagjává válasz­tották Prágában.- Soha nem gondoltam rá, a csurgói kis iskolából odáig jutok, hogy japán, koreai, amerikai és norvég elnökségi tagok közé vá­lasztanak. 1944-ben negyvenki­lencen érettségiztünk, s negyven­ötén végeztünk egyetemet vagy főiskolát. Most is dolgozom: a Károli egyetem jogi karán vagyok tanácsadó. Hogy mit adott nekem ez az Alma Mater? Tudást, hitet és a közösségi élet szellemét. Megtanított arra, amit ma sokan kétkedve fogadnak, hogy tiszta erkölccsel is lehet érvényesülni. ■ 2002 - A Somogyi Gazdaság Éve Ferrokov Vas- és Fémipari Kft - Segesd Támogatják a dolgozókat A szakmai oktatásra, a dolgozók se­gítésére és továbbkép­zésére, a he­lyi közössé­gek támoga­tására nagy figyelmet fordít a Ferrokov Kft.- Évente mintegy másfél millió forintot költünk közvetlenül és közvetetten a gépipari oktatásra, s ez jelentősen meghaladja a kö­telező szakképzési hozzájárulást - mondta Péntek László ügyveze­tő helyettes. - Tavaly több mint 600 ezer forintba került a saját dolgozóink szakmai képzése. Az üzemben rendszeresen szerve­zünk szakmai tanfolyamokat, to­vábbképzéseket, minősítő vizs­gákat. Tanulmányi ösztöndíjat nyújtunk két-három főiskolai és egyetemi hallgatónak, közvetle­nül is támogatjuk a nagyatádi és kaposvári szakképző- és szakkö­zépiskolákat. A szakmai ismere­tek folyamatos fejlesztése és pia­ci kapcsolatok érdekében rend­szeresen részt veszünk a hazai és nemzetközi szakvásárokon, kiál­lításokon is. A szakmai tudás megalapozá­sa mellett a dolgozók céghez va­ló kötődésére, a lojalitás erősíté­sére is gondol a cég. A 160 dol­gozóból jelenleg tizenöten ve­szik igénybe a cég lakásépítésre és -vásárlásra nyújtott kamat­mentes hitelét. A helyi közössé­geket, nyugdíjas-szervezeteket, gyermekintézményeket és sportegyesületeket is rendszere- sen támogatja a Ferrokov Kft, a Uj rendszerek a minőségért A Ferrokov Kft megkezdte az ISO 9001 minő­ségbiztosítási rendszer, vala­mint az ISO 14000 környe­zetirányítási rendszer beveze­tését. Míg a ko­rábbi szabvány alkalmazásával a minőségbizto­sításban már hatéves a gya­korlata, a kör­nyezetirányítási rendszer beveze­tése minden té­ren ú) feladatot ró a vállalatra.- Többletmun­kával jár az új rendszerek be­vezetése, me­lyekkel átlátha­tóbbá és szervezhetőbbé válik a gyártási és a minőségbiztosítási folyamatok ellenőrzése - mondta Talidn Attila, a Ferrokov Kft ügyveze­tője. - A fémipari tevékenység révén előtérbe kerültek többek között a levegőtisztasággal, zaj- kibocsátással, munkahelyi ártalmakkal kapcso­latos feladatok, ezeket a környezetirányítási szabvány iránymutatása alapján most kell pon­tosan kijelölni. Ez a hosszú távú program hatá­rozza meg a cégnek a környezetével kialakított sokrétű kapcsolatrendszerét. S miközben javában tart a jövő teendőit meg­határozó munka, a jelen mindennapi gondjaival is folyamatosan meg kell birkózni.- Évi 1,5 milliárd forint bevételünk kétharma­da az exportból származik, s nagyon kedvezőt­lenül érint bennünket a nemzetközi gazdasági visszaesés és a forint árfolyamának erősödése - tette hozzá Talián Attila. - Az árfolyamból adó­dó veszteségünk tavaly mintegy 90 millió forint A Ferrokov Kft legfontosabb tengerentúli piaca az Amerikai Egyesült Államok. Az USA-ba eddig 60 erőműhöz gyártott acélszerkezetet. Képünkön: egy ilyen erőmű hűtőberendezésének a keringetőrendszerét szerelik össze kiszállítás előtt volt, s ezt a kiesést nem is lehet ellensúlyozni, hiszen a külföldi partnerek semmilyen áremelés­re nem hajlandók. Az export is csökkent az idén mintegy 250-300 millió forinttal, ezt az árfolyamveszteség további 70 millió forinttal tetézi. Az építő­ipari állványzatok és zsaluza­tok kivitelénél a legjelentősebb a visszaesés, s néhány új tér- ____ mé kkel próbáltuk pótolni. Elő­ször gyártottunk Németországba és Hollandiá­ba autógyári védőhálókat Ford- és Scania-pro- jektekhez, és sikerült növekedést elérnünk a kötőelem-üzletágban is. Több hazai áramszol­gáltatóval üzleti kapcsolatba kerültünk, s leg­utóbb a Békéscsaba és Sándorfalva közti, 400 kilovoltos villamos hálózathoz nyertük meg a kötőelemgyártó tendert,____________A ______A DOLGOZÓK MONDJÁK A CÉGRŐL! Gö löncsér János művezető: - Az üzem megala­kulásától kezdve, 1983. augusztus 12-től itt dolgo­zom, Általános lakatosként kerültem ide, aztán el­végeztem számos egyéb tanfolyamot. Rengeteget változott és fejlődött a cég, tavaly is egy tágasabb csarnokba költözött az üzemegység, s egyre javul­nak a munkakörülmények is. Szeretem a munká­mat, de talán még jobban kötődöm a munkahe­lyemhez. Ami itt a legnehezebb, az egyben a leg­jobb is: sok a munka, mindig van mit csinálni, és érzi az ember, hogy szükség van rá. S annak is örülök, hogy már a fiam is az üzemhez kötődik. Festőtanulóként itt tölti a gyakorlóidejét. Páplca Zoltán lakatos: - Nem volt szakmám sem, amikor hét éve ide jöttem segédmunkásnak. Mostan­ra meg nekem van az egyik legjobb szakmai minősíté­sem a hegesztők között, mert itt elvégezhettem az is­kolát. Cső- és lemezhegesztésre is megvan már a foko­zatom. Szeretem is csinálni, és mindennapra jut vala­mi kihívás, mert a dolgozók között is van versengés, hogy ki a legjobb. Nemrég alapítottam családot, a kis* lányom'másfél éves. Bármikor a céghez fordulhattam, ha szükségem volt váratlan segítségre; a házépítésben is támogattak. A fizetésemből is meg lehet élni, jó szakmával érdemes itt dolgozni. ••latinéi Jánosná minőségbiztosítási és környe­zetvédelmi vezető: - Az utóbbi másfél évtizedben végigkövethettem, hogy milyen sokat változott a cég. Megoldottuk a hulladékok újrahasznosítását, a környezeti zajcsökkentést. Mindezt tovább fokozza hamarosan az új környezetirányítási rendszer beve­zetése, aminek az auditálását a jövő év elejére ter­vezzük. A napokban zajlik a már használaton kívüli, föld alatti két olajtartály vizsgálata, s a cinksalak és keményhorgany újrahasznosításának is találtunk a korábbinál haté­konyabb, hazai megoldást. Hajdú Zoltán kereskedelmi és marketingvezető: - Az első tartós külföldi üzleti kapcsolatot kilenc éve alakítottuk ki, s ez azóta a német, osztrák, francia és más nyugat-európai partnereinken kivül kiterjed a Távol-Keletre és az Egyesült Államokra is. Ez nagy változást hozott a cég életébe, s óriási kihívás meg­tartani ezt a piaci eredményt a jelenlegi gazdasági környezetben. Mindehhez számos minőséggel és minőségbiztosítással kapcsolatos fejlesztést Is vég­hez kellett vinni, s a modernizáció a belső infrastruktúra korszerű­sítésére Is rákényszerltette a céget. De már mindennapi gyakorlat az elektronikus média használata is. ________________________a Ba rátossy Jenő jó szívvel emlékezik csurgói éveire

Next

/
Oldalképek
Tartalom