Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-09 / 261. szám

8. OLDAL G A 2 D A S Á G I TÜKÖR 2002. November 9., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. november 8.) Borsodchem 4 845 Ft fi Egis 13 205 Ft fi­Matáv 765 Ft it Mól 5 345 Ft fi OTP 2162 Ft fi Richter 12 520 Ft fi TVK 4 595 Ft fi Zalakerámia 1365 Ft fi BUX: 7452,65 +0,53% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 375,09 Cseh korona 7,73 Euró • 239,25 Japán jen (1ÖO) 195,60 Lengyel zloty 60,28 Svájci frank 163,50 Szlovák korona 5,80 USA-dollár 236,83 Hírek AGRÁR. A mezőgazdasági termékek termelői árszínvona­la 2002. január-szeptemberé­ben 5,4 százalékkal volt ala­csonyabb, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hiva­tal. A közlemény szerint a nö­vénytermesztési és kertészeti termékek termelői ára 5,5 szá­zalékkal, az élő állatok és álla­ti termékeké pedig 5,2 száza­lékkal csökkent. Az adatok szerint az idén - 2001. janu­ár-szeptemberéhez viszo­nyítva - a gabonaféléket 16,4 százalékkal alacsonyabb árszinten értékesítették, a zöldségfélék árszintje nem változott. EUROPRESS INFLÁCIÓ. Októberben a fo­gyasztói szintű infláció csök­kent Csehországban. A múlt hónapban átlagosan 0,3 szá­zalékkal csökkentek a fo­gyasztói árak az azt megelőző hónaphoz képest. A cseh inf­láció mélyen a tervezett alatt jár, a Jegybank 2002-re 3-5 százalékos célsávot határozott meg. EUROPRESS HITEL. A BorsodChem továb­bi fejlesztéseihez 100 millió eurós, hétéves lejáratú szindikált hitelről írt alá szer­ződést. A hitel változó kama­tozású. Lehívására két év áll a társaság rendelkezésére, míg a törlesztés a hitelszerződés alá­írásától számított három és fél év múlva kezdődik el. A bizto­sítatlan szindikált hitelt az Ál­talános Értékforgalmi Bank, a CIB Bank, az ING Bank és az OTP Bank szervezi. Az ügylet­ben további négy magyar bank vesz részt, a konzorciu­mi megbízott ügynöki felada­tait a CIB Bank látja el. mti ÁRFOLYAM. Mélypontra süllyedt a dollár a jennel és az euróval szemben pénteken. Ennek oka az lehetett, hogy az amerikai jegybank csök­kentette kamatait a hét köze­pén, és ebből a piac azt a következtetést vonta le, hogy a Federal Reserve aggá­lyokat táplál az amerikai gaz­dasági kilátásokkal kapcsolat­ban. A forint árfolyama ezzel szemben erősödést mutat. A hazai fizetőeszköz az ingadozási sáv erős olda­lán, 13,5 százalék körül forgott tegnap, europress _______■ Az állami pénzek őre Névjegy: Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke. 1971-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1979-ben doktori cimet szerzett ugyanitt. 1990-től az ÁSZ munkatársa, főcsoportfőnök, számvevőigazgató. 1996 óta az ÁPV Rt. Igazgatóságának elnöke. Jelenlegi pozícióját 1997-ben foglalta el. 1998 óta a Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Egyesületének elnöke. Az ÁSZ nemrég adott ki jelentést a nonprofit szervezetekről. Megállapították, hogy az állam a szolgáltatásokat egyre nagyobb mértékben a magánszférától vásárolja meg. A közvélemény ré­széről megvan az igény, hogy ezeket közbeszerzési pályázatok útján szerezzék be, Ezzel pár­huzamosan szép csendben elindult egy másik folyamat. Magyarországon körülbelül harminc­ezer olyan szervezet van, mely a nonprofit szférába tartozik, és ennek nagyjából a fele, vagyis tizenötezer szervezet kap támogatást az államtól, mintegy 180 milliárd forintot összesen. Eh­hez a pénzhez versenyeztetés nélkül, gyakorlatilag egyszerűen személyes kapcsolatok útján jutnak hozzá. Tehát, miközben az egyik oldalon az állam rendkívül szigorú és a társadalom kö­veteli, hogy minden fillérrel számoljon el, a másik oldalon, ha valaki ezt .leönti habbal’’, már sen­ki nem kíváncsi semmire, minden további nélkül hozzájuthat a pénzhez. Azt senki nem tudja, hogy az adott szervezetnek valóban szüksége van-e erre a támogatásra. Ez nem magyar kép­ződmény, a világon mindenütt általános jelenség, melyen úrrá lehet lenni egy átláthatóbb rend­szerrel. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1989 óta felügyeli a költségvetési pénzek felhasz­nálását. Az intézmény műkö­désének felépítése és cselek­vési jogköre azonban sokunk számára nem teljesen átlátha­tó. Kovács Árpádot, az ÁSZ el­nökét az általa vezetett szer­vezet működéséről és felada­tairól kérdeztük. Budapest-Mi az Állami Számvevőszék fel­adata?- 1989-ben a felgyorsuló társa­dalmi, politikai változások ered­ményeként az október 23-ai alkot­mánymódosítással, a Magyar Köztársaság kikiáltásával egyide­jűleg jött létre az ÁSZ, a demokra­tikus intézményrendszer egyik meghatározó elemeként. A de­mokratikus jogállam működésé­nek fontos garanciális feltétele a közpénzek és a közvagyon hasz­nosításának átláthatóságára és elszámoltathatóságára irányuló pénzügyi ellenőrzés. Magyarországon körülbelül 20- 25 ezer olyan, a költségvetésből gazdálkodó szervezet van, ame­lyet érdemes lenne vizsgálni, az ASZ azonban évente mintegy 3000 helyen vizsgálódik, és ezen a mintavételek alapján körülbelül ötven olyan jelentést készít el, amely a parlament elé kerül. A vizsgált szervezetek kiválasztása két fő szempont alapján történik: az egyik a felhasznált összeg nagysága, a másik az úgynevezett demokratikus kockázati tényező. Vagyis figyelmet fordítunk arra, hogy az álam mekkora összeget bocsát egy adott szervezet rendel­kezésére, és árra is, hogy az egyébként kis összegekkel gaz­dálkodó intézménynek mekkora a hatóköre, mert itt a hiba hatvá­nyozottan gyűrűzik tovább.- Az ÁSZ évről évre kiadja jelen­téseit. Van ezeknek utóélete a par­lamentben elfogadás után? Van az ÁSZ-nak cselekvési jogköre?- Természetesén' yan. Egyrészt vizsgáljuk a szabályok betartását, a pénzek elköltésének célszerűsé­gét és eredményességét. A pénze­ket szabályosan is el lehet költeni úgy, hogy közben égbekiáltó hi­bák történjenek. Adott esetben nem tartják be például a. haté- konysájg, ésszerűség szabályait. Ha az ASZ törvénytelenséget, sza­bálytalanságot fedez fel egy vizs­gálat során, eljárást kezdemé­nyezhet. Hozzá kell tennem, hogy csök­ken az ilyen esetek száma. Vagyis nem élünk „rossz” országban. Je­lenleg száz ember ellen folyik el­járás, harminc esetben tettünk fel­jelentést. Ez évi 4-5 estet jelent. Az Állami Számvevőszék szerepe emellett a tanácsadás, figyelem- felkeltés. Három fő feladatunk a törvényesség vizsgálata, korrek­ciós javaslatok megtétele, és - ha bűncselekmény gyanúja merül fel - az eljárás kezdeményezése. A hatékonyságot érintő javaslatok nem kötelező érvényűek, hiszen azzal beavatkoznánk az adott in­tézmény, szervezet döntési jogkö­rébe. Ezek ajánlások, amelyek sorsát figyelemmel kíséri a parla­ment, és el kell mondanom, nem rossz a figyelembevételi arány.- Az ASZ vezetőségéből régóta hiányzik két tag, az alelnökök. Miért betöltetlen ez a két pozíció?- Az előző két alelnöknek kifu­tott a hivatali ideje. Egyikőjük nem volt újraválasztható, a másik kolléga újraválasztása pedig nem merült fel. Mindketten kiváló szakemberek, más feladatkörben ma is velünk dolgoznak. A szer­vezet elnökének és alelnökeinek megválasztása rendkívül összetett feladat. Az alapvető probléma az, hogy parlamenti konszenzus szükséges hozzá, mivel egy eleve bonyolult jelölési eljárás után, a parlamentnek kétharmados több­séggel kell megválasztania őket. Bevallom jó lenne, ha a jelenlegi munkatársaim közül kerülne ki a két alelnök, de a mostani, feszült pártok közötti viszony miatt ez valószínűleg még várat magára. A munkában azonban ez szerencsé­re nem okoz fennakadást. Az ÁSZ egy monokratikus felépítésű in­tézmény, vagyis a működéshez két személy munkája elengedhe­tetlen. Az egyik az ellenőr, aki a vizsgálatokat végzi, a másik pedig az elnök, aki vezényli a munkát. STEIWER KATA Vállalkozók az e-üzletben Az elektronikus kereskedelem elterjesztése érdekében indí­tott programot a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A csatlakozó vállalkozások friss információkhoz, üzleti aján­latokhoz, a döntést segítő adatbázishoz férhetnek hozzá. Pécs A megújuló kamarai portál két­szintű, a bővebb tartalmi szolgál­tatásokhoz csak az azonosítóval rendelkező kamarai vállalkozások férhetnek hozzá. Az üzlet@hálón program kere­tében a PBKIK webalapú levelezé­si rendszert alakított ki, amelyben ingyenes e-mail címeket kaphat­nak a kisvállalkozók. Az elérhető­ség, az információáramlás csator­náinak megteremtése mellett a ka­mara egy folyamatosan frissített gazdasági adatbázist hozott létre. Ebben nem csak a helyi tagvállala­tok nyilvános adatai, az 50 legna­gyobb kamarai cég információi ta­lálhatók. Kiemelt szerepet kapnak a szerkesztett üzleti ajánlatok, üz­leti adatbankok, amelyek a kap­csolatépítés mellett gazdasági döntések meghozatalában is a vál­lalkozók segítségére lehetnek. Az üzleti ajánlatok adatbázisá­ban helyi, országos és nemzetközi ajánlások egyaránt megtalálhatók. A kamara lehetőséget biztosít ar­ra, hogy a kezdeményezésbe be­kapcsolódó kisvállalkozások saját ajánlataikat is bejuttassák az üzle­ti adatbázisba. Ezek a felhívások a helyi és országos csatornákon túl az európai üzleti vérkeringésbe is eljutnak, miután a kamara elküldi az adatokat az Európai Unió ke­reskedelemfejlesztéssel foglalko­zó intézményeinek.- A legfrissebb elemzések sze­rint az európai országok gazdasá­gainak szereplői az e-business te­rületén igen komoly lemaradás­ban vannak az egyesült államok­beli és ázsiai cégekkel szemben. Magyarországon egyelőre még az európai szintet sem érte el az elektronikus kereskedelem alkal­mazása, pedig látható, hogy ver­senyhátrányba kerülnek azok a vállalkozások, amelyek nem isme­rik fel időben az újdonság alkal­mazásában rejlő lehetőséget. Ezért karolta fel ennek a terület­nek a fejlesztését a PBKIK - nyilat­kozta a kezdeményezéssel kap­csolatosan dr. Síkfői Tamás, a ka­mara titkára. A baranyai gazdasági önkor­mányzat a Leonardo da Vinci E- future projekt keretében oktatási programot is indít a helyi vállalko­zások számára az e-business ered­ményes alkalmazása érdekében. KASZÁS ENDRE Szövetkezetpárti kormány Budapest lások várhatók. Ide tartoznak a------ hungarikumok is, amelyek az Ha Magyarország kimaradna az európai uniós bővítésből, az sokkal nagyobb vesztesé­get okozna, mint amennyi áldozatot a belépés kapcsán vállalnia kell - hangsúlyozta egy szakmai tanácskozáson pénteken Szanyi Tibor. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) po­litikai államtitkára elmondta: fo­lyamatosan zajlik az egyeztetés az agrárkvóták körül. A 25 agrár­kvóta közül kilenc esetében elő­zetes megállapodás született a magyar igények alapján. Hat termék esetében karnyúj­tásnyira van a megállapodás a termelhető mennyiségről, tíznél azonban további kemény tárgya­egységes piacon különleges vé­delemben részesülnek majd. A szaktárca képviselője szólt arról is, hogy a kormány egyre nagyobb hangsúlyt helyez a szö­vetkezetekre, hiszen az európai uniós agrárrendtartás az ilyen szerveződési fopúákra alapul és a támogatások egy része is eze­ken a szervezeteken keresztül lesz hozzáférhető. A szövetkeze­teknek minél szélesebb körben, ideológiamentesen kell megala­kulniuk. Az európai uniós csatlakozást a jövő tavasszal esedékes nép­szavazáson a népakarat meg tud­ja ugyan akadályozni, de ez a ve­szély a közvélemény-kutatói adatok alapján nem fenyeget, tet- te hozzá Szanyi Tibor. - újvári ­Pályázható távmunka Budapest Eddig négy pályázat érkezett a távmunkahelyek létesítésé­hez elnyerhető támogatásra, a pályázatokat november 1. és december 15. között lehet beadni az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz. A távmunka fejlesztését az teszi szükségessé, hogy hazánkban rendkívül alacsony a foglalkozta­tottság, amelyet a részmunkaidő illetve a távmunka minél széle- sebbb körű elterjesztésével lehet­ne emelni. A távmunkahelyen dolgozón­ként maximálisan 500 ezer forint támogatás nyerhető el eszközök­re, melyek akkor kerülnek a mun­kaadó tulajdonába, ha a munka­helyet két évig fenntartja. További 500 ezer forint nyerhető el dolgo­zónként a fél évre szóló 50 ezer forintos keresetre, annak járuléka­ira, valamint képzési támogatásra. A pályázók között előnyben ré­szesülnek azok, akik a munkaerő- piacon hátrányos helyzetben lévő személyeket kívánnak foglalkoz­tatni, illetve hátrányos helyzetű térségekben szervezik meg a táv- munkahelyek létesítését. ______■ Ba jban lehet a cukoripar Budapest Az uniós csatlakozás során nyugat-európai minta alap­ján központi szerepet kell kapnia a tagjelölt országok­ban az ipar-, a szakszervezeti érdekvédelem és a kormány­zat képviselői közötti szociá­lis párbeszédnek - jelentette ki egy nemzetközi szakmai konferencián Johann Mari- hart, az EU cukorgyártóit tömörítő szövetség, a CEFS elnöke. Marihart elmondta: a belépő or­szágok cukoriparában hatékony­ságnövelő intézkedésekre van szükség. Példaként említette Ma­gyarországot, ahol az elmúlt években tizenkettőről hatra csök­kent a cukorgyárak száma, mi­közben hatékonyságuk jelentő­sen emelkedett. Máhr András, a földművelésügyi tárca helyettes államtitkára utalt rá, hogy bár az EU-komform magyar cukoripari szabályozásban már jelentős eredményeket ért el hazánk, még további erőfeszítésekre van szük­ség az EU-szabályozás magyaror­szági alkalmazásához. A konferencián adatbankot hoztak létre a be­lépni szándékozó országok cukorpiacáról. Az adatokból kiderült, hogy az Európai Unióban jelenleg 135 cukorgyárban évente több mint 14 millió torma cukrot álltának elő, gyáran­ként évente átlagosan 100 ezer tonnát ter­melnek. A belépni szándékozó országok kvó­tája megközelítőleg 3 millió tonna, ezt a mennyiséget azonban majdnem ugyanennyi üzemben állítják elő, mint ahány az Unióban üzemel. Legrosszabb a helyzet Lengyelor­szágban, ahol több mint 70 üzem évi 1,6 mil­lió tonna cukrot gyárt. Magyarországon az át­lagos gyári kapacitás már 60 ezer tonna felett van, ez a mennyiség például az EU-tag Görög­ország értékeinek felel meg A konferencián felhívták a fi­gyelmet arra, hogy az uniós csat­lakozás kapcsán még inkább elő­térbe kerül a szociális párbeszéd folytatása, fontos, hogy a tagjelöl­tek a kormányzat képviselőit is bevonják. Csizmár Gábor, a Fog­lalkoztatáspolitikai és Munka­ügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára az ágazaton belüli ér­dekegyeztetésről szólva kifejtet­te: ezen a területen a hazai rend­szer már majdnem teljesen EU- konform. újvári gizella Alku az államadósságról Budapest A magyar állam könnyen ab­ba a helyzetbe kerülhet, hogy le kell írnia az orosz állam- adósságból 76 millió dollárt, amit az orosz fél már letu- dottnak tekint. Az oroszok a fennmaradó államadósság le­bontásáról folyó tárgyaláso­kon feltételül szabják, hogy a magyar állam elfogadja ezen adósságrész leírását. Ebben az esetben hazánkat kár éri, ami nem marad jogi következ­mények nélkül - mondta Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője. Jelenleg a magyar ál­lam nyilvántartása szerint 467 millió dollár az az orosz állam- adósság, amely még a rendszer- váltás előttről maradt fenn. Az orosz fél ugyanakkor ennél 76 millió dollárral kevesebbet ismer el, mert nyilvántartásaik szerint a tartozásból ennyit már teljesítet­tek korábban megkötött - jellem­zően áruszállítási - szerződések keretében. Ez a pénz a magyar ál­lamkincstárban nem jelent meg, ezért a nyilvántartás szerint ez még része az adósságnak. Az előző kormány-által előké­szített, de utóbb a kormányváltás után végül is nem megkötött meg­állapodás keretében Magyaror­szág elengedte volna a 76 millió dollárt. Az akkori megállapodás szerint az ausztriai Meinl Bank vásárolta volna meg az adósság jelentős részét, dolláronként mintegy 30 centért. Az orosz államadósság lebon­tásáról kötött néhány korábbi megállapodás között szerepel pél­dául orosz sínbuszok szállítása, mintegy 100 millió dollár érték­ben. Az elismert adósságból eze­ket a tételeket leszámítva még mintegy 250 millió dollár sorsáról kell megállapodni. ______ ■ BU X INDEX XI. 4-8-IG 7nnn .7442,62; \mM +7452,65; z isrT \ ( i j I ! 7200_ .. ■;»> ; j 71 00 Ilii! ______I______i____í___________ ti po nt* ' ' 1 £ 8 I 1 | x aZ </> o cl

Next

/
Oldalképek
Tartalom