Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-04 / 232. szám

10. OLDAL 2002. Október 4., Péntek HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7571 Barcs, Bajcsy-Zsilinszky utca. 46. Tel.: 82/565-960, ügyfélszolgálat: 82/463-161 Polgármester: 82/462-459, jegyző: 82/463081 Fax: 82/462-459, 463-176 E-mail: Barcs@somogy-onkorm .hu Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtökig 7.30-16, pénteken 7.30-13 óráig A VÁROS KORFÁJA Az állandó iakosok száma: 12 007 Hatévesnél fiatalabb: 840 6-18 éves: 1505 18-60 éves: 7816 60 évesnél idősebb: 1846 FEJLESZTÉSRE 4,5 MILLIÁRD A város idei költségvetése több mint kétszerese a hasonló nagy­ságú környező városokénak, s fejlesztésre fordíthatja a kéthar­madát. Az önkormányzat 7 milli­árd 740 millió forintból gazdálkod­hat. Ebből fejlesztésre fordíthat 4 milliárd 580 millió forintot. Az in­tézmények fenntartása 2,4 milli­árd forintba kerül, a szociális ki­adás 159,3 millió forint. Intéz- ményfelújításra, fűtéskorszerűsí­tésre 53 millió forintot költhet, az utak javítására 70 milliót. Az év legjelentősebb beruházása a re­gionális szennyvízhálózat és szennyvíztisztító telep kialakítása csaknem hétmilliárd forintért,- s erre az évre 3,7 milliárd a kiadá­sa. A drávai fejlesztések közül el­készült a kikötő, rendezték a part­falat, kialakították a sétányt. Az ipari park közművesítését is az idén fejezik be, csakúgy, mint a tavaly kezdett otthonházépitést. Folytatják az intézményi felújításo­kat. Ennek legjelentősebb tétele a Deák Ferenc Általános Iskola egyik épületének és az Arany Já­nos iskola tetejének rendbetétele. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Meghatározó munkáltató a Dráva-Coop Rt és a társaság tu­lajdonában levő Dráva Tej Kft. Az előbbi több mint 430 embert foglalkoztat, az utóbbi 240-et. A Dráva Faipari Kft-nél csaknem 250-en dolgoznak, a Henkel Magyarország Kft gyárában szá­zan. Üzleteivel meghatározó munkaadó a barcsi áfész, s e- mellett gépgyártó, textil- és faipa­ri vállalkozások alkalmaznak ösz- szesen mintegy félezer embert. MEGNYUGTATÓ ELLÁTÁS A város ellátásában meghatározó a barcsi áfész és nagy a Billa áru­ház forgalma. A Pólus Dráva üz- - letközpont mára jórészt szolgálta­tóházzá alakult. A bevásárióturiz- mus elsősorban a butikok számát növelte; van egy fedett zöldségpi­ac és egy szabadtéri - kínai - pi­ac is. A városban 616 üzlet árusít, tavaly 627 volt. Az idén 51 új üz­let nyílt, és 62 szűnt meg. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: NAGY LÁSZLÓ FOTÓK: BACHER DÓRA MEDITERRÁN ÜZLETSOR A VÁROSKÖZPONTBAN. Hangulatos üzleti negyedét a horvát bevásárló­turizmusnak köszönheti a város. Tervezői és építői egységes városképre, s a tégla, a fa és a cserép hasz­nálatával kellemes, mediterrán utcasor kialakítására törekedtek. Az üzletsorral szemben magaslik a mű- emlék jellegű római katolikus templom a nagy park közepén.___________________________________■ Kettősség jellemzi a határvárost A dinamikusan fejlődő infrastruktúra, a sze­rencsés természeti adottságok hasznosítása jellemzi Barcsot, de rendkívül nagy a munka- nélküliség és alacsonyak a jövedelmek. Ez a kettősség minden korábbinál jobban érezhe­tő. Egyre nagyobb az ellentét, mivel nagy be­ruházások színhelye a város, de visszaesett a bevásárlóturizmus, nehéz helyzetbe került néhány nagyfoglalkoztató, s ez tovább rontja a megélhetés esélyeit. Hétmilliárd forintos térségi szennyvízhálózat ké­szül Barcson ezekben a hónapokban, új főutak épülnek a város köré, korszerű szennyvíztisztító telepet alakítanak ki. A Dráva partján kikötő és sé­tány fogadja tavasz óta a látogatót. A drávai sza­bad strand is elkészül, mihelyt lezárul a szenny­vízberuházás. A fedett uszoda építése, a városi strand korszerűsítése és gyógykezelők építése sem várat magára sokat. A termálkút rendkívül jó hozamú, és a város több lépcsőben ugyan, de még idén elkezdi a strandberuházást. A fejlesztésből a határ sem marad ki. Néhány éve kamionterminál és új út épült, most pedig 800 millió forintért újjáépítik az épületet. Sülé Fe­renc vámparancsnok elmondta:előreláthatólag október második felében megindul a munka. A központi irodaépületet lebontják s újat építenek helyette, mivel a jelenlegi statikailag nem alkal­mas az átépítésre. Fedett kamionvizsgálót építe­nek, s a személyautókhoz, kamionokhoz hason­lóan külön sávot kapnak a buszok is. Felerészt Phare-, felerészt állami támogatásból építkeznek. Egymást érik a nagyberuházások a városban, de a legtöbb lakos úgy érzi: egyre rosszabb a hely­zete. Máig nem sikerült számottevő új munkahe­lyet teremteni. S nehéz helyzetbe került, és leépí­tésekre kényszerült néhány vezető foglalkoztató. S 14 év után látványosan csökkent a bevásárlótu­rizmus is, amely eddig sokaknak adott megélhe­tést.- A városban jelenleg 715 munkanélkülit tar­tunk nyilván, a térségben 2035-öt. Korábban a kör­nyéken lakóknak is Barcs adott megélhetést. Évek óta 18-20 százalékos munkanélküliség jellemzi ezt a térséget - mondta Demanecz Józsefné, a munka­ügyi kirendeltség vezetője. Az elsődleges ok a nagyfoglal­koztatók hiánya. - Az állástala­nok zöme képzetlen. Ez megha­tározza, hogy milyen foglalkoz­tatókra lenne szükség: olyanok­ra, amelyek sok betanított mun­kást alkalmaznak. Ma csak pár hónapos létbiztonságot nyújtó munka várja a többséget. Szep­tember elején 105 embert vettek föl közmunkára, októbertől a megyei munkaügyi központ is indít közhasznú munkaprogra­mot, ez 101 embert érint. A köz­munkások tavaszig, a közhasz- núak két Hónapig dolgozhatnak minimálbérért. Ezekért a mun­kahelyekért sorba állnak a mun­kanélküliek. A munkahelyteremtéssel minden igyekezet ellenére nem sikerült előbbre jutni. - Kevés a mozgásterünk - mondta Feigli , Ferenc polgármester nem kényszeríthetünk egyetlen vállalkozót sem, hogy ide települjön, s nem írhatjuk elő neki, hogyan vezesse a cégét. Igyekszünk vonzóvá tenni a várost a vállalkozá­sok számára. Barcs ebben mindent elért, amit le­hetett. Vállalkozási övezet, logisztikai központ, s adókedvezmények, ingyenes iparterület várja a befektetőket. A határszél mégsem vonzó nekik. Nagyon sok itt a szegény ember. Észrevették ezt Barcs német testvértelepülésén is, és évek óta gyűjtik az adományokat. A sinsheimi Verkmann György teherautószám hozta a ruhát, cipőt, gye­rekjátékot. Legutóbb néhány napja járt itt, s az ér­telmi fogyatékosoknak hozott szövőszékeket. - Amikor a Dráva Kastély szociális otthonban jár­tunk, megígértük, hogy segítünk. Egyebek között két szövőszéket kértek, hogy dolgozhassanak - mondta a Barcs-baráti kör elnöke. - Nemrég sike­rült megszereznünk... Verkmann György sokéves karitatív munkáját nemrég díszpolgári címmel jutalmazta Barcs vá­rosa. ■ Kenusközpont a Kalikón A vízi túrázók az idén már hasz­nálatba vehették az új vízisport- bázist a Karikón. A telep kialakí­tásának még az elején vannak, de már jól látszik a rengeteg munka eredménye. A barcsi vízisport- szakosztály tagjai megtisztították a bázis területét és a hozzá veze­tő utat. Olyan telepet akarnak itt létrehozni, ahol a fiatalok bizton­ságos körülmények között gya­korolhatják a vízi közlekedést. Az oktatáshoz tudatosan válasz­tották ezt a holtágat. Az erős sod­rású Drávára csak azután viszik ki majd a gyerekeket, ha kellő biztonsággal közlekednek a ví­zen. A barcsiak minél szélesebb körét szeretnék megismertetni a vízi sportokkal, hiszen a Dráva közelsége ellenére a város lakos­sága szinte teljesen elszakadt a folyótól. Kenukat vettek, mentő- mellényt vásároltak az önkor­mányzat támogatásából. A Dráván túrázók is pihenőhe­lyet találnak a telepen. Nekik rak­tárt, vécét és tűzrakót alakítottak ki. Hasonló táborhely eddig a híd tövében volt, a kamionterminál közvetlen közelében. Arra azon­ban állandóan panaszkodtak a ví­zi túrázók, mert a kamionforga­lom miatt nem tudtak pihenni. Ezért vált szükségessé a tábor át­helyezése. Itt csöndes erdei kör­nyezetben pihenhetnek a kenu­sok. ■ Energia egymilliárd forintért Készül a megvalósíthatósági tanul­mány, és a nemzeti park kezelőjé­vel is sikerült megegyezni a nyom­vonalról, így minden akadály elhá­rult a nagyfeszültségű hálózat épí­tése elől. Az áramszolgáltató előre­láthatólag még az idén nekikezd a 120 kV-os hálózat építéséhez Barcs és Szigetvár között, s végleg meg­szűnnek Barcson a gyakori áram- ingadozások és -kimaradások. A beruházás költsége meghaladja az egymilliárd forintot. Mindez a napi ellátás biztonságán túl azt is jelen­ti: az energiahálózat már nem aka­dályozza az ipartelepítést. Eddig ugyanis a foglalkoztatók egyik ki­fogása az volt, hogy nem kaptak elegendő áramot. A tervek szerint a jövő év végéig elkészül a nagyfe­szültségű hálózat és a transzfor­mátorállomás. ■ Biztonság az időseknek Négy sorház, több mint száz nyugdí­jaslakás épült hét év alatt a szociális központ szom­szédságában. A beköltöző idősek­nek 37 négyzet- méteren nyújta­nak teljes függet­lenséget, biztonsá­got és ellátást. Az utolsó 16 otthon­házi lakás az év közepén készült el. Átadásukkal le­zárul az országo­san is egyedülálló barcsi otthon­házprogram, melynek köszönhe­tően 130 idős ember élhet ma jó körülmények között s kap megfe­lelő ellátást. Feigli Ferenc polgár- mester elmondta: bár a lakásépí­tés befejeződik, a környezet rend­betétele még hátravan. A gépko­csiparkoló kialakítása s a parkosí­tás után mondhatják csak, hogy teljesen elkészültek a vállaltak­kal. Mindez még egyévi munkát jelent az otthonházak körül. Az otthonházak révén mára annyira megnőtt a szociális köz­pont gondozottjainak a száma, hogy a városnak nemcsak éssze­rű, hanem törvény által előírt lé­pése is volt egy önálló vagy rész­ben önálló intézmény létrehozá­sa. Az új barcsi nyugdíjasotthon 17 új munkahelyet teremtett. Több mint száz időst lát el, és szakmailag önálló intézménye a városnak, gazdaságilag pedig a szociális központhoz tartozik.- Az új intézmény gondosko­dik az otthonházi lakásokban élők és az átmeneti szálláson le­vők ellátásáról - mondta Benedek Imre, a szociális központ vezető­je. - Az otthonházi ellátás megte­remtése tetemes többletfeladatot adott, ezért vált szükségessé a 17 új munkahely létrehozása. Ezzel gyakorlatilag a kétszeresére nőtt a nővérek száma, hiszen többsé­gében gondozókra volt szükség, ezenkívül három takarítóra és egy mosónőre. Mára valamennyi állást betöltöttük. Mindehhez az önkormányzat 18 millió forinttal növelte az intézmény költségve­tését. Ez egyúttal a szakmai szín­vonal javulását is hozta, hiszen a gondozók között lehetőség nyílt mentálhigiénés és foglalkoz­tatónővérek felvételére is. ■ Barcsi olvasóinkat kérdeztük: mi a legégetőbb gond, mi nehezíti leginkább az emberek boldogulását? Munkahelyekből van a legnagyobb hiány Rajbár István üzletkötő: - Há­roméves korom óta itt élek, s 1990- től vállalkozó va­gyok. Üzletkötő­ként látom, milyen nehéz helyzetben vannak az embe­rek; sokan azért nem kötnek bizto­sítást, mert nem te­lik rá. Azt vallom: aki meg akarja találni a munkát, annak előbb-utóbb sikerül. Nekem is szakmát kellett változtatnom, korábban autószerelő-műhelyem volt, de a betegségem miatt abba kellett hagynom. Sikerült talpra állnom. Különösen a fiataloknak nehéz boldogulni a városban. Pe­dig ennek a városnak sokkal jobb adottságai vannak, mint más ha­sonló nagyságú városoknak. Pél­dául sok jó hírű iskolája van. Daru Andrea alapítványi titkár: - Születésem óta Barcson élek, s úgy érzem, a hozzám hasonló korú fiatal nőknek középfokú végzettséggel nem sok lehetőségük van itt az érvénye­sülésre. Nem lehe­tetlen, hogy ezért elmegyek innen, s ha már költözöm, akkor valame­lyik nagyobb várost célzóm meg. Itt nem látok magamnak jövőt. Ta­nulni szeretnék, és a szórakozási lehetőségeit is Pécsen vagy Kapos­váron találja meg a fiatal. Á korom­beliek közül sokan elmennek; vannak, akik már a középiskolát sem Barcson végzik el. Ha helyben lehetne érvényesülni, egy percig sem gondolkodnék azon, hogy menjek-e vagy maradjak. Szabó László vállalkozó: - Tős­gyökeres barcsi vagyok, 1950-ben születtem, és szin­te egész életemet itt éltem le. Lakatos a szakmám, jelenleg autóalkatrész-üzle­tet tartok fenn. A város legnagyobb gondja a munkahe­lyek hiánya, ez most, a bevásárlóturizmus csökke­nésével különösen látszik. Azok a vállalkozók, akiknek emiatt be kel­lett zárni, nem tudnak másutt elhe­lyezkedni. A nagyobb barcsi üze­mek legtöbbje külföldi tulajdon, és leépítették, tönkretették. Különö­sen nehéz a fiataloknak. A lányom főiskolai és egyetemi végzettség­gel, német nyelvvizsgával a város­ban hiába keresett munkahelyet, Barcson nem tudott elhelyezkedni. Szemere Márta iskolaigazgató, képviselő: - A teremtett értékeken túl a közeljövő sok­sok megoldásra vá­ró feladata közül a város eltartó- és megtartóerejének látványos növelését emelem ki. Ezalatt a munkahelyterem­tést értem; ipari, mezőgazdasági és egyéb területen. Ma ezeknek a hiánya Barcs legége­tőbb gondja. A másik rendkívül fon­tos feladat: vonzó lehetőséget kell teremteni a város egyetemista és fő­iskolás fiataljainak, hogy tudásukat és alkotóerejüket itt kamatoztathas­sák. Ne hagyják el végleg a szülővá­rosukat, hanem segítsék a fejlődé­sét. A barátaimmal és ismerőseim­mel egyebek között e célok érdeké­ben egyesületet alapítottunk. Kálmán László agrármérnök: - Leginkább a munkaerőpiacon vol­na szükség változá­sokra, mivel mun­kahelyből van a legnagyobb hiány Barcson és a kör­nyező falvakban is. Ebben elsősorban összefogással, a he­lyi vállalkozásokra támaszkodva lehetne eredményt el­érni. Persze éppen ez a legnehe­zebb, mert jó magyar szokás sze­rint ebben sincs összhang, és senki sem próféta a maga hazájában. Szükség van az állam segítségére is, ez azonban - megszokhattuk már - legtöbbször nem oda jut, ahol való­ban elkelne. A helyi törekvések, köztük a fejlesztési elképzeléseink mellé állva biztosan lehetne itt munkahelyet teremteni. _______■ Sz ép környezetben kellemesen töltik idejüket az idősek A L M A N A C H - 0 2 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom