Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

6. OLDAL 2002. Október 1., Kedd KHB BÁRDUDVARNOK HIVATAL NÉGY NAPON A polgármesteri hivatal címe: 7478 Bárdudvarnok, Bánd 36. Tel.: 82/713-011, lax: 82/477-054 Honlap: www. falvak, hu/ Bárdudvarnok Az ügyfelek hétfőn, kedden, pén­teken 8-12 óra között, szerdán 8-16-ig kereshetik föl a hivatalt. A KÖZSÉG KORFÁJA Állandó lakosok száma: 1216 Ötévesnél fiatalabb: 73 5-18 éves: 198 18-60 éves: 637 60 évesnél idősebb: 308 SZÁZMILLIÓ A MŰKÖDÉSRE Az önkormányzat az idén 131,8 millió forintból gazdálkodik. Az önállóan és részben önállóan gaz­dálkodó intézmények (iskola, óvo­da) fenntartására 31,7 milliót költ. A polgármesteri hivatal igazgatási kiadásai 17,8 millió forintra rúg­nak. A közvilágítás, az egészség­ügy, a falugondnok, a rendszeres és eseti segélyek, a temető fenn­tartása, az utak, hidak karbantartá­sa, a szemétszállítás összesen 106,9 millió forintot visz el. Felhal­mozásra és fejlesztésre 24,7 milli­ót szavaztak meg a képviselők. A NAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzatnál 18-an dolgoz­nak teljes munkaidőben, részmun­kaidőben ketten, s van nyolc köz­hasznú munkásuk is. Az Akurát- Ekurát Mg. Szolgáltató Kft-nél tí­zen találtak megélhetést; a Mező­vas kft telepén öten dolgoznak, s öten a Grani-Mar Hungary Kft-nél. FEJLESZTÉS A JÖVŐÉRT Dinamikusan fejlődik a falu. 270 helyrajzi számmal ellátott útja van, s az utóbbi években 350 millió fo­rintot költött a településrészek jó megközelítésére; ennek egyhar- mada volt saját erő. Négy új kutat fúrtak, építik a vízvezetéket. Vé­geztek az iskola bővítésével, s a fa­luház tetőcseréjén dolgoznak. Pe- törkén kész a szabadtéri színpad. RENDEZETLEN VISZONYOK Gondok vannak az útjavítások­kal, átereszek építésével. A föld­utak zöme magántulajdon, s ren­dezetlen tulajdonjog gátolja a pá­lyáztatást. Szennyvízcsatorna nincs, a gerincvezetékes rend­szerbe a szétszórt kis falvak miatt nem tudnak bekapcsolódni, így saját víztisztítót kell építeni. A köz­ség 16 településrészből áll, így a költségvetést is 16 részre kell cin- cálni, s mindenhova kevés jut. MOZGÓ BOLT Négy élelmiszerbolt és négy ven­déglátóegység van, egy oooptu- lajdon, a többit magánvállalkozó * működteti. A külterületi település- részekre mozgó autóbuszbolt vi­szi a mindennapi élelmiszert. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA; SZARKA ÁGNES FOTÓK; TÖRÖK ANETT BÜSZKÉK ÚJ ISKOLÁJUKRA A BÁRDUDVARNOKIAK. A község régi általános iskolája életveszé- lyessé vált, s meg kellett javítani; ezt nemcsak rendbe tették, hanem bővítették is az épület tetőterének a beépítésével. A mintegy 36 millió forintos beruházással sikerült létrehozni egy új, már a XXI. század kö­vetelményeinek is megfelelő oktatási intézményt. A község minden településrészéről naponta a falu- gondnok hozza ide, illetve kisbusszal délután hazaviszi az iskola kisdiákjait. _______________■ Kr isztus fogadja a látogatókat Bárdudvarnok egyik külterületrésze Olaj­hegy, ahol 21 tanya van. Aki ide jön, belesze­ret ebbe a vonzó vidékbe. így járt Mag Attila és családja is.- Két és fél éve vettük a tanyát, s kiköltöztünk Ka­posvárról. Bárdudvarnok adottságai nagyszerűek: a kerékpárút visz Mérőtől Bányáig, s a Petörke tó is egyedi látnivaló. Aki ide érkezik, azt csend, nyuga­lom és a minden évszakban megújuló Zselic várja. Tavaly megalakították az Olajhegyért Egyesüle­tet. Alapító tagjai között nemcsak helybeliek, ha­nem bárdudvarnokiak, méreiek és kaposváriak is találhatók. - Fő törekvésünk a turizmushoz és a környezet szépítéséhez kapcsolódik. A vendégfo­gadás nemcsak abból áll, hogy szállást adunk, ha­nem a környezet rendbetételéhez is - mondta Mag Attila. - Fásítunk az önkormányzat segítségével, s eligazítótáblákat helyezünk ki. Már készítik a nagy, háromméteres keresztet is. A faragott Krisz­tus alak Molnár Tibor művész ta­nár alkotása. Az egyesület minden tagja ad valamit a turizmushoz; van, aki a pónikkal vállal kocsikáztatást, s akad házi állatkert is. - A gyere­kek kecsketejet kóstolhatnak, s közelről megismerkednek a há­ziállatokkal. Sokan most jönnek rá, hogy a tehén nem lüa. Van kézművesudvarunk is, ahol a fa­faragás alapjait és a csuhéfigurák készítésének titkait ismerhetik meg. S agyagozhat- nak, és megkóstolhatják az Olajhegyen termő nö­vényekből, gyümölcsökből készült étkeket. Az interneten is megtalálhatják az-egyesületet, s már az ország több részéről jött látogató.- Az iskoláknak is küldünk tájékoztatót, s a ta­nároktól függ, hogy vállalnak egy üyen kirándu- lást. Aki csak egyszer is járt itt, az visszatér. ■ Újra befűtik a műhely kemencéit A Gosztonyi-kúriában lezá­rult a nyári üvegműves-szim- pozion; szervezőit most az el­számolás és a rendszerezés munkája köti le. S már ké­szülnek a kemence újbóli be- fűtésére is.- A rendezvény különlegességét az idén az adta, hogy a veszpré­mi múzeummal közösen kiemel­ten foglalkoztunk az építészeti üveggel - mondta Andor István, a művésztelep vezetője. - Jövőre más lesz az alkotótábor témája, de továbbra is különösen figye­lünk az építészeti üvegre. Ezen a szimpozionon 15 művész vett részt, előtte pedig a fiatalok pró­bálgatták oroszlánkörmeiket. Az üvegműhely 12 éve műkö­dik, az idén bővítették, komforto­sították s felújították az épületet. - Tizenkétmillió forintot fordítot­tunk a vizesblokk, a fürdőszoba és konyha korszerűsítésére. Ké­nyelmesebbé tettük a művészek itt-tartózkodását. A művészek egy része vissza­térő, de jönnek újak is. Bizonyos technikák alkalmazása - mint a meleg, fúvott üvegé - nagyon drága, s az üveggyárakhoz kötő­dik. Oda pedig egyre nehezebb bejutni. A közös alkotómunka és az összejövetelek hangulata, az eltérő közeg is vonzza a művé­szeket. Ilyen állandó üvegalkotó­műhely másutt nincs sehol. A te­lepülésen élők elfogadták, meg­szokták az alkotótelepet; sokan segítenek is.- Ez az alkotótelep abban is különbözik az összes többitől, hogy nemcsak időszakosan, hanem egész évben vég­zünk alkotó­munkát. Le­hetőséget ad a művészeti is­kolák tanulói­nak és az Ipar- művészeti Egyetem hall­gatóinak is; itt készítik évközi és vizsgamunkáikat. Most újra be­tűijük a kemencét, és hamarosan jönnek a leendő ifjú művészek. Gosztonyi Mária végakaratát most az alapítvány teljesíti be. A kúriát övező parkot ugyan külön­leges módon hasznosítják, de az ide látogató művészek elviszik Bárdudvarnoknak a hírét. ■ Menyecskék a dalárdában A nyugdíjasklub januárban alakult, s itt harmincnál többen töltik együtt kellemesebben az idejüket. Elnök­nek Benkovich Istvánt választották. - Mindig közéleü ember voltam, és ismerem az idősek gondolkodás- módját és a gondjaikat - mondta. - Tudom, mikor jobb, ha kérdezem őket, és mikor jobb, ha hallgatok. A nyugdíjasklubban megün- neplik a névnapokat, s kirándulá­sokat szerveznek; jártak Szenná­ban, s fürdőztek már Szulokban is. Tervezik Ópusztaszer fölkere­sését, a Feszty-körkép megtekin­tését. - Elképzeléseink valóra vál­tásához természetesen pénz kell. A helyi vállalkozók sokat segíte­nek, különösen Vass Zoltán, és hajlandó anyagi áldozatokra is. A klub tagjai bekapcsolódtak a falu kulturális életébe, s megalakí­tották a dalárdát. Márton Lászlóné énektanár segít nekik a tanulásban, mert a kottát egyikük sem ismeri.- A klubban kevés a férfi, a da­lárdában is a menyecskék éne­kelnek. A kórusban én vagyok az egyetlen férfi. Először a Petörke- napon léptünk föl. Nyáron a munkák miatt szünetet tartot­tunk, de most majd lesz időnk próbálni. Szeretnénk valami szé- pet, maradandót létrehozni, ■ Virágot nevel a nyomdász Harák Ágnes szerint a nyomdá­szatban az ólomszedés még mű­vészet volt, a fényszedés már csak robot. Amikor ez utóbbi tért hódított, otthagyta a nyomdát, s virágokkal kezdett foglalkozni.- Még kezdő virágkertésznek szá­mítok; eddig kis területen termel­tem az egynyári virágokat. Most kezdek nagy beruházásba: üveg­házat fogok építeni. Mintegy tíz­millió forintba kerül, ehhez pályá­zaton nyertem három és fél milliót. A lányommal dolgozom együtt, biztos megélhetést szeretnénk. Harák Ágnes saját boltjában ér­tékesíti a termesztett növényeket. Emellett jelentős szerepet vállalt a falu felvirágoztatásában is. A kiül­tetésre szánt virágokat ingyen adja az önkormányzatnak.- Nekem is érdekem, hogy szé­püljön a környezet. Szerencsére itt az emberek szeretik a virágokat - tette hozzá. - A magam eszközei­vel hozzájárulok a faluszépítéshez. A virágok gondozását nem lehet idővel mérni. Sokszor este 11-kor is kimegyek, s megnézem őket. A virág, a növény megérzi, hogy sze­retik-e. Nincs kedvencem, ahogy az embernek a gyerekei között sincs kedvence, szívemhez azon­ban a napraforgó áll a legközelebb. Melegséget sugároz, s nagy, erős szárán a nap felé fordul. Ennek szimbolikus a jelentése. __ j Má rvány, gránit mindenkinek Mutatós márvány szökőkutakat is készít a Grani-mar Kft Tálas Sándornak 1956-ban el kellett hagynia az országot, a sorsa Svájcba vitte. Atomfizikusként ment nyugdíjba, majd az olaszországi Carra- rában telepedett le. Úgy gondolta, unalom helyett valamit kezde­nie kell a szabadidejé­vel. Carrara a márvány őshazája, s már csak társakat kellett találnia az óhazában.- 1991-ben alakult a Grani-mar Kft. Az ak­kori társam kaposvári volt, s ő talált rá a bárd- udvamoki telephelyre. Az ötlet bevált, a cég azóta is itt dolgozik. Lukács László 1999-ben kisebb­ségi tulajdonosként társult a kft-be, ma ő a bárdi telep ügyvezetője.- A cég a nulláról indult, s ma több mint 130 millió forintos for­galmat bonyolítunk le - mondta. - Az igényes márvány- és gránitter­mékekre mindig van kereslet. A cé­günk egyebek között belső és kül­ső burkolatot, lépcsőket, párkányo­kat, síremlékeket készít, s alap­anyagot is forgalmazunk, kiszol­gálva a viszonteladókat. Az egyik referenciamunkánk a kaposvári Európa park szökőkútja, és mi ké­szítettük a Bethlen tér körforgal­mát díszítő kutat is. A minőségi munka végett munkatársaink rendszeresen részt vesznek olasz- országi tanulmányutakon is. Car- rarában leshetik el a márvány meg­munkálásának ősi és legmoder­nebb technikáját. Mivel a többségi tulajdonos a márvány fellegvárá­ban él, természetes, hogy az alap- anyag is onnan érkezik. ______a BÁ RDUDVARNOKI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK: MENNYIRE ÖSSZKOMFORTOS A LAKÓHELYÜK ÉS MIBEN LÁTJÁK A TELEPÜLÉS FEJLŐDÉSÉT? Minden beruházás a jövőnket szolgálja Balogh Szabolcs iskolaigazgató: - Bárdudvarnok a fejlődő települé­sek közé tartozik. Ezt szavatolják a megkezdett és megvalósult beru­házások, például az iskola, a faluház. A múlt tanévben újíttatta fel az ön- kormányzat az is­kolát 36 millió forintért. Az épüle­tet és berendezését bármelyik váro­si iskola is megirigyelheti. Minden megvan itt, ami egy korszerű isko­lának kell. A jövő záloga, hogy az iskola megmaradjon, s a táj és a környezet lehetőségeit kihasznál­hassuk. A falukép is szépül. Egyre többen költöznek ki a városból, mert a távolság nem nagy, a közle­kedés pedig jó. A Petörke tó és kör­nyéke szavatolja a további fejlődést. Torma Imre alpolgármester: - A fejlesztések, beruházások útján kell továbbhaladnunk, s az adódó lehető­ségeket kihasznál­ni, főleg az idegen- forgalom és a tu­rizmus növekedé­sét. Az itt élőknek megélhetést adhat a turisták fogadá­sa, elhelyezése és kiszolgálása. Az infrastruktúrán van még mit javíta­ni, egyes településrészeken még nincs vezetékes ivóvíz, és hiányzik a szennyvízcsatorna. Olajhegyen most építik ki az ivóvízrendszert, ezután a tervek szerint Kaposdada meg a bányai településrész követ­kezik. A járdákat is fel kell újítani, de addig erre gondolni sem lehet, amíg van olyan településrész, aho­va nem vezet szilárd burkolatú út. Nezdei Zsuzsa családsegítő: - Napi kapcsolatom van a lakosság­gal: az idősek szo­ciális gondozását végzem. Őket ne­héz kimozdítani megszokott vilá­gukból; sokszor állnak értetlenül a történések előtt, ezért kell segíteni őket az eligazodásban. A legna­gyobb lehetőség a fiatalokban van. Az utóbbi időben több gyermekes család költözött a településre, mert itt valamivel olcsóbbak a házak; a kert művelésével, néhány állat tar­tásával kiegészíthetik a jövedel­müket. Az iskola megfelel a legké­nyesebb igényeknek is. Megala­kult az ifjúsági klub; szeretnénk, ha egyre többen részt vennének a munkájában, a falu életében. Máté Albertné nyugdíjas: - Egyre többen ismerik és szeretik meg a falunkat. Ezért azonban tenni is kellett; vendég­csalogató rendez­vényekkel, gaszt­ronómiai napok­kal várjuk őket. Ha ölbe tett kézzel ülünk, senki nem nyitja ránk az ajtót. Nem vagyok már fiatal, de szívesen részt veszek minden közösségi munkában. Nagy örömömre az önkormányzat most javasolt a település nagyasz- szonya címre, ebben a hónapban fogom megkapni. Református csa­ládban nőttem fel, a hit és a tízpa­rancsolat volt életem zsinórmérté­ke. S azt fájlalom, hogy a fiatalokat egyre nehezebb becsalogatni a templomba; nem érdekli őket a hit. Mernye János falugondnok: - Mindennap járom a területet, így szembeötlő a fej­lődés. Nő a falu lakossága. Az el­hagyott épülete­ket a beköltözők felújítják, átépí­tik. Egyre szeb­bek a porták, szé­pül a környezet. Megépült az iskola, átadták az új díszteret, vonzó a Petörke környé­ke. Most építik át a faluházat, és jobb úton járhatunk. Én is bent lak­tam a faluban, de a kilencvenes években kiköltöztem a tanyára, mert nem volt munkahelyem, s va­lamiből meg kellett élni. Az embe­rek nagy része ma is Kaposvárra jár dolgozni, mert helyben igen kevés a munkalehetőség. A falu nyugalma azonban mindenkit kárpótol. ■ ALMAN ACH - 024

Next

/
Oldalképek
Tartalom