Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-29 / 252. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I 2002. Október 29., kedd HH T U KOR RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. október 28.) Borsodchem 4 800 Ft O Egis 13 000 Ft Á Matáv 770 Ft ti Mól 4 925 Ft ti OTP 2 090 Ft ti Richter 11800 Ft ff TVK 4 550 Ft ti Zalakerámia 1440 Ft ti BUX: 7189,50 +2,20% eltérés az előző záróértékhez képest (1 egységre, forintban) Angol font 383,15 Cseh korona 7,81 Euró • 241,35 Japán jen (100) 198,80 Lengyel zloty 61,06 Svájci frank 164,40 Szlovák korona 5,81 USA-dollár 247,82 Hírek BÍRSÁG. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének megtagadása, illetve hiányos adatközlés miatt megbírságolt három gázszolgáltató társasá­got a Magyar Energia Hivatal (MÉH). A Tigázt 5 millió fo­rintra, az Égázt és a Dégázt 4-4 millió forintra bírságolta a MÉH. A három érintett társaság szeptember végi adatszolgálta­tási kötelezettségének csak hiá­nyosan tett eleget, és a hiány pótlására tett felszólításra nem reagált. A Tigáz azért kapott magasabb bírságot, mert egy­szer már elmarasztalta ugyan­ilyen ügyben a MÉH. europress KISTÉRSÉGEK. Egymilliárd forintos alaptőkével Kistérségi Támogatási Alapot hoz létre a kormány, amely a leghátrányo­sabb helyzetű kistérségek szá­mára is lehetővé teszi a fejlődé­sük megindulásához szükséges programokban való részvételt, és a pályázatokon való indulás­hoz szükséges önerő igénybe­vételét. EUROPRESS TŐKEEMELÉS. A Magyar Fejlesztési Bank nyolcmilliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az egyik felvásárlást vég­ző cégénél, a Casa Vagyon­kezelő Kft.-nél, hogy folytatni lehessen az üzletrészek fel­vásárlását a felszámolás alatt álló mezőgazdasági szövetke­zeteknél. EUROPRESS KÖRNYEZETVÉDELEM. Az idén 170-190 milliárd forint jut környezetvédelmi fejlesztésre, ez az összeg több mint a dup­lájára emelkedhet hazánk uniós csatlakozása után. Az EU környezetvédelmi támogatásai kedvező esetben az ez évi 40 millió euró négy-ötszörösét is elérhetik már a csatlakozás első évében, europress AUTÓPÁLYA. A magyar gyors- forgalmiút-hálózat újabb sza­kaszainak kivitelezésére négy cégből hármat hív meg a Nem­zeti Autópálya Rt. (NA) a tár­gyalásos közbeszerzési eljárás­ra. Az ajánlatkérő az M7-és Becsehely-Letenye és M70-es Letenye-Tomyiszentmiklós közötti szakaszára a STRABAG Építő Kft.-t, az Országhatár Konzorciumot, valamint az „M7-M70 Letenye 2002” Közös Vállalkozást hívta meg ajánlat- tételre. europress ■ Újraindul a kárpótlási privatizáció A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat rögzíti, hogy rövid határidőn belül a kárpótlásijegy-tulajdonosok szá­mára kell felajánlani a privatizációs csúcsszervezet befekteté­si társaságának részvényeit. A portfolióba négy nagy és több közepes méretű cég papírjai kerülhetnek. Budapest A szeptember végén született és a napokban közzétett kormány- határozat döntött arról, hogy az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. 100 százalékos tulajdo­nában lévő Forrás Vagyonkezelé­si és Befektetési Rt. részvényeit ajánlják fel a kárpótlásijegy-tulaj- donosoknak. A jogszabály ren­delkezése szerint az ÁPV Rt.-nek december 31-ig kell társasági ré­szesedéseket és ingatlanokat apportálnia befektetési érdekelt­ségbe, hogy azok megfelelő érté­kű és minőségű ajánlatot kép­viseljenek a még forgalomban lé­vő kárpótlási jegyekkel szemben. A gazdasági kormányzat szá­mításai szerint névértéken szá­mítva jelenleg mintegy 18-19 mil­liárd forintnyi kárpótlási jegy van forgalomban. A kabinet egyértel­mű állásfoglalása alapján a Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Rt. részvényeinek allokálása során elsőként az eredeti kárpótoltak vásárlási igényeit kell kielégíteni. A potenciálisan bevonható in­gatlanok listája egyelőre még nem állt össze, az apportálandó cégek és részesedések jelentős ré­sze már ismert. Eszerint az elkö­vetkező hetekben négy jelentős, már korábban is a tőzsdén sze­replő hazai cég részvénycsomag­ja is a Forrás Rt. portfóliójába ke­rül. Az Antenna Hungária papír­jainak 5, a Borsod-Chem rész­vényeinek 1,04 százaléka, a Mól Rt. 0,04, míg a Richter 0,16 száza­léka a portfólió része lesz. A Budapesti Értéktőzsdén már jelenlévő cégek részvényein kívül több közepes méretű vállalat, ille­tőleg azok bizonyos része is a Forrás Rt. kezelésébe kerül a kár­pótlási jegyes privatizáció elő­készületei során. Ilyen például a Tisza Cipő Kft., amelynek 78,46 százalékos üzletrésze gyarapítja majd a portfoliót. A Kartográfiai Kft. és a HM Centrálmosodák Rt. 100 százaléka a befektetési társa­ság kezébe kerül, és a cég kisebb- nagyobb részesedést kap többek között a Szerencsi Cukorgyár Rt.- ből, a Szolnoki Cukorgyár Rt.-bői és a Mátravidéki Cukorgyár Rt.- ből is, vagy például a Vértesi Erő­mű Rt.-ből. A kormányzati rendelkezés szerint a „felduzzasztott” befekte­tési társaság részvényeit legké­sőbb 2003. január 31-ig kell fel­kínálni vásárlásra a kárpótlási- jegy-tulajdonosoknak. A jegyzés gyakorlati lebonyolításáról, illető­leg az árfolyamról később tájé­koztat az ÁPV Rt. KASZÁS ENDRE Kárenyhítés az agráriumban ___________Budapest____________ A kormány hitelkonszolidá­ciója 150 ezer, mezőgazdaság­ból élő embert érint. Az erre a célra elkülönített 60 milliárd forintot két részletben juttat­ják el a termelőkhöz. A támo­gatási kérelmeket november 29-ig lehet benyújtani - jelen­tette ki tegnap Magda Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke. Az adóskonszolidáció az ősterme­lőket, a családi gazdálkodókat, társas vállalkozókat és szövetke­zeteket egyaránt érinti, de csak azok vehetnek benne részt, akik ma is életképes vállalkozást tarta­nak fenn. A 45 milliárdos összeg az éven belüli, főként gépvásárlás­ra és beruházásokra felvett hitelek törlesztését segíti elő. Az aszály­kárral, vízkárral sújtott mezőgaz­dasági termelők 15 milliárd forint kárenyhítő támogatást kapnak. A rendelkezés azokra a kárt szenvedett gazdákra is kiterjed, akiknek nincs hitelük. A kompen­záció mértéke huszonöt-harminc százalék közötti kár esetében 25, harminc százalék felettinél 30 százalék. Az aszálykárra és az adósság- törlesztésre vonatkozó igényeket november 29-ig kell benyújtani a földművelésügyi hivatalokhoz. Az agrártárca vezetője december 5-ig véglegesíti a benyújtott igé­nyek és a költségvetés ismereté­ben a kárenyhítés mértékét. A ter­melőknek december 13-ig lehető­ségük van az adatok korrigálásá­ra. A fagykárok kifizetése folya­matosan történik. Az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának ülésén tegnap elhangzott, hogy 2001-ben az ag­rárolló 9 százalékot nyílt. A foglal­koztatottak száma a múlt évben az ágazatban 5 százalékkal mér­séklődött. Az átlagkeresetek jelen­tős mértékben elmaradtak a nem­zetgazdasági átlagtól, a mezőgaz­dasági beruházások pedig az ösz- szes beruházás mindössze 3 szá­zalékát tették k. - újvári ­Biztonságosabb utakon A közúti közlekedési balesetek és halálesetek számát 2010-ig fe­lére kívánja csökkenteni az Euró­pai Unió. Hazánkban elfogadha­tó sebességhatárok bevezetése és szigorú ellenőrzése, leállósávok- kal rendelkező autópályák építé­se, valamint a forgalmi helyzetről tájékoztató elektronikus tájékoz­tató táblák alkalmazásával javít­ható a helyzet - mondta Rnppert László, a Gazdasági és Közleke­dési Minisztérium (GKM) helyet­tes államtitkára a Biztonságos utakon a XXI. században című konferencián. Lányi Péter, a GKM osztály- vezetője a biztonságnövelő esz­közök között említette az új cso­mópontok, főutakat elkerülő út­szakaszok építését, és a jobb út­burkolatok kialakítását is, ki­emelve a 150 körforgalmi keresz­teződés kedvező hatását. 1990-2000 között a járműpark 18 százalékos bővülése ellenére 37 százalékkal csökkent a sze­mélyi sérüléssel járó balesetek, és 51 százalékkal a halálos bal­esetek száma, ám tavaly 5,1 szá­zalékkal több baleset történt, s az idén 10 százalékos növekedés is elképzelhető. Míg a tízezer gépjárműre eső balesetek száma az EU-ban 1,9 körül alakul, addig hazánkban meghaladja a 4,4-et ez az arány. europress Túlzott különbségek A szegénység és munkanélküli­ség felszámolása a világméretű gazdasági növekedés, az új tech­nológiák bevezetése, a tőkebe­fektetések fokozása révén oldha­tó meg, bár ezek jótékony hatá­saiból főképp az országok szűk csoportja profitál. A globalizáció előrehaladtával nem gyorsult a növekedés: az utóbbi 30 évben annak átlagos évi üteme 3,8 szá­zalékról 2,6 százalékra esett vissza, miközben folyamatosan nőtt az egyenlőtlenség. A globa­lizáció emberek által gerjesztett, kontrollálatlan folyamatát meg kell gátolni - mondta Ralph van dér Hoeven, az ILO (Nemzetkö­zi Munkaügyi Szervezet) vezető közgazdásza a „Globalizáció és Magyarország” című konferen­cián. Magyarország a globalizá­ció eddigi nyertesei között 50 ál­lam sorában a 17. helyen szere­pel, Budapest pedig Európa „3. legjobb üzleti központja”. Ugyanakkor, nem hivatalos ada­tok szerint, 10 millió honfitár­sunk közül 1,2 mondható sze­génynek, 2 millióan pedig e ka­tegória határát súrolják. Mindez átgondolt szociálpolitikát sür­get, mert a társadalmi rétegek közti különbség nem nőhet az egekig - mutatott rá Bernek Ágnes, az ELTE docense. DÓLA AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI

Next

/
Oldalképek
Tartalom