Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-18 / 244. szám

10. OLDAL GAZDASÁGI TÜKÖR 2002. Október 18., Péntek H IN AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 390,52 Cseh korona 7,94 Euró 245,75 Japán jen (100) 202,51 Lengyel zloty 60,40 Svájci frank 167,51 Szlovák korona 5,85 USA-dollár 251,41 ________Hírek_________ BÁ BOLNA. Állami kézben marad továbbra is a Mezőhégyesi Ménesbirtok és Bábolna, a köréjük épült nagy gazdaságok viszont a dolgo­zók tulajdonába kerülhetnek- jelentette be Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca politi­kai államtitkára, europress EGYBEKELNEK. Fúzió le hetőségét vizsgálja a Funda- menta és a Lakáskassza- Wüstenrot Rt. Az egyesüléstől a tulajdonosok piaci pozícióik további erősödését remélik, az így létrejövő lakás­takarékpénztár vezető szere­pet vehetne át a piacon. A fú­zióra 2003 közepén kerülhet SOr. EUROPRESS DIGITÁLIS. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Belügyminisztérium együtt­működésbe kezd az e-köz- igazgatás mielőbbi kiépítése érdekében, különösen nagy súlyt fektetve a digitális alá­írás alkalmazási feltételeinek megteremtésére. Az elektroni- kusaláírás-project keretében az IHM eszközök beszerzésé­vel és átadásával segíti a BM által létrehozandó központ kialakítását, europress VESZÉLYBEN. A magyar könnyűipar kapacitásának kétharmadát elvesztette a rendszerváltás utáni években, a maradék egyharmad műkö­dése is veszélybe került- hangzott el a Magyar Köny- nyűipari Szövetség ülését követően. Ezért a szervezet a fix egészségügyi hozzájárulás eltörlését, a munkaerő inten­zív ágazatok lehetőségeinek vizsgálatát, és szakmai érdek- egyeztetéseket javasol a kor­mánynak. europress Kedvezmények befektetőknek Három lábon áll a kormány új befektetésösztönző programja. A parlament előtt lévő tervezet szerint a gazdasági miniszté­rium adókedvezménnyel, közvetlen állami juttatásokkal, ille­tőleg speciális ajánlati csomagokkal kívánja megtartani, az országba vonzani a gazdasági növekedés, bővülő foglal­koztatás alapját adó beruházókat. PÉCS A kormányzat által már elfoga­dott beruházásösztönző stratégia egyik legfontosabb eleme az adó- kedvezmények rendszerének vál­tozása. A tervezet lényege, hogy az új beruházásokba kezdő vál­lalkozásokat - legyenek azok ha­zaiak vagy külföldi tulajdonúak - hozzáigazítják az Európai Unió normáihoz. Az előkészületben lé­vő rendelkezések szerint az új­donság minden 2003. január 1-je után elkezdett beruházásra vo­natkozik majd. Jelenleg is zajla­nak viszont az Unió képviselőivel a tárgyalások arról, hogy a koráb­ban szerzett kedvezmények ere­deti lejártukig - esetenként ez 2011-ig is szólhat - megtarthatók legyenek. A gazdasági tárca illeté­keseinek nyilatkozata szerint ugyanakkor még a jelenlegi ked­vezmények érvényesek az idén végrehajtott beruházásokra. Az új adókedvezmény-rendszer hangsúlyos eleme, hogy a kor­mányzat javaslata szerint a kép­ződő nyereséget az eszközölt be­ruházás összegéhez mérten lehet majd adómentesen visszaforgatni a cégbe. A tervezet szerint ennek általános mértéke 50 százalék le­het, ugyanakkor egyes ágazatok­ban - mint például az autógyártás - 35-37,5 százalék. A kedvezmény mértékének megállapításakor területi elvek is érvényesülhetnek a jövőben. Azok a cégek, amelyek elmara­dott, magas munkanélküliséggel sújtott térségekben eszközölnek beruházást, akár alacsonyabb ter­vezett munkáslétszám mellett is részesülhetnek támogatásban, illetve magasabb szintű kedvez­ményben. Az állam által biztosított köz­vetlen támogatásoknak is lehet területi differenciáló hatása. A vi­déken végrehajtott teljesítmény­növelő, foglalkoztatást bővítő be­ruházások - de a fejlesztés lehet akár egy hasonló hatást elérő üzemcsarnok hosszú távú bérlé­se is - ugyancsak igényt tarthat­nak az állami juttatásra, ezen felül pedig a meglévő pályázati alapok is nyitva maradnak szá­mukra. A stratégia speciális eleme az az új program, amelynek kereté­ben a kormány különleges ajánla­ti csomagokkal segíti majd elő a befektetők vonzását, megtartását. Az újdonság nem közvetlen anyagi kedvezményeket biztosít a Magyarországot választó gazda­sági érdekeltségek számára, ha­nem inkább egyfajta egyablakos rendszer bevezetésével segít a cé­gek letelepedési helyének ki­választásában, a vállalkozásala­pítás, a beruházás, az engedé­lyeztetés, a termelés és piacra jutás bürokratikus terheinek el­intézésében. E programban kulcsszerepet játszik majd a gaz­dasági tárca irányításával műkö­dő ITD Hungary. KASZÁS ENDRE A KÖRNYEZET KÖZELRŐL. A budapesti vásárvárosban a legtöbb kiállító víz-, illetve hulladékgazdál­kodáshoz kapcsolódó termékeket, szolgáltatásokat kínál. Képünkön az olajszelektív felitató anyagok (amelyek a vizet nem szívják fel) használatát bemutató stand látható. A felső akváriumban olajjal szeny- nyezett víz van, amely a felitató anyagon átszűrve tisztává, a halak számára is megfelelő minőségűvé változik. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Hasznot hozó kiadások Nagy költséggel, de még nagyobb haszonnal jár az Európai Unió környezetvédelmi irányelveinek betartása: előzetes szá­mítások szerint az irányelvek alkalmazása akár évi 1800 mil­liárd forintot is megtakaríthat Magyarország számára 2010- től. Az idei évben 170 milliárd forintot fordítanak környezet- védelmi beruházásokra. Budapest _____ A lakosság jogos igénye, hogy ér­tesüljön, milyen konkrét haszon­nal, illetve kötelezettségekkel jár hazánkra nézve az uniós csatla­kozás, ezért a kormány összefog­lalókat ad ki a már lezárt csatla­kozási tárgyalások eredményei­ről. Az első lezártnak minősíthe­tő terület a környezetvédelem. A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország vállalta, hogy - né­hány kivétellel - a csatlakozás napjától elfogadja és alkalmazza az uniós környezetvédelmi nor­mákat, és megteszi a megfelelő intézkedéseket, megteremti a szükséges feltételeket. Hazánk négy területen kapott mentességi haladékot az EU-tól. Ezek a cso­magolási hulladékokról, a veszé­lyes hulladékok égetéséről, a tele­pülési szennyvíz elvezetéséről és a nagy tüzelőberendezések (vagyis erőművek) által kibocsá­tott légszennyező anyagok korlá­tozásáról szóló irányelvek. A leg­nagyobb problémát a települési szennyvíz elvezetése okozza, melyet 2015 decemberéig kell megoldani, és körülbelül 810 mil­liárdos beruházást jelent-. A kör­nyezetvédelmi beruházások az idei évben 170 milliárd forintot emésztenek fel, amelynek 73-'7r százalékát állja az állam. A költ­ségek 20 százaléka a vállalkozói szférát (főként a nagyvállalkozó­kat), 5-7 százaléka pedig a lakos­ságot terheli. Külső forrásból a költségek körülbelül hat százalé­kát lehet finanszírozni, amelynek nagy része az uniós támogatásból származik. A környezetvédelem azonban nem csak kiadásokkal jár. Az EU öt tanácsadó cége által végzett kutatás szerint a beruházások következtében csökkenni fog az erdőpusztulás, a tiszta környezet fellendíti majd a turizmust, csök­ken a légzőszervi és a baktériu­mos fertőzéssel terjedő megbete­gedések száma, illetve a termelé­si költségeknél is megtakarítások várhatók. Az előzetes számítások szerint minimum 250, maximum 1800 milliárd forintos haszonnal jár 2010-től, ha betartjuk az EU- normákat. steiner kata Csúcstalálkozó készül Budapest A Közép-európai Kezdeménye­zés (KEK) országainak csúcs- találkozóját november 13. és 15. között Macedóniában tart­ják - jelentette be Gyenge And­rás, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője. Hangsúlyozta, hogy Magyar- ország számára a KEK az egyik legfontosabb tömörülés. A 17 tagországban ugyanis 250 millió ember él, míg az együttes GDP 1800 milliárd dollárt tesz ki. A tagországok exportja összesen 520 milliárd dollár, míg importja 570 milliárd dollár. Magyar- ország külkereskedelmi forgal­mának 26 százalékát ezzel a tér­séggel bonyolítja. Ezért a regio­nális együttműködés jelentősége az európai uniós tagság után sem csökkenhet. A csúcstalálkozón a 17 tag­ország miniszterelnökei és kül­A Közép-európai Kezdeménye­zés (KEK) 1989-ben alakult Olaszország, Magyarország, Ausztria és Jugoszlávia részvéte­lével. Mára tagországainak szá­ma 17-re emelkedett. Célja a tag­államok gazdasági és szociális szférájának fejlesztése a két EU- tagállam, Olaszország és Auszt­ria koordinálásával. ügyminiszterei találkoznak, vala­mint gazdasági fórumon vitatják meg a tagországok gazdasági eredményeit és tapasztalatait. A gazdasági fórum keretein belül szóba kerül a kis- és középvállal­kozások fejlesztése, valamint az egyes tagországok befektetési lehetőségei és privatizációs pro­jektjei. Napirenden vannak az infrastrukturális és közlekedési fejlesztés, valamint az informá­ciós technológia kérdései is. EUROPRESS Start előtt a felvásárlás Budapest Lapunk információi szerint napokon belül megjelenik a kukorica intervenciós fel­vásárlásáról szóló rendelet. A gazdálkodók már novem­ber l-jétől beszállíthatják a termést a közraktárakba. Mint azt az agrártárca már ko­rábban bejelentette: az állam tonnánként 21 ezer forintért fel­vásárolja kukoricát a termelők­től. Az intervenciós felvásárlás­ban azok vehetnek részt, akik nem vették igénybe az FVM- rendeletben meghirdetett köz- raktározási támogatást. A gaz­dálkodóknak 2003. március 31. és május 31. között kell majd el­dönteni, hogy maguk értékesí­tik vagy az államnál hagyják a termést. 2003. május 15-ig a ter­melő jogkövetkezmény nélkül elállhat intervenciós értékesí­tési szándékától, és eladhatja áruját más piaci szereplőnek, ha jobb árat kap érte. Az értéke­sítés során a közraktárból kivett minimális mennyiség ötven tonna lehet. Az intervencióra november 30-ig lehet jelentkezni az Agrár­intervenciós Központnál (AIK). A hamarosan megjelenő rende­let szerint az egy termelő által felvásárlásra felajánlható kuko­rica mennyisége minimum 50 tonna, illetve hektáronként leg­feljebb 5 tonna lehet. Az AIK a befogadott kérelmek alapján ígérvényt ad ki a pályázók részére, akik ennek birtokában november l-jétől beszállíthat­ják a termést a közraktárba. A termelők a közraktárjegy fe­dezete ellenében - az áru ellen­értékének (tonnánként 21 ezer forint) mértékéig - éven belüli lejáratú hitelt vehetnek fel. A ténylegesen femerült kamat száz százalékát az FVM hét hó­napra, a november l-jétől 2003. május 31-ig terjedő időszakra, átvállalja. Ezen felül ugyancsak hét hónapig tárolási támogatást nyújt a tárca. Ennek mértéke művi tárolás esetén hetenként és tonnánként 20', a közraktár saját telepén történő tárolás esetében pedig tonnánként és hetenként 100 forint. A gazdál­kodók a kamattámogatást ne­gyedévente, a tárolási támo­gatást utólag egy összegben igényelhetik. _____________________(ÚJVÁRI! RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. október 17.) Borsodchem 4 680 Ft ű Egis 12 800 Ft 8 Matáv 750 Ft ft Mól 4 920 Ft ff OTP 2 048 Ft ű Richter 12 085 Ft ű TVK ' 4 600 Ft ű Zalakerámia 1395 Ft 8 BUX: 7121,66 +2,61% eltérés az előző záróértékhez képest

Next

/
Oldalképek
Tartalom