Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-18 / 244. szám

7. OLDAL Konzervet, készételt vesznek Barcsi otthonát adta föl Lakics Lászlóné, mikor családjával Istvándiba költözött. Ezt a 17 év során sokszor megbánta. - Hét évig voltam a falu kocsmárösa, ve­zettem az áfész üzletét is, aztán három éve megnyitottuk ezt a bol­tot. A lányomnak szerettem volna biztos megélhetést, de erre aligha számíthatunk. Visszafelé halad a falu - mondta -, a közöny miatt semmibe nem mer belefogni még a falu vezetése sem. És nagyon szegények itt az emberek. A kis üzletben a zoknitól a játé­kokig szinte minden kapható. Sor­ra jönnek a vevők, legtöbbjük is­kolás, akit kis cédulával szalasztot­tak ide, hogy megvegye, ami kell. Egyikük csípős paprikakrémet és pörköltkockát kért, a másik né­hány kiflit, kakaóport, borsókon- zervet. A boltos szerint mostaná­ban jobban veszik a készételt, konzervet, s hetente elad 20-25 ki­ló fagyasztott baromfihúst is.- Egy-két ember megteheti, hogy szükséglete szerint vásárol­jon, a szegényebbje meg egyik napról a másikra tengődik, s el­adósodik. Már vagy öt zugüzlet is van a faluban, ahol hitelben, feke­tén még húst is mérnek. Mikor el­keseredem, arra gondolok, hogy vissza kellene adni az engedélyt, mert így nem éri meg... De még nem adom fel; bízom a tisztessé- ges munkában. ______________■ Ga zdag múltat idéz a templom A község múltjának gazdagságát idézi a református templom. A 800- éves műemléket két éve újították föl, s a műemlékvédelmi felügyelet helyreállíttatta a korábban befala­zott gótikus ablakokat is. Az Ár­pád-kori alapokra az 1700-as évek­ben emelték a barokk épületet, de a romanükus kapufő is tanúskodik a századok változásairól.- Ez az Árpád-kori település 1760-ban még mezővárosi rangot is kapott. Jól termő földjei voltak, gazdagodott a nép. A XIX. század fordulóján a birtok megtartása mi­att lett divatos az egyke. Száz év alatt ezerrel csökkent a lakosság, de a templom sokáig a falu lelki központja maradt* Ez mára teljesen megváltozott mondta Máthé Csaba lelkész. - Az egykori refor­mátus köz­ségben ma alig 80 híve van, a vasár­napi istentiszteletekre 10-15-en jönnek, a nagyobb ünnepekre 15-20-an. Sok az idős hívő, s in­kább a házakhoz járok egy kis es­ti csendességet tartani; az egyedül élők ezt kedvelik. ■ Táncos lábú kicsinyek Ügyesek a kicsik, s megtanulják az evőeszközök helyes használatát is Az istvándi gye­rekek szinte előbb tanulnak meg táncolni, mint járni. Az óvodások is azonnal táncra perdülnek, amint meghallják a ro­ma zenét. Ott­hon, egymástól lesik el a tánclé­péseket.- A cigány népzene és kul­túra ápolását a Soros-alapítvány támogatásával is segítjük. Nemrég vettünk CD- és lemezjátszót, magnót, kazettákat - mondta Ta­kács Ildikó megbízott óvodave­zető. - Minden héten tartunk ze­nés napokat: ilyenkor a Roma ze­neműkiadótól és a szülőktől ka­pott kazettákat hallgatják a gye­rekek, és táncolnak is. Ügyesek a kicsik; értelmi képességeik nem indokolnák azt a sok nevelésbeli hátrányt, amivel az óvodába jön­nek. A házak többsége azonban komfort nélküli, s előfordul, hogy még a középsős is küszkö­dik a kanál használatával. Sok gyermek igazán csak az óvodá­ban tanul meg jól magyarul, mert otthon cigányul beszélnek. Sok mondókával, dallal, beszédneve­léssel és a felzárkóztató módsze­rekkel mindent megteszünk, hogy normál iskolába kerülve megállják a helyüket. Az eredményt jelzi: korábban évente négy-öt ment kisegítő is­kolába, az idén már csak egy. Egyre több kicsi születik: nem ritka a hét-nyolc gyermekes csa­lád. A mostani 47 óvodás közül 41 az etnikumhoz tartozik. ■ FALUKÖZPONT AZ ISTVÁNDI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN. Élet költözött az egykori mozinak is helyet adó régi kultúrházba: romos épületét eladta az önkormányzat, és itt alakíttatta ki az új hivatalt. Helyet kapott benne a számítógépes felnőtt-oktatóközpont, s megkezdték a teljes külső és belső átalakítását. Az ötmillió forintos beruházáshoz 3,5 millió forintot adott a megyei területfejlesztési tanács, hogy korszerű- sitsék a fűtését, valamint vizesblokkot s egyéb helyiségeket alakítsanak ki,________________________■ Több mint 25 évig készült kemény kétkezi munkával a sertéstelep, s büszke rá Varga Tibor. Mára automa­tikus takarmánykeverő, gépi alomtisztító, korszerű kamion is segíti a 640 sertés hizlalását és szállítását.- Ez az életem, de meglehet, hogy vesztemre - mutatta a falu szélső portáján kialakított gazdasá­gát. - Az uniós követelményekkel már nem biztos, hogy állja a versenyt, és nem is engedélyeznek ide semmilyen bővítést vagy fejlesztést. Nyolcvan-száz hektárnyi föld is kellene az állattartáshoz, de a föld­szerzésről lemaradtam, mikor itt hozzá lehetett jut­ni a falu területeihez. A takarmányt is, ami kell az állatoknak, úgy vásárolom meg, ezért nagyon drága a sertéstartás. Istvándi határában a termőföldek mintegy tíz helybeli és szomszéd falubeli gazda tulajdonában vannak, de köztük nincs nagyobb családi vállalko­zás. A földeket ugyan megművelik, a házak mögötti kertek között azonban nagyon sok gazos.- Sokszor felháborodom, mennyire nemtö- rődömek az emberek - mondta Varga Tibor -, nem becsülik meg az értékeket. A falu életszínvonalán nem tudok javítani; az is éppen elég gond nekem, hogy fenntartsam a magam gazdaságát - tette hozzá. - Abban bízom, hogy meg tudom tartam ezt a vállal­kozást, és talán sikerül kölcsönhöz jutni az ígért Saphard-támogatásból is. Akkor építenék egy újabb és nagyobb sertéstelepet... ________ ■ Ta nulják az elektronikus írást A legmodernebb számítógé­pek sorakoznak a kultúrház egyik termében, ahol most fel­nőttek kutakodnak az elektro­nikus világ útvesztőiben, és is­merkednek a hírközlőtechni­ka legújabb vívmányaival. A cigányközösségi klub az iskolá­val együttműködve nyerte a Szé­chenyi terv pályázatán az ötmillió forint értékű nyolc számítógépet, multimédiás felszerelést és a szer­vert, hogy megtanítsa elektroni­kus írásra a lakosokat. Két fel­nőttcsoport elvégezte a tanfolya­mot, több család már otthonra is beszerzett számítógépet, s így akár megélhetést adó munkára is szert tehet. Kivételes eredmény ez, hiszen az 58 százalékban ci­gány népességű községben szinte minden munkaképes korú lakos szakképzetlen és munkanélküli. Többségük csak az általános isko­la nyolc osztályát végezte el, de nem ritka az írástudatlan sem.- Nagyon nehéz az embereket bevonni, hogy maguk is tegyenek valamit a sorsuk jobbításáért, de ez az egyetlen lehetőség, hogy fej­lődési pályára álljon a falu - mondta Károlyi János, a cigány­közösségi klub vezetője. - Pályá­zati támogatás segíti két éve a ro­ma gyerekek társadalmi beillesz­kedését, a cigányok múltjának, kultúrájának megismerését szol­gáló klubot is. Kéthetente a gyere­kek és a szülők is eljárnak a fog­lalkozásokra; mindig hívunk szakképzett előadót. Szeretnénk élettel megtölteni a faluházat, hogy kialakítsunk teleházszerű számítógépes információs szol­gáltatást is. Az iskola felnőttkép­zésre nyert gépeit később gyer­mekoktatásra és a falu közösségi céljaira hasznosítanánk. A köz­ség egyetlen civil szervezete 13 éves; sikeres tevékenységét az idén a megye a Somogy Polgárai­ért díjjal is elismerte.- Mindenkinek súlyos anyagi Károlyi János: Nagy haszna van a gépeknek gondjai vannak, és sokszor a türe­lem sem elég. Művelődésre pedig végképp nem jut pénz - tette hoz­zá. - Mégis van jövője a falunak. Ehhez a településért tenni tudók­nak jobban össze kell fogni, hogy megsokszorozódjék az erőnk. ■ Istvándi olvasóinkat kérdeztük: hogyan élnek, mi az, amin változtatni akarnak, és mi a falu legnagyobb gondja? Svégel János sofőr: - Önerejéből vette az önkormányzat azt a kiste­herautót, amivel öt éve látok el afféle falugondnoki szol­gálatot. A később az ugyanerre nyert pályázati támoga­tást visszautalták, a falu busza azon­ban megmaradt; nagy szükség is van rá. Darányba megyek vele a legtöbbet, hordom az ebédet az iskolásoknak és óvo­dásoknak, s beszerzem a gyógy­szert. Sok itt a beteg ember, nem­ritkán egy nap kétszatyornyi pati­kaszert veszek. Olyan is sok van, akinek nincs pénze kiváltani az or­vosságot. Szomorú látni, ahogy sze­gényedik a falu. Kissé gazdálko­dom is, disznót hizlalok; de alig van itt tíz ház, ahol malacot tartanak. Bíznak a közösségben, gyerekeik szebb jövőjében Bencsik János polgármester: - Ami nagyon kell, megvan. Minden utca szilárd bur­kolatú, a házak há­romnegyedében van telefon, épül a szennyvízhálózat, s nemsokára talán a kábeltévét is si­kerül kiépíteni. A vezetékes gázhoz szegény a falu, de megtartottuk az iskolát, óvodát. A gyerekek minél jobb képzését, társadalmi beillesz­kedését szeretnénk megalapozni, hogy ők többre vigyék majd, mint a szüleik. A lakosság ma olyan si­ralmas szociális és kulturális szin­ten él, a képzettség annyira gyen­ge, hogy nagyon nehéz az előreju­tás. S ez itt a legnagyobb gond. Né­hány évtized alatt egy virágzó köz­ségből szinte nyomornegyed lett. Orsós Zoltán közhasznú munkás: - Az önkormányzat adott közhasz­nú munkát, de ha ide nem vesznek föl, akkor nincs más megélhetés. Huszonöt éves va­gyok, nincs szak­mám. Ha volna munkalehetőség, lenne értelme a ta­nulásnak is, de így nem éri meg. A saját házunkban lakunk a felesé­gemmel meg a 16 hónapos kisfiám­mal, s nagyobb otthont szeretnénk. Ezt a házat 300 ezerért vettem. Vol­na mit javítani rajta, de nem telik rá. Olcsók itt a porták, de egy nagyobb ház már egymilliónál is többe ke­rül. Állatot, baromfit nem tartunk, de kert van. Abban bízom, talán a gyerekem többre viszi, mint én, mert mi sehogy sem boldogulunk. Czeglédi Magdolna családsegítő: - Nagyon sok a kilátástalan helyzet­ben levő család, tízből egy súlyos gondokkal küszkö­dik. Itt nincs mun­ka, sokan csak a családi pótlékból meg a segélyekből élnek. Elkelne a se­gítség mindenütt, anyagi juttatásban és munkahelyek formájában is. Azt nem tudom meg­ítélni, vajon akamak-e dolgozni az emberek, ha lenne hol, de azt lá­tom: a gyerekek érdekében hallgat­nak a jó szóra és megfogadják a se­gítő szándékú tanácsot is. A család- segítő és gyermekjóléti feladatokat társulásban látja el az önkormány­zat. A családsegítő szolgálat hét családot kezel az alapellátásban, és tizenkettőt vettünk gondozásba. Kertai János körjegyző: - Nehéz helyzetben van a község: már a har­madik nemzedék nő fel munkanél­küliségben, gon­dok között. Kitöré­si pont lehet, ha si­kerül újraindítani a közművelődést. A közösség össze­tartó ereje talán megmozdítja az embereket, hogy segítsenek magukon. Megfelelő színtér lesz ehhez a kultúrház, en­nek korszerűsítésére 3,5 millió fo­rintot nyert a területfejlesztési ta­nácstól az önkormányzat. Örvende­tes, hogy megkezdődött a felnőttok­tatás, és a gyermekintézmények is mindinkább bevonják a kicsiket és a szülőket, hogy kialakítsák az önál­ló életvitelt. Mert ezt is tanulni kell, s a jóra való szándék nem elég. ■ ISTVÁNDI HIVATAL CSÜTÖRTÖKÖN A polgármesteri hivatal címe: 7987 Istvándi, Árpád utca 6/b Félfogadás csütörtökön 10-12 óráig van, de érdeklődés híján nem helyben, hanem a darányi körjegyzőségen intézik a hivata­los ügyeket: 7988 Darány, Árpád utca 1. sz. alatt. Itt hétfőn 14.30- 16, szerdán 8-16, pénteken 8-11.30 óráig van ügyfélfogadás. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 657 Hatévesnél fiatalabb: 113 6-18 éves: 141 18-60 éves: 363 60 évesnél idősebb: 30 HARMINCMILLIÓ SEGÉLYRE Az önkormányzat idén 108,5 mil­lió forintból gazdálkodik, s ez az el­ső év, hogy pár millió forint műkö­dési hiánnyal is számolnia kell. A térségi szennyvízberuházás során kiépítik a község csatomahálóza­• tát, erre 20,5 millió forintot különí­tettek el. A kultúrház felújítására 3,5 milliós támogatással három év alatt ötmillió forintot szánnak. Se­gélyekre csaknem 30 millió megy el, egyéb támogatásra kétmillió. A négyosztályos iskola 10,5 millió fo­rintba van, az cwoda 8,3 millióban; a társulásokra és a körjegyzőség­re 10,6 millió forintot utalnak át. EGYETLEN MUNKAADÓ A faluban az egyetlen munkáltató az önkormányzat. Az óvoda és az iskola tíz állandó dolgozóján kívül a közmunkával biztosítja félszáz mun­kanélküli rendszeres megélheté­sét. Egyszerre 10-15 közhasznú munkást foglalkoztat az árkok, közte­rületek s épületek rendben tartásán. KÉT BOLT, EGY KOCSMA Egy áfész-iánchoz tartozó bérelt üzletben és egy hét végén is nyit­va tartó magánboltban veheti meg a lakosság a napi élelmiszert, háztartási árut. Többen a városi diszkontboltokba járnak vásárolni. Az italbolt forgalma segélyosztás­kor, fizetéskor a legnagyobb. FONTOS KŐKORI LELETEK A község határában van a megye egyik ősi régészeti lelőhelye. A Kí­gyóstó mellett, a határároknál újkö- kori cserépmaradványok, obszidián eszközök kerültek elő. Obszidián legközelebb a Mecsekben találha­tó, s a neolitikum kereskedelmének is bizonyítéka az övándi leletanyag. SZÜKSÉGLAKÁS MINDENÜTT Az önkormányzat minden ingatlaná­ban szükséglakásokat alakítottak ki. A lakók többnyire nem tudnak bért fizetni érte, de a lakhatásért cseré­ben az önkormányzat elvárja az épü­letek állagának és értékeinek az őr­zését. Egy-egy család lakik az ön- kormányzat által nemrég vásárolt postaépületben, sőt az orvosi és vé­dőnői rendelő nyári konyhájában is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA! BÍRÓ MÁRIA Ádáz verseny a sertéstartásban Ü 2002. Október 18., Péntek A L M A N A C H - 0 7 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom