Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-17 / 243. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 8 0 2002. Október 17., Csütörtök JÁKÓ HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7572 Jákó, Kossuth Lajos utca 112. Tel.: 82/721-129, 82/721- 156, fax: 82/721-548 A hivatal dolgozói hétfőtől csü­törtökig 8-16.30, pénteken 8-14 óráig állnak az ügyfelek rendelkezésére. A polgármester­nek kedden 8-12, csütörtökön 13-16 óráig van fogadóórája. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 722 Ötévesnél fiatalabb: 46 5-18 éves: 131 18-60 éves: 422 60 évesnél idősebb: 123 TÖBBMILLIÓS FORRÁSHIÁNY Az önkormányzat az idén 57,2 millió forintból gazdálkodik. Ter­vezett 12,6 millió forint forráshiá­nyát az önhikis támogatás 11 millióval enyhíti. Személyi juttatá­sokra, munkabérre 24,6 millió forintot fizet, a munkáltatót terhe­lő járulék 8,6 millió. A dologi ki­adásai 15,6 millióra rúgnak, szo­ciális ellátásra, támogatásra 16,2 millió forintot fizet. A felhal­mozás 4,7 millió, ebből a rende­zési tervre 1,5 milliót fizetett, jár­dajavításra 1,2 milliót, óvodai ja­vításokra 500 ezret és a közvilá­gítás korszerűsítésére 1,5 milliót. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A faluban az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató: 19-en dolgoznak az intézményeiben teljes, hárman részmunkaidő­ben. Közülük kettő logopédus. Két közhasznú és 14 közcélú munkást is foglalkoztat. A Mar­keting Kft 7, a Gazdaszövetke­zet 20 embert foglalkoztat. ÁLMUK AZ EGÉSZSÉGHÁZ A vezetékes gázt kiépítették, ez lakosonként 120 ezer forintba került, s pályázati pénzből nyolc­millió forinttal járult hozzá az ön- kormányzat. Korszerűsíteni kellett az óvodát is; ehhez hároméves megosztásban nyertek 3,9 millió forintot, s ezt 2,5 millióval egészí­tették ki. Elkészült a közvilágítás korszerűsítése, bekerítették a te­metőt. Két utcát kellene még szi­lárd burkolattal ellátni, de nincs rá pénz. Ha Kiskorpád felé meg­épül az út, húsz kilométerrel kö­zelebb lesznek a városhoz. A há­ziorvosok Nagybajomból járnak ki, és szűkös a rendelő, így egy korszerű egészségház is szere­pel az önkormányzat hosszú távú terveiben. A régi tüzoltószertár helyén szeretnék fölépíteni. EBÉD A KÖZKONYHÁRÓL A napi bevásárlást megoldják a fa­lu egyetlen boltjában, s naponta kinyit a két kocsma meg a presz- szó is. Az önkormányzat fenntart egy konyhát, onnan naponta vi­szik az ebédet az iskolásoknak, óvodásoknak és az időseknek. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GURICZA ÉVA, SZARKA ÁGNES FOTÓK: TÖRÖK ANETT JÁKÓ BÜSZKESÉGE A KATOLIKUS TEMPLOM. A lakosság 1986-ban kezdte az építését, és 1993-ban szentelték föl a templomot. Költségeit külföldi segélyből s a hívek adományaiból gyűjtötték össze, s ami még hiányzott, munkával pótolták. Az új templomban padlófűtés van, és elektromos orgona szól. ■ Traktorra ül majdnem 80 évesen- Apámék gazdálkodtak, 1948-tól pedig a téeszben voltam gépcso- portvezető - mondta Győrfi An­tal. - A földosztáskor bizottság tagja voltam, így a legkedvezőbb helyen vehettem ki a földem. Most nyolc hektár a saját föl­dünk, és bérelek melléje még har: mincat. Ezen kukorica van, a töb­bin meg zab, búza, árpa és lucer­na. Amit nem bírok egyedül elvé­gezni, ahhoz segítséget kérek. Van öt traktorom, egy markolóm, bálázó- és csőtörő gépem; minde­nem megvan, ami kell a mező- gazdaságban. Győrfi Antal 78 éves, de mint mondta, megszokta a munkát, s már nem tudja abbahagyni. A mai napig traktort vezet, bár a lejárt jogosítványát nem hosszab- bíttatta meg. - A gyerekek azt akar­ták, hogy mindig én traktorozzam. Inkább nem újíttattam meg a jogo­sítványomat - mondta. - Ha akar­nak valamit, menjenek ők. De ha nagyon kell, azért ráülök a gépre... Győrfiék állatokat is tartanak. Két anyadisznó, két hízó, négy te­hén és öt növendék marha van az ólakban, istállóban, s megszám­lálhatatlan baromfi az udvaron.- A növénytermesztés és az ál­lattartás kiegészíti egymást. Ha az egyiken ki­csit kisebb a haszon, be­hozza a má­sik. A gazda­ság rengeteg munkát ad, de biztos a meg­élhetés. Sze­retni kell ezt a munkát, még akkor is, ha nincs ünnep, mert az állatoknak nem lehet azt mondani, hogy ma nem kaptok enni. Aki nem szere­ti a paraszti életet meg a sok mun­kát, annak nem kifizetődő. ■ Fésűvel a méhfullánkok ellen Elég egy mézesbögrét kitenni az udvarra, fél óra alatt már rajta vannak a méhek. Jelrend­szerük szinte követhetetlen. Tánccal mutatják meg egymásnak, hol találnak mézelő területet. Ismeri a méhek méztáncát Jancsek Sándomé, s tudja, mikor támadnak, hiszen több mint har­minc éve foglalkozik velük. - Míg élt a férjem, 100-120 családunk volt, most csak 70 van. A fér­jem Gödöllőn járt méhésziskolába; az esküvőnk után kezdtünk méhészkedni - mondta. - Nagyobb akácerdő van a környéken, s repcét is vetnek, azt kedvelik a méhek. Régebben vetettek facéliát is, de mióta megszűnt a téesz, nem termesztik. A méhész ért az asztalosmunkához is, hiszen javítani kell a kaptárokat. - Tavaly meghalt a fér­jem; míg élt, ő csinálta. Négy éve cseréltünk kap­tárokat, így most még nincs javítanivaló. A méhe- ket már téliesítettem, márciusig nincs velük gond. Időnként körülnézek, nincs-e valami rendellenes­ség vagy lopás. Sok gépkocsi jár arrafelé, ha föl­rakják a kaptárokat, senki sem állapítja meg, kié volt. Akácvirágzás előtt van a legtöbb munka. A gyakorlott méhész már az ötcentís bimbóról meg­mondja, mikor kell a méheket az akácra állítani. S ha bennmarad a fiasítás, nincs helye a méznek. A méhészet keresetkiegészí­tés. Az idei termés közepes volt. Hetven család után 11 mázsát pörgetett Jancsekné, s a mézet egyben adta el a felvásárlónak.- Harmincegynéhányezer fo­rint a nyugdíjam, abból nem le­het megélni. Most egy kicsit jobb ára van a méznek, de nem akkora az állomány, hogy érde­mes lenne helyben kicsomagolni. Valaha álcaát- helyezéses anyaneveléssel is foglalkoztam, de ah­hoz az aprólékos munkához már nincs türelmem. Jancsek Sándomé nem allergiás a méhcsípésre. Szerencsére, mert sokszor megszurkálják a boga­rak. - Volt, hogy sűrűfésűvel szedtem ki a hajamból a méheket meg a fullánkjaikat. Egy családot akar­tam befogni: fele belement a kasba, de a másik fe­le a fejemre szakadt. Ha allergiás vagyok rá, talán már nem is élek. Ez benne van ebben a munká­ban. Nem szabad félni tőlük, mert azt megérzik. Megérzik azt is, ha idegesebb vagyok vagy ha ne­tán jön a vihar. Olyankor hamarabb támadnak. ■ Egymillió csirke évente Gyakorlottan s jól végzik teendőiket a dolgozók a jákói telepen Szőke János és felesége tíz éve alakított kft-t. Kezdetben csak a marketinggel, vállalkozások válságmenedzse­lésével, üzleti ter­vek készítésével, pályázatírással foglalkoztak. A véletlen hozta, hogy kapcsolatba kerültek a csir­ketenyésztéssel.- Az alaptevékeny­ségünk folytán ke­rültünk kapcsolat­ba egy baromfite­nyésztő vállalko­zással, melynek válságmenedzse­lésre volt szüksége -mondta Szőke Já­nos. - Az idő bebi­zonyította: jól dol­goztunk, s megláttuk a fantáziát a fejlesztésben. A Marketing név elég távol áll a brój lercsirke-neve­lőstől, ám az alaptevékenységünk máig megvan, készítünk pályáza­tokat is, ezen nem változtatunk. A jákói telepen tíz kutya csattog­tatja fogát az idegenre. Nem tud­ják, de 80 ezer csirkére vigyáznak.- Három baromfitelepet üzemelte­tünk Somogybán, az egyik a jákói. A három telepen évente egymillió baromfit nevelünk. A telepeink, a technológiai berendezéseink, a faj­ta és a takarmányozás megfelelnek az európai uniós normáknak. Olyan technológiával dolgozunk, amilyen nagyon kevés magyaror­szági vállalkozásnál lelhető föl. Mi ivar szerint elkülönítjük az állato­kat, külön vannak a kakasok és a jércék. Ehhez nagyon komoly vá­góhídi kapacitás szükséges. Még a jó alapanyagból is lehet rossz végtermék. Ezért nagyon fontos, hogy a naposcsibe minő­ségi legyen - vallja az ügyvezető. A pelyhes csibéket Devecserből hozzák, ahol már tojásban beoltják őket a különböző baromfibetegsé­gek ellen, így alig négy százalék az elhullás. A jákói telepen 42-43 napig etetik a csirkéket, mire el­érik a kétkilós vágósúlyt.- Antibiotikumot a nevelési idő­szakban nem etetünk, ezt a hazai és az európai normák is tiltják. So­káig kísérleteztünk a tápokkal is, de be kellett látnunk, hogy világcé­gekhez, illetve ezek magyarorszá­gi leányvállalataihoz kell csatla­koznunk, mert ők elvégeztetik • azokat a laborvizsgálatokat, me­lyek a minőségi takarmány előállí­tásához elengedhetetlenek. Az el­telt időszak bizonyíték erre, hi­szen lényegesen csökken a fajla­gos takarmányfelhasználás. A jákói telepről csak élő csirkét értékesítenek, az állandó partne­rek pedig jönnek az ország min­den részéről. Sőt néhány napja már Horvátországba is szállítanak.- Több mint húszezer estikét szállítottunk Horvátországba pró­baként. A határon túli partner elégedett, a tárgyalások folynak, a jövő évben már 500-550 ezer csirkére tartanak igényt. A jákói telep tíz embernek ad munkát. - Dolgozóinknak már van gyakorlatuk, s ha véletlenül nem jö­vök ki ellenőrizni, akkor sem adó­dik probléma. Felnőtt a társaság a feladathoz. A csirkékre éjjel-nap­pal vigyázni kell, ez állandó ügye­letet jelent - mondta Szőke János. A Szőke család ennyi csirke ne­velése mellett is szereti a ba­romfihúst.- A halat, vadat és ba­romfit bármi­kor meg tu­dom enni. Ahol emberek élnek, ott van temető is. Egy telepen is sok mindent lát az ember, ami nem szívderítő, de minden munkatár­sunkkal azért dolgozunk, hogy a lehető legkisebb legyen az elhul­lás. Ezért kellett fejlesztenünk. A mennyiségi növelést háttérbe kel­lett szorítani, s a minőséget kellett fejleszteni. A estikék érzékenyek a zajra, a stresszre, a melegre, a hi­degre. Az állandó hőmérsékletet biztosítani kell. A ventillátorok használják fel a villamos energia nagy részét. Az állandó áramszü­neteket saját aggregátorokkal küszöböljük ki. Elértük a lehetősé­geink felső határát, a gazdálkodás eredményességét mi már nem tudjuk befolyásolni. Értékesítési gondjaink nincsenek, a vevők is­mernek bennünket, ismerik az ál­talunk szállított minőséget. Ám ma itt, a végeken nem lehet meg­ítélni, hogy az uniós csatlakozás után miként változik a helyzet, a JÁKÓI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK! MILYEN AZ ÉLETÜK, MIT TARTANAK A KÖZSÉG ELŐNYÉNEK, ÉS Ml HIÁNYZIK A TELEPÜLÉSRŐL? Bevezették a gázt, de hiányzik a csatorna Héjjas József rokkantnyugdíjas: - Sokat fejlődött a falu az utóbbi években; átépítet­ték az iskolát, el­készült az óvoda vizesblokkja, a közvilágítás, kiépí­tették a gázvezeté­ket. Most már csak a szennyvízcsator­na hiányzik, ez azonban még nagyon távoli, mert nincs rá elég pénz. Nálunk is kevés a munkahely. Sokkal több munka- lehetőség kellene helyben; a kü­lönböző vállalkozások indításához ugyanis kedvezőek a község adott­ságai, hiszen kiváló a vasúti közle­kedés, és vannak hasznosítható ré­gi épületeink is. Ma még nagyon kevés az érdeklődő befektető. S jó lenne az is, ha a fiatalok nemcsak a testépítéssel foglalkoznának, ha­nem a szellemi fejlődésükkel is. Bodor Zsuzsanna főállású anya: - Családunkat a gazdálkodás köti ide, állattenyész­téssel foglalko­zunk. Hogy en­nek a tevékeny­ségnek milyen a jövője, még nem lehet tudni. Jó volna, ha tíz évre előre lámánk! A faluban megtaláljuk a számításun­kat. A gyerekeink szívesen járnak a könyvtárba, és kihasználják a sportpálya adta lehetőségeket, nya­ranta ott játszanak. Az iskola alsó tagozatos, és különböző rendezvé­nyeik vannak: gyakran viszik a gyerekeket színházba és kirándul­ni. Nemrég Orfűn jártak, a nyáron meg táborban Fonyódligeten. A felsősök Kaposvárra, Nagybajom­ba vagy Kaposmérőbe járnak, sze­rencsére jó a vonatközlekedés. Kárpáti Zoltán ács: - A lakosság tíz százaléka cigány, ezért szeret­nénk létrehozni a kisebbségi önkor­mányzatot. Az el­látás jó, az élelmi­szerboltban be­szerezhető a napi élelmiszer. Az au­tóbusz-közleke­déssel azonban gondjaink vannak, de vonattal a megyeszékhely könnyen elérhető. A fiataloknak nincs túl sok szóra­kozási lehetőségük; az önkor­mányzat kialakított nekik egy kon- ditermet, ahol edzhetnek. A nyug­díjasklub a napokban alakult meg, és már összefogja az időseket, va­lami ilyesmi kellene a fiataloknak is. Nagy szükségünk volna csator­nára és korszerű egészségházra is. Ez azonban a következő évek­ben még nem valósítható meg. Tóth Józsefné nyugdíjas: - Het­venéves vagyok, itt születtem, itt nőttem fel és öre­gedtem meg. Ennyi idő alatt na­gyon kicserélő­dött a lakosság, de ez így van rendjén. A napjai­mat már legin­kább itthon töl­töm. A napi bevásárlás megoldha- tó.helyben, csak nagybevásárlásra járunk be Kaposvárra. Már gázzal fűtünk, nagyon kényelmes, bár drágább, mint a hagyományos fű­tés. Nálunk igazán jó a közbizton­ság, soha nincs betörés vagy lopás. Most annak örülök, hogy nyugdí­jasklub is alakul a faluban, ennek mindenképpen szeretnék a tagja lenni. Úgy gondolom, jó lenne mi­nél többet kirándulni, a régi mun­katársakkal, barátokkal találkozni. Pikler János gépkocsivezető: - Sok itt a munkanélküli. Remélem, ez a jövőben meg­változik, és lesz majd lehetőségük, hogy munkát ta­láljanak. A téesz ugyan megszűnt, de a mezőgazda­ságban most na­gyobb lehetőség van a vállalkozásra. A szórakozási lehetőség azonban nagyon kevés a faluban, s gondolom, ez a közeljö­vőben sem változik. Én tíz éve épít­keztem, és a legfontosabbnak a szennyvízcsatorna kiépítését tar­tom, a község lakosainak nagy ré­sze bizonyosan támogatná a kiépí­tését. Az nagyon nagy előnye a fa­lunak, hogy vonattal kiváló a közle­kedés, óránként járnak a szerelvé­nyek. Ez a jövő szempontjából és a vállalkozóknak is fontos lehet. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom