Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-17 / 243. szám

Magyar segély Afganisztánnak Szeptember 30-án ért véget a Magyar Ökumenikus Szere­tetszolgálat első afganisztáni segélyprogramja. Az akció ke­retében eljuttatták és szétosz­tották a magyar kormány 50 millió forint értékű segély- szállítmányát, valamint a cso­port tagjai részt vettek négy iskola felújításában és egy kli­nika felépítésében. A mintegy 185 ezer kilogramm élelmi­szer elosztásáról a helyi kö­zösségek vezetői döntöttek. Budapest A programot a genfi székhelyű ACT International (Egyházi Se­gélyszervezetek Nemzetközi Szö­vetsége) közreműködésével haj­totta végre a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. Afganisztán­ban a gyerekek gyakran a földön, a porban ülve kénytelenek tanul­ni, sokukat pedig el sem küldik szülei az iskolába, inkább mi­előbb munkába állítják őket. A politikai villongásokkal sújtott or­szágban hatalmas a szegénység, minden nyáron gyermekek százai halnak meg az elégtelen ivóvíz- ellátás és a fertőző betegségek kö­vetkeztében. A Szeretetszolgálat segélyszállítmányát idősek, ár­vák, testi és szellemi fogyatéko­sok, öt év alatti gyermekek, és olyan családok között osztották ki, akik, illetve amelyek valami­lyen természeti katasztrófa áldo­zatai lettek. A program Afganisztán két olyan északi tartományába, Jawzajba és Khoja Du Kho körze­tébe jutott el, amely addig semmi­féle segítségben nem részesült. A segélyszervezetek maguk is for­ráshiánnyal küzdenek, pedig nagy szükség volna az alapvető orvosi ellátás megteremtésére, az ivóvíz- és az élelmiszer-ellátás javítására és iskolák építésére. Szintén nagy problémát okoz az országban tartózkodó nagy­számú menekült elhelyezése és ellátása. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat ezért újabb programot szervez a térségben. Ennek keretében 4183 család jut­hat élelmiszerhez, 15100 olyan gyermek kap majd tanszert, aki a szervezet által felújított és felépí­tett iskolába jár. Ezenkívül továb­bi 12 iskola, 400 lakóház, három új klinika felépítését és felújítását tervezik, valamint harminc hely­színen kutakat fúrnak majd az ivóvízellátás javítására. Az építke­zéseken helyi munkaerőt alkal­maznak. A Szeretetszolgálat munkáját Németh Eszter, a szervezet huma­nitárius osztályának vezetője irá­nyítja, aki egy tegnapi sajtótájé­koztatóján elmondta: az új prog­ram megvalósításához a magyar kormány és a lakosság segítségét kérték. Tölti István, a Külügy­minisztérium fejlesztési-együtt­működési koordinátora ígéretet tett arra, hogy a kormány egy­millió dollárt bocsát a Szeretet­szolgálat rendelkezésére az új ter­vek megvalósításához. Az összeg a következő költségvetési évben áll majd rendelkezésre. STEINER KATA A VILÁG HÍREI Diplomaták balesete Közlekedési balesetben meg­halt szerdán a szófiai magyar nagykövetség katonai attaséja és konzulja. A két magyar dip­lomata halálának hírét a bolgár belügyminisztérium közölte, a tragikus baleset részleteire vonatkozóan azonban nem közölt semmit, mti Kormányválság A koalíción belüli ellentétek miatt szerdán lemondásra kény­szerült a nem egész három hónapja hivatalban lévő holland kormány. Jan Peter Balkenende miniszterelnök hozzáfűzte, hogy a lépés a kabinetjében kialakult „bizálmi válság” miatt vált elkerülhetetlenné, mti Berlusconi Moszkvában Stratégiai jellegűnek nevezte Oroszország és Olaszország együttműködését Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután szerdán megbeszélést folytatott Moszkvában Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A meg­beszélés fő témáját Irak problé­mája és a közel-keleti helyzet képezte, mti Havel a tagfelvételről Václav Havel attól tart, hogy ha most nem kerül sor az Európai Unió kibővítésére, akkor a kér­dés hosszú időre lekerül a napi­rendről, s az sem zárható ki, hogy újabb vasfüggöny kelet­kezhet a Tizenötök és a többi európai ország között, mti Német koalíció Szerdán Berlinben a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Szövetség 90/Zöldek (Zöldek) csúcsképviselői aláírták koalí­ciós megállapodásukat, mti MKP-siker a koalícióban Megalakult az új szlovák kormány Rudolf Schuster szlovák államfő szerdán a pozsonyi várban kinevezte a Szlovák Köztársaság új, tizenhat tagú kormányát, amelynek miniszterelnöke ismét Mikulás Dzurinda, minisz­terelnök-helyettese pedig újra Csáky Pál lett. Pozsony Az új, jobbközép kormányt négy párt, a Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), a Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és az Új Polgá­rok Szövetsége (ANO) alkotja. Az SDKÚ-nak a miniszterel­nökön kívül öt miniszteri poszt ju­tott: a külügyeket Eduard Kukán viszi tovább, akinek tárcájánál Berényi József személyében az MKP jelöltje lesz az egyik államtit­kár. Dzurinda pártja a belügyi tár­cát a KDH jelöltjének, Vladimír Palkónak engedte át, az eddigi belügyminiszter, Iván Simko pedig a védelmi minisztériumot vezeti majd. A jövőben már nem négy, ha­nem csak egy általános miniszter­elnök-helyettes lesz. A tisztséget az új kabinetben ismét Csáky Pál tölti be. Az MKP megőrizte a kör­nyezetvédelmi tárcát, amelynek élén a jövőben is egy nemzetközi hírű környezetvédelmi szak­ember, Miklós László áll. A régió­fejlesztési minisztériumot szintén az MKP embere, Gyurovszky László vezeti. Az MKP nagy nyere­ségeként értékelik, hogy ő ádhatja a mezőgazdasági minisztert Simon Zsolt személyében. ■ Dzurinda leteszi az esküt FOTÓ: EUROPRESS/EPA Késhet a csatlakozás A nizzai szerződésről szombaton tartandó második írországi népszavazás fordulópont lehet az EU-bővítés folyamatában. A szigetországban a szerződés támogatói és ellenfelei egy­aránt roppant elszántak. Brüsszel A kiélezett helyzet és a nagyfokú bizonytalanság miatt nemcsak a kampányban, hanem az Unió jö­vőjéről folytatott vitákban is újra előtérbe kerülnek a szerződéssel kapcsolatos alapvető kérdések. A nizzai szerződés az EU alapító szerződésének módosítása és ki­egészítése módosító szerződé­sekkel, amelyek csoportjába tartoznak a csatlakozási szerző­dések is. Legfontosabb rendelkezései azokat a reformokat rögzítik, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Unió egy akár 12 ország­ra kiterjedő bővítés után is műkö­dőképes maradjon. Ennek meg­felelően az újonnan csatlakozó országokra nézve is tisztázzák a korábban függőben hagyott kérdéseket. A szerződést mind a 15 tagál­lamnak ratifikálnia kell ahhoz, hogy hatályba léphessen. Ehhez 14 országban csak parlamenti megerősítésre volt szükség, s ez már mindenütt meg is történt. Ír­ország az egyetlen, ahol az alkot­mányos rendelkezések népszava­zást írnak elő. A szombati refe­rendum így egyszer s minden­korra eldönti a szerződés sorsát. Hatályba lépése azonban szi­gorú jogi értelemben nem előfel­tétele a bővítésnek, mégis jogos a kérdés: mi történik, ha az írek másodszor is nemet mondanak? Erre ugyanis mindeddig egyetlen uniós vezető sem tudott vagy akart érdem­ben válaszol­ni. A nizzai szerződés in­tézményekre vonatkozó ré­szeit elvileg két mozdulat­tal át lehetne emelni a csat­lakozási szer­ződésbe, de Gilnter Verheugen bővítési biztos többször leszö­gezte, hogy ezt politikailag vál- lalhatatlannak tartja (ami per­sze önmagában még nem volna leküzdhetetlen akadály). To­vábbi lehetőség, hogy a tagjelöl­tekkel - ha kell, akár külön- külön - újratárgyalják a vonat­kozó rendelkezéseket. Ez vi­szont a legjobb esetben is több hónapos késést idézhet elő a csatlakozási folyamatban, és még jó néhány, előre nem látha- tó bonyodalmat okozhat. ■ ÁLLÁSPONT BARTA ZSOLT Ünnep vagy szavazás? Jövőre kétséget kizáróan ügydöntő szavazást rendeznek Ma­gyarországon. A tét nem más, mint hogy az ország csatlakoz­zon avagy sem az Európai Unióhoz. Ebben minden számot­tevő párt egyetért; a kérdés csak az, mikor is legyen állam- polgári döntés az ügyről. A nagyobbik kormányzó erő azt javasolja: március 15-én. Mások ezt nem támogatják. Elemzők szerint azért dobta be az MSZP ezt a kérdést, hogy azokra mutogasson a kampányfinisben, akik a politikai ellen­felei. Elmondhassa: lám, ők azok, akik kerékkötői a csatlako­zásnak. Mások szerint ez ostobaság. Olyan hangok is hallha­tók, miszerint hazánk az a tutira biztos hely, ahol az ügydön­tő voksolás sikerrel jár. Ezért kell az év első negyedében szondáztatni a magyarokat. Ez pedig majd pozitívan hat azon országokra, ahol a polgárok jelentős része esetleg nem tartja szerencsésnek azt, hogy a 40 évnyi szovjet szövetség után egy új típusú elkötelezettséget vállaljon nemzetük. A nap, amelyről vitáznak politikusaink, március 15-e: nemze­ti ünnepünk. A nemzet olyan, mint egy nagy család. Ennek a családnak a tagjai - képletesen szólva - a Kárpát-medencében gyűlnek össze a 48-as emlékműveknél, hogy leróják hőseink iránti tiszteletüket. Ilyenkor minden ünneplő kitűzi a kokár­dát, s ugyanarra gondol. Ebben a hangulatban március idu­sán nem illő hivatalos dolgot intézni, például népszavazni. Nagyjaink megérdemlik, hogy azon a napon lélekben csak velük legyünk. 1848 üzenete arról szól, hogy a nemzet a polgári fejlődés és a nemzeti függetlenség kialakítása mellett tette le a voksát. Az uniós csatlakozás - bár a polgári fejlődést gyorsítja fel - azt is jelenti, hogy a nemzeti szuverenitásunk egy részéről le kell mondanunk. A kettő - mármint a voksolás és a dicső elő­deinkre történő emlékezés - épp ezért nem fér össze. Ügy­döntő népszavazást lehet március 14-én vagy 16-án rendezni. De a „Haza és a Haladás” napján ez nem illik a képbe. EGYETÉRTEK: 06-90030-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90030-304 . URKUTI GYÖRGY ' EU-motor hátramenetben Aligha olyan német-francia egymásra találásban reményked­tek az európai integrációs folyamat támogatói, mint amilyen­nek Schröder kancellár és Chirac elnök párizsi találkozóján szemtanúi lehettek. Annak a két országnak az első számú ve­zetői, amelyek együttműködése mindig is az EU motorjának számított, most leginkább abban értettek egyet, hogy itt az ideje rugalmasabban értelmezni á stabilitási paktumot. Értsd: aláásni az Unió eddigi talán legnagyobb vívmányát, a nemrég íétrehozott közös pénz tekintélyét. Az ugyanis nem kis rész­ben éppen ennek a paktumnak a meglétén, vagyis a költség- vetési fegyelem intézményesítésén nyugszik. Persze valószínűleg nem is várták már sokan az EU érdekei­nek figyelembevételét egy olyan német kancellártól, aki újra­választását nem kis részben éppen legfőbb szövetségese ócsárlásának (gátlástalan Amerika-ellenes retorikájának) kö­szönheti. Vagy egy olyan francia elnöktől, aki annak dacára sem lát lehetőséget a közös agrárpolitika régóta esedékes reformjára, hogy páratlanul nagy belpolitikai támogatottság­ra tett szert a baloldal tavaszi kiütésszerű választási vereségé­nek tulajdoníthatóan. A mezőgazdasági potenciál van olyan erős Magyarországon, hogy hazánk egészséges tulajdoni és termelési szerkezet ese­tén piaci alapokra helyezett közös agrárpolitika mellett is megállja helyét a versenyben. Amíg azonban az agrárium szerkezetátalakítása nem megy végbe, amíg a szektor túl­foglalkoztatottsága és sok szempontból alacsony hatékonysá­ga nem szűnik meg, addig tisztán önös pénzügyi érdekeinket nézve nem kell bánkódnunk a reform elhalasztása miatt. Az uniós agrárrendtartás körüli közgazdasági nonszenszek által okozott károk viszont 2004-től már Magyarországnak oko­zott károk is lesznek. EGYETÉRTEK! 06-90-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0MM30423 TELEFONÁLJON! Ma egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Tolerancia-díj Újságírói pályázat az előítéletek feloldásáért A Tolerancia-díj zsűrije nyűt pá­lyázatot hirdet Hány Magyar- ország van? címmel. Napjainkban sok szó esik a tár­sadalom megosztottságáról, mint például: romák és nem romák, bal és jobb, hívők és nem hívők, gazdagok és szegények, hete­roszexuálisok és homoszexuá­lisok. A zsűri olyan pályázók jelentkezését várja, akik írásaik­kal, televízió- és rádióműsoraik­kal a fenti társadalmi ellentétek feloldásához járultak hozzá. A zsűri tagjai, Bíró András, Donálh László, Fodor Gábor, Hal­mai Gábor, Jancsó Miklós, Lu- dassy Mária, Orsós László Jakab konszenzus alapján döntenek a beérkezett pályázatokról, amelye­ket médiumonként egy 500000 forintos díjjal jutalmaznak. Az eddigi díjak mellett 2002- ben a zsűri különdíjat bocsát ki. A Tolerancia-díj egyforintos kü­löndíját az az országos le- fedettségű televízió kapja, amely cigány műsorvezetőt juttat kép­ernyőre föműsoridőben. 2001. november 11. és 2002. november 9. között megjelent, illetve már adásba került művek­kel lehet pályázni. Pályázhat a szerző, de jelölhetnek a szerző kollégái, illetve a kuratórium tag­jai is. A filmes anyagokat VHS rendszerű videokazettán, a hang­anyagokat hagyományos audio­kazettán kérjük beküldeni. A Tolerancia-díjat az emberi jogok napján, 2002. december 10- én osztja ki a zsűri. Idén a díjat a Másság Alapít­vány - programR támogatja. Benyújtási határidő: 2002. november 8. Postacím: programR 1023 Budapest, Bolyai utca 14. Információ: 06-30-281-4387 ♦ ’ ' _______ . ________ 2. oldal .. , 2002. Október 17., csütörtök ____________________________________________________KOR KÉP_____________________________________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom